Pest Megyi Hírlap, 1970. december (14. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-06 / 286. szám

1970. DECEMBER 6., VASÄRNAP “‘‘K^Církip 9 Burgonyapitmazás — leletekkel A Heves megyéi Kompolt község határában burgomya- prizmázás közben érdekes le­letre bukkantak. Az egri Do­bó István Vármúzeum régé­szei megállapították, hogy a felszínre került jellegzetes for­májú vas kengyel és vas he­vedercsat, a tizedik század ele­jéről származik. Megtalálták egy honfoglalás kori lovas ma­radványait is. A leletekből ar­ra következtetnek, hogy itt egy nagyobb kiterjedésű ezer­éves temetkezési hely húzó­dik. A Heves megyei régészek tavasszal leletmentő ásatáso­kat kezdenek. Patikamúzeum Kiskunság és Bácska vidék negyven gyógyszertárából, il­letve helységéből eddig több mint 1150 régi tárgyat gyűj­töttek össze Kecskeméten, a megyei tanács gyógyszertári központjában. Az állandóan gyarapodó gyűjtemény egyik legújabb és legértékesebb da­rabja egy díszes holicsi ke­mény cserép kenőcstégely. Ér­dekes új szerzemény a 100 éves lipcsei gyógyszerkészlet és ennek a hazai változata. A me­gyei és a városi tanács támo­gatásával rövidesen patikamú­zeumot alapítanak a „hírős városban”. „Ingyen napszámosok“ a nyéki és a mályi tóban Az utóbbi években valóság­gal ellepték a borsodi tavakat a vízi növények. A Miskolc szomszédságában levő hétvégi üdülőtelepen, a nyéki és a mályi tavakon például nem­csak a fürdőzést, de már a Vi­torlázást is akadályozza a mér­téktelenül elszaporodott hínár. A borsodi halászati felügyelő­ség kezdeményezésére a tava­kat „ingyen napszámosokkal” — növényevő h.alakkal — te­lepítik be. Pénteken meg is kezdték á' kihelyezésüket, A következő napokban összesen öt borsodi tavat népesítenek be gyorsan növő, ízletes húsú nö­vényevő halakkal. „MINIPUMPA” AZ AUTÓBAN Az útmenti schalleros" gu­miragasztás fölött eljárt az idő, hiszen a defektes abroncs helyett feltett pótkerékkel rendszerint eljut a gépkocsi- vezető a legközelebbi gumi ja­vítóig, vagy benzinkútig, ahol légkompresszor is van. Ennek megfelelően ma már az autó­pumpa is csak kevés kocsi csomagtartójában található meg. Pedig jó hasznát lehetne venni a gumik időnkénti után- fúvásakor, ha egyébként nem lenne olyan fárasztó a vele va­ló munka. „A csend világa“ — laboratóriumban Egyes autógyárak már gon­dolnak a gépkocsizók ilyen irányú igényeire és kényelmé­re, ezért kis motoros légkomp­resszort építenek be a nagyobb autók motorházába. A konst­ruktőrök azt tervezik, hogy a jövőben a középkategóriájú kocsik motorkarakterének ol­dalán egy, a motor által meg­hajtott tengelycsonkot képez­nek majd ki, melyre az autó tartozékaként szolgáló kis lég­sűrítő bármikor felerősíthető (e megoldást láthatjuk a ké­pen egy kísérleti Pontiac tí­pusra alkalmazva). E s,mini­pumpák” nemcsak az autógu­mik, hanem a labdák, gumi­matracok, gumicsónakok stb. felfújására is szolgálnának, ami lényeges könnyebbséget jelentene az autójukkal kirán­dulók számára. A gépkocsik téli felkészítése Télire a magánautósok fele leállítja járművét. Ennek a jelenségnek oka nyilvánvalóan nem az egyéni közlekedés iránti igény vagy a kényelem- szeretet időszakos csökkenésé­ben rejlik, hiszen a megszo­kott autót télen még jobban hiányolja tulajdonosa, mint egyébként. A leállítást több­nyire a balesetektől való fé­lelemmel és azokkal a gondok­kal indokolják, amelyekkel a téli autózás jár. Maguk az au­tók azonban egész évi közle­kedésre készülnek és nyugod­tan használhatók is néhány egyszerű tudnivaló ismereté­ben. Nemcsak a hideg évszakban fontos követelmény, de ilyen­kor egyenesen elengedhetet­len, hogy az autó jó műszaki állapotban legyen. Ellenőrizni kell a vil­lamos berendezést, hogy a korrózió miatt, vagy más ok­ból megnőtt átmeneti ellenál­lásokat csökkenteni lehessen. Erre a külső hőmérséklettel együtt lecsökkent kapacitású akkumulátor miatt van szük­ség. Az akkumulátor igény- bevétele hidegindításkor igen nagy, ezért szakműhelyben el­lenőriztetni kell állapotát, és szükség esetén gondoskodjunk feltöltéséről.' A nagymérték­ben kimerült akkumulátor nemcsak az indítómotor kellő áramellátására képtelen, de az elektrolit felhígulása miatt szerencsétlen esetben szét is fagyhat! Még e hőmérséklet jelentős mértékű csökkenése előtt ki kell cserélni a nyári olajat, kisebb viszkozitásúra. A hí- gabb olaj egyrészt az indítást könnyíti meg, másrészt jobban ellátja a hideg alkatrészek ke­nését. Hazai olajaink közül az MMa—40-es, a SAE 20/20 W Szuper motorolaj, vagy a Mul­ti Super Oil SAE 10 W/40 fe­lel meg a téli üzem követel­ményeinek. Meg kell jegyez­ni, hogy a megdermedt mo­torolaj megtörése, amit kézi motorátforgatással érhetünk1 el, még a legjobban megvá­lasztott minőségű olaj esetén is igen hasznos lehet! Mihelyt a hőmérő higany- szála fagypont alá száll, gon­dolni kell a vízhűtéses moto­rok befagyásának veszélyére is. A legegyszerűbb megoldás a hűtővíz leeresztése, mindig a rendszer legalacso­nyabb pontján, a fűtőberende­zésről sem feledkezve meg. Megnyugtatóbb azonban fagy­álló folyadékot keverni 55 rész glicerinből és 45 rész vízből vagy 35 rész etilénglikolból és 65 rész vízből. Ezek a keveré­kek —25 C°-ig nyújtanak biz­tonságot. Ragadjuk meg mind­járt az alkalmat a hűtőzsalu állapotának ellenőrzésére is! A karosszéria tömítései és a fű­tőberendezés remélhetőleg ed­dig is rendben voltak. Ha a motor — intézkedése­ink eredményeképpen és az Autóklub segély kocsijának közreműködése nélkül — be­indult és az utastérben kelle­mes hőmérséklet _ segíti elő a figyelmes vezetést, útnak in­dulhatunk. Most a gumiabroncsok jutnak nagy szerephez. A nagy túraversenyek résztvevői min­den egyes szakasz előtt gon­dosan mérlegelik, hogy mi­lyen mintázatú abroncsot sze­reljenek fel; a siker jórészt a szerencsés választástól függ. A mindennapos közlekedésben ez túlzás volna, de egyet leszö­gezhetünk: a nyári gumiab­roncsok télre alkalmatlanok és balesetveszélyt jelentenek! Hazánk éghajlati viszonyai között leginkább az úgyneve­zett M+S (sár és hó) gumik válnak be, amelyek latyakban, hóban viszonylag jól tapad­nak és száraz úton sem ma­radnak el annyira a nyári gumik mögött, mint a szöges abroncsok. Éz utóbbiak csak kimondottan jeges terepen használhatók előnyösen, kü­lönben csak hátrányaikat érezzük. Őszi feladat a hóláncok készenlétbe helyezése is. Ha a tavaszi olajos fürdő elmara­dása miatt rozsdásan találjuk a láncot, petróleummal vagy gázolajjal mossuk le és vizs­gáljuk meg, nem kell-e vala­hol hegeszteni. Az egész ke­reket körülfogó, bonyolultabb hólánc felszerelését nem árt egyszer „szárazon” gyakorol­ni. A csomagtartóban a hó­lánc mellett a homokos zacs­kó és a hólapát is helyet fog­lalhat. Vezetés közben igén kelle­metlen az ablakra fagyott jég. Eltávolításához nem kell a kocsiból kiszállni, ha előzőleg alkoholos folyadékkal töltöt­tük meg az ablakmosó tartá­lyát és az ablaktörlők is kifo­gástalanul látják el feladatu­kat. Súlyos tévedés volna azt gondolni, hogy az autó felké­szítésével minden tőlünk tel­hetőt megtettünk a tél foga­dására. Nekünk magunknak is fel kell készülnünk! A havas, csúszós úton való vezetés nem boszorkány­ság, de fortélyait gyakorolni kell, hogy adott esetben biz­tos kézzel legyünk úrrá a helyzeten. Aki teheti, forgal- matlan utcában, jeges terü­leten gyakorolja a vezetést csúszós útviszonyok között. Fáradságunk mindenkép­pen kifizetődik, mert nem kényszerülünk drága autón­kat éppen akkor üzemen kí­vül helyezni, amikor a legna­gyobb szolgálatot teheti! Karlovitz Kristóf Éjfélkor a traktoron — feketekávé Világszenzáció! Higany helyett ditiokarbamát Amint a világ­űrbe való „kirán­dulásokhoz” egész sor sajátos alakú, különleges kivi­telű szerkezetet: mesterséges hol­dat, űrrakétát hoztak létre, ugyanúgy a mély­tengeri kutatójár­művek megszer­kesztése is nagy itylományos fel- készültséget, sok­féle ötletet kívánt meg. . Mindkét esetben elsődleges probléma a tudo­mányos kutatá­sokban részt vevő emberek — az asztronauták és hidronauták — megfelelő felké­szítése és védel­me. Az asztronau­táknak — többek közölt — a gyor­sulásból eredő nagy megterhelés­hez és a súlyta­lanság állapotához kell még itt a föl­dön valamelyest hozzászokniuk. A hidronautákat ugyancsak fel kell készíteni a kriti­kus órák és napok elviselésére, a jár­műben létrehozott mikroklímához való alkalmazko­dáshoz. a csend és magány okozta hatások leküzdé­séhez. Ez utób­biakhoz nyújt se­gítséget a képen látható amerikai gyártmányú mély­tengeri szimulá­tor, melynek bel­sejében még a la­boratórium falai között ugyanolyan körülmények vár­nak a hidronau- tákra, mint majd később a roppant mélységek világá­ban. A szimulá­tort egyébként pontosan ugyan­úgy rendezték be, mint a „valódi” merülésre szolgá­ló batiszkáfot. A „tréninget” foly­tató hidronauták egyfolytában több napot is eltölthet­nek a szimulátor­ban, miközben szervezetük min­den reakcióját ál­landóan figyelik a műszerfal mellett szolgálatot teljesí­tő szakemberek. Üj csávázószert állított elő eddig ismeretlen hatóanyagból dr. Matolcsi György, a Nö­vényvédelmi Kutató Intézet osztályvezetője. A ditiokarba- mát alapú vegyi anyag a ga­bona és kukorica vetőmagot óvja a gombás megbetegedé­sektől. Erre a célfa eddig hi­ganyt használtak, amely nem­csak rendkívül drága, hanem veszélyes anyag is. A védő­anyaggal hazánkban évente 10—15 tonna higany kerül a talajba, s az egyre halmozó­dik. A csávázott, de el nem vetett gabona sok mérgezést is okozott az elmúlt években. Az új növényvédő szer gyár­tástechnológiáját a Nehéz- vegyipari Kutató Intézet ké­szítette el. Ennek alapján az Észak-Magyarországi Vegyi Művek készül fel termelésére. A világviszonylatban is új hatóanyag előállítása óriási jelentőségű. Dr. Matolcsi Györgynek komputerekkel kellett versenyezni, hiszen fej­lett növényvédőszer-kutató és -gyártó államokban — köztük a Szovjetunióban és az Egye­sült Államokban — elektro­mos agyak segítségével állít­ják elő a vegyi anyagolj mil­lióit és ezek között válogatva 4—5 év alatt találnak egy- egy alkalmast. Ezt az automa­tizált szelektálást a kutatógé­pek nélkül racionális követ­keztetésekkel végezte. Alkotó munkájának alapja a kémiai és biológiai folyamatok isme­rete és ezek kölcsönhatása. Több száz traktor, lánc­talpas erőgép dolgozik még a Hajdú-Bihar megyei termelő- szövetkezetek földjein, hogy lehetőség szerint' minden ta­vaszi vetésű növény alá meg­forgassák a talajt. Ez évben már sokkal több a mélyszán­tás a hajdúsági mezőgazda- sági nagyüzemekben, mint a múlt esztendő hasonló, idősza­kában volt s ha az időjárás továbbra is kedvez, december kö­zepére a legtöbb helyen végeznek a munkákkal. A termelőszövetkezetek gép­javítói és műhelyei gyors hi­baelhárító részlegeket üze­meltetnek. A szövetkezetek fokozot­tan gondoskodnak az éj­szaka is barázdában dol­gozó traktorosokról. A kábái Vörös Csillag Tsz-ben több mint 20 erőgép hasítja a barázdákat, s naponta 250 hold mélyszántást végeznek el. Minden éjszaka terepjáró gépkocsi indul;a határba s'.éj­fél tájban forró feketekávét kapnak a gépen ülő traktoro­sok. Kclyhes víztorony magassági rekordja A Castrum városrészben épül Dunaújváros második víztornya. A Vízügyi Építő Vállalat kecskeméti főépítés- vezetőségének brigádjai elké­szítették a 67,95 méter ma­gas tornyot és a 36 méter át­mérőjű víztartó kelyhet. Ez utóbbiba 200 köbméter betont dolgoztak be. Ez lesz az or­szág legmagasabb ilyen, két­ezer köbméteres kelyhes víz­tornya. , • ___» i - „, A felvételen látható új Sz ivhangok az anyaméhből ultrahangkészülék jelen­0 tősen megkönnyíti majd az orvos munkáját, a várandós asszonyok vizsgálatát. Az EUCOTONE nevű gép az anyaméh­ben fejlődő magzat szívműködéséről már a 12. hét után jelt ad. Az orvos a szülési fájdalmak­nál is alkalmazni tudja ezt a készüléket anél kül, hogy veszélyeztetné a leendő anyát. Segít- • ségével az utószülést is megkönnyíthetik. Mindenesetre a német várandós kismamáknak már megnyugtató érzés, hogy a kialakuló új életet nemcsak érezni, hanem hallani is tudják.

Next

/
Thumbnails
Contents