Pest Megyi Hírlap, 1970. december (14. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-20 / 298. szám

POLGÁRI VÉDELEM A polgári védelem időszerű feladatai A szocialista tábor országainak békepolitikája — élen a Szovjetunióval — hatékonyan küzd a békés egymás mellett élés elveinek érvényesüléséért, annak érdeké­ben, hogy megakadályozza az imperializmust egy újabb világháború kitörésében. A szocialista országok, ered­ményeiknek védelme érdekében, nem mondhatnak le ar­ról, hogy a lakosságot felkészítsék arra az esetre, ha e támadás mégis bekövetkeznék. Hazánkban, pártunk következetes politikájának eredményeként, a lakosság döntő többsége megértette, hogy védelmi feladatai is vannak, melyeket állampolgári kötelességük teljesíteni. Ismeretes, hogy az elmúlt hat évben került sor, s ez év végén fejeződik be a lakosság tizenöt órás tájékoz­tató oktatása. A további feladatokat a Polgári Védelem Országos Parancsnokának — a Magyar Népköztársaság honvédelmi miniszterének — 21/1970. számú utasítása határozza még, amely változtat az oktatás eddigi for­máján és tartalmán. Az első lényeges változtatás az, hogy a lakosság pol­gári védelmi oktatása kötelező jellegű. Az oktatás cél­jaként a PVOP-utasítás a következőket határozza meg: ,„.. A támadó fegyverek használatának következmé­nyeként várható veszteségek megelőzésével, illetőleg csökkentésével, valamint háborús körülmények között a lakosság életkörülményeinek biztosításával, továbbá az államigazgatás, az ipar, az élelmiszer-gazdaság, köz­lekedés, a kereskedelem és a szolgáltatás fenntartásá­val kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismeretek széles körben való elsajátítása.” Az utasítás értelmében az oktatást differenciáltan kell végrehajtani 1971-től 1975 végéig. Ez idő alatt aki­képzés összidőtartama tíztől harminc óráig terjedhet, tehát az oktatás ideje nem egységes. A differenciáltság abban is jelentkezik, hogy a kiképzést a lakóhelyen és a munkahelyen kell folytatni, de minden állampolgár csak egy helyen lesz beosztva. A munkaviszonyban ál­lók munkahelyükön szerzik meg az ismereteket, általá­ban munkaidőn kívül, de mód nyílik munkavédelmi oktatás keretében is megtartani a foglalkozásokat. En­nek végrehajtásáért az üzemek, vállalatok, intézmé­nyek igazgatói, vezetői felelősek. A munkaviszonnyal nem rendelkezők oktatása lakó­helyükön történik, s a kiképzés keretében sajátítják el az egyéni s kollektív védekezés módjait, továbbá a be­fogadással kapcsolatos tudnivalókat és magatartási sza­bályokat. Aki a polgári védelmi kiképzés alól kivonja magát, szabálysértést követ eL Meggyőződésünk, hogy megyénkben, városainkban és községeinkben nem kerül erre sor, mert állampolgá­raink jól tudják: a polgári védelmi oktatás egyéni és társadalmi érdek egyaránt. Dr. Orosz Zoltán / alezredes Mit mond a kormányhatározat? „Nem a háborúra gondolunk..." Összefogással a megértésért Körinterjú társadalmi szervezetek képviselőivel A polgári védelmi szervező munkában fontos, hogy az üzemeik, intézmények, mező- gazdasági egységek vezetői egységesen értelmezzék a szakszolgálatok (szakszolgála­ti alakulatok), az üzemi ön­védelem helyét és szerepét a polgári védelem szervezeti rendszerében. Az államigazgatás területe (megye, város, járás, község) védelmének megszervezésére, illetőleg mentésére és mente­sítésére szakszolgálatokat hoz­tak létre. E szervezetek meg­felelnek a korszerű védekezés feltételeinek, illetőleg a tá­madás után lehetővé teszik a polgári védelmi erők gyors és hatékony beavatkozását. A mentő és mentési tevékenység tulajdonképpen a területvé­delmet jelenti. A polgári vé­delmi szakfeladatok ellátásá­ra az üzemek területén szak- szolgálati alakulatokat és üze­mi önvédelmi egységeket szer­veztünk. A szakszolgálati ala­kulatok mellett tehát olyan üzemi szervezetekre is szük­ség van, amelyek a polgári védelmi feladatokat az üzem területén hajtják végre. A szakszolgálatok — tanácsi üzemek, intézmények, szövet­kezetek stb. és a lakosság bá­zisaira épült alegységek — közvetlen irányítását a terü­leti szakszolgálat-parancsnok­ságok, a szakszolgálati alaku­latok — minisztériumi válla­latok és intézmények stb. bá­zisára épült alegységek —, közvetlen irányítását pedig az országos szakszolgálat-pa­rancsnokságok végzik. Az önvédelmi alegyclgsk megalakításával, felkészítésé­vel kapcsolatos feladatok az üzem vezetőjére hárulnak. Ez az irányítási rend természete­sen nem zárja ki a polgári vé­delem államigazgatási szervei­nek a szakszolgálati alakula­tok és az üzemi önvédelmi szervezetek terén gyakorolt hatósági jogkörét, s ez főleg az ellenőrzésekben nyilvánul meg. A területi polgári vé­delmi parancsnokságok ellen­őrzései elsősorban arra irá­nyulnak, hogy — a védelem követelményeinek egységes érvényesítése érdekében — megfelelő tanácsokkal segít­sék a szakszolgálati alakula­tok parancsnokait, az üzemek vezetőit e felelősségteljes munka ellátásában. Benzintűzhöz könnyűvíz Amerikában kidolgozták a benzintűz viszonylag egyszerű oltási módszerét. Éhhez „köny- nyűvízre” van szükség, amely­hez 6 százaléknyi fluorozott vegyi oldat szükséges. Ez a könnyen előállítható oltószer habzik és a láng felületén ma­rad: így gyorsan elfojtja a tüzet. Kísérletek bizonyítják, hogy 100 liter „könnyűvíz” há­rom perc alatt képes eloltani majdnem kétezer liter repülő- benzin okozta tüzet is. Riadó! Lómentés Ólak, istállók égésekor gyors, fontos feladat az álla­tok kimentése. Az égő épüle­tekből az állat kivezetéséhez igénybe kell venni a gondozó segítségét is, jelenléte ugyan­is megnyugtatóan hat rájuk. A legtöbb baj ilyenkor rendsze­rint a lovakkal van, mert az egyébként nyugodt állatok ve­szélyhelyzetben hamar meg­vadulnak. Lehetőség szerint, a kivezetés előtt az állat fe­jét pokróccal, vagy zsákkal kell letakarni, vontatása így könnyebb és gyorsabb lesz. Kolostorvédelem Két és fél millió svájci frankba kerül az a kétemele­tes óvóhely, amit Svájcban az einsiedelni kolostor műkin­cseinek megóvására építenek, 11 ezer négyzetméter terü­leten. A polgári védelem nem nél­külözheti a társadalmi szer­vezetek támogatását. Az okta­tástól egészen a kiképzés leg­nagyobb próbatételéig, a gya­korlatokig, ennek a segítség­nek már több éves hagyomá­nyai vannak. Az együttműkö­dés sokféle lehetőségéről ér­deklődtünk a Vöröskereszt megyei képviselőjétől, a Ma­gyar Üttörők Szövetségének Pest megyei elnökétől, a KISZ Pest megyei Bizottsá­gának munkatársától, vala­mint az MHSZ Pest megyei titkárától. Mintaszakasz Vácott és Cegléden Krizsanyik Pálné, a Vörös- kereszt Pest megyei Szerveze­tének titkárhelyettese: — A lakosság polgári vé­delmi felkészítésében az egyik legfontosabb feladat az egész­ségügyi oktatás, melyet szer­vezetünk immár hatodik éve végez Pest megyében. A kikép­zés arra irányul elsősorban, hogy az egészségügyi alakula­tok, szakszolgálatok tagjai szakszerű segítséget tudjanak nyújtani olyan rendkívüli ese­tekben, amikor az életmentés, az egészségvédelem szükség- szerű követelmény. Nem a há­borúra gondolunk, hiszen béke­időben is bekövetkezhet tö- megszerencsétlanség, termé­szeti csapás és ilyenkor a pol­gári védelem egészségügyi ala­kulataira, az elsősegélynyújtó és sebesültszállító szakaszok­ra nehéz feladat hárul. Ennek a szervezetnek létrehozásában jelentős szerepet vállalnak a körzeti orvosok is, akik szak­mai irányítói, s egyben • okta­tói az egészségügyi szakaszok tagjainak. A Vöröskereszt to­vábbra is nagy gondot fordít a magas színvonalú oktatásra, az egészségvédelmi továbbkép­zésre. Ennek keretében újdon­ságként bővítjük az oktatási tematikát: a tanfolyamok résztvevői a házi betegápolás legszükségesebb tudnivalóit is elsajátítják majd., A szakszol­gálatok munkájába szeret­nénk mind nagyobb számban bevonni fiatalokat is, gondos­kodva így az utánpótlásról. Terveinkben szerepel még, hogy Pest megye két legna­gyobb egészségügyi intézmé­nyét, a váci és ceglédi kórhá­zat „támaszpontként” véve, egy-egy mintaszakaszt hozunk létre. Ezek a szakaszok tudás­ban, gyorsaságban például szolgálhatnak majd a többi egészségvédelmi ességnek. Harci játék- vörösnyakkendősöknek Haness László, a Magyar Üt­törők Szövetségének Pest megyei elnöke: e^er úttörő tevékenykedik a csapatokban, pedagógusok és ifivezetők irányításával. Ter­mészetesen, a foglalkozások so­rán számos előadáson, vetítés­sel egybekötött ismeretterjesz­tő beszámolóban igyekszünk bemutatni a polgári védelem célkitűzéseit, feladatait. Az is­kolában, a honvédelmi oktatás keretében kapják a tanulók a „szárazabb” alaptudást, s mi úgy véljük, az úttörőszövetség feladata: ezt az alaptudást ki­használva, színes, érdekes programokkal felkelteni az ér­deklődést a polgári védelem iránt. Örsi portyákon, harci já­tékokon, a gyakorlatban is bi­zonyíthatják az elméletben szerzett tudást: elsősegélynyúj­tások alkalmával épp úgy, mint az akadályversenyeken, így nemcsak megismerik, ha­nem ki is próbálják a polgári védelem különféle eszközeit. A szerzett ismeretek legnép­szerűbb „pódiuma” a vetélke­dő. Tavaly nagy sikerű kér­dezz—felelek játékot rendez­tek e témakörből Dabason, ahol a járás legkitűnőbb vö- rösnyakkendős „pv-szakembe- rei” bizonyították tudásukat, és sokan még rajz- és festészeti kiállításon is bemutatták: ho­gyan képzelik el a pusztító tö­megfegyverek elleni védeke­zést. A jó példa ragadós, többe­ket ösztönzött hasonló kezde­ményezésre, s így idén már közel 4 ezer pajtás vett részt a járási, városi vetélkedőkön, ahol értékes jutalmakat is nyerhettek. Gárdistatanfolyamok Barczí László, a KISZ Pest megyei Bizottságának honvé­delmi és sportfelelőse: — A polgári védelemmel már régebben foglalkozunk, az MKSZ-szel közösen folytat­tuk az oktatást, tartottunk gyakorlatokat. Mióta kialakult és szervezettebb lett kapcsola­tunk a megyei pv-parancsnok- i Sággal, sokkal gazdagabb, sok­rétűbb lett a KISZ feladata is. Amíg Királyréten volt a me­gyei vezetőképzés, turnuson­ként kétórás előadásokon ok­tattak a polgári védelem tiszt­jei, s tablókon kiállítás illuszt­rálta az elmondottakat.' Ha Sződligeten felépül az új is­kola, a KISZ-vezetők körében ismét megkezdhetjük a rend­szeres kiképzést. Addig a pol­gári védelemből a legtöbbet az Ifjú Gárda tagjai ’tanulhat­nak: Cegléden a 75 órás okta­tásból öt órát fordítanak pv- előadásokra, s Vácott, Szobon, Nagykőrösön és Gödöllőn is rendszeresen tartanak foglal­kozásokat. Az általános kikép­zés mellett különleges polgári védelmi tudnivalókkal ismer­kedhetnek meg a gárda pv- szakaszai. Nemcsak az atom­fegyverek jellemzésével, az ellenük való védekezéssel, ha­nem vegyi és biológiai fegyve­rekkel is foglalkozunk, sőt az előadásokon szó esik az egyéni és kollektív mentesítés lehető­ségeiről is. A különleges ki­képzésen 30 óra áll a szakem­berek rendelkezésére, hogy a fiatalokat beavassák a polgári védelem „titkaiba”. Termé­szetesen nemcsak az elmélet­ben, hanem a gyakorlatban is megállják helyüket a KISZ- esek. Imitáljuk a veszélyhely­zeteket, „szennyezett” tere­pen, gázálarcban kísérelik meg a mentést, a külön e cél­ra kiképzett gárdisták. Az ilyen akcióknak maguk a fia­talok is örülnek, hiszen érdeke­sek, olyan feladatok elé állít­ják őket, melyeken szaktudá­sukat, ügyességüket tehetik próbára. A középiskolákban külön tantárgy a honvédelmi ismeretanyag, melybe a pol­gári védelem is beletartozik. Nem egy helyen rendeztünk már vetélkedőket, legutóbb Cegléden és Abonyban verse­nyeztek a középiskolások. Já­rási, városi szinten azonban még szorosabb együttműködés­re van szükség, több gyakor­latra, előadásra, filmvetítésre, hogy az általános képzés kere­tében is minél többet tanulhas­sanak fiataljaink. Továbbá szeretnénk szaporítani az Ifjú Gárda polgári védelmi szaka­szainak számát Pest megyé­ben. Kiképzés a klubokban Szászi Béla, a Magyar Hon­védelmi Szövetség Pest megyei titkára: — Az MSZMP KB Titkársá­ga még 1964. júliusában hozott határozatot a lakosság polgári védelmi felkészítéséről, amely a Magyar Honvédelmi Szövet­ség szervezeteinek, a polgári védelmi parancsnokságoknak és a helyi tanácsok feladata volt. A határozat alapján Pest megyében is minden tizennégy —hatvanöt éves férfit és 14— 60 év közötti nőt 15 órás tájé­koztató oktatás keretében kel­lett kiképezni. Tanfolyamokon sajátították el azokat az alap­vető ismeretekét, amelyek ha­gyományos, vagy tömegpusztító eszközökkel elkövetett táma­dás esetén lehetővé teszik az egyének, közösségek és társa­dalmi vagyonunk védelmét. A határozatot követő nagyszabá­sú szervező munka ered­ménnyel járt, a lakosság nagy többsége szükségesnek, hasz­nosnak tartotta ezeket a tan­folyamokat, amelyeket korsze­rű oktatófilmek és más be­mutató eszközök illusztráltak. Az oktatásban az MHSZ több száz aktivistája vett részt, sza­bad idejüket is feláldozva • az eredményes képzés érdekében. A polgári védelmi oktatásnak ez a formája a Magyar Honvé­delmi Szövetség szervezetei­nél befejeződött. De ez nem je­lenti azt, hogy a jövőben klub­jaink nem foglalkoznak ezzel a közhasznú témával. Szövetsé­günk továbbra is fontos társa­dalmi feladatának tartja, hogy főként az ifjúságot felkészítse a haza védelmére, és ezen be­lül a tömegpusztító fegyverek elleni védekezésre. Néhány szót terveinkről. Az általános honvédelmi előképzésben részt vevő fiatalok számára 12 órás, a középfokú és iparitanuló­intézetekben tanuló fiatalok számára pedig 9 órás tanfolya­mokat tartunk az MHSZ-klu- bokban. Tapasztalataink sze­rint a fiatalok körében nőtt az érdeklődés a polgári védelem iránt, ez is kötelez bennünket arra, hogy programdús, szín­vonalas legyen az oktatás me­gy eszer te. Azok a jól képzett oktatók, instruktorok, akik eddig a 15 órás oktatást vé­gezték, vagy ellenőrizték, a jö­vőben az állami polgári védel­mi képzés terén dolgoznak majd. Munkájúkat, valamint a társadalmi és tömegszer­vezetek támogatását köszönet illeti. S mindenekelőtt kell köszönetét mondanom me­gyénk lakosságának, hogy megértéssel fogadva közhasznú céljainkat, városainkban, köz­ségeinkben aktívan vettek részt a tanfolyamokon, hatékonyan támogatva a polgári védelem munkáját. Állatok sugárszennyezettségének ellenőrzése a mentesítés után. Képünk a nagykőrösi polgári védelmi gyakorlaton ké­szült.

Next

/
Thumbnails
Contents