Pest Megyi Hírlap, 1970. december (14. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-25 / 302. szám
' i Mit tenne a járás képzeletbeli karácsonyfája alá ajándéknak? XII. ÉVFOLYAM, 302. SZÄM 19™- DECEMBER 25., PÉNTEK Helytállás, áldozatkészség, a haza iránti kötelesség Az iskolai honvédelmi nevelés tapasztalatai Monoron Játsszunk. Gondoljuk azt, hogy a járás minden lakójának van egy nagjr, közös karácsonyfája, s az ünnepen mindenki azt az ajándékot tenné alá, amiről tudja, hogy sokaknak nagy-nagy örömet jelentene. Mit tenne a járás KISZ-fia- taljainak képzeletbeli, közös, fenyőfája alá Mocsári József, a járási KISZ-bizottság mégbízott vezetője? — A legszívesebben minden község alapszervének egy saját KISZ-helyiséget, amivel maguk rendelkezhetnek. Szépen berendezve, minden szüki ségessel fölszerelve... És ha már játszunk, azt is hozzátenném: nem ártana a közös fe- - nyőfa alá még néhány olyan lelkes, agilis fiatal vezető sem, aki a mozgalmat nemcsak szívügyének, de hivatásának is tekinti... Milyen ajándékot adna szíve szerint a járás lakóinak Gajdos Józsefné, a Vöröskereszt járási titkára? — Egyetlen, nagy-niagy ajándékot tennék a fa alá: öregek otthonát. De nem is egyet. Minden községbe kellene, hogy jusson egy kulturált, szép otthon minden magányos, idős embernek. Kerekes Ferenc, a nyáregyházi Béke Tsz párttitkára: — Nyáregyházán a kisgyerekek — a szívügyünk. Ha lenne a községnek egy közös fenyőfája, a tsz képviseletében nagyon szívesen tennék alá egy modern rádiót — az óvoElfásultság Hétköznap este. A vonat kigördül a Nyugati pályaudvarról. Szemben velem az ülésen egy 50 év körüli munkásasz- szony. Helyet foglal egy társnőjének is, akinek — mint mondja —, már fel kellett volna szállnia. Mindig együtt utaznak hazafelé. Pár perc múlva meg is találják egymást, s az élénk beszélgetésből megtudom, a társnő azért késett, mert brigádvetéikedő- jük volt, kicsit elhúzódott, s így csak éppen hogy fel tudott szállni az utolsó kocsira. — Aztán pénzt mennyit kaptatok? — kérdi az első asz- szony. A vetélkedés szabadkozik: — Nem pénzért volt az, de kaptunk azért valamit mindannyian. — És elővesz a táskájából féltő szeretettel egy könyvet. A másik kézbeveszi, fitymálva nézegeti és meg is mondja a véleményét az ilyesmiről. Aztán a könyv árát tudakolja. — Rajta van hátul — mondja a másik, és szinte restelkedve teszi hozzá: — De még rá kellett fizetni vagy két forintot, mert dának. Hogy mindig meghallgathassák az óvodások műsorát. Pintér Erzsébet járási úttörőtitkár : — A járás kis úttörőinek fenyőfája alá — úttörőházat tennék. És ha lehetne, egy új, igazi járási úttörőtábort is. Király János; a járási párt- bizottság agitációs-propagan7 da osztályának vezetője: — Óvodát, minden községbe, ahol most háromszor any- nyi jelentkező van, . mint amennyi kisgyerek óvodába járhat.. 4 És néhány jól fölszerelt, több tantermes iskolát. S ha még elférne a közös fenyőfa alattt, a többi ajándék között, egy olyan járási /művelődési otthont, ahol könyvtárnak, színházteremnek, ifjúsági kluboknak is jutna hely... Akiket megkérdeztük, szinte alig győztek válogatni a képzeletbeli ajándékok között. Tehát, ha prózaian fogalmaznánk, ez azt jelenti, hogy van még megvalósításra váró feladat bőven. Ám — ha nem is éppen karácsonyra, esetleg nem is jövőre — de nem túlságosan távoli jövőben a most még csupán képzeletbeli ajándékok — igazi ajándékok lesznek majd. Mindenki örömére. k. zs. A községi MHSZ munkájáról tárgyalnak hétfőn, december 28-án délután 2 órakor Mono- rom, a vb-ülésen. BEZÁRT TANYAI ISKOLÁK A tanyavilág szűkülésével párhuzamosan növekszik az elnéptelenedett általános iskolák száma. Szolnok megyében ez évben több mint húsz olyan külterületi tanintézetet zártak be, amelynek tanulói belterületi iskolákban folytatják tanulmányaikat. Üjabban négy tanyai iskola bezárására hoztak határozatot. Diákjai tanyai kollégiumba kerültek, illetve iskolabuszokon járnak tanulni. hogy ezt választottam és drágább volt, mint a többieké... Sietve teszi vissza a könyvet a szatyorjába, hogy másra terelhesse a beszélgetést. Én meg közben arra gondolok, hogy amikor hazaér, egy kamaszodó kisfiú, vagy egy kislány nagyon meg fog örülni ennek a könyvnek, „Az indián hercegnő”-nek... A monori járási könyvtár csütörtökön délben nyit. Kicsit korábban érkeztünk, szinte egyszerre a nénivel és türelmesen vártunk, amíg elharangozzák a delet, és Rózsika kinyitja az ajtót. A nénin bekecs volt — azon egy nagy keijdő —, bő szoknya, fejkendő. Beszélgettünk erről-arrői, az új ABC-ről, meg, hogy Mo- nor város-e már avagy még csak nagyközség? A néni állította: neki valaki azt mondta már város. Csak lesz, mondtam, évek múlva, de ahhoz még sok minden kell, jó ivóvíz, rendezett városkép, szennyvízcsatornák. Közben Rózsika kinyitott, s odabent folytatódott a csalát SZERETET Pataki Tibor rajza Kereskedelmi toví bhképző központ A belkereskedelmi miniszter utasítására hívták életre a kereskedelmi továbbképző és módszertani központot, amely oktatási programokat dolgoz ki, tankönyveket állít össze a továbbképzéshez, kialakítja az oktatás leghatékonyabb módszereit, minta-tanfolyamokat szervez, oktatókat képez ki. Az egész udvar olyan, mint egy háborús film külső felvételeinek díszlete. Két oldalon épületek, egyik sem ép. Az egyik tető nélküli, falai félig omlottak, a helyiség közepén méternyi „bombagödör”» „ Az istállót talán a ráülő vastag nádtető tartja össze. Leghátul, a főépület — ahová embert sejtve belépek — egy nagyon- nagyon régi cselédlakás képét idézi. A sarokban morzsolat- lan kukorica, a zsákokban már megőrölt liszt. Ez a szoba lehet... Közepén ágy, sántalábú szekrény, valahavolt tükrös toalett, tűzhely. Fiatal férfi áll a tűzhely mellett, talán 25 éves lehet, ö az ... Az egyikük. .A vasadi ianyavilágban hírük, sőt nevük van már. Mindenki úgy ismeri őket, a két fiatalembert, hogy „a li- bások”. Kicsit meg is mosolyogják őket. Információt ittlétükről először a vasadi tanácstól kaptam. Mondták: nemrégiben két városi fiatalember közösen megvett itt egy elhagyott tanyaépületet, leköltöztek, libádias beszélgetés. A néni választott magának könyvet, s ezalatt azt kérdezte: — Rózsika, fogadtam én otthon a ve- jemmel, mondja meg most maga: kinek kell először kezet nyújtania, a férfinak vagy a nőnek? — Mindig a nőnek — mondta Rózsika. — A nőnek? — hitetlenkedett a néni. — Miért a nőnek? — Hát — mondta Rózsika — ez az illemszabály. A nő megválogathatja, eldöntheti, kinek akar, és akar-e kezet nyújtani. — Akkor elvesztettem a fogadást, a vöm is ezt mondta. Dehát csakugyan így van? — fordult hozzám is. — így — mondtam. — Mennyi mindent nem tudok még, — gondolkozott hangosan a néni. — Sok- mindent tanultunk meg mi is később — nyugtatta meg barátságosan Rózsika, Benda La- josné, ä monori járási könyvtár dolgozója, akinek közvetlensége, barátságos modora biztosíték arra, hogy az olvasók nemcsak a jó könyvet találják meg itt. De ugyanezt mondhatnánk el a monori könyvtár valamennyi dolgozójáról is. Fogarasi Olga A honvédelmi ismeretek oktatásának első kétévi tapasztalatairól kérdeztük Csák Andrást, Monor község MHSZ-tit- kárát. — Monor négy általános iskolájában (beleszámítva a mo- nori-erdeit is), a József Attila Gimnáziumban és a szakmunkásképző intézetben folyik honvédelmi nevelés. A tapasztalatok kedvezőek. Mind a négy általános iskolában működik honvédelmi szakkör. A 7—8. osztályosok osztályfőnöki és testnevelési órán, a 6-osok szabad beszélgetések és a különböző tantárgyak keretében még nem szervezetten — részesülnek hazafias honvédelmi nevelésben. Akadályversenyeket rendeznek. Ezeken a tanulókat helytállásra, áldozatkészségre, a haza iránti kötelesség teljesítésére nevelik, s egyben előkékat, malacokat vásároltak. Mindez azt hiszem elég ahhoz, hogy érthetővé tegye: miért kerestem fel őket. Ma, amikor maguk a tanyán lakók is sorra hagyják el otthonaikat, faluba, városba költöznek, s akkor ők éppen az ellenkezőjét teszik. Vajon miért?! Kezdő kérdésemre a válasz egy újabb kérdés: — És ha még azt is elmondom, hogy önmegtartóztató életet élek, tudományosan étkezem, módszeresen sportolok, nem iszom, nem dohányzóm, lemondok a szórakozásról is, akkor mit szól? Bolondnak tart, ugye? — Csak nem valamiféle vallási megfontolásból teszi? — Hm... Nagyon is a földön élek, amint látja, itt, ezen a földdarabon. — Akkor? Életelv, netán önkéntes száműzetés? — Inkább ez utóbbi... Hogy is magyarázzam, családi problémák, albérlet s'aztán szánalomból befogadó rokonok követték egymást. A szakmám gépszerelő, de meggyűlöltem, feladtam. Épp ezért... Ridegek, érzéketlenek voltak azok is, mármint a gépek, mint az emberek, akikkel eddig a sorsom összehozott. Később tudományos segéderőként bekerültem a Gödöllői Agrártudományi Egyetem rovarprognózis telepére, de nem találtam meg ott sem a helyemet. Itt végre igen, itt megtaláltarh az én kis világomat. A befeléfordulást, a csendes, önmagámnak élő, tűnődő magányt. Ügy véltem, hogy anyagi nehézségeimből, kisebbségi érzéseimből ez az egyetlen kivezető, járható út, a magamra kényszerített szigorúság, az önmegtartóztató élet. Hogy ne hulljak szét, ne aprózod jak fel... Később az ottani tsz alkalmazottja lettem, állatok nevelésével foglalkoztam. Ott és úgy merült fel bennem ez az ötlet. El, el onnan, valahová az/isten háta mögé. Ahol nem ismernek, nem látják küszködésemet, sikereimet, vagy kudarcaimat. Ez most itt életem nagy kísérlete ... Aztán ha majd bizonyítok, ha majd én is fel tudok mutatni valamit, énf a szánalmas személy, akkor majd felbukkanok ismét. Hasonlóan barátom is, aki ugyanebből d szítik őket a honvédelmi feladatokra, természetesen játékos formában. Szerepel ilyenkor: árokugrás, függeszkedés, kislabda-célbadobás, egyensúlyozás gerendán, sebesültszál- Mtás, kúszófolyosó átmászása. A középiskolások ugyanezt, de magasabb követelményekkel végzik. Az általános iskolások megtanulnak emellett légfegyverrel, a középiskolások kispuskával lőni. — A honvédelmi szakkörökben külön foglalkoznak a legügyesebb tanulókkal. A középiskolások honvédelmi tananyaga megegyezik a sorkötelesek előképzésének anyagával. A gimnáziumban és az ipari iskolában működik egy-egy rádiósszakkör. A monori MHSZ tervez egy községi rádiósklubot, s az utánpótlást szeretnék a két iskolai szakkörből biztosítani. az elgondolásból vállalta a remeteéletet. — A pénzt honnan vötték az „új élet” indulásához? — Amennyire lehetett, takarékoskodtunk. Ez az egész tanya 15 ezer forintba került. — Más megoldási lehetőséget nem láttak?. Mindenhol, faluban, városban egyaránt keresik a munkáskezet, még a nem is rossz fizetést biztosító munkahelyeken is... — Akkor megint csak albérletben laktunk volna. De ez a miénk! Ha félelmetesnek látszó romhalmaz is, akkor is. És távol van minden csábító lehetőségtől, következetesek tudunk maradni elképzeléseinkhez, önmagunkhoz. — De mégis csak fiatalok! Szórakozás, feloldódás ... Remeteéleit 1970-ben? — Hát igen... A nappalok még csak eltelnek valahogy, de az esték, azok borzalmasak. Ülünk a petróleumlámpa halvány fénykörében, rádió, televízió nincs, könyvünk se, a tálakon furcsa, riasztó árnyak... Az első napokban — bevallom — volt úgy, hogy felugrottam, kirohantam... De aztán ösz- szeszbrítottam a fogam. Ki kell bírni! Sikerülni kell, sikerülni fog! Ez köt meg, ez tart vissza... A hit, a remény ... hogy sikerülni fog. Később akarunk venni egy rádiót. Tűnődve ballagunk ki, végig a „gazdaságon”. Büszkén, megelégedéssel mutatja állatait. Hízásra fogott libák, a BARNEVÁL-nak szállítja őket, szépen fejlődő süldők. Aztán mégis megretten egy pillanatra. — Itt a tél, jön a havazás... Mindent ellep, betemet... Csak egy évig bírjuk ki legalább! Akkor visszaköltözünk Gödöllőre. A házat felújítjuk, megtartjuk továbbra is. Emlékeztetőül ... De addig is... Valahol a vasadi tanyavilágban két fiatalember nekirugaszkodott, hogy megváltsa a világot. Nem hiszek benne. Csak önmagukat akarják megváltani. Furcsa, szokatlan módon, az igaz, de szándékuk, hihetetlennek tűnő akaraterejük így is — nem ismerve a jövőt —, önmagában is bámulatos, tiszteletreméltó. Nevüket kérésükre nem írjuk ki. Még annyit: tanyán tartózkodásuk teljesen jogszerű. Baky László 2638 lakás 2638 lakás épült a monóti járásban az utóbbi négy évben, zömében magánerőből. A magánerőből épült lakásokhoz az OTP 130 millió forint kölcsönt adott. Nőtt a műtrágyafelhasználás Közel három mázsa vegyes műtrágyát használtak fel holdanként tavaly a monori járásban a közös gazdaságok, 50 százalékkal többet, mint 1965- berp A mennyiség valamivel több az országos átlagnál, viszont, például az NDK-b;an felhasznált műtrágyának csupán 20 százaléka. HÍREK — Fejlődik a járás kertészete. Még 1965-ben mintegy 1900 holdon, jelenleg közel 3800 holdon folyik nagyüzemi kertészkedés. Főleg a sárgarépa, a paradicsom, és a paprika területe nőtt meg. — Ezer vagonnál több kenyérgabonát vásároltak fel a járásban a felvásárló szervek az utóbbi három évben, évente. Korábban a mennyiség alig haladta meg az évi 800 vagont. — Közel 29 millió forint értékű áru ment külföldre a monori járás üzemeiből, az elmúlt, évben. — 15 pedagógus és 15 orvosi lakás épült a járásban a most befejeződő harmadik ötéves tervben. — Győz a Bezosztája. A búza összes vetésterületének közel 80 százalékán Bezosztáját termesztenek a járásban. — A járás több mint 100 ezer lakosából körülbelül 41 ezer dolgozik az iparban, s közülük mintegy 38 ezer Budapestre bejáró dolgozó. — Közel 1100 darab sertést dolgoz fel és értékesít saját üzleteiben az idén az üllői ÁFÉSZ. Ezzel jelentő® részt vállalt a lakosság hússál való ellátásában. — 812 hűtőszekrényt, 2448 mosógépet és 808 porszívót vásároltak meg a járás üzleteiben az elmúlt négy évben. MŰSOR TUDOMÁNYOS ISMERETTERJESZTŐ ELŐADÁSOK 28-án, hétfőn. Vasad, mezőgazdasági akadémia^ művelődési otthon, 6 órakor: Egészségügyi, balesetvédelmi rendszabályok a növényvédő szerek alkalmazásában, előadó: Fekete József, Mende, munkásakadémia, művelődési otthon, 5 órakor: MSZMP X. kongresszusa, előadó: dr. Zi- mányi Gyula. Az előadások nyilvánosak, azon bárki részt vehet. MOZIK Péntek, Ecser: Hajrá, magyarok, sz—v: Brúnó, a vasárnapi gyerek. Gomba, p: Rejtély a stadlon- bap, sz—v: „Z” avagy egy politikai gyilkosság anatómiája. Gyömrő, p: Világfiak, sz—v: A kis lovag I—H. h: Modem Monte Cristó. Maglód, p: Lány az or- szágútról, sz—v: Japán feleség, h: Befejezetlenül. Mende, p: Japán feleség, sz—v: Lány az országúiról, h: Tiltott terület. Monor. p— sz—v: Szegény vagyok, de düpös. Első előadáson: Bosszúállók, h: Neretval csata I—Jl. Nyáregyháza, p: Dél csillaga, sz—v: Magasisko la. Péteri, p: Nemsokára itt a tavasz, sz—v: A halott gyanús. Pilis, p—sz—v: Bosszúállók újabb kalandjai, h: A veréb is madár. Tápiósáp, p: Vigyázat hekus, sz— v: öten az égből. Tápiősüly, p: Jégmezők lovagja, sz—v: Szerél- mesfilm. Űri, p: Adalen 31, sz— v: Nagykorúság. Üllő, p: Kőszívű ember fiai I—n, sz—v: Flórián kapitány I—n. h: öten az égből. Vasad, p: Gólzápor, sz—v: Bye, Bye, Barbara. Vecsés, p—sz—v: Szerelmi álmok I—II, matiné v: Hajnali találkozás, h: Nagyítás. CERUZAJEGYZETEK RÉM ETEÉLET Önmagukat akarják megváltani
