Pest Megyi Hírlap, 1970. december (14. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-29 / 303. szám

Fehér néni táncra perdült Öregek napja Szobon Karácsony előtt tartották Szobon az öregek napját. A hetven éven felüli meghívot­tak közül nyolcvanan jöttek el. Eleinte kissé gyanakvó, riadt pillantásokkal fogadták a ven­déglátók köszöntését. A műsor egy kedves vers­sel kezdődött, majd rövid kö­szöntő után megajándékozták a legidősebb vendégeket. Rövid idő után a hangulat is felengedett, s amikor Prétyi Józsi bácsi a zenekar kísérete mellett elénekelte kedves nó­táját, még Fehér néni is tánc­ra perdült a félretolt asztalok között. Később fokozódott a jókedv, a hangulat mindenkit hatalmába kerített, és hat óra után senki sem akart hazain­dulni. Kliment Sándor párás szem­mel fogalmazta meg mind- annyiuk gondolatait: „Bizony régen ilyen nem volt...” A rendezők azt szeretnék, ha nemcsak évente egyszer, az öregek napján, hanem min­dig megbecsülés és tisztelet övezné a munkában elfárad­tak at. Megérdemlik. Grósz Sándor VÁCI BARANGOLÁSOK AZ ÁLLOMÁS Aki sokszor utazik, annak olyan már, mint a oizonyos- sag. Jön vagy megy, minden­keppen új világba lep. Az ál­lomásnak levegője van, gon­dokkal terhes, vagy derűvel kegyes. Nem a város része, ótjaróház, kikötő. Külön vi­lága sohasem volt, és ha pezsgett benne élet, a fellob­banó neonfényre emlékezte­tett egy külvárosi utcán. Nem marasztalt, csak továbbadott. Most is ezt teszi? Az állomás ma funkciót vál­toztatott. Otthonná lett, falai kitolódtak a nagyvilág felé, századunk áramkörének tol­vajdrótjain táplálja fényeit. Nem a gyakorta utazó kata- pultja, hanem a nagy keleti vásár állandó bazárjának lak­osztályrésze, és ha fel is de­reng még az emlékezetben a kisvárosi cselédlányok vasár­napi sóhaja az elrobogó gyorsvonat után, ha fel is villan még az unokájának mozdonytestet mutogató -nagy­papa képe, ma már itt ko­nok szigorúsággal rendezkedik be, tevékeny életet él, maga­tartásával, erkölcsével saját arcát politúrozza elénk az állomás lakossága. Szociográfiai tényéletét most bútorozza be, magatartásfor­máit elénk löki. Mindegy, hogy Budapest Nyugati pálya­udvar a neve vagy Vác vas­útállomás, elszakad nevelő­szülőjétől és a maga törvé­nyeihez igazodik. Lakói a várótermek padjain, az előcsarnok soraiban szer­veződnek össze nagy családdá. Hajuk hosszúsága fordítva arányos szókészletük emberi méretével. Nos, már rá is is­mertünk erre a vasútállomási lakosságra, hiszen az érzelmi taszításon túl ottlétük mellék- termékei is ránk vicsorognak. Mért éppen ezt a terelő utat szeretik? Talán mert áz élet­ritmusuk itt telítődik, ez a pezsdítő akkumulátortelep, amely gitáros ereiket fűti, vagy ez a nagy falkeret, amelynek hátukat vethetik? Talán, talán. Aki társadalomrajzot ir, nagyon figyeljen fel rájuk. Jegyezze be füzetébe e nagy, kopott, menetrendes falak árnyékában pótéletet élő ha­dak világát, amelyben nincs művelődési ház, nincs Ma­dách Színház, nincs Hegyes to­rony és Kőkapu, csak vasút, a vasútállomás nagy átjáró­háza. - R. T. Hétszer tv-tulajdonos örömére ÚJJÁTEREMTIK AZ ELROMLOTT KÉPCSÖVEKET Mindig méreg, ha elromlik a tv-készülék. Nemcsak az anyagi kiadás miatt. Néhány régebbi típus: például a Ta­vasz, a Carmen, az AT 403-as, a Munkácsy, vagy a Duna ké­szülék esetében újabb bosszú­ság, hogy a legdrágább alkat-' rész — a képcső — kicseré­lésére heteket kell várni. Az ilyen, úgynevezett 90 fo­kos képcsövet ugyanis már nem gyártják, de még több, mint hatezer készülék van be­lőle az előfizetőknél. Többsé­gük 1964 előtt gyártott típus. A tv-híradó is beszámolt arról, hogy az Egyesült Izzó váci gyáregységében újjáte­remtik az elromlott kép­csövek használható üveg­ballonját. 90 fokos ballon ma már sehol a világon nem készül — ezért fogadták a régi készülékek tu­lajdonosai nagy örömmel a hírt. Arra is felhívták a nézők figyelmét, hogy akinek hasz­nálaton kívüli — régebbi típu­sú — készüléke van, adja le a képcsövet, mert ezzel is sok család számára biztosíthatja a tv-nézés lehetőségét. (P) SZERDÁN: VÁROSI VB Szerdán reggel fél kilenc­kor tartja az utolsó idei ülé­sét a városi tanács végre­hajtó bizottsága. Pucher Gyu­la csoportvezető a pályavá­lasztási tanács munkáját is­merteti, Hajas József osztály- vezető pedig a tanács alá nem rendelt szervek részvé­telének és együttműködésének formáiról ad tájékoztatót — a város lakásépítési program­jában. Ezenkívül ismerteti a Széchenyi utca rendezési ter­vét. PEST MEGYEI I A O A S A XIV. ÉVFOLYAM, 303. SZÁM 1910. DECEMBER 29., KEDD JANUÁR ELEJÉN MEGJELENIK a Cement- és Mészművek szocialista munkaverseny szabályzata Öt forma — Műszaki patronál ás - Nyilvánosság Az új év első hetében ezer példányban megjelenik és el­jut a váci nagyvállalati köz­pontból az ország valamennyi cementgyárához — így a DCM- hez is — a Cement- és Mész­művek szocialista munkaver­seny szabályzata. Az újdonságként ható kiad­vány előszavában olvassuk, hogy a szocializmus teljes fel­építésének feladatai szükséges­sé teszik a dolgozók társadalmi és termelési aktivitásának nö­velését és hatékonyságát. E cél megvalósításának eszköze a szocialista munkaverseny- mozgalom. Mind a vállalati, mind az üzemi párt-, KISZ-, szakszer­vezeti szervek, politikai, neve­lő- és érdekképviseleti mun­káját is eredményesen segítik azok az aktívák és dolgozók, akik a szocialista munka- verseny önkéntes felaján­lásain keresztül teljesítik vállalt feladataikat. Mindezekből kiindulva a vállalati vezérigazgatóság és a szakszervezeti bizottság elké­szítette a vállalat dolgozóinak szocialista munkaverseny sza­bályzatát. A cementiparban öt formáját alkalmazzák a kol­lektív munka ver seny nek: 1. szocialista brigád, 2. szocia­lista műhely és üzem, 3. szo­cialista munka gyára, 4. szak­ma ifjú mestere és 5. kiváló mérnök, technikus, illetve köz­gazdász. \ A szabályzat részletesen rög­zíti a versenyvállalási irány­elveket és a gyárak vállalá­saiban kötelezővé teszi azok betartását. « Hangsúlyt kap a műszaki patronálás. Fontos a műszaki vezetők támogatása, segítése; aktív részvétele a brigádok életében. A szocialista munkaver­seny célja egyébként is a minél szélesebb rétegek bevonása a mozgalomba. Gondoskodnak a verseny nyil­vánosságáról, a megfelelő ér­tékelésről, és ennek tudatosí­tásáról. A szocialista munkaverseny- bfen élenjáró kollektívákat er­kölcsileg elismerik, jutalmaz­zák. Például a Szakma ifjú mestere cím arany fokozatá­ért 600 Ft, az ezüst fokozatért 500 Ft, a bronz fokozatért 400 Ft jutalom jár. A Munka Ér­demrend kitüntetés fokozatait elnyerők 3000, 4000 és 5000 fo­rint pénzjutalmat kapnak. A versenyszabályzatot Végh József vezérigazgató és Kiss Ernő nagyvállalati szb-titkár írtak alá. Helyes hogy már a IV. ötéves terv indulásának el­ső napjaiban eljuttatják a dol­gozókhoz ezt a fontos vállalati kiadványt. (papp) Dr. Szőnyi Tibor nevét veszi fel a kórház Holnap délután két órakor emlékünnepséget tartanak a városi kórházban abból az alkalomból, hogy az intéz­ményt dr. Szőnyi Tibor or­vosról, a magyar és a nem­zetközi munkásmozgalom ki­váló harcosáról nevezik el. Az emlékbeszédet dr. Szabó Zoltán, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, egészség- ügyi miniszter mondja, és ő leplezi le a neves orvos em­léktábláját is. A SZÁZADFORDULÓ ÍS A FORRADALMAK KORÁNAK LÍRÁJA Ezzel a címmel januárban két helyen tart előadást dr. Czine Mihály irodalomtörté­nész, egyetemi tanár. Január 11-én Verőcén, ja­nuár 25-én pedig Foton hall­hatják az irodalömbarátok. Januárban: F öldédesanyám Január 21-én a Madách Imre Művelődési Központban is be­mutatja önálló műsorát Jan- csó Adrienne előadóművész. A magyar irodalomból válogatott műsor, amely a Földédes­anyám címet viseli, a buda­pesti, Nagymező utcai Irodalmi Színpadon hetek óta telt ház előtt megy. A Híradás Vasas SE évi köz­gyűlésén a labdarúgó-szakosz­tály vezetősége határozati ja­vaslatot terjesztett elő. Nemrég helyezték végső nyugalomra dr. Haraszti Ernő állatorvos hamvait a váci te­metőben, az egykori váci di­rektórium tagjáét, akit a Ta­nácsköztársaság bukása után Kiskunfélegyházán meggyil­koltak. Dr. Haraszti Ernő haj­dan a váci sportegyesület el­nöke is volt, azé az egyesületé, amelynek jogutóda a jelenlegi Híradás Vasas SE. Elhatároz­ták, hogy tiszteletük jeléül sportpályájukat „Híradás Va­sas SE dr. Haraszti Ernő sta­dion” névvel jelölik, és a név­táblát az első tavaszi mérkő­zés idejére elkészíttetik. A labdarúgó-szakosztály vállalta dr. Haraszti Ernő sír­jának gondozását. Mozgalmat indítanak a névadó mellszob­rának elkészítésére, amit leg­később 1974-ben, az egyesület megalakulásának 75. évfordu­lóján szeretnének leleplezni a stadion bejáratánál. Elhatá­rozták azt is. hogy klubhelyi­ségük létrejöttekor a klub ugyancsak dr. Haraszti Ernő nevét veszi fel. Az első csapat tagjai vállal­ták, hogy a névadó halálának évfordulóján Kiskunfélegyhá­zán koszorút helyeznek el. A férfinap fináléja Férfinapot tartottak a For­te-gyárban. A megvendégeltek között volt Wachtler István Vác, Lőwy Sándor utcai lakos, akinek kissé megártott az ital. Belekötött Kövesi János üze­mi kerékpárőrzőbe. Mikor figyelmeztették, hogy visel­kedjék tisztességesen, a mos­dóba ment és összetörte a tükröt. Itt Füle Károly mun­katársa intette csendre, mire újból sértő kifejezéseket hasz­nált. Ügye bíróság elé került. It­tasságával védekezett. A bün­tetőtanács a közösség megsér­tésének bűntette címen hat hónap javító-nevelő munkára ítélte, amit a Forte-gyári munkahelyen kell letöltenie, tízszázalékos bércsökkentéssel. Az ítélet jogerős. (p.) SAJNALHATJAK... Ők már mindent tudnak? A Madách Imre Művelődési Házban rendezték karácsony előtt a társadalmi ünnepségek járási szónokainak továbbkép­ző tanfolyamát. Eden Zoltán, a Tudományos Akadémia nyel­vésze tartotta az előadást. A járás minden községéből vár­tak egy-két részvevőt a tanfo­lyam szervezői. A meghívókat el is küldték, és mintegy 70— 80 hallgatóra számítottak. Az első napon tizenöten je­lentkeztek Nagymarosról, Kis- némediről, örbottyánból, Vi- segrádról, Dunakesziről. A második napon már csak ti- zenketten vettek részt az elő­adáson. Akik ott voltak, sok hasznos tudnivalót, jó tanácsot kaptak. Akik nem jöttek el, sajnál­hatják. . (solymosi) DUNAKESZI Politikai könyvnapok Januárban politikai könyv­napokat rendeznek a Petőfi Sándor Művelődési Házban. Tíz éve alakult meg a Forte 1 gyárban az „Ady Endre” bri­gád. Ez alatt az idő alatt két-% szer nyerték el a szocialista brigád kitüntető címet, tulaj­donosai lettek a zöld és az ezüst koszorúnak. A sötét munkahely után a Mátra napsütötte lejtőin sze­rettek volna pihenni, de köz­beszólt az időjárás. Sűrű köd borította a Kékest, és csak Abasárra érve élvezhettek egy kis derűt, ahol a fenti kép is készült. Mindenki mosolyog, pedig még a disznótoros ebéd előtti percekben készült a foto. Utá­na jó bor és jó muzsika mel­lett sokáig mulattak, és a ha­zafelé vezető úton sem kellett senkit dalolásra nógatni. G. F. Szánhúzások Ismertem jól minden szán­kózásra alkalmas helyet. Vol­tak veszélyesek a könyökün­kön, és én mindig az akadá­lyokkal teli, hosszú, meredek ívelésű veres-dombot válasz­tottam. Amíg nem volt saját szán­kóm, addig természetesen al­kalmazkodnom kellett. És bi­zony gyerekkorom hosszú évei alatt, csak egyszer futotta szü­leim pénzéből szánkóra. Ha­mar tönkrement az is, a kéz alatt vett ormótlan vasszánkó nem bírta a bukkanó dombo­kat. Lassan gyorsult fel, de tömege szinte megállíthatat­lan volt. Túl meredek domb­oldalra nem mertem menni vele, bár a félelmem eltör­pült a merészségem mellett. Az új szánkóval a templom- partra indultam tehát, nap mint nap. A szánkózás változatos mesterség. Lehet ülve, hason- fekve és háttal is lesiklani. Ez önmagában nem naty dolog. Am a kormányzás, nos, a meg­indult szánkó irányítása ne­héz feladat. A templom előtti domboldal tömve volt szán­kókkal és piros arcú gyere­kekkel. Szánkóversenyeket rendeztünk, összefonódva szánkócsatát vívtunk. Mind­ezt esti homályban, jégsíkos pályán. A hóban megbújó ijesztő jégfoltok tompa fénye ijesztően bukkant a zuhanó szánkó elé. Könnyen elveszít­hettük egyensúlyunkat, és meghemperegtünk a hóban. De a legvonzóbb hely mégis­csak a veres-domb volt. közel a réthez. A dombtetőről be­láttuk a fehér határt, a Duna- partot, a hóban megsüllyedt távolabbi házakat, a mesés, ti­tokzatos Kopolya-dombot, a befagyott rét tócsa-szemeit, a MA A vízrendezési társulat taggyűlése Ma reggel kilenc órakor tartja soron következő rendes taggyűlését a Vác környéki Vízrendezési cs Talajvédelmi Társulat, a váci járási tanács vb-termében. A társulat jövő évi tervét Dudla Károly elnök és dr. La­kosi József ismerteti. A társu­lat távlati fejlesztési tervéről Keresztúry Károly és Dudla Károly tájékoztatja a tagokat. Január 1-től megváltoznak a szemétszállítási díjak Január elsejétől megváltoz­nak a városban a házi szemét szállításának díjai. Ezentúl az 1 szoba-konyhás lakások után 72 forint, a kétszobások után 108, a háromszobások után 144 és a négyszobások után 216 forint évente a sze­métszállítás díja. A javaslatot a közgyűlés el­fogadta. A sportolók ápolják az egykori elnök emlékét tükrös szemű madarakat, lí­cium- és akácbokrokat. Szó­val a téli táj varázslatát. Mintha a szánkónk alá sza­ladna mindez, úgy éreztem társaimmal, amint a magasból megindult a kicsiny jármű. A pálya meredeken .veit alá. A közepén jól kiemelkedő buk­tató, ettől valamivel lejjebb kisebb dombocska nehezítette a terepet. A szánkóra rend­szerint többen ültünk. Egyi­künk ráhasalt, a másik kettő a hátára ült. A szaladó szánkó felgyorsult, és amint ráment az első akadályra, fölvágódott a magasba. Egy pillanatig re­pült, majd a második buktató egy kicsit megdobta és rátette a meredek pályára ... Ezek a szánkóhelyek ma már nem léteznek. Szegény mai gyerekek! Vaay csak a távolság színesíti meg az em­lékeket? Nyári Ferenc '

Next

/
Thumbnails
Contents