Pest Megyi Hírlap, 1971. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-13 / 10. szám

PEST HE« kMís^Iop 1971. JANUAR 13., SZERDA HOBBY A PREPARATOR Érdekes hobby az erdei ma­darak és négylábúak gyűj­tése és preparálása. A 25 éves Sáfrány Lajos kiskorától pre­parál állatokat és madarakat. Gyűjteményével már szerepelt megyéje, Tolna vadászati ki­állításán, ahol elismerték hobbyként űzött munkásságát. Eddig 120 preparált erdei ma­dár és 30 prémes állat díszíti otthonát. Tervei között szere­pel, hogy a jövőben hüllők preparálásával is foglalkozzon. Déryné-premier Hollywoodi Petőfi Gyermek és ifjúsági irodalomtörténet A Művelődésügyi Miniszté­rium kezdeményezésére feldol­gozzák a magyar irodalom ol­vasóközönségének korát és megjelenési idejét tekintve egyaránt — legfiatalabb ágá­nak történetét. A gyermek- és ifjúsági irodalom ez, amelyről irodalomtörténészeink valaho­gyan „megfeledkeztek” eddig Amíg ugyanis a „felnőtt”-iro­dalom történetének kutatásá­ban, feldolgozásában és közzé­tételében nemzetközi viszony­latban is kimagasló munkát végeztek a magyar szakembe­rek, a gyermekirodalomról mostanáig még számottevő könyv sem jelent meg. Most megkezdődtek az elő­készületek az első átfogó iro­dalomtörténeti mű megírására, amely egyelőre az elmúlt fél évszázad magyar gyermek- és ifjúsági irodalmával foglalko­zik majd. Két munkaközösség alakult: az egyik csoport — vezetője Bauer Ti'oorné, a sop­roni óvónőképző intézet tanára — a két világháború közötti, a második csoport pedig — ve­zetője dr. Kolta Ferenc, a pé­csi Tanárképző Főiskola Iro­dalmi Tanszékének vezetője — SZAKMUNKASOK! Az Egyesült Izzó Váci Gépalkatrészgyára FELVÉTELT HIRDET marós-, gyalus-, köszörűs- és vésösszakmába. Jelentkezés személyesen, a gyár munkaerőgazdálkodásán. VÁC, Honvéd út 21-23. Értesítjük t. ügyfeleinket, hogy a HULLADÉK KARKAS Z (elhasznált gumiabroncs) BEGYŰJTÉSÉT MÁRCIUS 31-IG SZÜNETELTETJÜK ORSZÁGOS GUMIIPARI VÁLLALAT PALMA NYÍREGYHÁZI GUMIGYÁR ORSZÁGOS ISI GUMIIPARI ^■VÁÜALAT a felszabadulás utáni időszak történetét dolgozza fel. A Déryné Színház egy holly- I woodi Petőfit mozgat színpa- 1 dán új drámájában, a „Szep­tember végén”-ben. Hamis kép, pátosz és a rossz érte­lemben vett ismeretterjesztés példája a darab, melyet Ker­tész Erzsébet regénye nyo­mán Pápa Relli írt színpadra. Petőfi Sándor és Szendrey Jú­lia „népmeséi” szerelméről szól a történet: megismerke­désükről a szatmári megye­bálon (ahol úgy várják Pető­fit, mint egy sztárt, mutogat­nak rá, s mindegyik lánynak l érte dobog a szíve), házas-á­guk előzményeiről és a mé­zeshetek szomorú happy endjéről. Felszínesen megírt alakok mozognak a színpadon, modo­ros rendezésben: Petőfi belső izzását csizmazajjal, Szend­rey szerelmét állandó versol­vasással állítva elénk. Eről­tetett szituációk, édeskés va­rietésztorik hangulatát idéz­ve, mesebelien gonosz és me­sebelien jó emberekkel: ez a Déryné-premier. Olyan színdarabot láthat a közönség, amelyben mindegyik szereplő tud egy Petőfi-verset és azt azonnyomban el is mondja jól-rosszul, sőt elő­fordul, amikor kórusban igyekeznek megszerettetni a nézőkkel a lánglelkű ifjú köl­teményeit. Tudvalevő: Petőfi Sándor eléggé türelmetlen, összeférhetetlen természet volt, mint általában min­den zseni. No, ebből a Pető­fiből édeskeveset láthattunk a színpadon. Ehelyett egy fülig szerelmes, vajszívű ka­masz térül-fordul, irul-pirul a reflektorfényben. Sokan tud­ják: Szendrey Júlia beképzelt lány volt, jól tudta — szép­sége lázba hozza a férfiakat, s szerette, ha ő a középpont a társaságban. Midőn Petőfi el­esett a csatamezőn, Júlia nyomban eldobta az „özvegyi fátyolt” és férjhez ment egy katonatiszthez. A darabbeli Szendrey Júlia fülig szerelmes A magvető Magvető Az elmúlt évinél gazdagabb prózatermést ígér 1971-re a Magvető Könyvkiadó. Az „új termés” sorozatban Csapiár Vilmos, Munkácsi Miklós és Gyalog Zsolt novellái mellett Csörsz István érdekes doku­mentumregénnyel jelentkezik. Ez utóbbi alapanyagát egy ga­leri tagjainak magnóra vett vallomásai szolgáltatták. Bir- kás Endre egy féltehetségről szóló regényének címe: „Mondd, meddig kell még él­ni?”. Gulyás János a „Dél­utáni hajós” című regényének főhőse egy iszákos geológus. Megjelenik az idén Kardos G. György új regénye, Molnár Antal történelmi regénye az utolsó rómairól, Boetiusról, s Moldova György „Malom á pokolban” című regényének a folytatása is. Sarlós Béla jog- történész „Igazságkeresők” cí­mű írása dokumentumkötet az 1848-as forradalom idejéről. „Szárszó” címmel közreadja a Magvető Veres Péter vissza­emlékezéseit. Az életműsorozatban Illés Endre, Németh László és Hi­das Antal kötetei sorakoznak az eddigiek mögé. Lengyel Jó­zsefnek a következő könyve összegyűjtött novelláit tartal­mazza. Kolozsvári Grandpierre Emil új regénnyel, a „Szelle­mi galeri”-va\ jelentkezik. Memoárkötetet kapnak kézbe az olvasók Markos Györgytől: „A Vándorló fegyház” a Mar­git körúti fogházból Sopronkő­hidára vitt politikai foglyok­nak állít emléket, s a könyv lapjain olyan — ma már tör­ténelmi — személyek napjai elevenednek meg, mint Baj- csy-Zsilinszky Endre, R ajk László, Révay. Kálmán. Válo­gatott novellák kerülnek ki a sajtó alól Örkény István és Szántó Jenő tollából, s ugyan­csak új novelláskötettel jelent­kezik Csurka István, valamint Raffai Sarolta, Jász Dezsőtől cikkeket, hadtörténeti tanul­mányokat gyűjtött össze egy kötetben a Magvető. Boldizsár Iván legközelebbi könyvének címe: „New York percről- percre”. A nemrégiben kiadott „Naponta más”-hoz hasonlóan az i;Ién ismét megjelenik a fiatal prózaírók antológiája, ezúttal „Ahol a sziget kezdő­dik” címmel. További nevek az 1971-es újdonságok szerzői közül: András László, Barát Lajos, Berkesi András, Dobai Péter, Gera György, Litauszky István, Magyar Imre, Thiery Árpád, Zágoni Ferenc és Zal­ka Miklós. KÖNYVESPOLC Magyar festészet a XIX. században Pogány ö. Gábor, a Ma­gyar Nemzeti Galéria főigaz­gatója a kötet bevezető tanul­mányában a magyar festészet egyik legérdekesebb korsza­kát mutatja' be: a XIX. szá­zadban született újjá a ma­gyar nemzeti művészet és ugyancsak ekkor kapcsolódott be a nemzetközi művészet áramlatába is. Ebben a nagy korszakban alkotott Munká­csy Mihály, aki az 1880-as évek egyik legünnepeltebb festője volt, az 1870-es évek­ben pedig Szinyei Merse Pál már olyan festői feladatokat oldott meg — a szórt fény és az összetett színek problémá­ját —, amelyek a korszak leg­nagyobb európai festőit is fog­lalkoztatták. Majális című ké­pe a magyar festészet egyik büszkesége. A Corvina Kiadó gondozá­sában most megjelent kötetet 48 színes képtábla illusztrálja és a kiadvány többek között foglalkozik id. Markó Károly, Barabás Miklós, Székely Ber­talan, Madarász Viktor, Ben­czúr Gyula, Lotz Károly, Mé-i szöly Géza, Hollós Simon, Csőié István, valamint Rippl Rónai József művészetével. — K — bakfis, akinek mindene a poéta, s a dráma végén sem érinti a szerző — miután már Petőfi halott —, hogy Júlia özvegysége nem volt hosszú életű. A „Szeptember végén” gyer­mekelőadáson sem állja meg helyét. Egyrészt e hamis beál­lítás, másrészt a régi ope­rettek édeskés pátosza nem teszi 1971-ben a színdarabot bemutatásra alkalmassá. Job­ban választott volna a szín­ház vezetősége, ha Németh László egyfelvonásosát, a „Pe­tőfi Mezőberényben” címűt tű­zi műsorára. Hitelesebb, iro­dalmibb és modernebb felfo­gásban írt drámát állíthatott volna színpadra Szalai Vil­mos, a rendező, s hálásabb szerepe lehetett volna Botár Endrének Petőfi megformálá­sában. így csak a hollywoodi fil­mekre emlékeztető történet­tel, s felszínesen megrajzolt alakokkal idézte a színház Pe­tőfit. Nem ezt érdemelné! T. E. Csak tiszta forrásból „Szép jelenség, csillag 99J Farsang idején három fia­tal gyermek öregnek öltözve járja a falut. Három fiatal­ember: ők a háromkirályok. Ha beengedik őket valamelyik házba, akikor énekelni kezde­nek: „Három-királyok napja, Országunk egy istápja, Dicsérjük énekekkel, Vigadozó versekkel. Szép jelenség, csillag, Szép napunk támad. Szép jelenség, csillag, Szép napunk támad.” És ezután a háromkirályo­kat a házban vendégül lát­ják: ehetnek, ihatnak, megpi­henhetnek, kampósbotjukat a szegre akaszthatják. Aztán, ha már mindhárman jóllaktak, kipihenték magu­kat, ismét útrakeinek, hogy máshol folytassák a játékot. — Régen hány napig tar­tott a háromkirály járás, és hány helyre menteik el, a „ki­rályok"? — .kérdeztük Valkón azoktól az idős emberektől, akik a századforduló tájékán voltak fiatalok. — A „háromnapok” előtt egy héttel már beöltöztünk és elindultunk. Nemcsak itt VaiL kőn látogattuk meg a háza­kat, hanem átmentünk Vác- szentlászlóra és a többi kör­nyező faluba is. Nem egyszer előfordult az is, hogy aludni se tudtunk hazajönni. — Hogyan fogadták a há­zakban a „háromkirályokat”? — Természetesen csak olyan helyekre mentünk, ahol is­mertek minket, így nem kellett attól félnünk, hogy nem lesz szíves a vendéglátás. Ilyenkor pénzt és szalonnát kaptunk. Igaz, hogy házanként csak né­hány fillért adtak, de az egy hét alatt, bizony komoly ösz- szeggé nőtt. Ugyanígy volt a szalonnával is: a legtöbb he­lyen körülbelül fél kilónyit kaptunk, egyszer volt egy olyan év is, amikor 27 kilót szedtünk (része..: — Ma a fiatalok beöltöznek még „háromkirályok” ruhá­ba? '— Nem. Csak a legritkább esetben találkozhatunk a „háromkirályokkal”. Az eh­hez hasonló játékok közül már csak a betlehemezés él. Sunyó KEPKÖZELBEN: DZSESSZPODIUM Első helyen: a Háry és a Kégli-dal Slágerlistánk ezen a héten is formabontó- lesz. Kit ne érde­kelne a televízió kulúfczatit- kai? A Dzsesszpódium szer­kesztőjét, Tóth Erikát kértük meg kis önvallomásra. Rova­tunknak megírta a műsor fel­vételének bonyodalmait, azo­kat a perceket, fnelyek mindig izgalmat jelentenek a könnyű­zenei adások szerkesztőjének. A Dzsesszpódium egyébként' csütörtökön lesz műsoron. „Rettenetes nap volt. A ze­nekar már reggel nyolckor a stúdióban várt, hangbeállítás, világítás, kamerapróba. Aznap két „Dzsesszpódiumot” vettünk fél. Mindkét együttesnél a má­sik vezetője szerepelt vendég­ként: Csík Guszti, illetve Pege Aladár. Egy utolsó fohász. A rendező lenyomja az utasító­gombot. „Felvétel lesz. Csen­det!” Másik gomb. A képrögzí­tőkhöz. „Induljatok!” Vissza­szól a hang: „Indulok ...” Felvettük Pegééket. Csík ki­tűnően szerepelt. Gyors átállás, a rendező noszogat, nyomás, gyerekek, szétesünk... Az én műsorom következik. Csík Gusztáv és együttese. A ven­dég: Pege Aladár. Most már nem néző vagyok. Gyorsabban ver a szívem. Indulunk. A második szám elején vá­ratlanul kialszik a fényújság. Megállunk. S mivel a műsor csak egyben, folyamatosan rög­zíthető, újra kezdjük — az ele­jétől. Csíkék kitűnő hangulat­ban kezdtek, most láthatóan letörnek. Kis égibeszéd: legye­tek aranyosak, mosolyogjatok a kamerába, ne nézzétek a monitort, zenéljetek... Má­sodszor indulunk. A kamera közel hozza az arcokat. Izzadnak. A konferáló bakizik. Ismétlés. Most már legalább nem kell elölről. Tíz óra elmúlt. Negyed nyolc óta itt vagyok. Következik a Bach-prelúdium. És a témára az improvizáció. Képes lesz-e Csík hibátlanul eljátszani ? Nem lesz memóriazavara? ALPESI HÁZAK A Vas megyei tájék önálló építészeti karakterének meg­őrzését szorgalmazza a me­gyei tanácsi tervező iroda. Az Őrség központjában, Öriszent- péteren és Örimagyarósdon a vidék népi építészetének je­gyeit és anyagát magánviselő, fával dúsan díszített művelő­dési ház épül. Olyan modern épület tervein is dolgoznak, amely a tipikus őrségi beépí­tési formát, az úgynevezett kerített házas megoldást men­ti át. Az Alpok alján, Velemben, az alpesi építészet hódít. Az eszerint épített modern posta, orvosi rendelő után egyre több ilyen jellegű magánvilla épül., Kőszegen a középkori építészet legszebb jegyeivel tesznek változatossá, tájba il­lővé több új épületet. Hasonló törekvések vezették a szombathelyi átriumházak alkotóit. Ezzel az országban egyedülálló házcsoporttal a város elődjének, Savariának, s általában a római kor épí­tészetének formavilágát ültet­ték át a ma építészetébe. Lenz Mozer módszer — Kőszegen Kőszegen szőlő- és gyü­mölcstermelő társulás alakult. A cél a vidék egykori híres szőlőkultúrájának rekonstruk­ciója. A város környékén ugyanis messze földön híres borok teremtek, ezt tükrözi az 1740-től vezetett, Szőiőjövések Könyve, s egy 1746-ban kelt városi jegyzőkönyv is, amely szerint „Az bornál az N. város­nak nintsen egyebekben má- sabb gazdálkodása”. Még a századforduló után is tízezer hektoliter bor ter­mett a kőszegi hegyekben. A Szelők dűlőjének nevezett te­rületen és a Királyvölgyben termelték a híres kőszegi fur­mintot, a városnak tehát gaz­dag bortermő hagyományai vannak. A lehetőség most is megvan arra, hogy Kőszeg a borvidékek soraiba lépjen. E cél érdekében szervezkedtek a szőlősgazdák, s hozták létre a társulást. A társulás vezetői tapasztalatcserén voltak az ausztriai Rohrendorfban, ahol a Lenz Mozer-féle szőlőműve­lést tanulmányozták. Ez azért lényeges, mert Kőszegen is ezzel a módszerrel telepítették a szőlőket. Holtfáradt. Egész éjjel veze­tett. Kezd. A zenei rendező uj­jongva dicséri technikáját, könnyű kezét. Lázit mindenki: mennek a dolgok. A négy gép közül az egyik közelit ad. Lá­tom, a kéz elindul, tétovázva megáll egy regisztergomb fe­lett, s reszketve imbolyog a le­vegőben. Negyed másodperc az egész, de bennem már ordít a kétségbeesés. Nem tudja, hol tart! Mi lesz?... Aztán to- vábhnyúl, lenyomja a regi szí­tért, az orgona zúgva hirdeti a tökéletes, tiszta munkát. Győ­zelem! Legszívesebben sírva borulnék az asztalra, pedig hogy sikerült, nem az én érde­mem, sőt semmi közöm hozzá. Miért vagyok ilyen boldog? Nem tudom. Az vagyok, és kész.'..” Nyerteseink türelmét kérjük, nyereményük csak a jövő hé­ten érkezik meg — postán. Slágerlistánk Művészlemezek: 1. Kodály: Háry János, 2. Bach: Orgona- művek, 3. Fischer Annie zon­gorázik, 4. Orff: Carmina bu- rana, 5. Csajkovszkij: Diótörő. Tánclemezek: 1. Kégli-dal (Illés), 2. Éjszakai országút (Omega), 3. Óh, jöjj (Omega), 4. Jaj, nem vigyáztam (Kovács Kati, 5. És közben szólt a colt (Metró), 6. Kócos ördögök (Metró), 7. Csinn-bumm cir­kusz (Hungária), 8. Tambur- major (Express), 9. Most kéne abbahagyni^ (Kovács Kati), 10,' Az utcán, a téren (Omega). sunyó—tamás Vágja ki, töltse ki, tegye bori- tékba, vagy ragassza levelezőlapra „Kedvenc lémezem” szavazószel­vényünket — s úgy küldje be szerkesztőségünkbe (Pest megyei Hírlap Bp. Vin., Somogyi B. u. 6.). A címzés mellé ne feledje föl­írni: „Kedvenc lemezem”. Sza­vazóink között minden héten hán rom hanglemezt sorsolunk ki, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat ajándékát.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents