Pest Megyi Hírlap, 1970. december (14. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-31 / 305. szám
i MS* MEGYEI 6 v/^iWrtP 1970. DECEMBER 31., CSÜTÖRTÖK Boldog Újévet! Ma, amidőn a közeli Újévnek küszöbén állok, A szabad Hazánk népének Boldog (jjévet kívánok. Az új esztendőnek legyen Verőfényes minden napja, Az örömöt, boldogságot Senkitől meg ne tagadja. Megelégedetten élje Felnőtt és gyermek életét, Egy család se nélkülözze A mindennapi kenyerét. Egyetlen dolgozónak sem Kerüljön gyötrő keserve, Pártunknak és kormányunknak Sikerüljön minden terve! Barátságunk erősödjön Mind az összes testvérnéppel, A szabadság dicső napja Ragyogjon ránk teljes (ténnyel. Misik János népköltő Az elégedett igazgató Virbüng Mária csomagoló Báíuska raktári Zsuzsa dolgozó Fabók Katalin, a steril üzemből Galántai Erzsébet raktári munkás Sári Etelka raktári munkás UTÁNPÓTLÁS Szó, ami szó — legalábbis amiatt, hogy nincs elegendő fiatal a konzervgyárrá fejlődött üzemben — nem panaszkodhat már Kárpáti Mihály, a MÉK dabasi tartósító telepének igazgatója. A dolgozók 60 százaléka KISZ-életkorú. Közülük, az utánpótlás „csapatából” mutatunk be néhány fiatalt. (Foto: Gábor) Hóesés után Város vagy falu? Gödöllő, város. A kérdés az: télen is város marad-e? Nem meghökkentőstül tettem fel a kérdést, hanem azért, mert nem mondhatok mást. Gödöllő ugyanis télen város is, meg falu is. Város, mert hivatalosan az; falu, mert télen, főleg havazások után, falusiasán nehézkesen megy a hóeltakarítás, a városi közlekedés biztosítása. A faluban a helyzet köny- nyebb, egyértelműbb: mindenki eltakarítja a háza utcai frontját, az út közepének rend- behozásához meg rendszerint megkérik a téeszt, gépeivel takarítsa le. A városban elvárják az emberek, hogy biztosítsák számukra a közlekedés akadálytalanságát, az utcák tisztítását. é Mit tehet egy olyan új vá- ltas, mint Gödöllő, ahol az előbb említett falusias szokások már kihalófélben vannak, viszont a köztisztaság városi követelményeihez még nem elég az erejük? HÁZILAGOSAN Ez az erő, elsősorban pénz. A téli Gödöllő csak akkor lehet igazi város, ha több pénze lesz a köztisztaságra. A háztulajdonosokat felszólítják, hogy házuk előtt maguk takarítsanak, s ha a felszólítás nem elég, akkor csengetnek, zörgetnek is náluk, hogy — például leesett a hó. Szabálysértési eljárásra is lehetősége van a tanácsnak — mint dr. Vrestyák József vb- titkár megemlítette —, persze ehhez nem szívesen folyamodnak, inkább a tanácstagoktól várják el, hogy körzeteikben elintézzék; az utcák járhatók, tiszták legyenek. A magánháztulajdonosok azonban árgus szemmel figyelik a középületek előtti utcaszakaszokat, s bizony megtörtént'már, hogy azzal érveltek: ameddig X. székház előtt járhatatlan az út, addig ők sem takarítanák. Ezért aztán a tanács a középületek gazdáival szemben sem lehet elnéző. Eddig tehát falusias a városi közszolgáltatás e területe. Mert kevés rá a pénz. így „házilagosan” intézik. ALKALMILAG Gödöllőnek negyedmilliós évi kerete van a köztisztaságra. Ez rendkívül kevés, annál is inkább, mert a város óriási területen fekszik — 50 négyzet- kilométer. Az idén még 200 ezer forintot kaptak. Viszont kevés az a munkaerő, aki vállalkozna köztisztasági munkára, vagy ha vállalkozik is, akkor állandóra, egész évben — nyáron viszont fele annyi munkás kellene, mint télen. Télen nincs alkalmi munkáskéz, tehát a plusz pénz nem oldhat meg semmit, csak a gépesítés — ez a véleménye Németh Sándor tervcsoportvezetőnek. A gépek beszerzéséhez azonban ez a pénz kevés. Szemét- szállító, seprő-, öntöző-, hóeltakarító gépek kellenének, de egyetlen gépük sincs. Tehát télen se gépi, se kézi Azonnali belépéssel FEL VESZÜNK kőműves, ács, asztalos, könnyűgépkezelő, vasbetonszerelő, villanyszerelő, tetőfedő, bádogos, vízvezeték- és fűtésszerelő, festő, lakatos, diszműbádogos, parkettás szak-, betanított és segédmunkásokat (16 évet betöltött fiúkat is), rakodókat, Panther autódaru-kezelőt, dózervezetőt (D-159-B), gépkocsiszerelőt, építőgép-szerelőt, gépkocsi- és dömpervezetőket, takarítónőket és minden szakmába raktári segédmunkásokat, éjjeliőröket, nyugdíjas szakmunkásokat Jelentkezni lehet a Prosperitás Ktsz Munkaügyi osztályán, Budapest IX., Viola u. 45. sz. alatt. erő. A tervcsoportvezető még azon is gondolkozik, hogy aláírja-e a városgazdálkodási vállalat által kínált szerződést, mert az nem összegre szól, hanem az előrelátható szükséges munkaórákra, túlórákra, alkalmi munkások felvételére, tehát koncentrált, nagy teljesítményű munkákra, amely bizony drága — s nem is biztos, hogy lenne rá fedezet. KÜSZKÖDVE Nem is kellenének rendkívüli hómunkások — hangzik el a városgazdálkodási vállalat igazgatójánál, Gányi Zoltánnál —, mert a vállalatnak elég dolgozója van, mintegy 300 a különböző üzemágakban, s ha kell, könnyen átcsoportosítást hajthatnak végre a köztisztaság javára. De pénz az annál inkább szükségeltetne, mert ma egy város téli tisztántartását megannyi rendes és alkalmi munkás sem képes a követelményeknek megfelelően és főleg időben elvégezni. Gépet nemrégiben rendeltek — KP— 6.4-es kombinált locsoló, seprő, mosó, hóéltakarító gépet — kivételesen pénzük is lenne rá — 313 ezerbe kerül —, de most meg gép nincs. Ha hamarabb rendelhettek volna, talán lenne, de hamarabb nem lehetett, mert akkor pénz nem volt... Tehát pénz, pénz, pénz..., mert a KPM útügyelete a városon átmenő főútvonalakról ugyan gondoskodik —ez is a város feladata lenne —, sőt szívességből néhány mellékutcát is rendbehoznak modern gépeikkel, ha van rá idejük, de különben csak a küszködés megy a téli város tisztaságáért. Igaz, az idén először kaptak fejlesztési alapot, ötszázezret, ebből vennék a gépet. Lehet, hogy egy gép is „nyarat” csinál? — illetve a téli Gödöllőből várost? — berkovits — Tömbházak a pusztán A Bábolnai Állami Gazdaságban nagy erőfeszítéseket tesznek azért, hogy a régi tanyai, pusztai lakásokból egészséges, modern otthonokba költözzenek a dolgozók. Az utóbbi 10 évben több mint százan építettek családi házat, emellett a gazdaság több kétemeletes tömbházat építtetett. Két tanyai települést már felszámoltak, egyet most szüntetnek meg. A folyamat meggyorsítása végett a gazdaság minden kislakásépítőnek 40 000 forintos kamatmentes kölcsönt ad a részesedési alapból. Tízéves szolgálat után 10 000, 15 év után pedig 15 ezer forintot elengednek ebből az összegből. Az OTP 60 000 forintos kölcsönnel segíti az építkezőket. BOLOGNA ,ado,,a la rossa A félmilliós lakosságú Bo- i lógna, a vörös Emilia-Ro- | magna övezet legfontosabb városa (metropolisa) elsősorban tudományegyeteme révén lett világhírű. Ez az egyetem nemcsak Itália, hanem az egész világ legrégibb egyeteme. Bologna latin neve: Bo- nonia volt. A város az Appen- nini-hegvség északi lejtőjén épült, a Reno folyó mentén, a hegység és a síkság érintkező helyén. Bologna már a középkorban elnyerte a tudós város (Bologna la dotta) címét. Itt minden téglán érződik a város múltjának ezredéves hagyománya. Az egyetemet tulajdonképpen 425-ben alapították, mint Itália első egyetemét, bár már az ókorban híres volt a város jogi iskolája, de világhírnévre akkor tett szert, amikor a XI. század vége felé, 1088-ban megalakult híres jogi fakultása, ahol hírneves tudósok tanítottak. Itt valósult meg először a világon az egyetemi tanszabadság. Ennek az elvnek alapján szervezték meg később az olasz, francia és spanyol egyetemeket is. Az orvostudományi karon vezették be elsőnek az anatómia tanulmányozását. Innen kerültek ki a híressé vált bolognai orvosok. A bolognai egyetemre . ezrével tódultak Európa minden részéből a hallgatók, akik kiváltságos jogokat élveztek. A diákok kalandjairól és szabad életmódjáról sokat mesélnek a régi krónikák és a színdarabok is szívesen megemlékeznek róluk, mindamellett a tudósok, jogászok és orvosok számtalan nemzedéke került ki onnan. Jelenleg az egyetem 12 fakultásán mintegy 27 000 hallgató folytatja tanulmányait. Bolognában az időszámítás előtti VI—IV. századbeli etruszk civilizáció nyomai is fellelhetők. Az ősi körfallal övezett egykori városközpont teljesen megőrizte középkori jellegét, de a falakon kívül itt is felépültek már a modern városnegyedek. Bologna egyébként igen gazdag pompás palotákban és számtalan szép templomban. Csodálatosan, meseszerűen szépek voltak a bolognai kiállításon a nagy méretű színes fényképnagyítások. Az épületek, a paloták napbarnított vörös téglái barátságos, meleg tónust adtak a városnak. A belváros majdnem minden utcáját, bármilyen hihetetlenül is hangzik, 35 km hosszú árkádsor övezi, mely árnyékos védelmet nyújt a város lakóinak a forró naptűzés és az eső ellen. Mindez a régi, középkori kényelmes és meghitt életnek jeleként maradt fenn. Bologna egyúttal sok tornyú város. Minduntalan előbukkan egy-egy torony, köztük az óratorony. A tornyok között látható a két ferde torony is, a város nevezetessége, a pisai ferde toronyhoz hasonlóan, jelentékeny elhajlással, mely Bologna város jelképe lett (az Asinelli 98 m magas, 123 cm, a Garisenda 50 m, 304 cm! elhajlással). Hosszadalmas volna mindazt felsorolni, amit Budapesten, a Műcsarnokban megrendezett bolognai kiállításon láttunk. De nem is ez a cél, hanem kiemelni a leglényegesebb dolgokat az ott szerzett benyomások alapján, kiegészítve néhány jellemző bolognai adattal. „Bologna é bella!” kiáltott fel egykor Giosué Carducci, a múlt század nagy olasz költője, aki még életében klasz- szikussá vált. „Bologna szép!” írta a költő, pedig ő nem ' is volt bolognai (toszkánai volt), csak ott tanított nagy szenvedéllyel több"’ mint 40 éven keresztül a tudományegyetem irodalmi tanszékén, ahová már 25 éves korában meghívták. Nagyon szerette Bolognát, ahol közvetlenül halála előtt megkapta az irodalmi Nobel-díjat. Ezért megdöbbentően hatottak azok a fényképek, amelyek a második világháború szörnyű pusztításait mutatták, összeomlott épületekkel, romtörmelékkel. Jól ismert képek nálunk is a háborúból. De más képeken a romok között már látni az ujjongó néptömeget, mely a felszabadulást, a szabadságot ünnepli, melyet a nácikkal és fasisztákkal vívott véres harcokban szerzett meg az ellenállás folyamán. Bologna a háború vége felé az antifasiszta partizánharcok egyik kiindulópontja volt. Bologna 1945. IV. 21-én szabadult fel. A városban a Nettuno téren, a városház (Palazzo Communale) külső falán 3 hatalmas emléktáblán több mint 2000 fénykép, vagy fénykép hiányában név sorakozik, azoké a partizánoké, akik 1943. IX. 8. és 1945. IV. 25. között az ellenállás során életüket ■»adták a szabadságért és igazságért, a haza becsületéért és függetlenségéért. 1945-ben a város megkapta az „Ellenállási aranyérem” kitüntetést. Az olasz szólásmondás azt tartja: „Bolognában az ember jól eszik, jól iszik és jól vásárol.” Ezek után nem marad más hátra, mint személyesen elutazni a helyszínre és tapasztalni és ellenőrizni az elmondottakat. Nem hiába kapta Bologna a tudós város megtisztelő címe mellé a „kövér” jelzőt is (Bologna la grassa), eredetileg termékeny síksága miatt. Fajth Tibor kitűnő itáliai útikönyvében azt említi, hogy nincs mit csodálkozni azon, hogy Gioacchino Rossini, a pesaroi olasz zeneszerző, aki nagyon szerette gyomrát és a kényelmes életet, hosszabb párizsi tartózkodása után éppen Bolognában telepedett le. Bologna az autósztrádák gyűjtőútja. A város mellett halad el a hatalmas, széles * autóút, az Autostrada del Sole, Aiely Milánót összeköti Firenzén és Rómán keresztül Ná- pollyal. Továbbá a városon halad át hatalmas felüljárókon és aluljárókon keresztül több útvonal különböző irányból. A város közigazgatását 1914- től, a fasiszta korszakot kivéve, megszakítás nélkül baloldali vezetés látja el. Tanácsának többsége kommunista és szocialista, így a közigazgatás demokratikus. A népnek a közügyekben való részvétele a szabadság biztosítéka. A város újabb jelzőt kapott: vörös Bologna (Bologna la rossa), mely Olaszország egyik munkás- mozgalmi központja lett. Sokat lehétne írni a kulturális életről is. Elég csak any- nyit, hogy Bologna a zenei kultúrának 1763 óta eleven központja. Ami engem, mint nyugdíjast nagyon mégkapott, a kiállítás területén vetített „Ne hagyjuk őket magukra” cíhiű olasz film volt, amely az idős emberekről való gondoskodásról szólt. A majdnem félmillió lakos között 60 ezer a 65 éven felüliek száma, akik nagy részéről nem gondoskodik az állam és akik számára a város jelentős beruházásokat végzett. A film bemutatta ezeket a létesítményeket: a 120 ágyas urológiai intézetet, a meglevő és épülő modem kórházakat, szív-, ér- és idegrendszeri bántalmak gyógyítására szolgáló legújabb műszerekkel felszerelve, a szanatóriumot, a több száz ágyas üdülőt, az öregek otthonát, barátságos társalgókkal és olvasótermekkel. Utoljára hagytam, hogy vörös Bologna a béke városa. Az is marad, mert a várost a kommunisták vezetik, kommunista polgármesterrel az élen. Végül hadd említsem meg a vörös övezethez tartozó városokat is. íme: Ferrara, Forli, Ravenna, Modena, Reggia- Emilia, Parma, Piacenza, az övezet 3 800 000 lakosával. Höncsh Pál Fmmliimpíiig Csonkádban Hazánk apróvadakban egyik leggazdagabb vidékén, Csong- rád megyében soha nem lőhettek ki ann3 i fácánt, mint a mostani idényben. Annak ellenére, hogy a Tisza és a Maros hullámterén sok fácántojással tele fészket pusztított el az árvíz, mégis 20 000 vadszárnyast ejthetnek el, még egyszer annyit, mint a korábbi esztendőkben. Ez annak köszönhető, hogy csupán a vadásztársaságok 25 00C fácáncsibét keltettek ki a nyári hónapokban és engedtek szabadon. Körülbelül ennyit neveltek fel a Derekegyházi Állami Gazdaságban, illetve a Magyar Vadászok Országos Szövetségének árpádhalmi telepén is. Nemcsak puskával, de hálóval is vadásznak: a tervek szerint több mint 1000 fácánt, valamint 5000 nyulat „hálóznak be”, élve ejtenek fogságba. Az élő vadakat nagyrészt exportra küldik.
