Pest Megyi Hírlap, 1971. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-14 / 11. szám

«ST hegyei ’&űrlap 1071. JANUAR 14., CSÜTÖRTÖK COOPTOURIST-TERVEK Mintegy százezer hazai és külföldi turistával, 50— 60 000 külföldi vendéggel, il­letve magyar kiutazóval és 30—40 ezres belföldi forgalom­mal számol az idén a szövet­kezetek utazási irodája, a Cooptourist. A belföldi for­galomban főként szövetkezeti tagok részvételére számítanál;:, akik részére hétvégi kirándu­lásokat, szakmai találkozókat szerveznek. Mint Lestük Pál igazgató el­mondotta, nem törekednek túlzott nyereségre, csupán a gazdaságos működést tart­ják szem előtt, mert, mint szövetkezeti válla­lat, elsősorban a tagok érde­keit szolgálják, s az ő szá­mukra mind több kedvez­ményt szeretnének nyű j tani. Eredményesen dolgozik az Autótaxi Vállalattal kötött megállapodás alapján létre­hozott gépkocsikölcsönző, s a vendégek körében igen nép­szerű. a fizetővendég-szolgálat is; ezen belül különösen sok külföldi veszi génybe a több- szobás, összkomfortos budai Villákat. A vállalatnak jól gazdál­kodó szövetkezetek a „részvényesei”. A kezdetben sok támogatást, s gazdag tapasztalataival jó szolgálatokat nyújtó IBUSZ január 1-vel kivált a részvé­nyesek sorából, mert az ér­dekazonosság akadályozhatta volna a további együttműkö­dést. 1971-re a Cooptourist túl­jutott a kezdet nehézségiéin és egyre inkább betölti az indu­láskor neki szánt szerepet; az általános turizmus mellett se­gít a szövetkezeteknek a bel­földi tapasztalatcsere, a kül­földi tanulmányutak szervezé­sében, más országokban al­kalmazott fejlett munkamód­szerek megismerésében, s ugyanakkor közreműködik a szövetkezetek nemzetközi kap­csolatainak szélesítésében is. Felesek, kilósak Sikert aratott Cegléden a kilós kenyér: ahogy régebben a házi sütésűért sorakoztak a kenyérijoltban, mostanában a kilós gyári kenyeret várják a vevők. A helyi III-as sütő­üzemnek igazán jpl sikerült gyártmánya ez, formára és minőségre egyaránt. Csak a szállítással van baj; az autó csak déltájban hordja ki ezt a kenyérfajtát, pedig ia vevők már a reggeli órákban kere­sik. Sok fogy la kis, félkilós kenyerekből is. A bővülő vá­lasztékból a barna kenyér mi­nősége jó, egészségi szempont­ból pedig még hasznosabb, mint a többi fajta. Fejtés A Tokaj-hegyaljai borvidék pincészeteiben hétfőn megkez­dődött az új borok fejtése. A Tokaj-hegyaljai Állami Gaz­daság sátoraljaújhelyi, mádi és tolcsvai pincészeteiben, to­vábbá a Szőlészeti Kutató In­tézet tarcali telepén és a ma­gántermelőknél az idén együt­tesen mintegy százezer hek­toliter új bort fejtenek le a seprőről. Lovas sí Nagykőrösön A napokban érdekes téli sportolási lehetőséget hirdető plakátok jelentek meg Nagy­kőrösön. A körösi lovaglóisko­la hirdeti, hogy a nap bár­mely szakában lehet jelent­kezni „lovas sí” sportolásra. A sízőt kötéllel a ló von­tatja. Az élvezetes, szép sportot a havas télidőben meg akarják ismertetni a kö­rösi közönséggel. Á sportolók a lóistállótól már sízve vonulnak ki a havas mellékutakon a vásártérre, vjagy a sporttelep mellé, na­gyobb túrára Pálfájába. A lovaglóiskolában télen is dolgoznak, „belovagolják” az állatokat. Először csak az ál­lami gazdaság segítette az is­kolát lovakkal, most már a termelőszövetkezetekkel is kapcsoltaiba léptek. Tavaly a Rákóczi Termelőszövetkezet egy lovat adott betanításra, amelyet Kedvenc néven is­mertek meg a lovassportolók. Ezt a betanított lovat az ősz­szel eladták a pesti ver­senyistállónak 30 ezer fo­rintért, jelentős hasznot juttatva a termelőszövetkezetnek. Az idén a Rákóczi Termelőszövet­kezet mellett a Hunyadi és a Petőfi is adott egy-egy csikót betanításra. <k) A JUSS A LEGTÖBB: 1 MILLIÓ PERRE MENNEK ÉS AZ ANALFABÉTÁK? Mielőtt az ember belemé­lyedne az örökösödési ügyek tanulmányozásába, először is tisztázni kell, hogy van örök­hagyó és örökös, és amit va­laki jussólt, azt illetőségnek, az öröklés tárgyának kell ne­vezni. Meg .szolgalom. Micsoda szó! A hozzá nem értőnek ide­genül hangzik. A közjegyző, áld tői érdek­lődöm, rámnéz a szemüvege fölött, csodálkozik — mi ér­dekes van abban, hogy az em­berek örökölnek ? — Mit? Ezt-azt. , Tizenkét éve csinálja. A nagykendős öregasszonyok, pacskeros öregemberek köz- jegyző úrnak hívják. „Köz­jegyző úr, kérem...” „Ara­nyos, nyugodjon meg, minden rendben lesz.” Mégis mit örökölnek? Földet, házat, pénzt, szob­rot, bélyeggyűjteményt, ara­nyat? — Mindent, ami személyi tulajdonban van: ingatlant, ingóságot, jogot, követelést. — Jogot, követelést? — Kölcsönkövetelést, elő­vételi jogot, szolgalmi jogot. A szolgalmi jog azt jelenti, hogy valaki a más földjén levő kútból merhet, átjárhat az ott vezető úton. Az öröklés kö­tődhet személyhez, vagy in­gatlanhoz. Nem öröklődhet a biztosítás, a bemutatóra szóló takarékbetétkönyv. „Az a vé­lelem, hogy akinek a birtoká­ban van a betétkönyv, azé. Le­rontható, de csak perben.” Csavaros dolog ez a jogtudo­mány. — Hát akkor mégis, mi örö­kölhető? — Beltelek, házas ingatlan, zártkertek, végleges háztáji­ként meghagyott ingatlan, tsz- illetőség. — A legnagyobb örökség? — Egymillió forint körüli vagyont örököltek az oldalági rokonok egy orvostól. — Mit? — Négyszázezer forint ta­karékbetétet, házat, értékes berendezést, szobrokat, védett képeket. Végrendelete volt, pereskedésre nem került sor. Miből? Hogy miből telik né­melyeknek?! Kocsira, házra, telekre. Miből? Legtöbbször az örökségből. A házat áruba bocsátják, a bútorokat, ingó­Hó, fagy és egyebek E.őzefes értesítés néikül Kellemetlen meglepetés érte a napokban a Sülysáp és Vidéke ÁFÉSZ vezetősé­gét. A Jászberényi Tejipa­ri Vállalat minden előze­tes értesítés nélkül, egyik napról a másikra megszün­tette a tejtermékek szállí­tását a nagyközségbe. A vállalat szállítói semmiféle felvilágosítást nem tudtak adni az ügyben. A szövet­kezet telefonon azonnal érintkezésbe lépett a jász­berényi központtal, a válla­lat vezetői megerősítették: tejtermékeket Sülysápra nem szállítanak. Nem vol­tak hajlandók magyaráza­tot adni. E példa nélkül álló imtüzkedést a szövet­kezet vezetői értetlenül fo­gadták. Természetesen Sülysáp nem maradhat tejtermék nélkül. A kereskedelmi osz­tály azonnal kapcsolatba lépett a Gyöngyösi Tejipari Vállalattal, s ott készséggel megígérték: a községet el­látják tejtermékkel. Véleményünk szerint ez­zel az ügy nincs elintézve: egyetlen alapvető élelmi­szert szállító vállalatnak sem lehet joga a fenti el­járáshoz. A jászberényi vállalat magatartására ez­úton is felhívjuk az illeté­kes felügyeleti szervek fi­gyelmét. K. L. Aránylag enyhe telek voltak az utóbbi években. Hiába írtunk so­kak nevében ar­ról, hogy de jó is lenne Cegléden legalább egy kor­csolyapálya, vagy téli sportnak, já­téknak megfelelő terület — mire a cikk megjelent, megszöktek a hi­deg napok. Most itt volt a téli szünidő. Hó­hegyeket hozott a karácsony, hóaka­dályokat, tartós hideget az új esz­tendő. Soha jobb alkalom arra, hogy olyan he­lyen, amelyet aránylag kis mun­kával és kis költ­séggel erre alkal­massá tettek, hó­dolhassanak a fia­talok a téli játé­koknak, sportok­nak, élvezhessék a tél örömeit. — Van-e Ceglé­den valamire va­ló korcsolyapá­lya? Rendeztek-e már hangulatos erdei kirándulást, vidám hócsatát az iskolásoknak a közeli kiserdők­ben, a városszéli dombokon? Volt-e szánkókirándu­lás, sík terepen szánkás ügyességi verseny? A terek, parkok vastag hótakaró alatt alusszák téli álmukat, sértetle­nül, lábnyomok nélkül. Vajon mit kaphatnak a tél örömeiből azok a gyerekek, akik ablakok mögül örvendeznek a hónak és csak is­kolába menet, vagy tízpercben próbálnak néhány hógolyót röpíteni lesve, hogy mikor teremtik össze ér­te őket... (eszes) súgókat széthordják (a rossz szekrény a padlásra kerül, a kacat a szemétdombra). Váro­son hirdetésre, mennek. „Ha­gyatékot, ágytollat, limlomot veszek.” Falun meg mindent „ki tudja, mire lesz még jó”. Az örökölt összegeket pedig befektetik: házba, telekbe, ko­csiba. Így éri meg, azt mond­ják. — A legkisebb örökség? — Pár száz forint. Ócska­ságok, lim-lomok, értéktelen dolgok. Az ilyesmi nem kerül hivatalos fórum elé. Végrendeletek. A végrendelet kétféle lehet: közvégrendelet, amit a köz­jegyző csinál, és magánvég­rendelet. Ezt két tanú jelenlé­tében záradékolni szokták, ők „mint felkért végrendeleti ta­núk bizonyítják, hogy az ál­taluk ismert végrendelkező az okiratról kijelentette, hogy az ő végrendelete, és együttes je­lenlétükben aláírta”. Szóban csak az végrendelkezhet, aki­nek az élete veszélyben forog. Irni-olvasni nem tudó egyé­nek csak közvégrendeletet te­hetnek, ugyanúgy a süketek és némák is. A végrendeletnek ez a formája 1960. május el­sején lépett életbe — azóta van érvényben a PTK —, az­előtt rendszerint kölcsönös és közös végrendelet .volt. A végrendelet olyan szomo­rú dolog. Mikor a szót hallom, bennem mindig egy haldokló, égő szemű, beesett arcú, boros­tás öregember képe jelenik meg, aki csontos kezét fel­emeli, és ítéletet oszt. A há­zam... a földem... a jószá­gaim ... Szerződések. Öröklési szerződést keveset, eltartási szerződést már töb­bet kötöttek. Ezt azonban fő­leg magánokiratban rögzítik — ügyvédek előtt. — Menjen az Illetékkiszabá­si Hivatalba. „Félfogadás 8-tól 12-ig” — mondja a telefonba a hivatalnoknő. Elmegyek, megtudom, hány ezer évente az örökhagyó, az örökösök szá­mát index számok jelölik, ezeknek alszámaik vannak — nehéz kikeresni. Megtudom azt is, hányán fizetnek ötszáz forinton aluli illetéket, és há­nyán tízezer forint felett. Periratok. Perérték harmincötezer fo­rint, tárgyalások száma négy. „Édesapám, néhai Sz. F. 1968 decemberében meghalt. Halá­la idején házassági kötelékben volt. Házástársa Cs. Anna al­peres. Néhai Sz. F. 1953-ban végrendeletet készített, mely­ben általános örökösévé há­zastársát tette meg. Engem kö­telesrész címén az ingatlannak fele értéke illet, melyet egye­lőre harmincötezer forintban jelölök meg”. Ítélet: a járás- bíróság a felperes keresetének helyt adott. Tárgyalások száma: öt, per­tárgy értéke: tizennégyezer- hatszázhatvan forint, „özv. F. G-né örökhagyónak csak az ingatlanjai kerültek leltáro­zásra, mi felperes örökösök a leltárt kifogásoltuk, hogy nem tartalmazza az örökhagyó in­góságait. Az ingóságok az örö­köstársunknál vannak. * Danamidselyem A NYERGESUJFALUI MA­GYAR VISCOSA GYÁR UJ DANAMIDSELYEM ÜZEMÉ­BEN A TERMELES ÉVI EZER TONNÁRÓL HÁROM­EZERRE EMELKEDIK. A LÁNCHURKOLT DANULON- SELYEMBÖL KÉSÉÜL A „NYLPRINT” NÉVEN FOR­GALOMBA KERÜLT RUHA­ANYAG, MELY IGEN KERE­SETT AZ ÜZLETEKBEN. AZ IDÉN 150 TONNA LÁNC­HURKOLT ANYAG KÉSZÜL A GYÁRBAN. Takarékbetétkönyv, 6 párna huzattal, 1 kaszli, 4 szék, 1 asztal, 1 vájdling (értéke 80 forint). A keresetlevél hátlapján há- romszázötvennégy forint ille­tékbélyeg van. Tárgyalások száma: három. „Fiam, V. István B-i lakos al­peres hagyatéki tárgyaláson végrendeletet csatolt az ira­tokhoz, mely végrendelet sze­rint édesapám vagyonának fe­le részét alperesre hagyta ...” Az anya követel a fiától. Felperes: az anya. Alperes: a lánya. Felperes: a fiú. Örökhagyók, örökösök, juss. Varga Márta Kis matematikusok baráti körei Tavaly ősszel a monori já­rás két iskolájában megszer­vezték a kis matematikusok baráti körét, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat tá­mogatásával. A vecsési III. számú iskolában két 22 fős csoport működik. Pethes Antal tanár vezetésével, a monori Kossuth-iskolában Forgács Borbála tanárnő irányítja a 25 gyereket. A körök a fizikai dolgozók tehetséges gyerme­keinek nyújtanak segítséget, különösen a tovább tanulni szándékozóknak. Lényegében az általános iskola tananyagát dolgozzák fel, de újszerű, más csoportosításban, mint az órá­kon, nagyobb szerep jut a ta­nulók önálló gondolkodásának. Országjáró diákok országos találkozója Harkányban A KISZ Baranya megyei Bi­zottsága szerdán tartotta idei első ülését Pécsett, és ezen megvitatták az ifjúsági tör­vény tervezetével kapcsolatos helyi javaslatokat. Az ülésen részt vettek a pécsi Jogtudo­mányi Egyetem fiatal tanárai és hallgatói is, akik előzőleg jogászi alapossággal tanulmá­nyozták a tervezetet. A pécsi— baranyai KISZ-isták számos fontos, érdekes javaslatot ter­jesztettek elő. Az ülésen megtárgyalták és elfogadták az ifjúsági szövet­ség 1971-es pécsi—baranyai programját is, amelyben fon­tos helyet kapott a KISZ VIII. kongresszusára való felkészü­lés. A szovjetunióbeli Lvov területtel kialakított baráti kapcsolatok keretében sor ke­rül majd ifjúsági vezetők, va­lamint ipari és mezőgazdasági munkásfiatalok cserelátogatá­sára. A nyár folyamán a híres dél-baranyai fürdőhelyen — Harkányban — megrendezik az országjáró fiatalok egyhetes országos találkozóját. Pécsről és Baranyából számos fiatal vett, illetve vesz részt az NDK-ban szakmai gyakorla­ton. Ezért tapasztalatcsere jel­legű tanácskozást tartanak ta­vasszal Pécsett a baráti szocia­lista országban munkát vállal­ni szándékozó fiataloknak. Több ifjúsági létesítmény sorsáról is határozott a KISZ- bizottság. Pécsett megkezdik például a központi ifjúsági ház építésének előkészítését. Ez 19 millió forintos beruházás lesz. Húszéves a csirke farm Két évtizede lassan, hogy segíti a lakosság ellátását friss baromfihússal, élő csirkével a tápiószedei baromfinevelő te­lep. A múlt évben több, mint 90 ezer húscsibét juttatott piacra. Tény észállománya most mintegy 5 ezer tojó, hampshire fajta. Ebben az évben csak 50 ezer húscsirke nevelésére vállalko­zott, mivel a korszerűtlenné vált, öreg telepet fejlesztési terveik során megszüntetik. Női hiúság? A neonszőke a divat Ha esik az eső, ha süvít a szél, és szárnyára kapja a ha­vat — ez semmit sem változ­tat a dolgokon. Mármint azon, hogy a Monori Fodrász Ktsz ajtaján hölgyek lépjenek ki lakkozott hajkupolákkal, hul­lámos fürtkölteményekkel. Az ablakok mögött külön világ, duruzsoló burákkal, műanyag haj csavarokkal, dauervízzel, a szépítéshez szükséges fegyver­tárral. S ülnek a nők a forró bura alatt, ha néha csíp a hid­rogén, nem baj. A célért min­dent érdemes elviselni. Női hiúság? Megnézem közelebb­ről. Igen, semmi nem változik. Műhely a szép frizurákért. Az első tükör előtt skayszéken, fehér lepellel a nyakában ül a hölgyek sorá­ban egy ... egy fiatalember. Csíkokban elválasztva fürtjei, s gondosan bekenve valami fe­hér kulimásszal. Hogy szőke legyen. Szép neonszőke, mert az a divat. Akik esküsznek a női hiúságra, azok igazán jö­hetnének most megnézni a fe­gyelmezett férfiarcot, amint fi­gyeli tükörben változó színű tincseit. A terem sarkában a kozme­tika. Függönnyel elválasztva a többiektől. — Most ráteszem a festéket a szempillára. De ne tessék pislogni! Es mozogni sem. Nem szabad megfordulni! Tessék nyugodtan tartani a fejet, majd én szólok, mikor felül­het. Jaj, ne nyissa ki a szemét, mert csípni fog! A hölgy ül, tudja már, hogy semmit sem szabad. Szeme kö­rülragasztva fehér kis tapa­szokkal, bekenve krémekkel és festékekkel: nem mozog, csak megkérdezi: — És meddig nem kopik le a festék? Mert én olyan sírós vagyok... A csinos kozmetikuslány — Follár Irén — mosolyog. És kever, biztos kézzel válogat a krémek között, mint egy mo­dern alkimista. Azt mondja, csodálatos munka ez. A ven­dég néha visít, mert, ugye, a gyantázás, az apró „hölgybaju­szok” eltüntetése nem tartozik a legkellemesebb szórakozások közé, de végül mindenki elé­gedett. Az az idős vendég is, aki mindig őt küldi ki a füg­göny mögül a pénztárhoz — nehogy meglássák, amint ép­pen innen lép ki friss arccal. S úgy távozik, mintha csak röpke beszélgetésre tért volna be. Valaki rohan: — Egy szem- pillafestést szeretnék, de fél óra múlva megy a buszom. A szempillafestést meg kell csinálni. És a vendégnek mindenre marad ideje. Arra is, hogy elnézzen a plafonra, és megállapítsa: jé, beázik! Igen, mondja Irénke, a múltkor is meg kellett kérnem egy ven­déget, hogy tegye odébb a lá­bát, mert éppen a harisnyájá­ra csöpögött a víz. De mit számít egy harisnya! És egyáltalán: semmi sem szá­mít. Ha kell, három fehér kö­penyes fodrász szalad ki az út­ra, s állítja le karlengetéssel az autóbuszt, mert a kedves ven­dég frizurája csak most lett készen. Már nem érhetett oda a buszállomásra. Külön világ. Ülnek a nők a forró bura alatt, s megnöveké- dett önbizalommal lépnek az utcára, a hideg ellen becsoma­golt emberek közé. A célért érdemes mindent elviselni. — zs —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents