Pest Megyi Hírlap, 1971. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-20 / 16. szám

Nem borzasztó? Az áruház cipőosztályán nagy a forgalom. Nem vé­letlen: a polcokon gazdag a választék, f émcsatos lakk topánkák, bőrmasnis mo­dem vonalú cipők kelletik magukat. A polc előtt két nagyon divatosan öltözött leányzó beszélget, igen morcos han­gon. — Hát most mondd, nem borzasztó! Szolnokon sem találtam! Ott volt ugyan egy pár, de nekem arany­ból kellene és térdig érő! Az pedig ezüst volt. Már az ember azt sem vehet, amit akar! Hogy vegyek fel a farsangi bulira a maxi ru­hámhoz cipőt? És méltatlankodva kisé­táltak a cipőosztályról.. Hát nem borzasztó? <cs.) Orvosok tudományos ülése Tudományos ülés színhelye lesz pénteken délután a ceg­lédi kórház tanácsterme. Az ülést a kórház tudományos bi­zottsága, a Semmelweis Orvos- tudományi Egyetem igazság­ügyi orvostani intézete és a megyei rendőr-főkapitányság orvosi hivatala rendezi. Dr. Harsányt László egyetemi do­cens előadásában a hatósági boncolások jelentőségével fog­lalkozik. INNEN ­TÖRTELI TÁNCOSOK A törteti művelődési háznak 60 népi táncosa, irodalmi színpadának 15, bábszakköré­nek 16 tagja van. A tánc- együttesben, amelynek több mint 15 éve Varga Pálné a vezetője, 20 felnőtt és ugyan­ennyi középiskplás szerepel. DIÁKOK ÉS KATONÁK A Bem József Ipari Szak­munkásképző Intézet tanulói ma délután 5 órakor — hon­védelmi nap keretében — a fegyveres erők klubjába lá­togatnak, ahol a katonafiata­lokkal találkoznak. ÚJ ÖTLET A reggeli házhozszállítási akciót az Élelmiszer Kiske­reskedelmi Vállalat újabb öt- I Ä 6 PEST NEGYEI HMLAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM, 16. SZÁM 19*1. JANUAR 20., SZERDA Megszűnt, felbomlott, nincs ismét legyenek öntevékeny művészeti csoportok SZAKKÉPZETT VEZETŐKRE, NAGYOBB TÁMOGATÁSRA VAN SZÜKSÉG „Ma hull a hó és álom hull a hóban.” Juhász Gyula gyö­nyörű mondata volt a címe ti­zenegy évvel ezelőtt, 1960. ja­nuár 29-én a ceglédi irodalmi színpad első bemutatkozásá­nak. A felszabadulás óta még soha nem voltak annyian iro­dalmi rendezvényen, mint ek­kor. S aztán havonta egy-egy előadás. Palotai Erzsi, Dobozy Imre, Cseres Tibor, Sipos Gyula szerepelt Cegléden. Si­keres VilIon-est, hatásos dísz­letek, hatalmas közönség. Mozgékony, kísérletező, , önte­vékeny művészeti csoport bon­togatta szárnyait, és néhány év múlva a megye határain is túljutott a híre. Gödöllő, Kecs­kemét, Veszprém, Pomáz, Da- bas, Ráckeve, Gyömrő Volt egy-egy sikeres bemutatkozás színhelye, és a Cegléd környé­ki tanyavilág. Az irodalmi színpad 1967­ONNAN lettel népszerűsíti. Annak, aki új jelentkezőket toboroz, annyi hónapig díjmentisen szállítják lakására a megren­delt árut, ahány új előfizetőt szerzett. VÍGJÁTÉK Szombaton este fél 8 óra­kor a kecskeméti Katona Jó­zsef Színház társulata vendég­szerepei a Kossuth Művelő­dési Házban. Az Én és a kis- öcsém című zenés vígjátékot mutatja be. — A FÉK Ifjúsági Klubjá­nak tagjai vasárnap délután Költészet és politika címmel tartanak foglalkozást, ame­lyen Vallató Géza és Papp Ár­pád költőt látják vendégül. | ben megszűnt. Egy évvel ko- | rabban felbomlott a népitánc- ] csoport. Városi zenekar Ceglé- í den nincs. A létrehozására irá- j nyúló kísérletek nem vezettek I eredményre. Nemrég a fél év- '< százados múltra visszatekintő j vasutas énekkar küzdött vál­sággal. Mi történt az öntevé- I kény művészeti csoportokkal j Cegléden? Tevékenységükről, ■ megszűnésük okairól, jelenlegi helyzetükről és az öntevékeny művészeti csoportok újjászer­vezésének tervéről a legutób­bi végrehajtó bizottsági ülé­sen Győré Sándor, a művelő­désügyi osztály vezetője szá­molt be. Megállapította, hogy az utóbbi években csökkent a színpadot igénylő művészeti csoportok száma és színvona­la. Az okok a megfelelő sze­mélyi, anyagi, tárgyi fel­tételek hiányára vezethe­tők vissza. Szükség van-e még öntevé­keny művészeti csoportokra ? Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra, kongresszusi beszédének egy részletével válaszolt a kér­désre az osztályvezető: „A nép­művelés úgynevezett »hagyo­mányos« formái — a kórusok, a színjátszás —, véleményünk szerint soha nem fognak el­évülni. Határozottabban kell fellépni azokkal a vélemé­nyekkel szemben, melyeik a kulturális öntevékenységet idejét múlt jelenségként keze­lik, erkölcsileg nem becsülik, anyagilag nem segítik”. Ahhoz, hogy Cegléd Dél- Pest megye kulturális centru­mává váljék, újjá kell szervezni az ön­tevékeny művészeti cso­portokat. Városi összefogással minden segítséget meg kell adni a vasutas énekkar továbbfejlő­déséhez. Régi igényt elégíte­ne ki egy szimfonikus zene­kar. Vannak hangszerek, pró­baterem, megfelelő vezető, utazási lehetőségek kellené­nek. A vonósok , a zeneiskola tanárai, volt növendékei, a fú­vósok a honvédség fúvószeng- karának tagjai lennének. Az irodalmi színpadnak nem szín­házpótló szerepe volna, hanem társadalmi, politikai ünnepe­ken, és önálló esteken adna színvonalas irodalmi műsoro­kat. A népitánc-csoport tagjai főleg középiskolások lennének, vezetőre most is van jelölt. Mindez azonban nem elég ah­hoz. hogy az énekkar, a szim­fonikus zenekar, az irodalmi színpad, a tánccsoport újjá­éledjen. Szükség van az üze­mek, gazdaságok támogatásá­ra, új előadói állás biztosítási­ra a művelődési központban, szakképzett vezetőkre a meg­alakuló együttesek élére, és a művelődési központ állami tá mogatásának felemelésére. A vitában felszólalt Vörös Géza megyei népművelési csoport vezető is, és bejelentette, hogy a megyei tanács ez év szeptember 1-től biztosít egy új előadói állást a művelődési központban. A felszólalók között még dr. Lakatos József, Sági Ferenc, Szeleczky Mihály szorgalmaz­ta az előterjesztésben javasolt öntevékeny művészeti csopor­tok megalakítását és a műve­lődési központ állami támoga­tásának emelését. A végrehaj­tó bizottság ezért megbízta a pénzügyi és a művelődési ősz tály vezetőjét, hogy március 31-ig készítse el az erre vonat­kozó javaslatot és terjessze a végrehajtó bizottság elé. (szabó) Olympia az asztalon Mozimamuska ' ALACSONY termetű, göm­böc nénike. A moziba járók ismerik, hiszen nincs olyan nap, hogy ott ne ülne vala­melyik előadáson — rend­szerint a korá'bbin — az egyik széksor szélén. Mint valami kedves, öreg bútor­darab, úgy hozzátartozik a Szabadság Filmszínházhoz. Ö az, aki igazán, szívből ne­vet a reklámokon — első al­kalommal épp úgy, mint amikor huszadszor látja ugyanazt. Rácsodálkozik az Állami Biztosító csevegő fehér egérkéjére, dörmögő mackójára, kívülről fújja a szöveget: „Itt is, meg itt is, sőt, még itt is ... kössön cso­portos életbiztosítást”. A minap meggyőzően újsá­golta': — Már kétszer láttam a Gyula vitézt! Ma is megné­zem, mert holnap játsszák utoljára. Pedig elnézném akár egy hétig is! Hát ma­guk? Maguk miért nem jönnek mostanában moziba? Régen találkoztunk oda­bent. Igen, én majd’ min­denkit ismerek, aki az én mozimba jár! ÍGY MONDJA: az én mo­zim. És valóban úgy látszik, „beépült” a filmszínházba, a filmek világába. — Jöjjenek ám holnap es­te, mert lesz nagy csihi-pu- htl Láttam az előzetest. Volt egy ember, aki a háztető­kön menekült, lőttek utána, de úgysem találták el. Meg van benne egy lány. Hajaj, da csodaszép! A szőke haja, mint a selyem! De a végét el nem mondom, nem én. Nézzék csak meg ma este. Én is ott leszek — invitál az utcán, ha összetalálko­zunk. — Látta már az Oniba- bát?! — csíp el máskor, úgy menetközben. — Az aztán a film! Majd kilelt a hideg, olyan hangok vannak benne, meg koszos marokkal zabái- ják a rizst és van egy mu­mus, vagy micsoda, az em­berek meg beleesnek holtan a mély verembe ... —Mozimamuska — mert így nevezem magamban — meggyőzően bólogat. Engem máris kilel a hideg, de meg­ígérem, este találkozunk. — A helyemen leszek, majd ■ megnézem magukat, hogy tényleg jöttek-e! bú­csúzik. ÖREG NAPJAINAK idő­töltése: a film. Esténként ott ül a székén, utazik a vi­lág minden tájára, lát siva­tagot, karnevált, háborút és természeti csapást, államfő­ket és nagy nemzeti esemé­nyeket. A néni öreg. Életét nem ismerem, örömeit, bá­natait, szokásait soha nem teregeti mások elé. (eszes) Mintegy ezerötszáz hibás rádió- és tv-készöléket javítanak meg havonta a ceglédi GELK A -szervizben. A helybeliek ké­szülékein kívül a környékbeli falvakból behozottakat is itt hoz­zák rendbe. Deli Ferenc műszerész és Katona Sándor szerviz­vezető egy Olympia tv csatornaváltóját vizsgálja. Foto: Apáti-Tóth Sándor MUNKAHELY, ASSZONYOKNAK Gyarapítják a törzsgárdát A konzervgyári előkészítő telepek a téli, úgynevezett holtszezonban igen kevés em­bert foglalkoztatnak. Nem jel­lemző ez az abonyi előkészítő telepre, ahol a 142 tasú törzs­gárdát legalább 40-nel szeret­nék gyarapítani. Természete­sen a törzsgárdatagok kötött munkaidőben dolgoznak. Az abonyi előkészítőben télen sincs megállás. Nemrég kezd- ták a zakuszkának való, itt tartósított paprika csomagolá­sát, és ha ezzel végeznek, ak­kor sem fogynak ki a mun­kából. Az abonyi előkészítő­ben gyártják ugyanis az üve­ges konzervek záró fémgyű­rűit. Tavaly 45 millió darabot készítettek, ebben az évben előreláthatóan még nagyobb feladat hárul rájuk ezen a té­ren. A szezonkezdetig majd’ hat hónapjuk van, ez alatt az idő alatt a gépek és a tároló edények karbantartását, javí­tását is el kell végezniük. Uborkaszezon a hulladéktelepen A MÉH ceglédi telepén ezekben a napokban nem sok dolguk akad az átvevőknek. Az elmúlt hetekben ugyan a vállalati leltározások alkalmá­val selejtezett „fölös” anya­gok értékesítése hozott némi forgalmat, de a januárt így is „Uborkaszezonnak” tartják a j .telepen. Az első begyűjtési kampányt március elejére ‘ hirdetik. Utószó az iparfejlesztéshez Január 14-i számunkban Cegléd távlati fejlesztéséről írtunk a megye településháló­zat-fejlesztési irányelveinek tanulmánytervei alapján. A cikkben, a tanulmányra' hi­vatkozva azt írtuk, hogy 15 év múlva előreláthatólag kilenc­ezer ipari munkás lesz Ceglé­den, jelenleg pedig 9272 az ipari dolgozók szánfa. Lehet, hogy az ipar fejlődése gyorsabb lesz a tervezettnél? — kérdeztük. E megállapításokban termé­szetesen nem állítottuk, hogy 15 év múlva nem lehet több az ipari dolgozók száma Ceg­léden, mint jelenleg. Bizonyá­ra sokkal több lesz, tehát gyorsabb lesz az ipari fejlődé­se, mint azzal a tanulmány számol. A LITVÁN FŐVAROS zenei színháza bemutatta Jurate Baltramejunajte zeneszerzőnő a „Beteg mackó” című gyer­mekoperáját. A premier .ritka érdekessége: az opera szerzője egy 16 éves kislány, a kauna- szi zenei középiskola tanulója. KÜLFÖLDI UTAZÁS Az IBUSZ kedvező hírrel 'szolgál a külföldi utak kedve­lőinek. Május 28. és június 4. között jugoszláv, olasz, oszt­rák körútra indul egy autó- busznyi turista Ceglédről. Jú­lius 5-től 9-ig a Graz—Becs út­vonalon tesznek kirándulást a szintén városunkból induló autóbusz utasai. Akik szeretnének részt ven­ni valamelyik utazáson, azok e hónap végéig jelentkezhet­nek az IBUSZ helyi fiókjá­nál. MESTERVIZSGÁRA KÉSZÜLŐK FIGYELMÉBE A KIOSZ járási szervezete mestervizsga-előkészítő tanfo­lyamot indít. Erre — a kőmű­ves és ács szakmák kivételével — január 29-ig, péntekig lehet jelentkezni a KlOSZ-irodában, Cegléd, Kossuth tér 5/a szám alatt. A tél félidején VAN TÜZELŐ Érkezik az így mondjuk: január, feb­ruár itt a nyár. Ahogy benéz­tünk a TÜZÉP ceglédi tele­pére, ahol szénhegyek és fa­kupacok magasodnak, úgy véljük itt nem optimista a hangulat a nyarat illetően... — Mennyiségben, választék­ban minden igényt kielégítő készlet áll a vásárlók rendel­kezésére — mondotta a telep vezetője. Hétféle szén, két faj­A TÜZÉP-NÉL utánpótlás ta tüzelőfa között lehet válo­gatni. A tél közepénél tar­tunk, udvarunkon tehát — az esetleges hóakadályok miatt —, annyi szenet kell tárol­nunk, hogy az ellátásba ne legyen fennakadás. A szállít­mányok folyamatosan érkez­nek, és reméljük, hogy a hát­ralevő hideg napokra sem okoz gondot a lakosság tüzelő­ellátása. Zárszámadás városunk sportjában ÖKÖLVÍVÁS - CEGLÉDI VSE — 1970 a szakosztály ki­emelkedő éve volt. Több ba­rátságos találkozót rendez­tünk az év folyamán, köztük három nemzetközit. Cegléden tartották meg a magyar—len­gyel ifjúsági válogatott mér­kőzést, itt Pákozdi Benő is szérepelt — mondta Dávid Ferenc edző. — Milyen eredményeket értek el a múlt évben? — 15 barátságos mérkőzést vívtunk. Abból 11-szer győz­tünk. Közülük legértékesebb a Ny Ura elleni 15:11. Egyetlen vereségünket az NDK-beli Vis- mut Gera ellen szenvedtük el (7:15). Sok egyéni versenyen vettünk részt. Ifjúsági területi bajnok­ság: első lett Gál Ferenc és Pákozdi Benő, Mester Ferenc, Szigeti János és Izsó János ézüstérmet szerzett. Az orszá-. gos vidéki ifjúsági bajnoksá­gon: 1. Pákozdi Benő, 2. Gál. Az országos magyar ifjúsági bajnokságon is első lett Pá­kozdi Benő. Pákozdi e verseny megnye­rése után került be az ifjúság gi válogatottba, amelynek ed­dig ötször volt tagja. Ottani mérlege pozitív. Junior magyar bajnokságon: 12. Pákozdi László, 3. Szabó László. A „Kossuth Kupa”-1 Ceglé­den rendeztük meg. Hét csa­pat közül másodikak let­tünk. Az országos Vasutas emlék- versenyen 9 csapat indult, szintén második helyezést sze­reztünk. A versenyt serdülő, ifjúsági és felnőtt korcsoport­ban rendezték, összesen ki­lencen végeztek fiaink közül az első helyen. — Egyénileg kik voltak a legjobbak? — Feltétlenül Pákozdi Be­nő érte el a legjobb eredmé­nyeket, válogatott kerettagsá­ga és ottani szereplése önma­gáért beszél. Rajta kívül Gál, Tér ék, Kőműves és Marton érdemel dicséretet. — És 1971-ben? — Lehetőségünk lett volna ’az NB II-ben indulni. Idő­közben néhány versenyzőnk bevonult katonának, így, bár tehetséges utánpótlással ren­delkezünk, nem indulhatunk el ott.- Több barátságos csa­patmérkőzést szeretnénk ren­dezni, rengeteg egyéni verse­nyen elindulni, és jó eredmé­nyeket elérni. Az utánpótlás nevelésére ezentúl is nagy fi­gyelmet fordítunk. (—reán)

Next

/
Thumbnails
Contents