Pest Megyi Hírlap, 1971. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-13 / 10. szám
8 "s&Círiap 1971. JANUAR 13., SZERDA LUNA—16 A magyar posta pénteken a szovjet holdkutatás újabb eredményeinek emlékére négy darab különböző rajzú 2,50 forintos címletű bélyeget tartalmazó bélyegblokkot hoz forgalomba. A mezőgazdasági lakosság adózása 1971-től 15 ezer íorintos értékhatár Előny a szövetkezeti tagoknak MÓDOSÍTÓT! IRÁNYELVEK Törzsgárdaszabályzatok készülnek Kiemelt elbírálás: bérezésnél, üdülésnél, lakáselosztásban, részesedésnél A vállalathoz hűséges, nagy gyakorlattal rendelkező dolgozók megbecsülése érdekében a SZÓT elnöksége módosította a törzsgárdatagság kilenc éve érvényben levő irányelveit. Minden vállalatnál el kell készíteni a törzsgárdasza- bályzatot, amely önálló okmány, nem lehet melléklete vagy függeléke a kollektív szerződésnek. Rögzíteni kell a törzsgárda- tagság feltételeit, a tag kötelességeit és az erkölcsi megbecsülés formáit. Az anyagi megbecsülést biztosító juttatásokról viszont a kollektív szerződésben kell rendelkezni. Törzsgárda nemcsak a vállalatoknál alakítható, hanem hivatalokban, intézményekben is, mindenütt, ahol önálló szakszervezeti szerv működik. Az olyan gyakorlat azonban, amely a törzsgárdatagságot összekapcsolja a szakszervezeti tagsággal, szabályellenes. A tagság feltételei: öt év megszakítás nélküli munkaviszony (vállalati adottságoktól függően ez lehet három-négy év is, vagy ötnél több). A vállalati hűségnek példamutató munkával, magatartással és munkafegyelemmel kell együtt járnia. Az új irányelv rendelkezik a törzsgárdatagság jogfolytonosságáról is. Akit népgazdasági érdekből más munkakörbe helyeznek, nem érheti hátrány és automatikusan törzs- gárdatag új munkahelyén is. Ha az áthelyezés a dolgozó kezdeményezésére történt, nem indokait a kedvezményes elbírálás. Az idénymunkások is lehetTöbb élesztő és csokoládé Az előzőekben a földhasználattal összefüggő adózásról (mezőgazdasági lakosság jövedelemadója) már szóltunk. Az álattenyésztésből és a kertészetből származó jövedelmek ■után azonban bizonyos esetekben általános jövedelemadót kell fizetni. Általános jövedelemadót kell fizetnie annak, aki terményeit, állatait és a gazdaságából származó állati termékeket állandó jellegű elárusítóhelyen árusítja. Adóköteles a melegágyi kertészet, a faiskola, a virágkertészet termékeinek értékesítéséből, továbbá az évi 15 000 Ft-nál több jövedelmet biztosító állattartásból származó jövedelem. Az állattartáshoz fűződő érdekekre figyelemmel azonban a jogszabály számos esetben adómentességet vagy adókedvezményt biztosit. Ha azt kérdjük, hogy az állattartás jövedelme milyen esetekben mentes az általános jövedelemadó alól, akkor elsősorban a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagokra vonatkozó rendelkezést kell megemlíteni. E szerint a mezőgazdasági termelőszövetkezet tagja a háztáji gazdaságában folytatott állattartásból (állat- hizlalásból, állatkeltetésből) származó állatoknak (állati termékeknek) az értékesítéséből eredő jövedelme után nem fizet adót. Egyetlen feltétel, hogy e tevékenységével kapcsolatban sem állandó, sem időszaki munkást nem foglalkoztathat. Adómentességet élvez az a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag is, aki az állattartást esetleg vásárolt, -a termelőszövetkezet által juttatott vagy munkateljesítményért bárkitől kapott takarmánnyal folytatja. Az adómentesség független attól is, hogy a termelőszövetkezeti tag kinek adja el az állatot vagy állati terméket. Kizárja viszont az adómentességet az, ha az állattartó az állatot (állati terméket) saját üzletében vagy állandó jellegű nyílt elárusítóhelyen értékesíti. Az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezet (szak- szövetkezet, társulás) tagjának az állattartásból származó jövedelme adómentes, ha a közösen folytatott állattartásból származik. Közösen folytatott állattartás alatt azt kell érteni, amikor az állatok, vaíimint a takarmány az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezet tulajdonát képezi, a tagok általában csak a munkájukat adják az állattartáshoz, és így annak minden haszna és kára a szövetkezeté. Az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezet tagja által a saját gazdaságban tartott állatokból elért jövedelmének csak az a része mentes az általános jövedelemadó alól, amely a szövetkezet útján történt értékesítésből származik. Érdeke tehát a tagnak, hogy a szövetkezet útján értékesítsen. A szövetkezeten kívüli értékesítésből származó jövedelem pedig akkor mentesül az adó alól, ha az évi 15 000 forintot nem haladja meg. Igen lényeges továbbá, hogy bárki mentes az állattartásból származó jövedelmének adóztatása alól, ha az állattartáshoz szükséges takarmányt a használatában levő földterületen termelte meg. Nemcsak a saját tulajdonú föld termését, hanem a haszonbérben vagy felesbérletben használt föld terményeit, sőt a saját terményért cserélt takarmányt is saját termésűnek kell tekinteni. Nem számít viszont saját termésnek ebben a vonatkozásban a vásárolt vagy más módon beszerzett takarmány (termény). Egyébként — amint már előbb is utaltunk rá — mindenkinél mentes az adó alól az állattartásból származó olyan jövedelem, amely nem haladja meg az évi 15 000 forintot. A fenti összeghatár alkalmazásánál nem a bevételt, hanem a tiszta jövedelmet kell figyelembe venni. Tehát az évi bevételből le kell vonni az állattartással kapcsolatos költségeket (beszerzési ár, takarmány stb.) és a fennmaradó tiszta jövedelem nagysága dönt az adómentességről, illetőleg az adókötelezettségről. Fel kell hívnunk a figyelmet továbbá arra, hogy az adó- mentességet biztosító feltételeknek meg nem felelő, s így adó alá eső jövedelmek után járó adóból az idős (férfiak a 60., nők az 55. életévük betöltése után) vagy a legalább 67 százalékban csökkent munkaképességű személyek évenként 1000 forintig terjedhető adókedvezményben is részesíthetők. A kedvezmény mértékét az állattartó körülményeinek mérlegelése alapján a helyi tanácsi adóügyi szervek állapítják meg. Szólni kívánunk végül arról is, hogy bizonyos esetekben a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdaságában folyíatott üvegházi, melegágyi zöldségkertészetből származó — egyébként adóköteles — jövedelem is mentesülhet az általános jövedelemadó alól. Az adó- mentesség akkor áll fenn, ha a termelőszövetkezeti tag az alapszabályban meghatározott mértékű háztáji gazdaságában állandó vagy időszaki mun- I kások foglalkoztatása nélkül folytat üvegházi, melegágyi (ablakkeretes, műanyagfóliás stb.) zöldségkertészeti tevékenységet, terményeit közvetlenül állami vagy szövetkezeti szerv részére adja el és emellett a közgyűlés által meghatározott kötelezettségeit is teljesíti. Dr. Kőszeghy Gyula A IV. ötéves terv előirányzata szerint 1971-ben két fontos élelmiszeripari beruházáshoz biztosítanak fejlesztési kölcsönt; idén kezdik meg a budafoki Élesztő- és Szeszgyár élesztőüzemének és a Szerencsi Csokoládégyárnak a rekonstrukcióját Az élesztőt jelenleg két budapesti üzem gyártja, évente összesen 9500 tonnányit készítenek. Ez azonban már nem elégíti ki a szükségletet és ráadásul a minőséget is kifogásolják a kenyérgyárak. Ezért a IV. ötéves tervben a hazai sütőélesztő-termelést 13 000 tonnára növelik és a minőséget is megjavítják. A nagyobbik, jelenleg mintegy 7000 tonna élesztőt adó budafoki gyárban új üzemrészt emelnek és ezzel csaknem 4000 tonnával több élesztő gyártását teszik lehetővé. A fejlesztéshez szükséges anyagiakat a Szeszipari Országos Vállalat részben saját erőből teremti elő — mintegy 170 millió forintot —, a beruházáshoz szükséges további 80 millió forintot pedig fejlesztési kölcsönből fedezik. A kölcsönt a vállalat tíz év alatt fizeti vissza. Az új gyár gépeit külföldről hozzák be. A leggazdaságosabban működő és a helyi Most az elején szögezzük le: semmiféle trükkfelvételről nincs szó, a kép valódi. E merész fiatalembereket a napokban a ceglédi strand hóval borított gyepén kapta lencsevégre a fotós — éppen akkor, amikor kijöttek a nyitott medencéből, s egy kis hócsatával frissítették fel magukat. A hőmérő mínusz 8 Celsius fokot mutatott, és a medencében levő víz hőmérséklete is alig volt több 10 foknál. Tavaly teien is lejártak már fürdeni, csak úgy, mint az idén. Tehát nem egyszerű hobbyról van szó. — Nem fáznak ilyen hidegben? Az egyik, Horváth Gyula felnéz, s újabb hógolyót gyúr. Elhajítja, s az nagyot csattan Gyura Sándor felső testén. A válasz sem késik. — Megszoktuk már. Jó barátok vagyunk, két éve csaknem mindennap lejárunk az uszodába — természetesen a havas hónapokban is. Tavaly télen például mínusz 16 fokban is fürödtünk, hógolyóztunk. Nagyon jó dolog ez, kifejezetten felfrissíti az embert. Ha csak egy napot is kihagyunk, máris szokatlannak tűnik minden. Gyura Sándor sem sokat törődik a hideggel. Mintha nyáadottságoknak legmegfelelőbb gépeket versenytárgyalás alapján választják majd ki. Az új üzem átadása után már kétféle minőségű sütőélesztőt hoznak forgalomba és ezzel kielégítik a hazai sütödék és kenyérgyárak igényeit. Megszűnik majd az ország különböző vidékein időszakonként tapasztalható élesztőhiány is. A magyar édesipar 1969. évi 4767 vagonos termelését 1975- re 6500 vagonra fokozza, részben azzal, hogy a szerencsi gyárban rekonstrukciós bővítést hajtanak végre. A gyár rekonstrukciójára 270 millió forintot irányoztak elő. Gondos mérlegelés után jelölték ki a szerencsi üzemet a rekonstrukció színhelyéül. A számítások szerint ugyanis ebben az üzemben lehet a legkisebb költséggel megoldani a termelés hozzávetőleg 600 vagonos növelését Mint megállapították, hasonló kapacitásbővítés ' másutt legalább 350—400 millió forintba kerülne. Szerencs mellett szólt az is, hogy a szomszédos cukorgyárból, kis távolságról szállíthatják az üzembe a nyersanyagot és innen kaphat gőzt is a gyár. A munkaerő szintén helyben van és az édesipari termelésnek Szerencsen közismerten nagyok a hagyományai. ri kánikulában a strand pázsitján lépdelne, úgy sétál most a hóban is. — Én idestova két éve még csak náthás sem voltam. Nagyon megedződik így az ember. Egészen biztos, hogy egészséges a téli fürdőzés. Foto: Urbán nek törzsgárdatagok, ha a szezont öt egymást követő évben végigdolgozták. A rendelkezés módot nyújt arra is, hogy például egy vállalati orvos is törzsgárdatag lehessen, ha a feltételeket teljesíti. Az irányelvek célja a törzsgárda fokozottabb megbecsülése. Arra kell törekedni, hogy az egy helyen dolgozás, a vállalati hűség előny legyen. Az erkölcsi elismerés egyik módja az öt-tíz, illetve tizenöt év után járó bronz-, ezüst- és aranyjelvény. Elképzelhető azonban az is, hogy 15 éven túl a dolgozó ötévenként újból megkapja a jelvény arany fokozatát. Támogatni lehet azt a kezdeményezést, hogy 25 éves törzsgárdatagság után babérkoszorús aranyjelvényt adományozzanak. Az erkölcsi megbecsülés egyéb formái: a törzsgárdata- gokat meghívják vállalati rendezvényekre, szűk körű fogadásokra, tapasztalatcserékre. A törzsgárdatag előnyben részesül a lakások elosztásánál, jutalomüdülésnél, év végi részesedésnél, külföldi kiküldetésnél, a gyermek óvodai felvételénél, jutalomszabadságnál stb. Helyeselni lehet azt is, hogy a törzsgárda kiemelkedő tagjait személyi , bérezésben részesítsék. A törzsgárdatagok felvételéről és kizárásáról a szakszervezeti bizottságok a vállalati igazgatókkal közösen döntenek. Olyan szennyvíztisztítókat is készítenek, amelyek segítségével többször felhasználható ipari vízhez jutnak az üzemek és megelőzik, hogy erősen szennyezett' víz kerüljön a folyókba, patakokba. A múlt év végén fejezték be a tatabányaiak a Lenin Kohászati Művekben egy vasiszap víztelenítő építését. Ebben az új létesítményben visz- szafogják a kohó szennyvízéből a vasiszapot, amely most már nem szennyezi, nem festi pirosra a Szinva-patakot. Ugyancsak 1970 végén fejezték be a Gagarin Hőerőműben az új Pemyezagy-víztele- nítő szerelését, a budafoki Papírgyárban pedig ebben a hónapban kezdik meg a nagyteljesítményű ipari víztisztító mű üzemi próbáit. Megoldották a tatabányai szakemberek a gépkocsik „fürdővizének” tisztítását is. Tavaly több gépkocsiszervizben olyan tisztító berendezéseket helyeztek üzembe, amelyekben a már hasmáit olajos, sáros vizet megtisztítják, s így Libegő és sífelvonó A jánoshegyi légpálya, a Libegő népszerűségét bizonyítja, hogy alig öt hónap alatt több mint negyedmillió utasa volt. A legnagyobb forgalmat szeptemberben bonyolították le, amikor kereken 85 ezren keresték föl a légpályát. A hegy és a völgyállomáson újabb autóparkolóhelyeket alakítanak ki. a sí lécek és a ródlik tárolására pedig épületet emelnek. Elkészült a Já- noshegy—Normafa sí- és ród- lipályájának fejlesztési terve. Eszerint a Normafa lejtőjén egy úgynevezett húzóköteles sífelvonó épül, s a 280 méter hosszú drótkötélpálya egyszerre 31 síelőt szállít majd. Zajló harcsa Az év első nagyobb halfogása a Felső-Tiszán, egy harminckilós harcsa volt. Az ebben az időszakban szerencsés fogásnak számító zsákmányt p.z Alkotmány Halászati Szövetkezet tiszalöki brigádja ejtette a zajló Tiszán. A halat a nyíregyházi Halászcsárdában készítették el. Telnek a jégvermek A Balatonon 15—20 centiméterre „hízott” a jégpáncél. A vastag jég kedvez a halászoknak és a termelőszövetkezetek tagjainak, akik ezekben a napokban töltik meg a jégvermeket. A halászbrigádok tagjai csaknem teljes létszámmal a befagyott tavon szorgos- kodnak; valamikor hagyományosnak számító téli halászat helyett most valamennyien jégvágással foglalkoznak. Naponta mintegy 10 vagon jeget vágnak ki és szállítanak partra. A nyári halászzsákmány tárolásához összesen mintegy 300 vagon balatoni jeget tárolnak. hosszú ideig ugyanazt a vizet használhatják a gépkocsik mosására. Tüzes anyakocák — Sertésellésre várva inf- ralámpákat szerelt a sertés- oioa Szsuer János kisiparos, Pilisvörösvár, Béke utca 13. szám alatti lakos. Kedden reggel a hősugárzásra az alomszalma begyulladt, s lángra kapott a 3x3 méteres sertésól födémszerkezete és a tűz átterjedt a szomszédos fészerre is. Megperzselődött, de nem pusztult el a két anyakoca. A tüzet a budapesti III. kerületi tűzoltóság és a helyi önkéntesek oltották el. Az anyagi kár körülbelül 1000 forint, megmentett érték 50 ezer forint — A Pest megyei Biztosítási és önsegélyező Csoport e télen 180 tsz-gazdát üdül- tet Mínusz 8 fokban Szennyvíztisztítók
