Pest Megyi Hírlap, 1970. december (14. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-04 / 284. szám

Tanácsülések Gyömrön ma délelőtt 9 óra­kor, Ecseren délután 4 órakor tartanak tanácsülést. Mindkét községben beszámolnak a köz­ségi tanács és szervei 1970. évi munkájáról, valamint előter­jesztik az 1971. évi munkater­vet, jóváhagyásra. Ecseren még a népi ülnökök munkájáról is tájékoztatják a tanácsot. VECSES Sár és- csatornaépítés Fektetik le a csöveket Ve- csésen a Bajcsy-Zsilinszky ut­cában. Szükséges és fontos munka ez, mindnyájan tudjuk és értjük. Azt azonban már nem, hogy az egyébként is keskeny út a csatornaépítés után még keskenyebb lesz és gondot okoz majd a buszveze­tőknek. És még valami. Feltét­lenül előbb kellett volna a község főútvonalát elintézni. Nem tudni, miért került most sor erre az útra, de tény az, hogy a legnagyobb sárban, a legrosszabb időben kell a gya­logosoknak. autósoknak — sár­ban, vízben kerülni. (—i) Gyömrői hírek A napokban festik a gyöm­rői művelődési ház kistermét, irodáját és az iroda előterét. A helyi alakulat tagjai közel hatezer forint értékű társa­dalmi munkát végeznek a mű­velődési házban. ★ A TÖVÁLL KlSZ-szerveze- te a művelődési házban ren­dezi be állandó helyét. A kö­zeljövőben hetenként két al­kalommal tartanak itt össze­jövetelt. ★ Gyors ütemben halad a két új élelmiszerbolt építése. Az állomás melletti kisáruház, valamint az Apaffy utca és Táncsics Mihály út sarkán le­vő épület falai már állnak. K Ü LÓNK I A/D A S A , XII. ÉVFOLYAM, 284. SZÁM 1970. DECEMBER 4., PÉNTEK Megnyílt a monori ABC áruház Több ezer fajta áru — Tavaszra: fagylaltgép A vásárlók nagy érdeklődéssel várják az ABC áruház megnyitását. Szabó Miklósné felvétele Egy évet' váratott magára a megnyitás. A határidő mindig csúszott. Nem csoda hát, ha a monoriak kissé hitetlenkedve hallgatták az áruház tetejéről napok óta kiabáló megafont: „Kedves vásárlóink, másodi­kén nyitunk!” De ne legyünk ünneprontók. A megnyitó nap­ján, szerda délelőtt, már vá­sárlók serege várta, hogy bir­tokba vehesse az ABC-t. Dr. Bencsik Mihály, a járási ta­nács vb-elnöke vágta át a sza­lagot, és Csikós János, a pilisi ÁFÉSZ elnöke jogos büszke­séggel vezethette végig a meg­hívott vendégeket az áruház­ban. Az áruválaszték hatalmas. A mennyezet fényei remekül el­rendezett „hajókat” világíta­nak meg, a polcokon mindenki meg­találhatja azt, amit keres, sőt még azt is, amit nem keres, mert bátran állít­hat juk: sok olyan áru van, amit Monoron eddig még látni sem lehetett. Ä presszókávétól a friss cuk­rászsüteményig, a fűszerektől a déligyíimölcsig, az apró var­ISKOLASTATISZTIKA Egymillió 116 ezer gyerek 5480 általános iskolában Az idei oktatási évben — most elkészült statisztikai felmérés adatai szerint — az ország 5480 általános iskolájá­ban 1 millió 115 993 gyermek tanul, 62 ezerrel kevesebb a tavalyinál. Első osztályba az idén 139 ezren iratkoztak be, közülük 76 ezren (54,7 száza­lék) előzőleg óvodába jártak, 15 700-an pedig iskola-eloké- szítő foglalkozáson vettek részt. Ebben az esztendőben 153 000 fiatal fejezd be álta­lános iskolai tanulmányait. A napközi otthonokban 210125 tanulóról gondoskod­nak, csaknem 7000-rel több­ről, mint az előző tanévben. A felsőtagozatos tanulók 94,7 százaléka részesül, szakrend­szerű oktatSsban. Az általános iskolákban 62 589 diók tanul szakosított tantervű (tagoza­tos) osztályban, 12 százalék­kal több, mint a múlt 'tanév­ben. Huszonötezren járnak ének-zene, 23 700-an orosz, 3300-an számtan, 3600 -an testnevelés tagozatos -osztály­ba, a többiek pedig angolt, franciát, németet, illetve esz­perantót tanulnak szakosított tanterv alapján. Az idei okta­tási évben egyébként 345 új szakosított osztályt szerveztek, amelyek száma az általános iskolákban elérte a 2200-at. Kitűnik az adatokból az is, hogy a nyári szünidőben 86 000 tanuló volt úttörőtáborban, 75 000-en részesülték szerve­zeti üdültetésben, s közel 60 000 általános iskolás vett részt a nyáron országjáráson. Tovább bővült a diákotthon­hálózat: ma már 96 általános iskolai diákotthon működik az országban, amelyekben 7589 hely van. Általános iskoláinkban 63 125 pedagógus tanít. A pedagógus- ellátottság 98,2 százalékos, a nevelők* 72,9 százaléka a nők soraiból kerül ki. Egyedüláüó sertésprogram Megkezdődött Baranya me­gye legnagyobb húsgyárának építése Szentegáton. A szen- tegáti, a görösgali és a szent­lőrinci -állami gazdaság közös vállalkozásba^ hozza létre a hatalmas sertéstelepet, amely évente 20 000 hízott sertést bocsát majd ki. Önmagában egyik gazdaság sem lett vol­na képes ekkora beruházásra, így viszont arányosan meg­oszlanak a költségek a társu­lás tagjai között. A korszerű, automatizált tenyésztő és hiz­laló üzem két év alatt készül el. A szentegáti húsgyár lesz a kiemelkedő objektuma annak a nagyszabású sertéstelepítési programnak, amely 1968-ban kezdődött és 1972-ben fejező-’ diik be. öt év alatt több mint egymilliárd forintot fordíta­nak a megye állami gazdasá­gai, termelőszövetkezetei a te­nyésztő- és hizlalóüzemek épí­tésére. Ilyen hatalmas építési programra még nem volt 'pél­da Baranya mezőgazdaságá­ban és arányaiban országosan is egyedülálló. ' rókészlettől a mosógépig, a műanyag háztartási cikkektől a kerámia tárgyakig — min­den van. Reggelizni is lehet, és a bejáró háziasszonyoknak nagy segítséget nyújt az ABC szolgáltatása: kora reggel le­adhatják a megrendelést, és délután — összecsomagolva — hazavihetik. At. áruházát az első benyo­mások alapján csak dicsérhet­jük. S vajon mi lesz később? Erről kérdeztük Csikós Jánost, a pilisi ÁFÉSZ elnökét. — A jelenlegi színvonalat tartanunk kell. Egymilliós forgalomra terveztük az ABC-t, de kétmillióst is elbír. Jó a kapcsolatunk a FüSZÉRT-tel, a sütőipar­ral, mindegyik vállalattal, amelyik szállít nekünk. Igyekeztünk mindent úgy alakítani, hogy a későb­biekben sem legyen fenn­akadás. Két műszakban, reggel öttől este nyolcig üzemel az áruház, ez a nyitási-zárási időpont Pi­lisen bevált, bizonyára Mono­ron is kedvezőnek bizonyul. Az áruház eladói kivétel nél­kül fiatalok, mind a tizennyol- can.»Egybehangzóan állították: egy ilyen szép üzletben dol­gozni — öröm. — Amikor eladókat keres­tünk, nyolcvannégyen jelent­keztek. Elbeszélgettünk min­den jelentkezővel, kiválasztot­tuk a legrátermettebbeket. Joggal remélhetjük tehát, hogy a kiszolgálással, az udvarias­sággal sem lesz baj. És mi az, ami még hiányzik, ami egyelőre csak terv? — Élő halat is árusítunk, ám az akvárium még nincs tökéletesen beszerelve, de ez hamarosan meglesz. Tervezzük, hogy tavaszra fagylaltgépet állítunk be, és fagylaltot is árusítunk. A vá­sárlóktól csak azt kérjük: sze­ressék az áruházat. Nekik ké­szült. (k. zs.) Bogdán Flórián nevét vette fel a TÖVÁLL KISZ-szervczete Nemrég hírül adtuk, hogy megalakult a TÖVÁLL KISZ- szervezete. A KISZ-esek azóta lehetőséget kaptak arra, hogy berendezhessenek egy szobát maguknak a gyömrői művelő­dési házban. Ebben a munká­ban a TÖVÁLL segíti őket. A napokban a TÖVÁLL KISZ- szervezete ünnepélyes taggyű­lést tartott, amelyen felvették Bogdán Flórián nevét. A taggyűlést Lipták Ottó •KISZ-titkár nyitotta meg. Utána Feith Dénes vezetőségi tag ismertette Bogdán Flórián életét, tevékenységét. Az ün­nepi taggyűlésre meghívták Szabó Jánost, Sülysáp nagy­község vb-elnökét. Ű köszön­tötte elsőnek a Bogdán ' Fló­rián KISZ-szervezetet. Beszé­dében emlékezett arra, hogyan mentette meg annak idején Bogdán Flórián' özvegy Likó Józsefnét. A megáradt Tápió­patakból kimentette az asz- szonyt — ő maga azonban mentés közben életét vesztet­te. A nagyközség lakossága az­óta rendszeresen látogatja az elhunyt katona^ szüleit, és igyekeznek vigasztalást nyúj­tani az özvegy édesanyának. A sülysápi 1. számú általános is­kola úttörőcsapata is Bogdán Flórián nevét viseli. A köz­ségben utcanév is őrzi emlé­két. Bogdán Flórián élete példa­ként áll ezentúl a gyömrői TÖ­VÁLL KISZ-esei előtt. Erre emlékeztette őket Szabó. János vb-elnökön kívül Jámbor Ot­tó, az MSZMP Gyömrői Bi­zottságának titkára, majd Mo­csári József is, a járási KISZ- bizottság megbízott titkára. A köszöntők és hozzászólások után az ünnepi taggyűlést ba­ráti beszélgetés követte. (f: g-) Villámlátogatás a vecsési Zöldmező Tsz gépműhelyében Hol késhet a gazdi? Szokatlan csendélet a monori főtéren, a delikátbolt előtt. Trócsányi Anikó felvétele A tágas udvaron gépek, szer­számok. A kerítés mellett egy kombájn elárvultán, előtte egy pótkocsi, megrakva limlom - mai. Késő délután van, a gépmű­helyben már csak ketten dol­goznak: Vennes József és Ri­maszombati Sándor. Egy UE— 28-as erőgép főjavítását vég­zik. — Hogy bírták a gépek az őszi „csúcsforgalom” strapá­ját? — A gépek, sajnos, elég gyakran elromlanák — vála­szolja Vennes József. — Az UE—23-ások különösen sok­szor kerülnek a műhelybe, ál­talában a sebességváltó és a differenciálmű hibájával. Nagy gond az alkatrészhiány is. Sokszor hetekig áll a mű­helyben egy-egy vontató — al­katrészhiány miatt. Ez fenn­akadást okoz a szállításban, a betakarításban. A német és lengyel gépekhez könnyebben lehet alkatrészt kapni, mint a Vörös Csillag Traktorgyár gyártmányaihoz. Mi lehet ennek az oka? Skopecz Rezső A hírlapárus Körzeíe a gyömrői Táncsics utca és környéke Vasárnap reggel, fél 6. A gyömrői posta előtt várako­zunk, a hírlapárusokat vár­juk. Néhány perc múlva meg­jön áz első: égy asszony és két kisfiú. Bagi Jánosné és a fiai. A gyerekek ilyenkor rendsze­rint segítenek anyjuknak. El­kísérjük körzetébe és először a Táncsics utcán megyünk vé­gig. Valamennyi házban sötét van még. A Pest megyei Hír­lap azonban itt már a posta­ládákba, vagy a kerítésen be­lülre kerül. Mire gondol ilyenkor a hír­lapárus? Baginé azt mondja: — Jó érzés tudni, hogy ami­kor az olvasók reggel felkel­nek, már megtalálják a pos­taládában kedvenc lapjukat. Tíz órára rendszerint végzek a munkával, ebben nagy része van a gyerekeknek is. Ha ők nem segítenének, délig is el­húzódna a lapok széthordása. Körzetemben szeretik a Pest megyei Hírlapot, naponta mintegy száz darab 'fogy el belőle. Ebben azonban benne vannak az áruspéldányok is. Még sötét van, amikor Ba- ginétól és kisfiától búcsút ve­szek — otthon már engem is vár a kapu mögött a Hírlap. (g-) — A Fővárosi Növény- és Allatkert a téli hónapokban szerdán szünnapot tart. A nyitva tartási rend hétköz­napokon és vasár-, valamint ünnepnapokon egységesen: reggel fél 9-től délután 4 (állatházak), illetve fél 5-ig (kert). A bejárati pénztár fél 4-kor zár. Hogyan szsrepoltek labd árú jó-csapataink az őszi idényben ? Mérlegen a Vecsési VÍZÉP Sok huzavona és vita előzte meg az őszi-tavaszi bajnoki rendszer bevezetését a labda­rúgásban, ami kissé rányomta bélyegét a bajnokságokra. A Vecsési VIZÉP ismét az NB II. Keleti csoportjában kapott he­lyet. Nem volt könnyű a sor­solásuk, mégis, jobb helyezést vártak a csapattól a szurkolók. Nézzük a tabella állását: 15. Vecsés 15 3 5 7 8—20 11 Ebből az egy sorból minden kiolvasható. Ami a legszembe­tűnőbb, a csatárok gólképte­lensége. Tíz mérkőzésen telje­sen gólképtelennek bizonyul­tak. Szomorú bizonyítvány ez még akkor is, ha figyelembe vesszük, hogy a kapott gólok száma is viszonylag kevés. A VIZÉP példája egyedülálló az NB II. három csoportjában, de talán az egész NB-ben a leg­kevesebb gólt érték el. Pedig úgy indult, hogy nem lesz baj. Azt á Lehel SC-t. amely az őszi idény végére harmadik lett, 1:0-ra legyőzték az első mér­kőzésen. Otthon sikerült nyer­ni a Bocskai és a nagy. rivális KISTEXT ellen is. A 2. he­lyezett Pénzügyőr is csak ke­serves döntetlent ért el a VIZ- ÉP otthonában. Érték azonban a csapatot kellemetlen vereségek, is. A néhány meglepő döntetlen (Kiskunfélegyháza, Szarvas) pedig arra vall, hogy több van ebben a csapatban, mint amennyit a tabella jelenleg mutat. A hátsó régió rendkívül szpros. Tavasszal nem lehetet­len a bentmaradás kiharcolása sem. Persze ehhez a csatárok­nak sokat kell javulni. A csa­társor gyengeségét bizonyítja, hogy az egyéni értékelés során is a védelem volt dicsérhető, egy-egy mérkőzésen. Corti sé­rüléséig kiemelkedett ebből a sorból, de végig remek telje­sítményt nyújtott Szűcs is, aki beváltotta a hozzá fűzött re­ményeket. Néhány mérkőzésen jól játszott Sztanev, de nem vallott szégyent Kalmár és László sem. A többiek teljesít­ménye már bizony nagyon vál­takozó volt. Stefán edző kezemunkája meglátszik a csapaton. Áz eredményes alapozás záloga lehet a tavaszi sikeresebb sze­replésnek. (gér) Mai műsor MOZIK Monor: Folytassa doktor! Pilis: Az „Angyal” vérbosszúja. Vecsés: Hogyan fogtam el az őrnagyo­mat. JEGYZET Élei színvonal Az életszínvonal ■ alakulását sok mindenen le lehet mérni. Apróbb dolgokon is. Bár fur­csán hangzik, de azon is: mi­lyen cipőt viselünk? A tűsa­rok kiment a divatból. Ta­valy még láthattunk egyet- kettőt, aztán jött a „bunkó” sarok, egyelőre még szelídebb változatban, az idén azonban már a merészebb formákat is viselik. A régi cipők tehát — ha tökéletesen jók is —, a szekrények mélyére kerültek. Vagy a bizományi boltokba. Monoron is van egy bizomá­nyi, népszerűén: a Blaskó- féle üzlet. Polcain lakkcipők, olyanok is, amelyeknek ára nem is olyan régen kétszáz, háromszáz forint volt. Fémdí­szítéssel, vagy díszítés nélkül, kifényezve sorakoznak egy­más mellett. Kimentek a di­vatból. Talpukon krétafelírás: negyven forint. Vagy hatvan. De az már a legdrágább. — Már nem veszünk át semmit ■— mondják a boltban. — Hiszen ki az, aki itt cipőt keres, ilyen cipőt?! Ez pél­dául állami boltban még- ma is kétszázhúsz forint. Har­mincnyolcért adjuk. Harmincnyolcért. Mert hát tényleg kiment a divatból: S az ember az üzlet előtt meg­áll. Mesélik, volt idő, amikor egy családban három gyerek­re jutott egy pár cipő. Felvált­va viselték. Mikor is volt...? (k. zs.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents