Pest Megyi Hírlap, 1970. december (14. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-25 / 302. szám
1970. DECEMBER 25.. PÉNTEK Nemzetközi szabvdnytőbldk Vas megyében Mintegy három és fél millió forintos költséggel a nemzetközi szabványnak megfelelő közúti jelzőtáblákkal látják el a Vas megyei utakat. A nagyméretű élénkzöld színű fehér betűs útbaigazító táblákat először a főútvonalak mentén állítják fel, de kicserélik a régi apróbetűs, több helységnévvel telezsúfolt táblákat az elsőbbrendű utaikon UJ HÍRŐS Kecskeméten a belváros rendezése során új és végleges helyet kapott a régi, népszerű „Hírős étterem”. A hatmillió forint költséggel kialakított és berendezett bárral, eszpresszóval és bisztróval kibővített uj „Hírős”-1 kedden adták át rendeltetésének. A magyar és francia konyha hagyományos ételein kívül ínyenc kecskeméti ételkülönlegességeket szolgálnak fel. Romantikával a pusztáról .. Halastóból kacsaúsztató — Idegenforgalom a sziken Pénz állt a házhoz karácsony előtt Apa j pusztán a Kiskunsági Állami Gazdaság dolgozóinak. A földeit művelőknek, a pásztoroknak, a traktorvezetőknek, egyszóval valamennyi fizikai dolgozónak is. Először, amióta a kiskunok földjén megalakult ez az állami gazdaság. Persze a pénz, amit kaptak, nem a mennyekből szállt' alá, saját magúiknak voltak angyalkái az emberek, kiét dolgos kezük egész évi munkájának eredményével szerezték. Célprémium az a tarisztkindli, a maguk előtt kitűzött eélt elérték, tehát kiérdemelték. Fejenként ezer forint Nétgy kerületre oszlik a 23 ezer holdas gazdaság. Mindegyikben megfogadták Harmada nyereség Könnyű kimondani, megtenni annál nehezebb, hogy a termék elérje a sokat emlegetett világszínvonalat. A Mechanikai Művek híradás- technikai készülékhez használatos elektrolit kondenzátorai a világmárkákkal futhatnak versenyt. Új eljárással készülnek az alkatrészek, terjedelmük, súlyuk egyharmadá- val kisebb a régebbi gyártmányokénál. S amit, a képen látunk: szigetelő papírból és, alumíniumfóliából tekercselik a kondenzátort. Foto: Urban VESZTETT A TELEFON Jugoszláviában nem mindennapos versenyt rendeztek legutóbb. Ezen két postagalamb, a telefon, a távirda és egy gépkocsi vettek részt A 1 erseny célja: hogyan lehet leggyorsabban eljuttatni egy hírt az egymástól 60 mérföld távolságra levő Zágrábból t Ljubljanába. A leggyorsább- " nak a gépkocsi bizonyult: eredménye 1 óra 32 perc. A következő helyen a postaga- 'lambok végeztek: 2 óra 40 , perccel. A távirat 2 óra 50 perc alatt jutott el a címzetthez. Telefonösszeköttetést viszont csak 6 óra múltán sikerült létesíteni. A ii togramüzlet New Yorkban nemrég különleges üzletet nyitottak, ahol kiváló történelmi személyiségek aláírásait lehet megvásárolni. Egy Lincoln-autogram 090 dollárba, Jeffersoné 793 dollárba kerül. A legmagasabb áron George Washington aláírását jegyzik: 1250 dollár. Washington egy eredeti levele viszont már 2800 dollárba kerül. Az antik bútorokhoz és ékszerekhez hasonlóan, az autogramok árfolyama is állandóan ingadozik. „Nevető” nevek A kanadai Quebec tartományban festői szépségű nemzeti parkban gyönyörködhet a turista. Ebben a parkban két olyan tó is van, melynek „nevető” neve van. A Szent Lőrinc folyó torkolatától északkeletre folyik a Ha Ha Golyócska, a közelben pedl ,.ét tó található: a Nagy Ha Ha és a Kis Ha Ha. Félúton a St. John tó és St. Lőrinc folyó között húzódik a Sauneay folyó déli partjánál a Ha Ha öböl. Furcsa iiázassáijkiizvetílü Philadelphiában házasságközvetítő irodát állítottak' fel — kutyák számára. A beiratkozási díj 10 dollár. Az irodába be kell küldeni a jelölt fényképét. Az ügynökség havonta 60 kutyapárt hoz ösz- sze. > Ésszel, szívvel, két kézzel Lassacskán tíz esztendeje ismerem ezt az erősen ritkuló hajú, nehézkes menésű emberit, a nagykátad járásból. Csupán a vezetéknevét tudtam, és annyit, hogy kommunista. Valahányszor találkoztunk, mindig elhatároztam, utána járok: ki ez a ritkuló hajú, nehézkes járású ember? Néhány napja nyomára vezetett a vételiem. A végrehajtó bizottság elnökét kerestem a tájpiószentmártond tamácshá- zán. ö volt az: Faludi Imre. — Érdekes embereket keresek, riportalanynak — adtam elő jövetelem célját, pedig akkor már tudtam, hogy magtaláltam. — Akadf belőlük jó néhány a községben — mondta készségesen. — Itt van például V. Béla bácsi. Adóügyi jegyzőiből lett a járás egyik legjobb művelődési ház igazgatója.. Vaigy B. János: cselédből — fcsz-el- nök; M. Mihályné tsz-tag, a X. pártkongresszus küldöttje. Aztán itt van ... — Például ön — vágtam közbe kissé udvariatlanul. — Az én életem pontosan egyezik azokkal a százezrekével, akik a fehérterror idején és „rossz helyre” születtek: négygyermekes foltozó szabó családjába, Nem mondom, olykor túlságosan is izgalmasra sikerült az életem, de nem tudom, másokat ez érdekelhet-e? — Próbáljuk ki — javasoltam. ... Azt már tud ja, ki fia vagyont, s ebből azt is sejtheti, hogy nem sokáig koptattam az iskolapadot gyerekkoromban. Hiába volt az anyám is szabó, ketten sem tudtak iskoláztatni négy gyermeket: hat elemi után mindannyian tanoncnak mentiünk. Én a fővárosba, Pick Ede vas- szerkezeti gyárának lakatosműhelyébe. A gazdasági válság már véget ért, de az ínség évei még nem: 1936-ot írtunk. Nem is bírtam sokáig az inaszsebhez drága albérletet, beköltöztem a Baross utcai ta- noncotthonba, s törzsvendég lettem a Sipőcz-konyhán. Si- pőcz polgármester népkonyhája legalább olyan hírhedt volt híg leveseiről, vizes főzelékeiről, mint a Róbert bácsié. Én pedig folyton éhes kamasz voltam, tizenhét éves... • Jó hely volt a Pick-gyár: a dolgozók többsége szervezett munkás volt, s- törődött a ta- noncók politikai nevelésével, így esett, hogy a 17 éves inas csakhamar második otthonra talált a vasasok Magdolna utcai székházában. Sokadmagával hallgatta dr. Braun Soma, id. Keleti Márton, Csendes Károly, előadásait, ismerkedett a marxista klasszikusokkal, részt vett az éjfélekbe nyúló vitaesteken. 1938. január 1-én tagja lett a Szociáldemokrata Pártnak. — Sokszor eltűnődöm a nemzedéki vitán; az idősebbeken, aikíik közül sokan sommásan elítélik a fiatalokat, apoldtikusakinak, ömzőeknek nevezve őket és a fiatalok egy, részén, alkik egyre a forradalmi romantikát áhítozzak, és nem veszik észre korunk forradalmi feladatait. Azt hlisaem, egyik tábornak sincs igaza. ,De abban — szerintem — van valami igazság, hogy az illegalitás nehéz körülményei minden másnál jobb politikai iskolát jelentettek. A Népszava-agitácáók — amikor vasárnap reggelenként 1 lázról házra járva gyűjtöttük az előfizetőket és a tapasztalatokat —, a „nyaiókás” röpcédula-ragasztás, a feliratozás, a kirándulások a gödi Fészekbe — kijátszva a rendőrök, csendőrök éberségét — a nyilasokkal vívott nagy verekedés — csaták a Tompa utcai nyilas gyűlésen, meg a Frank-hegyi turistaházban, az J.94J. március tizenötödikéi demonstráció a Petőfi-szobornál ... Mind-mind hozzájárult megedződésünkhöz, elv- hűségünk erősödéséhez. Erre pedig — nem is soká — nagy szüksége lett: a. náci téboly, a fajüldözés sötét éveiben... — Engem „Kócosnak” neveztek a hetedik kerületi ifik. Gyűrű-göndör, sűrű hajam volt, beletörött a fésű. A bori rézbányában kezdett hullaná... Ott fagyott le a két lábfejem is ... Néha arra ébredek, hogy viszket... Ki érti ezt? Égőén viszket, ami nincs...1 Furcsállva nézi magasszárú cipőit, — Borból Sachsenhausen ba vittek, a közelben ért a fel- szabadulás. 1945. május 9-én. Június elején hazajöttem és dolgozni kezdtem. Bevitték a Szociáldemokrata Párt központjába. Voltam őrsógpa- rancsnok, politikai munkatárs, szervező. A két munkáspárt első, közös pártáskolájának elvégzése után a Pest megyei Pártbizottságra kerültem; szervezője, majd oktatója lettem a Tövis ütem egyhónapos pártiskolának. .,. Ezután jókora vargabetű következett Pest megyétől — Pest megyéig. Közben voltam függetlenített párttitkár a kunágotai gépállomáson, elvégeztem az egyéves mezőgazdasági akadémiát, voltam tanársegéd a gödöllői agrár- egyetem üzemszervezési tanszékén — s ha már ott voltam, elvégeztem az egyetemet — majd gépállomás-igazgató Du- naszenitigyoirgy <jn. I tt érte az eHenforradalom. Gépeik egész idő alatt dolgoztak, a traktorosok szántottak - vetettek. Egy naipon idegének jelentek meg a községben, s letartózitatták Faludi Imrét. Két óra sem teilt bale, munka-, társai kiszabadították, és november 4-ig valóságos testőrség vette körül. A párt a Munkás-Paraszt Hatalomért Érdeméremmel jutalmazta hűségét, elvtársai megyei küldöttjüknek választották -az' MS5Í.V1P első országos pártór- tekezletéré. A lélek sebei nehezebben gyógyulnak, mint a testé. Az eszmei zűrzavar, a .megtévesztettek szégyenkező útkeresése tovább tartott, mint a gazdasági károk helyreállítása. A legderekatob kommunistákat szert mindig odafcüldték, ahol a legnagyobb volt rájuk a szükség. Így leitt Faludi Imre először a Tolna megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke, majd — a mezőgazdaság sízo- ciaiilistta átszervezése után — tsz-eilnök Dunasaentgyörgyön. „Nagyon erősködtél mellette, hát *most bizonyítsd be, mat er a tsz” — mondták neki, amikor megválasztották. Két évig bizonyított, aztán — családi ökoikból — lemondott és visszajött Pest megyébe. A párüfőiskolaá diploma megszerzése után azt kérte: küldjék egy községbe. Tápió- szemmártomba került, tanácselnöknek. Ennek is már hét esztendeje. Ez a község járásszerte híres a lakosság társadalmi ösz- szefogásának erejéről, közéleti aktivitásáról, jól gazdálkodó termelőszövetkezetéről. Az állami segítséget társadalmi munkával toldva meg, olyan nyoJLctantermas iskolát építettek szeptemberre, hogy egyikie a legszebbeknek a megyében. Kizárólag helyi erőkből épült, 50 személyes óvodájuk mellé jövőre még nagyobbat építenek, 75 apróság számára. Januárban nyílik meg a művelődési házban az öregek napközi otthona. . A szó szoros értelmében az lesz: napközben az öregeké, este a szórakozni, művelődni vágyóké. — Könnyű nekem itt dicsekedni — teszi hozzá nevetve —, szerencsés ember vagyok: Szentmártonban olyan emberek élnek, akik minden jó ügyet "Telkesen támogatnak, ésszel, szívvel, két kézzel. Csakugyan szerencsés ember : megvalósulni segítheti mindazt, amire „Kócos” fejjel feltette az életét. Ésszel, szívvel, két kézzel. Nyíri Éva — Egyszerűbb termelési szerkezettel. Kevesebb fájttá növényt termelünk a sokfajta helyett, huszonnyolcból, nem tartunk meg, csak ötöt. Olyan növényeket, amik a helyi adottságok mellett gazdaságosan termelhetők. A termelésben első helyre a lucernát és a kukoricát helyezzük a gazdaság húsprogramja miatt. Ez a program pedig 1971- ben kezdődik és fokozatosan bontakozik ki a negyedik ötéves terv folyamán. Például jövőre már 650 ezer, két év múlva és attól kezdve észtén- dőnk^pt 800 ezer pecsenye-, kacsát nevelnek. És esztendőre 100 ezer ludat tömnek, 1972-ben aztán már még egyszer annyit. S mert télen az előnevelő üres marad, benépesítik 220 ezer naposcsibével, abból is pecsenyének valót nevelnek. A gazdaság jövő évi tervében mintegy kétszáz va~ gonnyi baromfihús szerepel és vagy száz vagon hízott marha meg sertés, no és természetesen juhhús meg bárány szintén. Ami nagyrészt exportra kerül. — Hogyan működik a gépesített juhfejés? — Sehogy. Egyáltalán nem fejjük juhaimkat. Többet ér, ha két évben háromszor élle- nek, abból nekünk is több a "hasznunk meg a népgazdaságnak is. Lovak meg turisták az emberek, hogy úgy dolgoznak, nem lesz fillér vesztesége sem a kerületüknek, és ezenfelül mindegyikben külön célt is tűztek ki. Például az apaji kerületben Szt, hogy kétmillió forintos nyereséget hoznak ez idén lucemalliszt előállításával és pecsenyekacsa nevelésével. A lucernát hosszú esztendők óta szárítják, őrlik Apa- jon. Keresett, drága áru bélés külföldön egyaránt. Volt rajta szép nyereség mindig, hogy ez idén is lé&z, hát azt nyugodtan megígérhették. Am, hogy a nyereség több legyen, ahhoz az előállítási költségeknek kellett kisebbedül. Egyéni, jobb munkával a bért is csökkenteni. Nem ’ az i egyének bérét természetesen, ! hanem azáltal, hogy keveseb- \ ben végzik el a munkát, j Nincs ebben semmi lehetet- | len, tudták előre, hogy meg- valósíthatják. Csak hát, hogy a kacsán elérik-e a nagy nyereséget, abban már nem mindenki bízott. Idén először nevelt kacsát a puszta, eddig hiányzott a tapasztalat is hozzá. Tulajdonképpen csak azért szerzett és nevelt nagyra a gazdaság kétszázezer sárgapihés kiskacsát, hogy halastavait valamire mégis használja. A tógazdaságát ugyanis megsziíntette. Ráfizetéses volt. A dömsödi árapasztó csatornából többszöri átemeléssel szivattyúzott víz sokba került. A tómeder szikes fenekén igen gyéren termő növényzetet a falánk amurok elették a pontyok elől. Zsákból kell a halat abrakéin! a mesterséges vizekben mindenütt, .csakhogy itt még inkább. Ezárt kerültek hát kacsák a halak helyére. és á sZá mi tás bevált. A lucerna" még a kacsa haszna után az apaji kerület dolgozói a kétmillió 10 százalékát, azaz kétszázezer forint jutalmat kaptak, ami annyit jelent, hogy fejenként átlag ezer forint jutott, kire-kire érdeme szerint, esetleg több vagy valamivel kevesebb. Lesz-e nyereségrészesedés ? Persze a többi kerületben sem aludtak át az esztendőt. A másik háromban szintén elérték a kitűzött célt, tehát a célprémium-osztásból senki sem maradt ki a Kiskunsági Állami Gazdaságban. Már most csali az a kérdés, nyereségrészesedés lesz-e? Azt mór,diák a köny velőségen, hogy lesz az is. Az előzetes számítások szerint az idei nyeresiég jóval meghaladja az egymillió forintot. Hogy ebből részesedésre mennyi osztható ki a dolgozók között, azt csak a mérlegzárás után lehet tudni. — Kevés a nyereség, de az 1 a fő, fiogy van — mondja' Baka tos Tibor, a gazdaság igazgatója. — Most mát»- aura törekszünk, hogy évről évre növekedjen, és túlzott derűlátás nélkül bízunk benne, nem telik bele egy évtized sem, a nyereség tízszer, tizenötször több lehet az ideinél. — Csak aztán hogyan érik el? Bizony ebből a pusztai beszélgetésből hiányzik minden romantika. Pedig Apaj, olyan a földjének nagyobbik része, hogy nemcsak nevében, de igazán puszta. — Lótörzsállományunk megmarad. Kár is lenne szélnek ereszteni az apaji ménest, híre van annak, meg a csikósoknak és főként a kis úttörőlovasoknak még külországokban is. Jöm- nex nyaranta, lovas bemutatóra az idegenek, sokszor minőén naD. x — Igen, jönnek, de kevesen. Egy-egy busz érkezik 30—35 turistával és éppen a legnagyobb dologidőben kell mozgósítanunk embereinket. Meg- I tesszük szívesen a magyar ló hírnevéért, meg az ország idegenforgalmáért. Ha nagyobb siómmal jönnének, az már nekünk is érdemes lenne. Romantikus ábrándozásba kezdünk nyílt tűzön főtt birkagulyás, ökörsütés, aratóbál idegenekre vonzó hatásáról. Pusztát látni jövők borkóstolásáról. — Már a Pest megyei" Idegenforgalmi Hivatal szervezi a turisták látogatását, talán többen jönnek. Hát ha még azt is meg lehetne csinálni valahogy, hogy az egész országban talán már csak Apajpusztán található túzokból is láthatnának egyet-egyet... Igaz, fontosabb a belterjes gazdálkodás korszerű kiépítése, de annyi a semmire jó, silány, szikes föld, hogy annak hasznosítására is szabad gondolni. A puszta — puszta és arra kíváncsiak . az idegenek. Még alig 50 kilométerre Budapesttől is. Vagy talán éppen azért, mert' ilyen közel van. Szokoly Endre Siiórecept — vadaknak Az egyre gyarapodó őz- és szarvasállományt a tapasztalatok szerint már nem tudja ellátni az erdő elegendő meny- nyiségű táplálékkal, ezért mindinkább rászorulnak az emberi gondoskodásra. A takarmánypótlást szolgálják áz erdőgazdaságokhoz tartozó szántóföldek. Ezeken- azonban nem a célnak megfelelően gazdálkodnak. A Keszthelyi Agrártudományi Egyetem kutatói ezért több éves kísérletek alapján kidolgozzák az optimális vetésforgót, amely hozamában és összetételében leginkább megfelel a követelményeknek, Silóreceptet is készítenek óz- és szarvasízlés szerint. A kutatóknak igen nehéz dolguk van, mert a kifinomult szagló- és íz- lelöszervekkel rendelkező vadak jobbár^ válogatnak, mint a háziállatok, ezért több gondot kell fordítani az ízesítésre. A korszerű vadgazdálkodáshoz etető- és tárolóberendezéseket is szerkesztenek. Az újdonságokat bemutatják az 1971-ben rendezendő Budapesti Vadászati Világkiállításon.
