Pest Megyi Hírlap, 1971. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-15 / 12. szám
JEGYZET Jött: egy hónapig Már azt hittem, hogy nagyjából mindent megértek. Azt is, hogy miért késnek a vonatok, ha se hófúvás, se köd nincs, azt is, hogy miért nem kapnak újságot a monoriak jó néhány körzetben már napok óta... Mert mindenre van magyarázat, s ezek t,öbbé-ke- vésbé el is fogadhatók. Am most történt valami, amit nem érek fel ésszel. Ugyanis a postafiók ürítésekor ráakadtam egy olyan levélre, amit — nem elírás a dátum! — a múlt év decemberének második napján adtak fel. Nem Torontóban, nem Alma Atában, szóval nem a világ másik végén — hanem Budapesten. Azóta onnan jött már több levél, a feladást követő napon már megérkezett, de ez... ez nem. Ez egy hónapot váratott magára. Most azon gondolkodom, hogy ha valami sürgős, fontos lett volna benne... De hát nem volt, szerencsére. És hát végül is megérkezett, rajta a bélyegzővel, a dátummal: 1970. december 2. 13 óra. Hogy azóta hol volt?! — 'ZS. — A PEST M E GYE I H IR LA P K ÜL Ö N K l A D Á S A • XIII. ÉVFOLYAM, 13. SZÄM 1971. JANUÄR 15., PÉNTEK A JÁRÁSI TAN ÁCS-VB MAI ÜLÉSÉN: beszámoló a járási és községi tanácsok múlt évi tevékenységéről Ma délelőtt fél 9 órai kezdettel ülést tart Monoron a járási tanács végrehajtó bizottsága. Dr. Bencsik Mihály vb-elnök előterjesztésében beszámoló jelentés hangzik el a járási és községi tanácsi államhatalmi szervek 1970. évi tevékenységéről. A továbbiakban megtárgyalják a járási tanács és szervei idei első negyedévi, valamint a járási népi ellenőrzési bizottság idei első félévi munkatervét. Napirenden szerepel továbbá Horsik József, a pénzügyi osztály vezetőjének előterjesztésében az idei felújítási alapképzésre, valamint önálló pénzgazdálkodásra kijelölt intézmények, nagyközségek megállapítása. A járási tanácshoz kérelmet nyújtott be a Felsőbabád! Állami Gazdaság kavicsbánya nyitására és művelésére, a Budapesti Unitechnika Ktsz akkumulátorbontó és javító telep, a Dél-balatoni Htsz „biztonságtechnikai” telephely engedélyezésére. A végrehajtó bizottság az engedélyek felett dönt . MAI MŰSOR KÖNYVCSERE A sülyi ÁFÉSZ sülysápi és úri boltjaiban megkezdték a vásárlási és értékesítési könyvek beszedését. A könyvecskéket a hónap végéig lehet leadni. A szövetkezeti tagok azonnal megkapják az új vásárlási könyvet. A célprémium és az eredménye A iülyi ÁFÉSZ TÜZÉP-te- lepének vezetője, az 1. és 3. számú boltok vezetői és beosztottai, valamint szállítómunkásai nemrég szép, 16 ezer forint összegű jutalomban részesülték. Miérti A három egység az elmúlt esztendő első háromnegyed , évében igen gyengén működött, előirányzott forgalmi tervüktől alaposan lemaradtak. Ekkor a kereskedelmi főosztály egy levelet küldött szét, amelyben felhívta a telep és a boltok dolgozóinak figyelmét: ha év végi tervüket teljesítik, célprémiumot kapnak. A felhívást az egység- vezetők komolyan vették, alaposan megszervezték a munkát, s a kollektívák minden dolgozója jól látta el feladatát. Év végére nemcsak a lemaradást hozták be, hanem magasan túl is teljesítették éves forgalmi tervüket. Ezért kapták meg most a megígért célprémiumot. <-ky) Tudományos ismeretterjesztő előadások Bénye, szülők akadémiája, általános iskola, 5 órakor: Az MSZMP X. kongresszusa, előadó: dr. Zimányi Gyula, Gyömrő, ülnöki akadémia, 1. sz. általános iskola, 3 órakor: A bűnözés okai, az alkoholizmus, az ittas állapot értékelése a büntető perben, élőadó: dr. Nyíri Béla, Mende, szülők iskolája, általános iskola (falu), 5 órakor: Az osztályfőnök és a szülők kapcsolata, előadó: Tárcsái Béláné, Mende, szülők iskolája, általános iskola (Kásavölgy), 5 órakor: Az osztályfőnök és a szülők kapcsolata, előadó: Tóth Ti- borné, Mende, szülők iskolája, általános iskola (Pusztaszent- istván), 5 órakor: Az osztályfőnök és a szülők kapcsolata, előadó: Vámos Pálné, Monor, vezetők politikai akadémiája, járási pártbizottság, fél 9 órakor: Az előretörő Japán, előadó: Szekeres István, Sülysáp, mezőgazdasági akadémia, művelődési otthon, 4 órakor: A méhészet jelentősége a háztáji gazdaságban. A méhek egészséges átteleltetése, előadó: Varró Imre. Az előadások nyilvánosak, azokon bárki részt vehet. Mozik Monor: jNéma barátok. Nyáregyháza: Modesty Blaise. Pilis: Bye, Bye Barbara. Vc- csés: Két úr esernyő nélkül. Enyhe célzás? A kép az új pilisi eszpresz- szót ábrázolja. Egy hónapja jártunk itt utoljára — akkor ugyanígy nézett ki. — Itt látok valami mozgást ... — mondta a fotós. — Tényleg... Van ott a sarokban két ember! Ennek örültünk, ők is örültek. nekünk, mert nagy nevetések között zajlott a beszélgetés a pilisi ÁFÉSZ építőbrigádjának két tagjával. — Mióta építenek itt? — Egy hónapja. De most aztán már befejeztük. — Hogyhogy ? Még elég „huzatos” ez a hely... És mintha nem lenne teteje . ,/t ! — Ja, azt mi is észrevettük! Hideg van. Ezért megyünk el, | belső 1 munkákat csinálunk | majd, máshol. , — Mikorra kell átadni a presszót ? — Szilveszterre. .Múlt szilveszterre kellett volna, dehát az idén is lesz szilveszter, igaz? — Igaz. De mennyire igaz! És az is biztató, hogy a terem belsejében, malterosládák között ott virított egy nagy, piros tábla: éljen május elseje! Lehet, hogy ez enyhe célzás? (zs. —p.) Postafiók 51. Megoldott és megoldatlan fűtőolajgondok A napokban jelent neg Pé- terffy István képriportja a lapban Van kút, olaj nincs címmel, amely Monor olajgondjaira hívta . fel a figyelmet. Valóban égető probléma az olaj. El kell jutnunk egy olyan szintre, hogy az a tény, HOZZÁSZÓLÁS CIKKÜNKHÖZ Ötven szék hiányzik Szakáll — szakáll Januárban a dombok között mély csend és nyugalom van, de csak addig, amíg eljön a délután. Akkor csapatostul jönnek a ródlizók. Gyerekek, végét ért a tanítás, haj-fá, a lecke majd elkészül azután! Egy fiatal szakállas férfi érkezik ifjú feleségével, elvegyülnek a hancúrozó gyereksereg közé. Kis idő elteltével egy barna anorákos fiatalember jön, egészen véletlenül ő is szakállas. El is nevezhetném őket Szakáll 1-nek és Szakáll ll-nek. Javában folyik a hóextia, amikor az ifjú feleség felkiált: „Pista, gyere, menjünk már! Hallod!?” De Pista mit sem törődve kiabáló nejével, tovább csatázik a köréje gyűlt gyereksereggel. A feleség hosszú várakozás után felmarkol egy marék havat, meggyúrja jó erősen, és becélozza pontosan Pista szakállát. A hógolyó talál. Pista csodálkozva felnéz. „Bocsánat”, mondja az asszony. Nem a Pista volt, hanem a másik. Ja kérem, szakáll — szakáll. II. E. Csevegés a daráló „szolgál A daráló szolgáltatást azok a darálók végzik, amelyek a boltokban vannak elhelyezve. S amelyekből jobb helyeken többféle is van, úgymint: dió- mák- és kávédaráló. Ezek a darálók csakugyan szolgálnának is engem, meg a többi vásárlót, ha mi nem tennénk őket nap, mint nap tönkre. (Mert arra csak nem gondolhatunk, hogy a bolt dolgozói rontják őket el!) Elmondok egy esetet. ■ Az új monori ábécében megvetnem a csomag Riómat, s miután kifizettem, odaballagtam a darálókhoz. Volt ott két kávédaráló. Melyiket a kettő közül? — méláztam, majd az ablak mellettire esett választásom. Beleöntöttem a kávét, s némi szemlélődés után rájöttem, hogy a daráló alá oda kell illesztenem a zacskó száját. (Megjegyzem, jobb helyeken kis műanyag tálat meg lapátkát sem sajnálnak a vevőtől!) Megnyomtam a kallantyút, a daráló barátságos zúgásba lendült. Kis idő múlva gyanakodva tapogattam a zacskót: mintha még semmi sem lenne benne. (Jobb helyeken ennyi idő alatt már...) De nem folytathattam kajánkodásomat, mert a barátságos zúgás lusta kis zümmögéssé halkult — jelezve, hogy üresjárattal működik a gép. De hol a kávém? Hát az ott volt bent, ahová öntöttem. Kísérleteztem még egyszer, kétszer a kallantyúval, de a masina nem „szolgáltatott” tovább. Könyörögve néztem körül: hátha az önkiszolgáló ábécé személyzete közül valaki figyel rám. Valaki tényleg figyelt, csak egy kissé távol állt — s még nem döntötte el, megszánjon-e. A pénztároshő viszont alig néhány lépésnyire volt tőlem, s éppen senki sem foglalkoztatta, no, meg olyan kedves volt az imént hozzám: berakott a kosaramba egy egydekás ajándék Amigót. Hozzálépek tanácsért. — Kérem szépen, el szokott romlani/néha az az ablak melletti daráló? — Ó, igen — így ő barátságosan. — Olyankor ütöget- ni kell. Köszönöm a tanácsot, megyek ütögetni. Először csak szelíden legyintem oldalba, később goromba leszek, püföl- ni kezdem a jámbort. Semmi eredmény, csak a szolid kis zümmögés. Közben szomszédom is akad, megkérdi, kipróbáltam-e a másikat, amelyikbe ő készül önteni a kávéját. — Sajnos, nem — mondom bánatosan. Bizalmatlánul belsöriti kávéját — kezdeti siker, aztán ő is szorgalmasan veri az övét, A távolabb álló kiszolgálónő végre eldönti: megszán bennünket. Határozott léptekkel jön, kivesz egy kulcscsomót a zsebéből, felnyitja a műanyagfedelet a kávé fölött, s a leghosszabb kulcsává ütögeti a kávészemeket. — így kell — mondja nagy szakértelemmel. Áhítattal •bámulunk utána, amikor tapintatosan magunkra hagy. Viszi a kulcsait is, persze. Szóval ott kell ütögetni, ezt most már tudjuk. Nekem szerencsére van kulcsom, a' zsebemben. Nem valami higiénikus, de legalább a sajátom. A szomszédomnak nincs. Ö az ujjaival ütöget. Előbb is végzek természetesen, mint ő. Mikor az ajtóból még visszanézek, látom: söprögeti kezével a kiömlött kávét a staniclijá- ba. Büszkén állapítom meg: az enyémből egy porszemnyi kávé sem esett mellé, pedig még sose gyakoroltam eddig ezt a stanicliráillesztési műveletet más boltban. Mert hiába, úgy látszik, a „szolgáltatás” úgy az igazi, ha mi magunk megtanuljuk szolgálni a gépek igényeit... Vagy fordítva lenne? Már nem is tudom ... (—sió) Üj^ágcikk jelent meg a Monor -és Vidéke szombati számában ‘ az üllői művelődési otthon ötórai teájáról. A művelődési otthon igazgatója az alábbi levelet juttatta el szerkesztőségünkbe, kiegészítésül. „A cikkírónak lehet, hogy szokatlan a hosszú haj, az ország művelődési otthonaiban azonban nem ritka ez a jelenség, mert a példa ragadás. A televízió adásaiban naponként láthatjuk, hogy a „menő férjék” hosszú hajat, bozontos szakállt és — uram bocsa’ — hegyesre fent ökörszarvba- juszt viselnek.' És tudtommal ezt még egyetlen országos lap sem kifogásolta ... A művelődési otthon ötórai teáját látogató hosszú hajúnkat mi könnyen meg tudjuk különböztetni és egyetlen kezünk öt ujján könnyen meg tudjuk számolni. Különben Péteriből járnak át Üllőre, nagyon rendes, jóravaló gyerekék. örülünk, amikor látjuk őket. Üllőn a 13 éves lányok Iskolába, és nem az ötórai teára járnak, ezt mi is és a rendőrség is gyakran és nagyon szigorúan ellenőrzi. Ebben az iskolaévben még nem fordult elő, hogy iskolás korú lány részt vett volija ilyen rendezvényen. Az említett és elsőnek érkező három kislány bizony már elmúlt 16 éves. Alacsonyabb termetűek. talán ez téveszthette meg a cikkírót. Egyébként monoriak1 és igen kedves és rendszeres vendégeink. A miniszoknyás kislány valóban megoldotta a gordiuszi csomót, amikor szék híján az egyik fiatalember ölébe -ült. Lévén, hogy a művelődési otthonban valóban kevés a szék. Még 50 darab kellene ahhoz, hogy az ötórai tea valamennyi résztvevőjének ülőhelyet tudjunk biztosítani. Ez a viselkedés különben sajnos elterjedt, mi sem helyeseljük, elítéljük. A vonatokban is gyakran látni hasonló eseteket, de a vonat mégis halad ...” „van”, ne csak a- szerencsén múljon. Gyömrő nem fekszik országos jelentőségű főútvonal mellett, nem is járási székhely, mégis elértek az illetékesek sok utánjárással, hogy a községben nem gond a tekintélyes számú olaj- kályhák fűtése. A kút 30 ezer literes tartályából szinte sohasem fogy ki az olaj. Lám, mit tesz a szervezőkészség, a találékonyság és egy kis „hozzáállás”. Azt hiszem, követésre méltó példa ez a többi községben is. Hamar Mária, Gyömrő Fakutyák A jégpáncél megerősödésével előkerültek a fakutyák a Balatonon. A téli Balatonnak ez a régi szórakozási eszköze ismét kezd terjedni. , Csaknem valamennyi üdülőben felújították a régi alkalmatosságokat és újabb fakutyákat készíttettek a környékbeli asztalosokkal. Bemutatjuk Vasas Mihályt A vecsési labdarúgócsapathoz az 1970—71-es bajnokságban immár a harmadik edző került. A saját kérésére felmentett Szotyori Pál után Stefan László is távozott a csapattól. Az új edző, Vasas Mihály neve nem ismeretlen a magyar labdarúgóit előtt. 1952- től az élvonalban rúgta a labdát, 9 étrig volt , akkor a vidék legjobbjának tartott Salgótarján tagja. Olyan kitűnő labdarúgók voltak a klubtársai, mint Szojka, Csáki. Vasas Mihály — bár vidéki játékos volt — kétszer magára húzhatta a címeres mezt. Kilenc év után új egyesületet választott, az MTK játékosa lett. Bemutatkozása fényesen sikerült, 4:l-re győztek a kék-fehérek Noviszádon, s Vasas Mihály két góllal járult hozzá a győzelemhez. Az Kiránduláson a Mátrában , Még ősszel, az osztálymunka- terv készítésekor elhatároztuk, hogy a téli'szünetben a Mátrába megyünk, egy kicsit körülnézni. Ágas- várra kaptunk szállást a turistákat ellátó vállalattól és némi szervezés után fel is kerekedtünk, 19 sülysápi 8/B-s diák. Mint kiderült, nem készültünk fel eléggé körültekintően az útra, nem való nagy bőrönd, libegő nadrág, lakkcipő a hóba. De a segítőkészség a társak részéről, a meleg turistaház, a jó étel elfeledtették a kényelmetlenséget. Túra a . hatalmas ködben, némi eltévedés, séta Mátraszentist- vánra, a Vidrócz- ki-csárda megtekintése, buszkirándulás Galyatetőre — ezelí hagytak maradandó emléket bennünk. A végén rövidnek találtuk az időt, melyet együtt és a Mátrában töltöttünk. El is határoztuk, hogy a tanév végén, a búcsúzás előtt, a 8/B a Mecsek környékét keresi fel egy hosszabb túrára. Elmondották: a 8/B-sek MTK-ban érte el pályafutásának legnagyobb élményét, 2:0- ra legyőzték a törölt Fener- bahesét. Erről így mesél: —^0:0-nál 11-eshez jutottunk. A török kapus két klubtársam büntetőjét is megfogta, de mindkétszer elmozdult. Meg kellett ismételni. Senki nem akarta vállalni. Ha nem szidtok nagyon össze, én vállalom, mondtam a többieknek. Berúgtam. 4:0-ra legyőzték a világhírű Celticet a Népstadionban. Bejutottak a Kupagyőztesek Európa Kúpájának döntőjébe. Az ellenfél a Sporting Lisszabon portugál bajnokcsapat volt. Az első döntő a hosszabbítás után sem dőlt el, 3:3 lett a végeredmény. A magyarok gólokkal voltak jobbak, de a portugálok minden' helyzetüket kihasználták. A megismételt döntőn az MTK kikapott 1:0- ra. A portugálok alig jutottak át a fél vonal on .•.. Már 33 éves volt, amikor az Egyetértés csapatához ment át. A soroksári együttesben is maximális akarattal, energiával, igazi Vasas-szívvel játszott. Nagy fába vágta a fejszéjét, amikor elvállalta a vecsési együttes edzéseinek vezetését. — Szívesen jöttem Vecsésre. Tudom, hogy nem lesz könnyű dolgom — mondja. — Hálás vagyok a vecsési szurkolóknak, hogy ilyen nagy szeretettel fogadjak. Még nem ismerém a fiúkat, de annyit elmondhatok, mindent elkövetek azért, hogy Vecsésnek jövőre is NB Il-es csapata legyen. Sz. A.
