Pest Megyi Hírlap, 1971. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-01 / 1. szám
12 PE SI HEG </£iHap 1971. JANUAR 1., PÉNTEK VASARNAP Nyeremenybetétkönyvsorsolás Az Országos Takarékpénztár január 3-án délután 5 órai kezdettel Budapesten, a Vörös Csillag Traktorgyár művelődési házában — XIX. kerület Marx Károly út 50. szám alatt — rendezi meg a nyeremény- betétkönyvek 1970. negyedik negyedévi sorsolását, valamint az 1970. évi fősorsolást. A húzáson a december 29-ig váltott és a sorsolás napján még érvényes nyereménybetétkönyvek vesznek részt. A negyedévi Sorsoláson' minden ezer betétkönyv közül 25 nyer, a fősorsoláson az évi átlagbetét 1000 százaléka jut a legszerencsésebb betétkönyv-tulajdonosoknak. A nyereményeket január 18-tóll fizetik ki. — Rékássy Csaba, a „Mesemondó” című rézkarcát elismerő oklevéllel tüntette ki a VII. tokiói nemzetközi metszetbiennálé zsűrije. Óévből új évbe AZ ESTE MÉG VALAHOL MEGVOLT AZ AJTAJA! Fotók: Urbán Tamás BAKILEL TAR Hol él a túzok Fejsze az üvegházban 'Lepedővel az Egyenlítő körül? Az új év hajnalán számba szoktuk venni: mire jutottunk? Ha elégedetlenek is vagyunk, s fogadkozünk a jobbra, többre — ösztönünk azt súgja, nem éltünk hiába. Ilyenkor már tréfásan meséljük az év nagy „tragédiáit”. S rájövünk, hogy mindenki gyűjtött valamit. Ki gyufacímkét, ki Moszkvicsra valót. Én haszontalanabb Szenvedélynek hódoltam: bakikat, elírásokat gyűjtöttem. Egy-egy tévedésre levelek özöne hívja fel a figyelmet, komolyabb esetben helyreigazítást kérve, vagy sajtóperrel fenyegetőzve. (Ha jogos, nem marad el a helyesbítés.) Hogyan születnek a hibák? Könnyen, egyszerű a természetrajzuk. Ismeretlen dolgokról, emberekről nehéz gyorsan, pontosan tájékozódni, s ha egyszer már becsúszott a hiba, keveset segít a többszörös kontroll. Egy kis ízelítő a sajtóhibák példatárából: Az egyik cikk címe ez volt: '„Verseny a dabasi járásban”. S így kezdődött a szöveg: „A nagyhutai járásban levő 15 község 4194 lakosa ...” Micsoda precizitás? De hol versenyeznek? — tűnődött a rovatvezető, majd felhívta lakásán a cikk szerzőjét. „Nagykátáról van szó — mondta —, de Da- basról is írtam ma egy tudósítást.” Persze, nem lehet mindent észrevenni, megoszlik a figyelem. Így jelenhetett meg a ceglédi KISZ-esekről szóló riportban az alábbi: „Nagy dologba vágtuk a fejszénket, üvegházat építünk.” Micsoda csörömpölés, ha nem vigyázunk a szólás-mondásokra. . Ez .is megjelent nemrégiben: .. az olasz kereskedők a külföldiekhez ugyancsak becsületesek, különösen, ha nagyobb összeget hagynak náluk.” Egyszerű nyomdahiba a következő MTI-jelentésben: „Az ország legnépszerűbb községében, a 33 ezer lakosú Érden ...” Az, hogy legnépesebb, kétségtelen •— ezért lenne népszerű? A szerkesztők az újságban megjelenő anyag többszörösét olvassák el nap mint nap — nincs könnyű dolguk. Ollóznak, „húznak”, javítgatnak, közben lanyhul a figyelem, különösen az ünnepek előtti hajrában, amikor ezer forrása van a hibának. Talán emlékeznek még olvasóink karácsonyi számunkra. A 4; oldalon rövid tudósítás volt a hadikfalvi betlehemes játékról, s ugyanaz a szöveg ismétlődött a 16. oldalon, egy fénykép aláírásaként. Ismétlés a tudás atyja? „Kinek higy- gyek?” — kérdezhették joggal, tovább forgatva a lapot. A 7. oldalon, egy riportban az állt: „talán már csak Apajpusztán találhatók túzokok”. A 16-on pedig ez: „...a túzokok újabban egyre gyakrabban mutatkoznak a szentendrei járás területén”. Jobb ma két túzok, mint holnap egy veréb se?! A verébről jut eszembe, hogyan „fürödtem be” legutóbb. A tudósok már rég kiszámították: az Egyenlítő hossza 40 ezer kilométer. Erre gondoltam, amikor a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat budakalászi gyáráról írtam tudósítást, ugyanis: naponta 40 ezer négyzetméter lepedőt, abroszt stb. termelnek, önként ádó- dott a cím: „Lepedővel az Egyenlítő körül”. Gyorsan kiszámoltam, hogy száz nap alatt annyi textíliát szőnek, hogy egy méter széles csíkra szabdalva körül érné Földünket. Másnap láttam az újságban, hogy a címbeli lepedőből abrosz lett, az Egyenlítőből pedig Európa. Hiába, a szerkesztőknek a matematikához is kell érteni, egy nullát is ész- revesznek. Olvasóink ezek után bizonyára azt várják, hogy az idén nem lesz hiba az újságban. Am hiába tenne bárki szent fogadalmat, amíg újság lesz, hiba is lesz benne. Annyi bizonyos: XV. évfolyamunkban van a legkevesebb hiba — mivel ez az első száma. Paládi József EGRI... Az Egri Dohánygyárat a harmadik ötéves terv során mintegy százmillió forintos költségei korszerűsítették, s ezzel hazánk legkorszerűbb cigarettagyártó üzemét hozták létre. A külföldről vásárolt automatizált gépsorok világszínvonalon termelnek. Egerben jelenleg mintegy 23 millió cigarettát gyártanak naponta, az öt évvel ezelőtti 7,3 millió helyett. Filteres cigarettából maradéktalanul kielégítették az igényeket. Ko- csánytalanító berendezés alkalmazásával megszüntették az ilyen irányú panaszokat. Ma lép életbe a módosított szabályozó rendszer 1971. január elsején, a negyedik ötéves terv indulásával életbe lép a továbbfejlesztett közgazdasági szabályozó- rendszer, amelynek alapelvei a tervtörvénybe építve szorosan kapcsolódnak az ország gazdaságpolitikai feladataihoz. A szabályozó rendszer alapvető elemei ezúttal első ízben a tervidőszak egészére érvényesek, így lehetővé teszik, hogy a vállalatok előre- tekintően gazdálkodjanak, hosszabb időre is biztonsággal dolgozhassák ki v fejlesztési programjukat. Az árszabályozás elvei változatlanok, az árrendszert azonban olyan módon fejlesztik tovább, hogy az árak jobban tükrözzék a tényleges társadalmi ráfordításokat és a piac értékítéletét. A kívánatos ármozgások ellenére sem a termelői, sem a fogyasztói árak szintje nem emelkedik lényegesen. A fogyasztói árak közötti arányok úgy változnak, hogy az árszínvonal növekedésének évi átlaga a következő öt évben sem haladja túl az 1—2 százalékot. A pénzügyi szabályozás legfőbb célja az ország gazdasági és pénzügyi egyensúlyának erősítése, továbbá az, hogy pénzügyi eszközökkel is a munka hatékonyságának növelésére ösztönözzék a vállalatokat. A hitelpolitika ugyancsak a hatékonyabb gazdálkodásra ösztönöz. A külkereskedelmi szabályozók az export dinamikus növelésére, a termelési és exJEG, FAGY, VIHAR 300 millió « kfts'&sstiittknah Idén mostohán bánt az időjárás a mezőgazdasággal. Május harmadikára virradó éj\ szaka például közel 20 millió forintos kárt okozott a megye szőlőiben a fagy. Az Állami Biztosító megyei igazgatósága ekkor több mint hat millió forintot fizetett ki a termelőszövetkezeteknek, s közel 12 milliót az állami gazdaságoknak. De ez csak egy nap mérlege volt. Egész évben volt munkájuk a kárszakértőknek, hiszen majdnem 300 millió forint sorsáról kellett dönteniük. Szinte nem is volt olyan gazdaság a megyében, amelyik nem kopogtatott kártérítésért. Különösen Cegléd és Gödöllő környéke szenvedett sokat az időjárás szeszélyei miatt. Vác vidékét sem kímélte a jég. Az utóbbi évszázadban nem emlékeztek ilyen jeges esztendőre ezen a környéken. A megye szántóterületének egyharmad részén volt természeti kár. Mintegy 160 ezer holdon verte el a termést a jég, fagyott ki a vetés vagy pusztított vihar. A homok és viharverés közel 30 millióba került az Állami Biztosítónak. Jégkárért 110 millió forinton felül fizettek. Az őszi-téli elemi- és fagykárok pedig mintegy 30 millió forint értékű terméskiesést okoztak. Volt hideg és tücsök. És egy ötlet: az újévi szám címfotóján kéményseprők legyenek. Hátha szerencsét hoznak a lapnak ... Telefon Ceglédre. Sírás női hang. — Kérem, hogy gondolják? ... Tizenegy kéményseprőnk van és 36 ezer kéménye Ceglédnek... Hogyan szedjem össze őket? ... Könyörtelenek voltunk. És pontatlanok. Egy órát késtünk és boldogan sóhajtottunk fel a megkönnyebbüléstől: a Szolnoki út négy számnál, a kéményseprők „otthona” előtt már ott sorakoztak a szolgálati kerékpárok. Csakhogy a mi fotóriporterünket nem olyan fából faragták, hogy egy-kettőre megnyugodjon. ötlet-ötletet követett, mire kisütötte: derék kéményseprőink koccintani fognak, pezsCímfotónk története gövel — egy háztetőn. Köhintettem néhányat, jelezve, hogy nem tetszik az ötlet, nem szeretek nekrológot írni... Két akadály került utunkba: se pezsgő, se pohár ... De ha magadon nem segítsz, a kéményseprő sem segít... Így hát a Róna Vendéglátóipari Vállalat vezetőit leptük meg óhajunkkal — adjanak néhány pezsgőspoharat kölcsön, mindjárt visz- szahozzuk, csak felvisszük valamelyik háztetőre őket, egy perc az egész... A KÖZÉRT-ben vettünk egy üveg Hungária pezsgőt és a kéményseprőknek káprázott a szemük, hogy ilyen bohém gyerekekkel találkoztak. No, de melyik tetőre másszunk fel? Itt már fotósunknak is jelentkezett halálfélelme; kikötötte, hogy csak lapos jöhet szóba, mert bőrtalpú a cipője. A járási tanács székháza megfelelt a követelményeknek. A padláson járva-kelve a riportervér megint nem nyugodott: — Egy kislány is kéne... A fekete kéményseprők között egy hamvasarcú lány... Csodálatos! Ezt a kéményseprők is egyhangúan csodálatosnak találták. És szerencsére a járási tanácson vannak csinos lányok, akiknek tériszonyuk sincs, így hát ez a kívánság is teljesült. Lenézve szédültem. Felnézve fáztam. És sürgettem a kollégámat, igyekezzen azokkal a felvételekkel. Az első tekercset a kezembe nyomta: ,.ha leesnék, hívasd elő valakivel.... de nehogy túlhívják!” portszerkeaet fejlesztésére, gazdaságosságának javítására, a népgazdaság számára szükséges importtermékek beszerzésére serkentik a vállalatokat. Az exportszabályozásban jelentős rendszerbeli változások történitek. Az exporttámogatást aszerint differenciálják, hogy mely vállalat mekkora ráfordítással szerzi meg az országnak a devizát. Az export szakágazati átlaghoz viszonyítva gazdaságosan exportáló vállalatok adóvisiszatérítésben részesülnek. Az import szabályozási rendszerében nincs változás, csupán a szabályozók mértékei módosulnak, a népgazdaság számára kedvező import kötöttségei és terhei csökkenitek. Aztán elkészült a címfotónk. Itt bent tetszett mindenkinek. „Milyen mókás — mondták. Cegléden néhány ember gyanúsan nézett ránk, mikor a pezsgősüveggel és a poharakkal megostromoltuk a tanácsi háztetőt. A kéményseprők azonban biztattak: hatan voltak, ezért hat nevet írok le, bár csak öt kéményseprőt látnak a képen. Egyikük a fotós lábát fogta, hogy meg ne csússzon. Mert a bátorságnak is van határa! Tehát köszönjük Boldizsár Lászlónak, Zsemlye Mihálynak, Lédeczi Istvánnak, Vas Gábornak. Tukacs Bélának és Szabó Endrének segítségét és boldog új évet kívánunk nekik, ilyen tortúrák nélkülit... (tamás) Korszerűsítik a vámrendszert is, a vámtarifák arányai jobban közelítenek a nemzetközi szinthez. A szabályozást olymódon dolgozták ki, hogy a vámoknak a belföldi piacon ne légyen árfelhajtó hatásuk. A létszám- és bérgazdálkodás szabályozói a munka hatékonyságára, az emberi munkaerővel való fokozott takarékosságra ösztönöznek. A vállalatoknak anyagilag is érdekük lesz, hogy minél kisebb létszámmal minél nagyobb jövedelmet érjenek el, s a létszám bővítése helyett a meglevő dolgozók bérét emeljék. Az elmúlt hetekben már sorra napvilágot láttak a különféle miniszteri rendeletek, amelyek a szabályozók realizálásáról intézkednek. 102 ÉV UTÁN megszűnik az ingyenvasút Több mint száz éve, 1868-ban a diósgyőri vasgyárral egyidőben kezdték meg a perecesi völgyben feltárt barnaszénbányákhoz vezető keskeny nyomtávú vasút építését. A kisvasút először lóvontatással működött, s kereken egy évszázada tértek át a gőzvontatásra. Tíz évvel később a vasútvonalat meghosszabbították Baross- aknáig. Akkor készítették el az ország mindmáig leghosszabb alag- útját, a 2330 méteres Gräzenstein- altárót. Az első világháború után, 1924-ben építették hozzá a lyukói szárnyvonalat. A most már csaknem húsz kilométer hosszúságú vasúti vonalon a diósgyőri vasgyár részére szükséges szenet szállították és azon személy- forgalmat is lebonyolítottak. Mind mai napig ez volt az országban az egyetlen olyan vasútvonal, ahol a személyszállítás ingyenes volt. A vasgyárból Perecesig, illetve Lyukóig vezető vasút azonban egyre nagyobb gondot okozott Miskolc közúti forgalmában. Keresztezte ugyanis a Lillafüreden át Egerbe vezető útvonalat, s a ki- liáni városnegyed, valamin! a diósgyőri városközpont kiépülésével akadályozta a villamos- és autóbuszforgalmat is. Nem egy esetben félórákat kellett várniuk a járműveknek, amíg a sorompón át tudtak haladni. Az elmúlt években • kiépült a drótkötélpálya, amely a lyukói szenet a beren- tei központi szénosztályozóra szállítja, a diósgyőri Lenin Kohászati Művek pedig áttért a földgáztüzelésre. A perecesi lakótelepre városi autóbuszjárat közlekedik. így már semmi sem indokolta a keskeny- nyomtávú vasút fenntartását. Több mint egy évszázados működés után a Közlekedés- és Posta- üí»vi Minisztérium rendelete alapján január elsejétől megszüntetik a forgalmat az ország egyetlen „ingyenes” vasútvonalán. A teher- és személyszállítást részben a 3. AKÖV, részben pedig a Miskolci Közlekedési Vállalat látja majd el. Egy őz drámája A hirtelen leesett magas hó megnehezítette a szabadban elő vadak amúgy is kemény, téli életét. A képen látható őzikét egy kóbor kutya támadta meg, de még időben sikerült közbeavatkozni és megmenteni a kedves állatot.
