Pest Megyi Hírlap, 1970. december (14. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-31 / 305. szám

V A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS C^&Te^VARO^RSSZERE XIV. ÉVFOLYAM, 305. SZÄM 1970. DECEMBER 31., CSÜTÖRTÖK tízféle pezsgő a polcokon Lesz mit enni, inni ABONYI KRÓNIKA Év végi „zárszámadás" a tanácsnál Meglettek a kerékpárok A rendőrség és a városi ta­nács talált tárgyak osztályán naponként érdeklődnek azok, akik kerékpárjukat és egyéb holmijukat elveszítették, vagy azt tőlük ellopták. A ceglédi rendőrkapitányság I. emelet 11-es számú szobájában két elveszettnek hitt kerékpár tu­lajdonosának jelentkezését zárják. Az egyik kerékpárt november 21-én a Nagykátai áti italbolt elől lopták el. A kék festésű, piros kormányfo- gantyús férfikerékpárért — kellő igazolás mellett — je­lentkezhet tulajdonosa. A má­sik kerékpár — kopott, zöld festésű női — november 25-én a vasútállomás mögül tűnt el. Gazdája jelentkezését várják. Házhoz viszik a grillcsirkét Az eddig nyolc csirkét be­fogadó- grillsütő helyett egy nagyobb, 24 „férőhelyes” grill­sütő készíti az ízes falatokat a ceglédi 22-es önkiszolgáló boltban. Nagyobb megrende­léskor a házhoz szállítást is vállalják. Népi ellenőrök keresték fel a közelmúltban a szociális otthonokat, s az ott lakó idős emberek életkörülményeit, gondjait és kívánságait vizs­gálták. A NEB munkatársai arra a következtetésre jutot­tak, hogy az otthonok lakói az anyagi gondtalanság és a megfelelő törődés ellenére sem rendeződnek megfelelő közös­ségeké. Az életkori sajátosságok, amelyekhez más tényezők — összezártság, betegség — is já­rulnak, feszültséget szülnek az otthonok falai között. A népi ellenőrök ezért szükségesnek tartják, hogy pszichológusokat alkal­mazzanak a gondozottak közötti elkerülhetetlen fe­szültségek feloldása és a tartós közösségi élet meg­teremtése érdekében. A szociális otthonok vezetőit, gondozóit sok problémától — többnyire felesleges problé­mától — kímélné meg a pszi­chológus működése. A népi ellenőrök javasolják azt is, hogy a szociális ottho­nokban lakó idős emberek napjait tegyék tartalmasabbá s evégett szervezzék meg a szellemileg és fizikailag arra alkalmas gondozottak munka- terápiás jellegű foglalkoztatá­sát. Újdonság a görög Milyen választék várja a vásárlókat a boltokban Szil­veszter napján? Az Élelmiszer Kiskereske­delmi Vállalat igazgatójának tájékoztatása szerint: — A virslit, kocsonyahúst időben megrendeltük, remél­jük, időben megérkezik. Az öregeknek érezniük kell, hogy képesek még alkotó munkára és ma is megbecsült tagjai társa­dalmunknak. Ennek érdekében — a társa­dalmi szervezetek révén — erősíteni kell a szociális ott­honok lakóinak kapcsolatát az élettel, az illető város vagy község életével. Tánc, tombola hajnalig Ma este 8 órától hajnali 3 óráig szilveszteri bált rendez­nek a művelődési ház összes termeiDen. Éjfélkor tombola, ahol pezsgőt, tortát nyerhet­nek szilveszter szerencsései. Jó hangulatról a művelődési ház Lowers tánczénekara gondoskodik. — Az új esztendő első nagy külföldi képzőművészeti ki­állításának a Műcsarnok ad otthont. Itt mutatkozik be a XX. század olasz szobrásza- ta: 70 művész több mint 100 alkotásával ismerkedhetnek meg a látogatók a január 16-án nyíló kiállításon. brandy — Hatvan Italos polcainkon bő vá­laszték áll a vásárlók ren­delkezésére. Tízféle pezsgőből lehet vá­lasztani. Tavaly 8 ezer üveg­gel rendeltünk, most 12 ezer üveggel van raktárunkon. Borból, pálinkából, vermut­ból minden igényt ki tudunk elégíteni. Újdonság a görög brandy. Megnyugtatóan tájékozta­tott bennünket a Húsipari Vállalat igazgatója is. Bőrös malachús, kocsonyahús, töl­telékáru sok mázsás mennyi­sége indult útnak a napok­ban a város üzleteibe. Virsli­ből 150 mázsányit készítettek, ami mintegy 60 kilométer hosszúságnak felel meg. 1970-ben az abonyi MHSZ elsősorban a honvédelmi ne­velés terén végzett eredmé­nyes munkát és igen jól se­gítette az állami szervek hon­védelemmel összefüggő tevé­kenységét is. Az MHSZ aktívái évek óta önfeláldozó tevékenységet folytatnak a különböző helyi szervezetekben, intézmények­ben. Ez évben 12 MHSZ-tag kapott „Községfejlesztésért’’ kitüntető jelfényt a kiváló társadalmi munkáért. Ketten az Országos MHSZ-központ által adományozott „Eredmé­nyes munkáért kitüntető jel- vény”- ben részesültek, ha­kilométer virsli Szilveszterre ezer sertés lelte halálát a vágóhídon. Az üzletek nyitva _ tartása: ma az élelmiszerboltok a szo­kásos hétköznapi, az ipar­cikk- és a ruhaüzletek szom­bati rend szerint tartanak nyitva. Holnap valamennyi ke­reskedelmi egység zárva lesz. A vendéglátóipar üzletei dél­előtt 10 órától este 9 óráig fogadják a vendégeket. Ja­nuár 2-án a vasárnap is nyitva tartó boltok nyitva lesznek. Január 3-án minden kereskedelmi egységben a hétköznapi nyitva tartás sze­rint szolgálják ki a vásárló­kat. (cs.) tan az „Eredményes munkáért kitüntető oklevél” birtoko­sai lettek. Korábban hárman a „Kiváló Munkáért Érdem­érem” ezüst, illetve bronz fo­kozatát kapták meg. Okleveles vezetőségi elisme­résben 15 fő részesült. Töb­ben versenyhelyezéseikkel tűntek ki. E néhány adat is azt bizonyítja, hogy az abonyi MHSZ tagjai és aktívái ismét sikerekben gazdag évet zár­nak. A már elkészült 1971. évi nagyközségi munkaterv alap­ján még nagyobb lelkesedéssel s odaadással munkálkodnak az abonyi MHSZ-esek. 1 <-«> Abony nagyközség tanácsa december 17-én tartotta az év utolsó ülését. Az ülés legfon­tosabb napirendi pontja a ta­nácsi munka értékelése volt, amelyet Szűcs László vb-el- nök terjesztett a tanácsülés elé. Elmondta, hogy a község dolgozói, a párt irányításával és a helyi szervek segítségé­vel a célkitűzések többségét megvalósították. A lakosság anyagi hozzájárulásával és több ezer óra társadalmi mun­kával 6 kilométer járdát épí­tettek, külterületi részeket villamosítottak, befejezték a Tószegi út építését. Épül az új orvosi lakás és rendelő, az új 75 helyes óvoda, megala­kították a vízműtársulatot, új munkahelyeket szerveztek. A sok és hasznos helyi kezde­ményezésnek köszönhető, hogy a feladatok megoldásához je­lentős anyagi támogatást ka­pott a nagyközség. Jelentő­sebb volt a Tószegi út építé­séhez, az új orvosi rendelő és lakás építéséhez, a tanács épületének felújításához, az ipar telepítéséhez nyújtott segítség. Ezeken kívül egyéb célokra mintegy 6 millió fo­rintot kaptak. A vb-elnök értékelte a ta­nács működését és tömegpo­litikai munkáját, a végrehaj­tó bizottság testületi tevékeny­ségét és szólt az állandó bi­zottságokról. A tanács műkö­déséről és tömegpolitikai munkájáról beszélve leszö­A napokban tartotta az Abo- nyi Termelőszövetkezeti Sport­kör évadzáró közgyűlését. A több mint 200 sportoló és sport­barát találkozóján megjelent Gál Lajos, a járási testnevelé­si és sportszövetség elnöke, Gyigor József községi párttit­kár és Szűcs László, a tanács vb-elnöke. A sportkör éves munkájáról, a szakosztályok és sportolók eredményéről Dió­szegi László, a sportkör elnöke számolt be. — Az elnökség az MSZMP és az MTS sportra és testneve­lésre vonatkozó határozatainak szellemében, azok céltudatos és következetes megvalósításá­val törekedett a község egész­séges sportéletének kialakítá­sára — hangsúlyozta az elő­adó. Fő feladatuk az utánpótlás tervszerű fejlesztése volt. Ezt a legnagyobb sikerrel a labda­rúgó- és az asztalitenisz-szak­osztály oldotta meg.. A jövő­ben ugyanezt keli tenni az at­létikai, a birkózó-, a férfi és a női kézilabda-szakosztálynál is. A tömegsport szélesítését szolgáló célok többsége valóra vált. A spartakiádversenyeken több mint 200 abonyi fiatal vett részt, a helyi csapatbaj­nokságokon pedig mintegy 100 fiatal versengett 1970-ben a legeredményesebb a birkózószakosztály volt. Leg­főbb célkitűzésüket, a felnőtt­csapat megerősítését sikerrel oldották meg, és jól szerepel­tek az NB II-ben is. Kötöttfo­gásban a hatodik helyet sze­gezte, hogy a harmadik ötéves terv utolsó évében olyan fon­tos, az egész községet érin­tő témák kerültek megtár­gyalásra, mint a település közegészségügyi helyzete, költ­ségvetési és fejlesztési alap­ja, kommunális ellátottsága, a vízműtársulat megalakítása. Az év folyamán a tanács ösz- szesen 43 határozatot hozott, amelyből mindössze kettőt nem hajtottak végre. Ebben az esztendőben élén- kebb volt a tanácstagok ak­tivitása az üléseken. Az öt tanácsülésen általában a ta­nácstagok 75,4 százaléka jelent meg, közel ötven felszólalás és 17 interpelláció hangzottéi a lakosság érdekében. Javult a végrehajtó bizottság testü­leti tevékenysége is. Kielégí­tően érvényesültek a kollek­tív vezetés és demokratizmus elvei a munkában. Ezzel ma­gyarázható, hogy a testület határozatai ellen egyetlen esetben sem került sor óvás­ra. A szakigazgatási szerv ugyancsak jól látta el megnö­vekedett feladatát. 1970-ben közel 10 ezer volt az ügyirat, 15 ezer járlatlevél-kezelés, 250 anyakönyvi bejegyzés, ötezer adótétel, tízezer könyvelési adat és 200 szabálysértési el­járás. Az év folyamán kiadott 9 ezer határozat és hasonló jellegű ügyirat közül mind­össze 40 ellen nyújtottak be fellebbezést. (gyuráki) rezték meg, és szabadfogásban is bejutottak az NB II-be. A szakosztály legeredmé­nyesebb versenyzője Petrezse­lyem Antal volt, aki 1970-ben az országos ifjúsági vidéki bajnokságon második, az öt nemzet bajnokságán második, az olimpiai reménységek tor­náján negyedik lett. A fiatal versenyző — eredményei alap­ján — az ifjúsági és a felnőtt utánpótlás-válogatottnak is tagja lett. Kimagasló ered­ményt ért el Fekete Tibor és Sándor Tibor is. Az eredményeket tekintve a második a női asztalitenisz­szakosztály. Eredményük tük­re, hogy a sikeres NB Il-es szereplésük nyomán bejutottak az NB I-be, valamint a négy- fordulós Képes Sport Kupában elért harmadik helyezés, amellyel elnyerték a „Vidék legjobb nevelő egyesülete” cí­met. Egyénileg Diószegi Éva érte el a legtöbb sikert. A versenyzőnő amellett, hogy eb­ben az évben felnőtt országos vidéki bajnok lett — megnyer­te a vidéki' ifjúsági tizek baj­nokságát is. Az országos vi­déki ifjúsági ranglistán har­madikként, az országos rang­listán tizedikként tartják nyil­ván. » Elismerésre méltó sikereket ért el az atlétikai szakosztály is. Három atléta, Sándor Má­ria, Budavári Éva és Egedi Sándor az országos ifjúsági bajnokságon harmadik lett. Sándor Mária az országos spartakiádon távolugrásban aranyérmet szerzett. (gyif) A Pest megyei Alberíin született Tessedik Sámuel AZ ELSŐ MAGYAR mezőgazdasági szakiskola megalapítója, a szikes tala­jok termővé tevője, a lucerna és lóhere meghonosítója, az akác erdősítője, a méhészet, selyemhernyótenyésztés kez­deményezője, hosszú életében az Alföld népének anyagi és szellemi fölemelője. A debreceni kollégium nevelte és az er- langeni egyetem tágította látóhatárát, öt nyelven beszélt és száznegyvennégy könyvet írt iskolaügyekről, parasztkér­désről, faluszabályozásról, mezőgazda­ságról és a mezőgazdasági iparról. És mert éjszakákon át olvasott, írt, ellen­ségei az eszemiszom, nótás, kártyás fa­lusi kisurak: rektorok, kántorok, nótá­riusok, besározni akarván, elhíresztel­ték, hogy az, iskolákban annak idején nem tanult eleget és most pótolgatja az elmulasztottakat. Albertin született 1742. április húsza­dikán, Szarvason halt meg most száz­ötven esztendeje. Az évfordulón ketten “az alberti pappal pogány feketekávét Ittunk szülőszobájában, bár gyertyát kellett volna gyújtanunk meghatottan ott, ahol édesanyja verejtékben vajú­dott. Forgattuk a finoman faragott lúd- tollal írt fakult-barna írásokat őrző öreg anyakönyvet, amelyből hiányzik a neve. A rejtélyt próbáltuk megfejteni. IDŐSEBB TESCHEDIK SÁMUELT Mária Terézia császárnő trónralépése esztendejében választották meg alberti lelkésznek, négy évig volt itt paróchus, két gyermeke jött ez idő alatt a világ­ra. 1740. áprtlis 3-án iktatták be és e napon a 63 éves Csányi Zsófia fölött mondott halotti imát a temetőben, az adatokat beírta a ma is könnyen olvas­ható latin nyelvű matrikulába, amelybe itt-ott saját életének fontos esemé­nyeit is feljegyezte, lelkészsége mesterségének emlékeztetőivel, hogy melyik zsoltárból, a Királyok Köny­véből, Salamon Példabeszédeinek Könyvéből, egyebekből merítette prédi­kációinak alapmotívumait. Felesége, Lang Elisabetha terhesen jött vele Tót- györkről és 1740 novemberében leány­gyermeket szült, Mária Esztert, akit maga az apa hintett meg a hit vizével és írt be büszkén mind a három ke­resztszülővel: Bartholomeides Adám pi­lisi lelkipásztort élete párjával, Core- siny András ócsai provizort és a hely­beli Miloszrdny Jakabot ugyancsak feleségestül. * MÁSFÉL ÉVRE született az ifjabb Tessedik Sámuel, kit bizonyosan más városban kereszteltek, és ez volt a fon­tos, mert a régi időkben a születési he­lyét nem írták be az anyakönyvbe. A születés a család öröme volt, az egyház- bavétel a felekezet diadala, ha minél többet bocsátanak a szén teltvíz alá, a lelkek duzzasztják a gyülekezetét mind a templomban, mind az adózásban. A nem „helyben való keresztelésekből származnak a félreértések. Petőfit nem ott keresztelték, ahol született, Kos­suthot se Monokon, Kossuth unokaöcs- csét, az abonyi Ruttkay Lajoskát is Cegléden. Sorolhatnánk az esetek tö­megét, többféle okból: vagy nem volt olyan vallású templom, vagy rokoni, baráti vonzásokból utaztatták a kisde­deket máshová névadásra. A mi Tes­sedik Sámuelünket vagy a szomszédos Pilisre vagy a távoli Pozsonyba, vagy más, a családnak valakihez ragaszkodó lakóhelyére vitték és természetesén ott is keresztelték. Kizárt dolog a feledé- kenység. Április huszonkettedikén a boldog apa újabb bejegyzést tett a matrikulába, ha a két nappal korábbi nagy öröm miatt el is mulasztotta vol­na, ekkorra leszelídült a nagy tűz, utó­lag is beírta volna. Itt most arról van szó, hogy a nagy népnevelő Albertin született ugyan, de nem Albertin ke­resztelték. Szekérre rakták és a papiak előtt húzódó országúton inkább észak­nyugatnak tartottak, mint «délkeletnek, lefelé még nem voltak evangélikusok, csak fölfelé. ÜT KÖZBEN EKIIÖS SZEKERÜK találkozott vonuló hadakkal, amelyek masíroztak Bajorországnak, mert már állott a császárné háborúja az öröksé­gért és véreztek a magyar fiúk idegen tájakon. Az alberti hegyekben virág­zott a vadkörte és a kökény, a Kisasz- szonyvölgyben a tavaszi hérics, a rété- . ken millió sárga sári virág és boglár­ka. Fújtak a friss szelek a ponyva alá, csípték a gyermek arcát, kinek felnőtt korában királyok ismerték el működé­sét, aranyakkal és nemességgel jutal­mazták. Festetich György az ő taná­csait használta föl a Georgikon alapí­tásakor és a további magyar gazda­képzők: a nagyszentmiklósi, a magyar­óvári, a rohonci és a ceglédi a Tesse- di'k-féle tantervből indultak ki. Intéz­mények. utcák és terek viselik nevét, szobra áll egy felsőfokú technikum előtt. Emlékét az UNESCO is megün­nepelte. Hídvégi Lajos Az abonyi kádfürdő télen is vonzza a fürdőzöket. Szépen berendezett társalgójában szívesen pihennek meg a vendégek, beszélgetnek, vagy éppen újságot olvasnak. Foto: Gyuráki NEB-JAVASLAT: Alkalmazzanak pszichológusokat az öregek szociális otthonaiban Eredményes évet zárt az abonyi MHSZ KITÜNTCTÉSCK A JÓ MUNKÁÉRT ELÉRTÉK A CÉLJUKAT Jó évet zárt a Tsz SK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents