Pest Megyi Hírlap, 1970. december (14. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-05 / 285. szám
res T tiecvEi 8 1070. DECEMBER 5., SZOMBAT Magyar nőküldöttség utazott Kubába és Algériába A Kubai Nőszövetség elnökének meghívására pénteken 10 napos látogatásra Kubába utazott Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke és Szemes Piroska, a Nők Lapja munkatársa. Kubai tartózkodásuk után Algériába látogatnak, az algériai nőszövetséggel és a pán-afri- kai nőszövetséggel történő tapasztalatcsere-megbeszélésekre. Butik a Budapestben Francia mintára, a párizsi nagy szalonokhoz hasonlóan, az OKXSZ textillaboratóriuma is nyitott divatcikk-árusító részleget, úgynevezett butikot. A Belle Boutique elnevezésű divatáruüzlet azonban nem a Belvárosban, hanem a Budapest Szállóban kapott helyet. Több kisipari szövetkezet új modelljeit, mintadarabjait hozzák majd forgalomba. itt A Miasszonyunk tartományfőnöknőjének eskütétele A Népköztársaság Elnöki Tanácsa — az 1957. évi 22. számú törvényerejű rendelet alapján — hozzájárult Kárpát Magdolna, a hazánkban működő, Mi- asszonyunkról nevezett, iskolanővérek női szerzetesrend tar- tományfőnöknője kinevezéséhez. Kárpát Magdolna tarto- mányfőnöknő pénteken Loson- ezi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt esküt tett a Magyar Népköztársaság alkotmányára. Az eskütételen részt vett Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Miklós Imre, az Állami Egyházügyi Hivatal első elnökhelyettesé és dr. Ij- jas József kalocsai érsek. JÁTÉKVÁSÁR A Corvin Áruházban már javában tart a karácsonyi vásár. Sok a vevő a játékosztályon is. A Börzsönyben sem esett hó Este jön a Mikulás Van szánkó és mandarin Estére, a gyermekek nagy örömére megjön a Mikulás. Igaz, nem stilszerű körülmények között: eddig még nem esetit hó... Még a Börzsönyben sem láttak ezen a télen havat, márpedig ilyenre az elmúlt 50 évben csak háromszor (1929, 1953, 1956) volt példa. Na. de nézzük mit hozhat a Mikulás? — a kérdésre Joós Károly, a Pest, Nógrád, Komárom megyei Fűszer és Édesség Nagykereskedelmi Vállalat marketing osztályvezetője adta meg a választ: — Tizenöt százalékkal több Mikulás-árut küldtünk az üzletekbe, mint a? elmúlt években, és a választék is nagyobb lett. A csokoládéfigurák külső Utazás Pest megyébe IBUSZ-program 1971-re A közelmúltban már közöltünk részleteket az IBUSZ jövő évi utazási programjából. Ha a bőséges, részletesen kidolgozott tervet lapozgatjuk, saját, szűkebb pátriánkat is több helyütt felfedezzük benne. Az IBUS^ vezérigazgatójának, Tausz Jánosnak tegnapi tájékoztatóján szerepelt ugyanis a fél-, egy- és kétnapos kirándulások terve is. Húsvét hétfőn Budapestről Visegrádira, Esztergomba és Dobogókőre vezet az út. Karácsonykor Dobogókőn át Esztergomba, s Visegrá- don keresztül ismét Budapestre jönnek a fővárosból induló IBUSZ-kirándulók. Ráckeve a Kalocsára, illetve Szelidi-tóhoz vezető vonal állomásaként szerepel több Ízben — az egynapos kirándulások sorában. Ugyanitt találjuk a Fótra és Börzsönybe, a Cegléd—Jászberénybe irányított kirándulásokat. Fél nap alatt juthatnak él a fővárosi, a megyei és más érdeklődők Aquincumba és Szentendrére, Piliscsabán és Dorogon át Zsámbékna, a szentendrei Lajos-forráshoz, Vácrátótra, Pécsire, Szentmártonkátára és a Csepel-szigetre. A program külön rovatában szerepelnek a disznótoros társasutazások. Az év első és utolsó hónapjai szerepelnek dátumként. Ilyen vacsorához utazhatnak Ceglédre, a Lajos-forráshoz, Du- nabogdányba, Vác-Rétságra, Zsámbékna és Tökre. Megtaláljuk még Nagykőröst, Nagymarost, Ócsát, Monort, Nagy- villámot, Zebegényt és Herceghalmot is az ajánlott társasutazások sorában. t Egy falu eladó! ^ // // f // Gyurutu A Zselicségben fekvő Gyűrűfű község teljesen kihalt. Csütörtökön elköltözött az utolsó család is a hegyek közé zárt — országúttól és vasúttól távol eső — faluból. Ezzel befejeződött az ősi településről a lassú, immár egy évtizede tartó elvándorlás. Előbb a fiatalok költöztek el a közeli városokba, városiasodó községekbe, aztán követték őket az öregek is. Ez az első olyan község hazánkban, amely lakóinak elvándorlása miatt „kihalt", S egyben jele annak a folyamatnak, amelynek során kihalnak a közlekedési utaktól távol eső, kedvezőtlen természeti körülmények között levő, apró hegyi falvak. Gyűrűfű ma kísérteties látványt nyújt. Még állnak a lakóházak és a nagy gazdasági épületek, még ép a művelődési ház és a vegyesbolt, még faluszerte világítanak a villanyok, illetve világítanának, ha volna ember, aki bekapcsolná — és sehol egy lélek, semmi mozgás. Természetesen a rendőrség rendszeresen ellenőrzi a falut, nehogy a társadalomra veszélyes elemek tanyát verjenek az elárvult faluban. A falu egyébként egymillió forintért eladó. A budapesti filmgyár ugyanis érdeklődött a község megvétele iránt és ennyire értékelték Gyűrű- fűt hajdani lakói. Egyelőre azonban semmiféle konkrét elgondolás nem született: fni legyen a kihalt zselici faluból. borítója idén szebb, mint az'elmúlt években volt, ugyanis új módszerrel — előre nyomott fóliából készült. Egyidőben került Budapesten is és a megyében is a boltokba a sokféle déligyümölcs: kapható már narancs, füge, sót a sokéves hiánycikk: a mandarin is. Az első rohamon így hát nehézség nélkül túljutunk, felkészülve várjuk a másodikat, a karácsonyit, és a harmadikat, az újévit... — És hogyan készült fel a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat? — Nálunk — mondja Takács László áruforgalmi főosztály- vezető — ilyenkor még nincs nagy forgalom. Mikulásra nem játékot, hanem édességet vásárolnak ... Persze mi sem vagyunk tétlenek, hiszen a karácsonyi vásár is megkezdődött már. Örömmel jelenthetjük, hogy a sokéves hiánycikk, a szánkó, idén már lekerül a listáról. Miért bosszankodik? Beszélgetés dr. Kecskeméti Lajossal, a Budapest környéki Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének titkárával — Az ipar nehezen akarja tudomásul venni, hogy a mezőgazdaság a legnagyobb vevője — mondja dr. Kecskeméti Lajos. — Ez tehát a bosszankodá- si alap? — Igen, mert az ipar szerintem nem alkalmazkodik megfelelően a mezőgazdaság rendeléseihez, igényeihez meg különösen nem. Mindez érthetetlen, akkor, amikor a mező- gazdaság anyagi eszközeinek, több mint a felét — gépeket, műtrágyát, növényvédő szereket, építőanyagokat — közvetlenül az ipartól vásárolja. — Erre vezethető vissza némely gép, és alkatrész hiánya? — Igen, mert például az ipar nem szállította le a .kért betakarítást végző gépeket, arra hivatkozva, hogy alapanyag- és a félkészterméket gyártó cégektől nem kapták meg időben az anyagokat. így a mezőgazdaság legalább 10 százalékos kárt szenvedett. Érdekes az is, hogy a tavalyi gazdasági ösztönzők a mező- gazdaság épületeinek rekonstrukcióját szorgalmazták, elfelejtve azt, hogy a gépek általában hatévenként tönkremennek, vagy elavulnak. Nem számoltak azzal, hogy ez éppen ebben az esztendőben „tetőzik” és a sok rossz és korszerűtlen géphez alkatrész sem volt kapható. Elvárható lett volna, hogy azok a közgazdászok, akik a gazdasági ösztönzőket a mezőgazdaságra kidolgozták ezzel is számoljanak. — A mijtrágyaellátás? — Pillanatnyilag kielégítő, esetleg a káliműtrágyából mutatkozik hiány, mert az főleg importból származik. Ugyanígy a növényvédő szereknél seim volt probléma, pedig ebből nagyon sok kellett. — S az örök téma: az építőanyagok? — A területi szövetség gazdaságaiban az elmúlt évben 160 millió forint értékű épületberuházások valósultak meg. Ennek feile anyagköltség. De nagyon sok a befejezetlen beruházás, amely rengeteg eszközt leköt, két-há- rom évvel későbbre húzódnak el a befejezések, s addig a A TOLVAJ CIPÉSZ Kilencedszer állt a bíróság előtt Nagy Sándor cipészsegéd, etes—amáliatelepi lakos. A 60 éves férfit — akit 1947 óta nyolcszor büntettek meg lopásért, csalásért és más bűncselekményekért, és összesen több mint kilenc évet ült börtönben — ezúttal visszaesőként elkövetett, társadalmi tulajdont károsító, valamint tulajdon elleni lopás bűntettével vádolták. Nagy Sándor 1969 áprilisában töltötte le legutóbbi szabadságvesztés-büntetését, ezt követően helyezkedett el a salgótarjáni „Salgó” Cipészszövetkezetnél. A rendes, becsületes munka időszaka nem sokáig tartott, Nagy inni kezdett, rendezetlen családi életet élt. Ez év október 15-én a szövetkezet anyagraktárában lopásra vetemedett, de rajtakapták, s ezután munkahelyén többé nem jelentkezett. Október 17-én Hatvanban ellopott egy női kerékpárt, október 20-án éjjel pedig behatolt a cipészszövetkezet salgótarjáni raktárába, s onnan mintegy háromezer-hatszáz forint értékű bőr cipőtalpat és kész cipót zsákmányolt. Másnap egy cipész kisiparostól, akinél — sikertelenül — a lopott holmit értékesíteni akarta, egy óvatlan pillanatban ellopott egy Sokol táskarádiót. A Salgótarjáni Járásbíróság Nagy Sándort kétévi szabadságvesztésre ítélte. Pult mögül rács mögé Kókai István az egymillió 200 ezer forint évi forgalmú tápiószecsői kantinban volt gebines. Munkatársa a felesége volt. 1969 decemberében azonban a jól menő üzletre árnyék borult. Megérkeztek ugyanis az ellenőrök és leltározni kezdtek.*Megszületett hamarosan a leltár eredménye is: 63 és fél ezer forint volt a hiány. A Tápiószecső és Vidéke ÁFÉSZ, a bolt gazdája olyan megállapodást kötött a kantin vezetőjével, hogy egy ösz- szegben befizeti a leltárhiány felét, a többit pedig ezer- forintos részletekben törleszti. Három hónapig fizette is a részleteket, de azért február végén ismét megjelentek az ellenőrök. Cjabb 30 ezer forint hiányt állapítottak meg. Ekkor már a rendőrség is beleszólt az ügybe és kiderült, hogy közel 100 ezer forint „tűnt el” 14 hónap alatt. A Nagykátai Járásbíróság Kókai Istvánt társadalmi tulajdont károsító sikkasztás miatt kétévi szabadságvesztésre ítélte, és kötelezte a kár teljes megtérítésére is. gazdaság meg az állam pénze benne fekszik, ezáltal a megtérülési idő is hosszabb lesz. Mindez azért, mert a mező- gazdaság építőanyag-ellátását központilag nem szabályozzák, illetve nem biztosítják — sem a kivitelezőket —, ezért aztán építőanyag és kivitelező is csak akkor van, ha éppen jut. A mezőgazdaság koldulásra kényszerül. — Az erőket igénybe veszi a lakásprogram és az iparfejlesztés. — Csakhogy nem szabad figyelmen kívül hagyni: a mezőgazdaság az elmúlt évben is túllépte az ipar fejlődési ütemét, tehát többet érdemelne. — Talán éppen ezért — mert az említett nehézségek ellenére is szokatlanul gyorsan fejlődött —, ezután is biztosítottnak látják a fejlődését. — A mezőgazdaság a nyugati exportból is jelentősen részesedik, biztosabb partnernek látszik a piacokon, mert az iparcikkek jó részét egyre nehezebb elhelyezni. — A mezőgazdaság termékeit ugyanígy nehéz, ráadásul a nyugati piacok Különböző vámokkal meg Is nehezítik a betörést. — Viszont ebben az évben megmutatkozott, hogy amikor ,egy rosszabb időjárású esztendő jön, akkor sok gazdaság nehéz helyzetbe kerül. Nálunk is lesz néhány veszteséges téesz. — Es a kiegészítő üzemágak? —' Kitűnően beváltak, a terméskiesést ellensúlyozva pótolják az egyes gazdaságok bevételi hiányait. , — Nem adnak bosszankodás- ra alkalmat? — A mi területünkön szabályosan működnek, s ha történik Is valami rendellenesség, az sem lényeges. — Mit szól a kiegészítő üzemágak munkáselszívó hatásához? — A statisztika szerint csupán két-három százalékra tehető az ipari munkásság létszámához viszonyítva ez az elszívó hatás. — Tehát végül, ml ad idegeskedésre okot? — Amit már mondtam:, az ipar és a mezőgazdaság kapcsolata. — berkovits —> Szövetkezeti közgyűlések Megkezdődtek a Pest megyei fogyasztási, takarék- és lakásszövetkezetek részközgyűlései. Ezeken vitatják meg a X. pártkongresszuson hozott határozatok szövetkezetpolitikai feladatait. A harmadik ötéves terv eredményeinek és tanulságainak összegezése mellett ezeken a részközgyűléseken dolgozzák ki a negyedik ötéves terv helyi fejlesztési programját. Megválasztják a vezető testületeket és a december közepén tartandó megyei közgyűlés küldötteit is. Az új szövetkezeti alapszabály megalkotása óta a gyakorlat kisebb-nagyobb módosításokat is szükségessé tesz. Ezeket is megvitatják a mintegy 140 ezer megyei szövetkezeti taggal. ,A gőzben érezni a parfümillatot... ” Körösi kalapklinika Szűk nagykőrösi utca. Fehérre meszelt házak — rozoga fakerítéssel. Az egyik házfalon sötét tábla, s rajta jól olvasható felirat: „Patay Dezső kalaposmester. — Alapítva: 1894-ben". így emlékezik a tulajdonos: — Apám volt az alapító, én 1896-ban születtem, világos, hogy a családfő nyomdokaiba léptem. Aztán 1909-ben lettem tanonc. Két évvel később szabadultam, azóta egyfolytában a kalapok között élek. Néha még a feleségem is segít. — Mennyi idő alatt készít el egy kalapot? — Beletelik három órába is. Kifőzés, festés, formázás, fazonírozás és varrás. Ez a menet. Régebben, 1931-ig, női kalapokat is csináltam. Ma viszont már csak férfikalapokat formálok — többnyire nyúlszőrből. És most, hogy közeleg a tél, már a kucsmát is egyre többen keresik. — Javítással is foglalkozik? — Igen. A kis műhelyem afféle kalapklinika is. A legszebb dolog a női kalapokat újjávarázsolni. A gőzben érezni lehet a finom parfümHla-r tot. Csodás munka ... , — Korok divatja? , — Gyermekkoromban a Kos-? i suth-kalapot viselték a fér-e fiák. Azt követte a gavalléros. Ennek az volt a jellegzetessége, hogy a széle fel volt sütve.' Büszkén viselték, de mint minden divat, ez is elmúlt egyszer. A gömbölyű tetejű angol keménykalap nálunk nem futott be igazán. — A régi mesterek összetar-i tanak? — Nemigen. Az egykori nagy vásározó mesterek mind elmentek már. A kecskeméti kalapos 58 éves korában, tizenkét évvel ezelőtt meghalt, A félegyházi és az izsói mester sem él már. Csuda életük volt. Éjszaka utazás, napközben árusítás. Egyik nap Miskolcon jártak, a másikon viszont már Makón tűntek fel. s most nincs sehol utód. Ügy hallottam, hogy egyedül a félegyházi kalapos özvegye folytatja a hagyományt: autóval jár a vásárba árusítani. A többieknek már csak a híre él. — Es a körösi kalapos hol árul? — Én 1943 óta ki sem tettem a lábam Kőrösről. Hétfőtől csütörtökig nagyon kell hajtanom. Pénteken reggel pedig felpakolom az árut a kis stráfkocsira és kihúzom a piacra. Amit elkészítek, azt itt helyben adom el. Az én kalapjaimat csak Kőrösön hordják. — tg — Zsoldos rajza
