Pest Megyi Hírlap, 1970. december (14. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-30 / 304. szám
k Lottótombola Turmixgép, villanyborotva, zsebrádió és kávéfőző várja gazdáját. Január 6-án, délután 3 óraikor az OTP fiókjában rendeznek tombolát. A sorsoláskor azok a tombolajegyek Ikerülnek a szerencsekerékbe, amelyeket a decemberben vásárolt lottószelvényekhez mellékeltek a lottóárusok. A közelmúltban megjelent az IBUSZ 1971-re szóló utazási tájékoztatója. A ceglédi IBUSZ-irodában máris sokan érdeklődnek a jövő évi társasutazások iránt. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS XIV. ÉVFOLYAM, 304. SZÁM 1970. DECEMBER 30., SZERDA CEGLÉDI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT Terven felüli milliók Megkezdődött a szakmunkásképző iskola átadása Slágerparádé Törteién Január 2-án, szombaton este 6 órai kezdettel „Slágerparádé” címmel táncdalestet rendez a törteli művelődési ház. A műsorban fellép Szécsi Pál, Ambrus Kyri, Dékány Sarolta, Magay Klementina. Mikes Éva, Bakacsi Béla, Szuhay Balázs. Konferál: Halmi Gábor. Az ünnepi asztalokra került ételeket a statisztikusok eddig még nem tudták kellőképpen felmérni és számadatokban rögzíteni, de a háromnapos ünnepben bőségesen evett, ivott, lakmározott a város apraja, nagyja. A munkahelyeken sok szó esett róla, és a legapróbb részletekig kibontakozott a karácsonyi étrend sokféle változatossága. Sokat emlegették a karácsonyi pulykát is. Sok asztalon, főleg vacsora idején, ott díszelgett a sült, vagy a töltött pulyka. — Hány pulyka került Cegléden kés alá? Nem számolta senki. A háztartások száma városunkban felül van a tízezren. Ha minden harmadik háztartásban vágtak egy pulykát, az már háromezer. Jó nagy falka lenne a legelőn. E pulykák nagyobb részét nem a piacon, hanem olyan ismerősöktől szerezték be a háziasszonyok, akik közvetlenül a tanyákról hozták be. Az ára kilónként 26—28 forint körül alakult. Ki hogyan alkudott. A piacon egészéven át folyik a felhozott baromfi, gyümölcs, zöldség — statisztikai célú — összeírása. A kimutatás szerint az év folyamán 18 ezer kiló élő és 2 ezer kiló vágott pulykát hoztak A ceglédi szakmunkásképző intézet új épületének átadása tegnap megkezdődött a Hold utcában. A kazánház már üzemel, folyik a víz a csapokból, piacra az eladók. A szám nagynak látszik, de ha 5 kilójával számolunk egy-egy állatot. akkor azt állapíthatjuk meg, hogy bizony az évi felhozatal alig éri el a 4 ezret. Az év közben felhozott pulykák egy részét viszonteladók vásárolták meg és így nem a ceglédiek asztalán került feltálalásra. A pulykanevelés valamikor a ceglédi tanyavilágban igen elterjedt. Ma kevesen tenyésztik. Egy-egy tanyában 15—20 pulyka ha felnő. Termelőszövetkezeteink nem foglalkoznak vele, és az egyéni termelők pedig — főként azért, meri nincs pulykapásztor — nem bíbelődnek pulykákkal. A pulyka kis korában nagyon gyámoltalan, kényes jószág, amíg a buborcsóját ki nem hányja, a legnagyobb gondoskodást igényli. Később szívesen kóborol, nagy területeket jár be a szöcskék, rovarok után, és ha nincs pásztor, estére a falka feléből-harma- dából érkezik haza. Ha tovább csökken a pulykaállományunk, rövidesen időszerű lesz nálunk is a kedves nóta: Debrecenbe kéne menni, pulykakakast kéne venni... Sz. I. ég a villany. Az utolsó napokra csak a festés, a melegburkolás és a takarítás maradt. Egy tizenkétmillió forintos intézménnyel lett gazdagabb a város. A Ceglédi Építőipari Vállalat, amely az iskolát építette, december nyolcadikára teljesítette hetvenötmillió forintos éves feladatát. Így a mai napig összesen mintegy nyolcvanegymillióra rúg munkájuk értéke. Ha azt nézzük, hogy 1969-ben hatvanhétmilliós tervet teljesítettek, igazán szép eredmény a tizennégy milliós növekedés. A milliók mögött a háttérben két lényeges magyarázó momentum húzódik: létszámnövekedéssel és a termelékenység fokozásával érték el az idei eredményt. Hetvennyolc lakást adott át a vállalat, ebből huszonötöt Cegléden építettek, ötvenet Nagykőrösön, a többit a megye más területein. Nagyká- tán hatmillió forintos költséggel építettek korszerű áruházát, ugyanitt emeltek egy szakmunkásképző intézetet. Örkényben gyógyszertárat készítettek. A vállalat jelentékenyen kiveszi részét a negyedik ötéves terv lakásépítési programjának megvalósításából, ötszáz lakás elkészítéséről folynak tárgyalások, ám a vállalat kilátásba helyezte, hogy ennél többet, hétszázat is fel tud építeni. Mindez azért lehetséges, mert a technológia fejlesztését szinte kötelezőnek tartják. Középblokkos és nagyblokkos elemek, illetve házgyári termékek felhasználásával lényegesen meggyorsítható az építkezés. Nagykőrösön tavaly már bevált egy új módszerük, az öntött, zsaluzott építési el- I járás. Az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztériumtól és a megyei tanácstól négymillió forintot kaptak korszerű építőipari termelőeszközök vásárlására. Ebből vettek egy ha- barcskeverőt és vakológépet, amely meggyorsítja a munkát. E két gépet együttesen használva egy gépkezelő és két segédmunkás nagy falfelületek vakolását végezheti gyors ütemben. Jövőre óriás darut vásárolnak. A nagyszabású építkezések mellett elvállalnak kisebb munkákat is. A lakosság gyorsan megkedvelte az Árpád utcában levő üvegező és képkeretező részlegüket, mások lakásukban műanyagpadlót készíttetnek a vállalat szakembereivel. / (t.) Szeged—Tarján A 2000. LAKÁS A Szeged északi részén kialakuló Tarján-negyedben szombaton beköltöztek a kétezredik új lakásba. A negyedik ötéves tervben akkora városrész épül itt, mint a mai Csongrád. A jórészt, öt- és tízemeletes sáv- és pontházakban mintegy 25 000 ember kap új, modern otthont. A már működő ABC-áruház mellett modern üzleti negyed alakul ki, a nemrég átadott általános iskolán kívül óvoda, bölcsőde, gyógyszertár, orvosi rendelő és más középület is készül. ESTI ÓRÁK NINCS PULYKAPÁSZTOR A karácsonyi étrend Debrecenbe kéne menni... CEGLÉD HUMORA A CEGLÉDI fiatalember pár hetes udvarlás után hazakíséri az imádott lányt, és nyomban mint dicsekvő kérő szólal meg a családfő előtt: — Nem iszom, nem dohányzóm. Sem éjszakázni, sem pedig kártyázni nem szoktam. A fizetésem szerény, de jól be tudom osztani, megélünk belőle ketten is tisztességesen. — Bocsásson meg, fiatal barátom, mégsem vagyok hajlandó önhöz adni egyetlen leányomat! — hangzik a nem várt atyai döntés. — És pedig miért? — szomorodik el az ifjú. — Nem vagyok talán férjnek való ember? — Hogy ön nem férjnek való ember? — legyint a lányos apa. — Sőt! Túlságosan is az! De már enge- delmet kérek, csak nem hozok a családba egy olyan embert, akit a feleségem állandóan példaképnek állíthat elém! ★ KÉT DIÁKLÁNY beszélget a korzón. — Mondd, Erzsikém, jársz-e még a külön tornára, amely a múlt hónapban kezdődött? — Persze, hogy járok, Julikám! — No és vetted már valami hasznát? — De mennyire! Képzeld csak el, tegnap selyemkiárusítás volt az egyik pesti nagyáruházban. Mondhatom neked, rengeteg sokan voltak, de én elsőnek szaladtam fel a harmadik emeletre, és még a legjobb árukat kaptam. ★ A VASÚTI váróteremben örömmel ismeri fel az egyik hírhedt pesti zsebmetsző a kollégáját, aki valami képeslapféleséget olvas a pádon. Lelkesen kezet ráznak. — Helló, haverkám, mit olvasol te tulajdonképpen? — Divatlapot, öregem! Tanulmányozom... — No, jól nézünk ki! — nevet az odacsöppent jómadár, majd gúnyosan kérdi: — Aztán mi köze annak a mi mesterségünkhöz? — Na hallod — hangzik a válasz. — Ha eredményesen akarok működni a szakmában, csak kell tudnom, hogy ennél a folyton változó divatnál hol viselik a zsebeket? Rakovszky József Zimankós. ködös decemberi este borult a városra, az emberek az utcán hazafelé igyekeztek. Mielőbb hazajutni, meleg szobába kerülni, könnyíteni a napi munka batyuján. A házakból rádió, televízió hangja hallatszik az utcára. A Kossuth Művelődési Központ ablakai világosak. Bent javában zajlik, az élet: szakköri foglalkozás van éppen — nem is egy. Az ifjúsági klubban társasjátékok vonzzák kis csoportba a fiatalokat. A fiúk rexeznek, izgalmas mérkőzést | rögtönöznek az asztali focival, a népszerű és ügyességet kívánó játékkal. Lassan annyi tagja lesz a klubnak, hogy a terem kicsi lesz a számukra. A másik szobában csend — s a csendben rajzoló társaság ^tevékenykedik. A képzőmű- vész-szakkörösök dolgoznak. Modelljük a munkájuk segítőtársa. Az ő feladata sem köny- nyű: nyugodtan, egy helyben kell ülnie — és semmit sem kell csinálnia. Aki nem hiszi, hogy ez nehéz, próbálja meg egyszer... 1ÓSGYÖKERES FÜRDÓZŐK A reumások Mekkája Végiglejtenek a bikinis lányok Idős nénike topog a fürdő bejárata előtt. Karján piaci kosár. Elemózsiás, piros kockás konyharuha, egy üveg tej és összegöngyölt törülköző kandikál ki belőle. — Egy kicsit korán jöttem — mondja, szemmelláthatóan alig várja már, hogy elgémberedett tagjait megmárthassa a meleg vízben. — Jó itt a víz? — kérdezem. Lesújtó pillantás a válasz, amiből érthettem, hogy én szegény, szerencsétlen, hát még nem jártam itt’! A piaci kosár lekerül a karjáról. Szorosan mellém áll és hogy egy szava se menjen veszendőbe, nyomatékosan mesélni kezd. — Leikecském, ha egyszer ebben a vízben megmártózna, sűrűn találkoznánk itt. Újjászületik benne az ember. Évek óta minden kedden felpakolok, mert a keddi napok az enyémek. Ebből nem engedek! Tudják ezt a gyerekek is. Meg aztán, jó egy kis beszélgetés is. Ismerek én itt mindenkit, mert legtöbbjük ilyen, mint én. Tősgyökeres fürdőző. Persze akad egy-két fiatal lány, aki azért jön, mert nem tudja elviselni, hogy abban a pirinyó micsodában az alakját csak a nyári strandon csodálják. . Az ilyenek azután végiglejtenek a medence szélén, és a reumás öregemberek .kiguvadt szemmel néznek utánuk ... Ha nekik jó? Vízben még soha nem láttam őket. Biztosan megfürdik másutt és idejön — végiglej- teni. — Látom, ennivalót is hozott. — Jaj, hát még azt sem tudja, hogy a víz mennyire meg- éhezteti az embert? Igaz, van itt egy büfé, de ilyenkor, disznóvágások idején, nem sok dolga van az eladónak. Mert igencsak a vidékiek töltik meg a medencét. Olyan fűszeres illat terjeng ilyenkor az öltöző körül, hogy ide jöhetne szimatolni még a kolbászgyár igazgatója is! Közben érkeznek a vendégek. Régi ismerősként üdvöziik egymást, és a nénike faképnél hagy. — Juliskám! — szólal meg egy bőszoknyás asszony — nem tudja, itt lesz ma a masz- szírozó? Mert úgy kívánják a csontjaim. Juliskám, a bennfentes, megnyugtatja, hogy „ma úgy megropogtatják öreg csontjait, hogy Mihály bá’ tizenhat évesnek gondolhatja ..” Közben megjött a pénztáros, és a reumás nénik, bácsik eltűnnek a fürdő ajtajában. Az én nénikém még egy pillantásra méltat, de amikor látja, hogy nincs hajlandóságom a bemenetelre, fejcsóválva tipeg a többi után. (csat-) Üvegház a tetőn Kísérleti üvegházat építettek több mint 700 000 forintos költséggel a Veszprémi Nehézvegyipari Kutató Intézet épületének tetején. Itt vizsgáztatják majd az újonnan előállított növényvédőszereket és műtrágyákat. Az üvegház megépítése része annak a nagyszabású programnak, amelyet az Országos Műszaka Fejlesztési Bizottság finanszíroz, és amely az új kemikáliák hatásának ellenőrzését szolgálja. Albertirsán szálltak fel a vonatra mindketten. Elsőnek a fiú jött be a fülkébe, a lány csak akkor, amikor a vonat már elindult. A fiú velem szemben ült le és felkattantotta rádióját. Amikor a vonat elindult, lekapcsolta. A lánynak nem tetszett, hogy a fiú betartja a szabályt. Elvette tőle a rádiót és bekapcsolta. Erős recsegés közepette Koncz Zsuzsa hangját lehetett hallani a készülékből. A fiú unta a lány makacsiko- dását. Kabátja mögé bújt és úgy tett. mintha aludni akarna. Az erős recsegéssel tarkított zenét a lány sem sokáig hallgatta. Kikapcsolta a készüléket és a fiú felé fordult. — Haragszol? — kérdezte. — Nem, csak álmos vagyok — válaszolt kissé unottan. — Jól van na, de flegma vagy. A fiú nem válaszolt. Néhány percig a lány is hallgatott. — Mikor jöttél haza az este? — törte meg a csendet a lány. — Későn. — Utálatos vagy. Mi bajod? — Semmi. — Nem hiszem. — Akkor jó. Újra elcsendesedtek. A lány azonban nem bírta sokáig. — Fázik a kezem — mondta és ráfújt az ujjáira. A fiú felnyitotta szemét. — Az enyém meleg — mondta. — Nem melegítenéd meg? — Mutasd — és a lány felé nyújtotta tenyerét. A lány gyöngéden a fiú kezébe csúsztatta a kezét. (gyiO ASZTALITENISZ A csapat legjobbja G. Bíró Albert Tizennyolc éve kezdődött el G. Biró Albert sportpályafutása. Mint minden fiatal, a labdarúgással ő is megpróbálkozott, és ott nem is a tehetségével, hanem testi felépítésével volt a „hiba”. A zöld asztalhoz bátyja révén került, ‘ az első perctől kezdve a CVSE-ben sportol. Tizenhat éves korában került be először az NB Il-es asztaliteniszcsapatba. A rajt jól sikerült, két győzelmet szerzett. 1957-ben az országos ifjúsági Vasutas-bajnokságon párosban Rónaszékivel a második helyet szerezte meg. 1959-ben megyei ifjúsági bajnok. Katonai szolgálata miatt két gyenge év következett, majd 1963-ban veretlenül nyerte a megyei felnőtt „tizek” bajnokságát. Farkas—G. Biró-páros 1964 óta nem talált legyőzőre a megyei mezőnyben. 1970-ben megyei egyéni bajnokságot szerzett. 1967-ben országos III. osztályú versenyen második, a II. osztályban első. 1968-ban mindkettőben aranyérmes. A Ceglédi VSE együttese évek óta az NB II-ben szerepel, amelynek biztos, ponterős tagja. Ebben az évben jelenleg a 3. helyen állnak. A CSB-n egyénileg 1969-ben G. Biró 75%, Farkas 52%, Kudelich I. 50%. Az ez évi teljesítménye jobb, mint a tavalyi. Az egyéni versenyek eddigi mérlege 54 érem és számtalan oklevél. Visszavonulásáig ez a szám akár megduplázódhat. A jövő terveiről a versenyző így számolt be: — Tavaly végeztem el az edzői tanfolyamot. Még négyöt évig szeretnék aktívan sportolni, de csak addig, amíg versenyzésemet az eredmények igazolják. A csapat ebben az évben várakozáson felül szerepel, a siker egyik fő tényezője a jó kollektív szellem, Farkas, Gergye, Kudelich I. igyekszik tudása legjavát nyújtani, és a még ifjúsági Kudelich II is egyre jobban belelendül. Ebben az évben (különösen ősszel) szinte nem volt gyenge pont a csapatban. A sportiskolában sok a tehetséges gyerek, és évek múlva — talán éppen az én edzői segítségemmel — még szebb sikerekre viszik a ceglédi asztaliteniszsportot. (— reán)
