Pest Megyi Hírlap, 1970. december (14. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-22 / 299. szám

6 PEST HEGYEI kMírtat* 1970. DECEMBER 22., KEDD POPPING CORN Made in Dalmand Mind kedveltebb külföldön a magyar pattogatott kukori­ca. A Tolna megyében levő Dalmandi Állami Gazdaság hibridüzeméből a mostani idényben 180 vagon pattogat­ni való kukoricát szállítanak az európai országokba és a Közel-Keletre. A „Popping Corn” angol feliratú pattogat- nivaló kukorica szállítmányok december második felétől kezdve indulnak többek közt Angliába, az NSZK-ba, Spa­nyolországba és Libanonba. Ünnepi barkácsolás A karácsony minden eszten­dőben kisebb-nagyobb anyagi és egyben technikai jellegű gondot okoz a családok szá­mára. Alábbi tanácsaink talán némi segítséget nyújtanak a technikai problémák rendezé­se területén. Karácsonyfa-világítás A karácsonyfa hagyományos kivilágítása viaszgyertya és csillagszóró segítségével törté­nik. Mindkét világítási mód A Nagymarosi Vas- és Műszeripari Ktsz , OLCSÓN - GYORSAN - GARANCIÁVAL JAVÍT ORAT, RÁDIÓT, TELEVÍZIÓT, MAGNETOFONT. NAGYMAROS, Kossuth tér 3. Telefon: 14. AUTOKAROSSZÉRIA- LAKATOS MUNKÁK NAGYMAROS, Sógvóri út 30. Telefon: 57. Hibabejelentés Szob és kornyéke községekben a tanácsoknál rendszeresített hibabejelentő lapokon. Heti két alkalommal rendszeresen és külön hívásra is mennek. (~^) ^Jó uSzást! MENETJEGYET BIZTOSÍTÁSSAL KERJE Azonnali belépéssel FEL VESZÜNK kőműves, ács, asztalos, könnyűgépkezelő, vasbetonszerelő, villanyszerelő, tetőfedő, bádogos, vízvezeték- és fűtésszerelő, festő, lakatos, diszműbádogos, parkettás szak-, betanított és segédmunkásokat (16 évet betöltött fiúkat is), rakodókat, Panther autódaru-kezelőt, dózervezetőt (D-159-B), gépkocsiszerelőt, építőgép-szerelőt, gépkocsi- és dömpervezetőket, takarítónőket és minden szakmába raktári segédmnukásokat, éjjeliőröket, nyugdíjas szakmunkásokat. Jelentkezni lehet a Prosperitás Ktsz Munkaügyi osztályán, Budapest IX., Viola u. 45. sz. alatt. tűzveszélyes és nem múlik el olyan év, hogy a sajtó ne kö­zölne híreket karácsonyfa tü- zekről. Hátránya még ennek a módszernek, hogy a szoba le­vegőjét is kellemetlenné teszi. Az utóbbi évtizedekben or­szágszerte terjed a karácsony­fa elektromos lámpácskákkal történő kivilágítása. Tetszetős megoldás és a 7 voltos 3 wattos, vagy 14 V 3 W-os kis izzólámpák rendszerint fog­lalatfüzérekkel és vezetékek­kel együtt különböző színek­ben megvásárolhatók. A fog­lalatfüzér már gyárilag sorba kapcsolt foglalatokat tartal­maz. Sok esetben és sok he­lyen előfordul, hogy nem áru­sít a kereskedelem ilyen gyá­rilag sorba kapcsolt foglalato­kat. Ilyen „szükség esetek­ben”, vagy barkácsoló szenve­délyünk kielégítésére készít­hetjük házilag a karácsonyfa­világító berendezést. Az alábbiakban ismertetett füst nélküli karácsonyfa gyer­tyának nagy előnye, hogy áramütésbiztos és házilag ké­szíthető. A gyertya alkatré­szei: a papírhenger, skálaizzó- foglalat és a színes gyertya­izzó. Hogyan készítjük el a füst nélküli gyertyákat? Minde­nekelőtt azt tanácsoljuk, hogy a skálaizzó foglalatok közül azt vásároljuk, amelyiknek nincs rögzítő dugója. Első lépésiként egy edényben 2—3 olcsó padlóviasz tömböt fel kell melegíteni. Mielőtt anyagunk füstölni kezdene, megszüntetjük a melegítést majd a papírhengereket egyenként bemártjuk az edénybe. A papírhengerek ki­hűlése után egyik végüket új­ra beLemártjuk a megolvasz­tott anyagba, de csak egy pál­lana tra, s hirtelen megfordít­juk, hogy a felvett viasz le­felé csuroghasson. Ez a csur- gás valódi gyertya hangulatot ad. Kihűlés után következik a felület színtelen lakkal törté­nő bevonása. Ezután a skála- izzó-foglalatokra 2, lehetőleg zöld színű szigeteléssel ellá­tott huzalt forrasztunk. A huzalokat a viasszal bevont papírcsövön áthúzzuk, majd a foglalatot is beerőszakoljuk a papírcsőbe. A papírcső szabad vége egy csiptetős karácsony­fa gyertyatartóba csatlakozik, a vezetőkábelt pedig a kará­csonyfagallyakon átbújtatva egy rejtett — tehát nem lát­ható helyen párhuzamosítjuk. A kábelt egy vetítőtrafó sze­kunderéhez is csatlakoztatni tudjuk. Ebben az esetben a színes lámpák egyidőben ég­nek. Olcsó díszek A kereskedelemben igen íz­léses és választékos kará­csonyfadíszeket árusítanak. Az üvegdíszek azonban töré­kenyek és meglehetősen drá­gák. Szeretnénk barkácsoló olvasóink figyelmét felhívni, hogy színes papírból, sztaniol- ból igen olcsón, szinte fillé­rekből lehet kihozni a házi készítményű díszeket. A papírokból a legkülönbö­Zománcozó, sajtoló és forgácsoló üzemünkbe SÜRGŐSEN FELVÉTELRE KERESÜNK NŐI ÉS FÉRFI BETANÍTOTT MUNKASOKAT, műszaki rajzolókat, szerkezeti lakatosokat, műszerészeket és takarítónőket. Jelentkezés a Fővárosi Gázkészülékgyártó Vállalatnál Budapest XIII., Révész u. 27/31. zőbb mintákat, láncot, füzére­ket, figurákat vághatunk ki ízlésünk szerint. (Csipke, ro- zetta, félhold stb.) A saját ké­szítésű papírdíszekkel kap­csolatban két dologra szeret­nénk olvasóink figyelmét fel­hívni. A pápírdíszek gyúléko­nyak, gyertyaláng közelébe ne helyezzük ezeket. Másrészről vigyázni kell az arányokra is, kis fán a nagy alakú díszek groteszk hatást keltenek. E. I. BAKONY Az őszi turistaidény befejez­tével összesítették a baikony- vidék idei idegenforgalmi sta­tisztikáit. Eszerint az idén a tavalyinál 12 százalékkal több hazai és külföldi turista ke­reste fel a Bakonyt. Növeke­dett a tranzit-forgalom is. Egyre több külföldi autós tu­rista választja útvonalául a Bakony vidékét. Az idei ta­pasztalatokat figyelembe vé­ve hozott döntést nemrégen a Bakonyi Intéző Bizottság a tájegység turistaközpontjainak fejlesztéséről. Eszerint a ren­delkezésre álló anyagi eszkö­zök többségét Nagyvázsony, Bakonybél, Zirc és Sümeg fej­lesztésére fordítják. PERUT 40 millió forint beruházással perlitgyár épült Tapolcán. A Könnyűbeton- és Szigetelő­anyag-ipari Vállalat itt állítja elő azt a speciális bazaltszárma­zékot — a perlitet —, amelyet kiváló hő- és hangszigetelő tu­lajdonsága alkalmassá tesz épületek szigetelésére is egyebek között. Bár az üzem még nem készült el teljesen, napi termelé­se máris meghaladja a 600 köbmétert. élelőtt elment a távirat: a főnök meg­látogatja a családot. Tudtam, Bandi most feszült, mint a kormánykerék a kezében: elégedett lesz-e a főnök a családdal? Bandi gépkocsival még nem jött haza, csak a motorral. Ezért többször elvétjük a hazafelé vezető utat. Bandi feszült, másképp miért akarhatott gyalogúira fordulni? A kis falu tetszik a főnöknek, s Bandinak tetszik ez a tetszés. A kormánykerék mögött kihúzza magát, hadd lássák az itteniek, vá­rosi főnököt fuvaroz a szürke Warszavában. Megállunk a házuk előtt. Bandi előresza­lad, majd vissza, s mögötte két arasznyi öreg tipeg. — Az édesapám, az édesanyám. A főnök kiszáll a kocsiból. Kicsit meghajtja magát. Ügy is marad, bosszanthatja, hogy ennyivel magasabb az öregeknél. — Gondoltuk, meglátogatjuk munkatársunk szüleit. Csak így hipp-hopp. Nehogy készül­jenek erre a kis, őszinte betoppanásra. A konyhából émelyítő zsírszag szivárog. A főnök egy doboz szivart ad át az arasznyi öregembernek, az ügyetlenül meggyújt egyet és pöfékel, mint utolsókat szusszanó erdei mozdony. Az arasznyi öregasszony a bombonos dobozon babrál. A tisztaszobában az asztalon savó színű bor. Fiatalasszony áll a szék mellett: a legmaga­sabb a családban, elefántcsontszínű a bőre. — A nővérem. A főnök megfogja az elefántcsontszínű ke­zet, megszorítja, aztán átveszi a poharat. Az arasznyi öreg székeket cipel be, mögötte 13 éves kamaszlány leselkedik be a szobába. Ban­di a kétszemélyes ágy közé szorul, egy székkel a falhoz nyomják, látom, hogy még mindig fe­szült, mint egy kemény kormánykerék. — Igyunk a kedves vendégek egészségére — mondja az elefántcsontszínű fiatalasszony. A bor savanyú, a főnöknek nem ízlik. Leül, így egymagas az arasznyi öregekkel. — Hát hogy dolgozik a Bandi gyerek? — Kitűnő munkatárs, igazán elégedett va­gyok vele. Az arasznyi öregasszony elszipogja magát és kimegy a konyhába. Magával rángatja a 13 éves kamaszlányt az ajtóból. Bandi az ágy, a szék és a fal közül előreszól, hogy egészségünkre. A kancsóban megloccsan a savószínű bor, a poharak lassan emelkednek felfelé. — Hol dolgozik, Feri bátyám? — kérdezi a főnök. — Bányában, tetszik tudni — így az arasz­nyi öreg —, mert, hát én minden vágatba beférek. Itt is bányászok a kertben, csináltam egy alagutat, bemegy a hegy alá, ha egyszer lesz borom, odateszem. — Szép a lugasunk — szól bele a nővér, s loccsantja a bort a teli poharakba. — Nehéz munka a bányászás — mereng maga elé a főnök. — Igen és kaptam érte kitüntetést — fel­kászálódik az öreg, hogy megkeresse, de aztán visszaül, mert Bandi épp ott szorult az ágy, a szék, a fal közé, ahol a kitüntetéseket tart­ják. — Koccinthatnánk most arra, hogy ellá­togattak hozzánk. — Tessék vigyázni édesapám — szól előre Bandi —, két pohár is megárt. A szoba megtelik zsírszaggal, savószínű bor­szagot áraszt a nagy toalett-tükör, a szerte­szét heverő csipketerítő. — Tetszik-e szeretni a rántott csirkét? — kérdezi az arasznyi öregasszony. — Hát ezt biz’ kitalálták — mondja a főnök. Fehérszínű kisgyerek szalad a szobába és az elefántcsontszínű fiatalasszony karjaiba veti magát. — Aranyos kisfiú — szólal meg a főnök, és int Bandinak hogy jöjjön hozzá. Bandi ott­hagyja a falat. — Szálljon kocsiba, s a játékboltból hozzon Este rántott csirkével valamit az unokaöccsének. Itt a pénz — súgja a főnök. — Hallottam, nem jól él a férjével — mond­ja a főnök a fiatalasszonynak. — Igen. Durva, ver. — Miért nem kergeti el? — Ilyen kisfiú mellől... meg... — Koccintani is kellene — intézkedik két korty között az arasznyi öreg. — ... tetszik tudni beteg, ezért is szerel­ték le a honvédségtől —, a fiatalasszony el­indul, hogy előszedje az iratot —, eldugja a férjem, de én mindig megtalálom. — Hozd már a kitüntetést, az is ott van valahol. Odaadja a papírt. Olvassuk az orvosi vég­zést: kóros személyiségszerkezet. Az öreg maga hozza ide a kitüntetést. — A szomszédasszony — mutatja be az új érkezőt Bandi. — A férjem — folytatja az elefántcsontszí­nű fiatalasszony — nem idevalósi. Leszerelés után jött a falunkba, látogatóba. Két hónapot udvarolt, aztán elvett. Huszonhárom éves vol­tam. — Az én vőlegényem is huszonhárom éves — kiált be az ajtóból a 13 éves kamaszlány, aztán magától visszamegy a konyhába. — És nem engedi a feleségét dolgozni — szólal meg a szomszédasszony. — Az én fér­jem sem akarta, hogy dolgozzak. Mert, hát megtetszem a mérnök úrnak, az igazgatónak, a helyettesének meg a többieknek. — Egyszer elmentem a városba kalauznak — nagyon sovány ez az elefántcsont —, a fér­jem utánam jött. Órákon át nem szállt le a buszról. Állt, nézett, hallgatott. Osztottam a jegyeket, többször fordult a busz. Ö meg állt Visszajöttem... — Koccintani is kellene — intézkedik két korty között az arasznyi öreg. — ... jól megvert és hallgatott... A fehér kisgyerek játék-lemezcsirkével ro­han be. Ledobja a földre, aztán felveszi és újra lehajítja. Játszik. Elefántcsont az ölébe veszi. — Van férje neki — mondja az arasznyi öreg és büszke. — Apám, ne igyál többet! — Tessék jönni, kész az estebéd — tipeg be az arasznyi öregasszony. Az asztal körül mindenki elfér. A szomszéd- asszony a főnök mellé telepszik, elefántcsont és az arasznyi öregasszony felszolgál. — Kiváló ez a rántott csirke — csettint a főnök. — Nem tudok én írni, olvasni, csak ilyene­ket főzni — mondja az arasznyi öregasszony és büszke. — Koccintani is kellene — intézkedik két falat között az arasznyi öreg. A csirkecsontok kupaca tornyozódik a zsír- szagban, a foltok gyűlnek a térítőn. Elefánt- csont a 13 éves kamaszlány mellett kanalaz, oldalán a fehér kisfiú a lemezcsirkév&l ját­szik. — Egyszer, azt hiszem mégis itthagyom... — Koccintani is kellene. Búcsúzunk. Az arasznyi öreg átöleli a fő­nök derekát, anyó hátulról gyönyörködik. Bandi kinyitja a kaput. Kint áll az utcán a főnök, az arasznyi öregek, a szomszédasszony, elefántcsont és a Warszava. — Beszélhetett volna a férjemmel — mond­ja az elefántcsont a főnöknek —, most kell hazajönnie. Becsapódnak a gépkocsi ajtajai. Egész a következő falu kocsmájáig megállás nélkül megyünk. Fóti Péter

Next

/
Thumbnails
Contents