Pest Megyi Hírlap, 1970. december (14. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-19 / 297. szám

XIV. ÉVFOLYAM, 297. SZÄM 1970. DECEMBER 19., SZOMBAT A fiatalok többsége már nem a templomban köt házasságot Ahol jó a politikai munka — A konzervgyár „vezet“ a társadalmi esküvők rendezésében MA: Küldöttgyűlés a Petőfi Tsz-ben Ma reggel fél 9 órakor a művelődési otthon földszinti klubtermében a Petőfi Terme­lőszövetkezet küldöttgyűlést tart. A termelőszövetkezet gazda­sági és pénzügyi helyzetéről Csizmadia Ferenc mezőgaz­dász és Koroknai Albert fő­könyvelő számol be. Benyújtják a küldöttgyűlés elé a tagfelvételi, illetve kilé­pési kérelmeket, amiket a kül­döttgyűlés hagy jóvá. Fenyőfaünnepély — bábműsorral December 22-én délután fél 4 órakor az ifjúsági klubban fenyőfaünnepélyt tartanak. A Csillagocska bábegyüttes szó­rakoztatja műsorral a kicsi­nyeket. December 23-án, szerdán 4 órakor a DAV-„gyerekeknek” tartanak ugyancsak bábműsor­ral összekötött fenyőfaünne­pélyt az ifjúsági klubban. Karácsonyfa Az idén eddig 207 . pár kö­tött házasságot \Nagykőrösön. A házasulandó fiatalok többsé­gének — 147 párnak — tár­sadalmi esküvője volt. Ez azt jelenti, hogy az idén kötött há­zasságoknak csak 29 százalékát tartották templomban. Ha az okokat vizsgáljuk, azt láthatjuk, hogy ahol évek óta megalapozott politikai munka folyik, a tudatformálás nyomán a szemlélet megváltozik. Az idei társadalmi házasságkötők közül 32 fiatal pár a konzerv­gyár neveltje volt. Fényes bi­zonyítéka ez a körültekintő ne­velő munkának. A jó politikai munka kísérő­je, hogy az üzem vezetői anya­giakkal is segítik a fiatalo­kat, a szakszervezeti bizottság pedig szervezésével valóban ünneppé varázsolja a házasság- kötés pillanatait. E hármas, együttes tevé­kenykedésnek köszönhető, hogy a konzervgyári fiatalok zöme a társadalmi esküvőt választja — sokszor szülői ti­lalom, akarat ellenére. Érdekes jelenség azonban, míg a házasságok 71 százalé­kát társadalmi szertartással tartják — addig a névadó ün­nepségek csak lassan hódíta­nak teret — a megszületettek­nek csak 16 százalékának ren­deznek névadó ünnepségeket. E statisztika azonban csak részben „bizonyít”, mert van­nak olyan szülők — nem is kevesen —, akik nem keresz­telletik meg gyermeküket a templomban, de nem is ren- deztetnek részükre névadó ün­nepséget. A városi tanács az elmúlt években sokezer forinttal csi­nosította ki a házasságkötő termet, ami bensőségessé va­rázsolja a mindenkori hangu­latot. Most sajnos a gáz, il­letve a víz bevezetésével járó fúrás-faragás elcsúfította a fa­lakat. E momentum természetesen nem nyújt kellő hangulatot mindazoknak, akik ünnepelni jönnek ide. Ezért még ebben az évben ki kell festeni a há­zasságkötő termet —, hogy cél­jának megfelelően használni lehessen — most és az új esz­tendőben egyaránt. (t. p.) 35 ezer forintért A bútorbolt előtti „kará­csonyfastandon” az ÁFÉSZ árusítja a fenyőfákat. A Nagy­orosziból hozott szép fákból eddig 19 ezer 500 méter fát vásároltak a körösiek 35 ezer forintért 0 V Fenyőünnepély A Petőfi Sándor Általános Iskola úttörőcsapatai szombat délután fenyőfaünnepélyt tar­tanak az iskolában. — S — Savanyú káposzta Jugoszláviába A Dózsa Termelőszövetkezet káposztasavanyító üzemének irodájában Kapás Tibor áru- értékesítőt és Petrezselyem Fe­renc kertészt találom. Ahol két ember összeül* mi sem termé­szetesebb, hogy vitatkoznak, mit, hogyan lehetne jobban csinálni. Kapás Tibor asztalhoz ültet, és azt mondja: — Az üzemben 200 darab 100 literes hordót raktunk meg savanyú káposztával jugoszláv megrendelésre. Roskadozni fognak a karácsonyfák — Ez jelentés? — Annak is veheti — mo­soly odik el. — Várjuk az át­vevőt. — Az első szállítás? — Igen. Reméljük, úgy fog ízleni a jugoszlávoknak, hogy még az utolsó 300 mázsa ká­posztát is nekik savanyítjuk. — Más üzletkötés? — Eladtuk a tormánkat a hetényegyházi feldolgozóüzem­nek, kilónként 14 forintért. 70 ezer forintot jövedelmezett a két hold tormatermésünk. A jövő évi tormadugványokat most készítik elő az asszonyok, tisztításukkal nyolc asszony foglalkozik a savanyítóüzem­ben. Ennyi röviden a „jelentés”. Hogy honnan tudom én ezt ilyen teljes bizonyossággal? Megérdeklődtem ugyanis a vá­ros néhány boltjában, hogy ed­dig mi fogyott el, s a számok így vallottak: Bokrost AFÉSZ-boltban ed­dig 3 mázsa szaloncukor, 67 doboz csokifüggelék fogyottéi. Kelendő a pezsgő is. A friss pörkölésű kávéból is sokan visznek. A Balaton utcai boltban is nagyobb most a forgalom. A desszertszaloncukorból 35 ki­logrammot adtak el, az olcsób­ból 40—45 kilónyit. Ezenkívül sok rizs, só, bors kel el, mert a környéken „sertésvész” pusz­tít, sok poca belepusztul, ha szíven szúrják... ABC áruház, Tormás: túl vannak az ezredik kilogramm szaloncukron, több száz füg­geléket adtak el, s minden, ami szem, szájnak ingere le­het karácsonykor, kapható a boltban. A Szabadság téri önkiszol­gáló boltban 450—500 kilo­gramm szaloncukor fogyott ed­dig, s 60 kilogramm csokoládé- függelék. Tart a pezsgovásár, 36 forintos ártól kezdve a pezsgőkülönlegességekig. Nagy a választék a különleges ita­lokból. 21 fajta cigarettakülön­legességből lehet összeállítani a meglepetéscsomagokat. Van tortalap, s még ezután is ér­kezik. A hagyományos „beig- limérgezés”-hez már 20—30 kilogramm beiglit hoztak Ceg­lédről, s ezután még jön az utánpótlás. Édességbolt Természetesen itt volt a legnagyobb forgalom. A raktárak dugig voltak. Alig tudtak benne mozogni. A hely most tágasabb, hiszen 16 má­zsa szaloncukrot és 140 kilo­gramm függeléket adtak el idáig. Kelendők a különféle italok és a pezsgők, de még mindenből van tartalék. Egyszóval roskadozni fog­nak a fák... Csak bírjuk az ünepeket! M család jóvoltából külön- /j bül élt a mi kiskakasunk, mint Ádám a paradicsomban. Állandóan öt-hat levágandó jérce meg tyúk állt rendelke­zésére az udvarban, azok körül legyeskedett, gangoskodolt, egyszóval produkálta magát amúgy férfiasán. Ezen nem is lehetett csodál­kozni, hiszen valósággal dús­kálhatott a sokféle jóban. Az áztatott kenyérhéjtól a más­napos grenadirmarsig minden finomságot megkapott, s ettől három hét alatt úgy megtolla- sodott, hogy egyszerűen nem bírt önmagával. A tyúkok alvásra használták az éjszakát, ö meg kukoréko­lásra. Nappal még befogta va­lahogy a csőrét, illetve meg­elégedett azzal, hogy apró ko­tyogásokkal udvarolt a baromfi fehérnépnek. A széptevésnek minden formáját és fortélyát alkalmazta, különösebb lárma és föltűnés nélkül. Hanem amint éjfél tájban meghallotta Valamelyik cimborájának tá­voli hangját, akkor azt húsz­szorosán megkontrázta. — Kikirikiiii-i! — eresztette neki a torkát, s csendes éjsza­kában pompásan érvényesült mutáló, kissé érdes, kamaszos hangja. Mit tesz ilyenkor az alvó lé­Karácsonyi bál December 25-én a Szabad­ság Termelőszövetkezet Szol­noki úti klubjában bált ren­deznek. A mulatság este 7 órakor kezdődik, és hajnali 2 óráig tart lek, még ha annál mélyebben fogja is az álom? Fölébred. Aztán lassan arra a következ­tetésre jut, hogy a szemtelen jószág már mások szeméből is bizonyosan kikukorékolta az álmot. Na — tán csak abba­hagyja —, biztatja és vigasz­talja magát bosszankodás köz­ben, de a kiskakas erre még élesebben rikkant bele a néma A csendháborító éjszakába. Tán’ még a halot­tak is fölütik erre a fejüket. Tegnap aztán betelt a po­hár. Amint fölébredtem a ki­abálásra, nyomban megnéztem az órát: kettő múlt öt perc­cel. Agyonütöm ezt a dögöt — mondtam magamban. Fogtam a seprűt, s kivonultam a sötét­ségbe. — Most meghalsz, kutyaházi! — fenyegetőztem fogcsikorgat­va. Egy téglarakáson mocorgott az egész hárem, s ott uralko­dott — mint Girej kán — a2 én kiskakasom is. Csend. Óva­tosan megközelítettem őket, már nyújtottam is előre a sep­rűt, mire a nagy szájú hős — nyilván megérezte a veszedel­CSAK A PÉNZÉN MÚLIK? Lesz-e egyetlen telefon vagy sem a Tormáson ? Más az óhaj és más a való­ság. Az óhaj csak akkor vál­hat valósággá, ha annak fel­tételei megvannak. A tormási városrész közel ezer lakosa szívesen látná a telep lakásaiban a telefont. Kérték — egy időben hangzott is el biztatás —, de a feltéte­lek és pénz hiányában — csak a távlati tervben szerepel Tormás felefonosítása. A távlati tervek tények. Ma­rad egy kézenfekvő megoldás. A városrész egyetlen telefon­ját fel lehetne szerelni — 15 ezer forintért (ennyi ugyanis a nyilvános telefon felszerelé­sének költsége) — ha lenne, aki ezt az összeget kifizeti. A postának, ha lenne is pén­ze, nincs meg a garanciája ar­ra, hogy a nyilvános telefon valóban használható lenne-e kint Tormásban, akkor, ami­kor a legnagyobb szükség van erre. Eg/ lehetőség lenne. Az ÁFÉSZ bisztrójába kellene bevezetni á telefont — de ki viselje a költséget? Egy ajánlat. A posta, az ÁFÉSZ és a Gépjavító Ktsz osztozkodhatnának a költsége­ken. így ők is telefonhoz jut­nának — de megoldódna ideig­lenesen a tormásiak telefon­gondja is — addig, amíg a távlati tervek valósággá vál­nak. A bisztró mindig elérhető és az egy forint lefizetésével pe­dig telefonálhatnának azok, akiknek létkérdés — az üze­net továbbítása. (t. p.) Mit kell tennie egy népfrontelnöknek? Azaz mi a feladata? Vagyis­hogy mivel kell foglalkoznia? Akárhogy csűrj ük-csavarjuk a kérdést, ugyanoda lyuka­dunk ki: a Hazafias Népfront társadalmi-politikai szervezet, s az elnöke pedig ... Igen, igen, de amit Horváth Lehel, a HNF városi elnöke elmesélt a minap, az egészen más dolog. Mert nem városi összefogásról van szó, nagy­szabású, az egész körösi la­kosságot megmozgató társa­dalmi munkáról, nem. Horváth Lehel elmondta, hogy egy öreg nénike kopog­tatott be hozzá, és arra kérte őt, a népfront elnökét, hasson oda, hogy megcsinálják a konyhai tűzhelyét, mert ösz- szedűlt. Tehát nem soron kí­vüli, jogos lakáskiutalásról van szó, melynek elintézésé­hez az állami szervek jóin­dulatát kell megnyerni, ha­nem egy régi, téglából ké­szült konyhai tűzhelyről. Nos, a tűzhely azóta elké­szült, de egy másik néni is el­ment Horváth Lehelhez, hogy neki nem jó a faliórája. Hoz­za el, majd megcsináltatjuk — mondta mosolyogva a nép­front elnöke, s a nénike még aznap bevitte az órát az iro­dába. Aztán két nap múlva ismét megjelent, hogy kész van-e már? Mikor megtudta, hogy még nincs, szemrehá­nyóan jegyezte meg, hogy hát mit csináljon ő óra nélkül. Mióta rossz ez az óra, néni ? — kérdezte Horváth Lehel. Két éve! — felelte büszkén a néni. Egy ügyes órásmester azóta rendbe rakta az órát, s az most vidáman ketyeg a néni szobájának a falán. Hogy ki rendezi ilyen ese­tekben az anyagiakat, talán nem is fontos. Hiszen egy kőműves, egy kályhás, egy órás ugyanúgy szívesen vál­lal egy-két óra társadalmi munkát, mint egy diák vagy egy konzervgyári munkás. Inkább azon érdemes elgon­dolkozni, hogy az a politikai­társadalmi szervezet, mely az ország valamennyi dolgozó polgárát tagjának vallja, s amely ilyen egyéni gondok- kal-bajokkal is „foglalkozik”, mégiscsak jól dolgozik. S az, hogy öreg nénikék óra-, és kályhagondjukkal el­mennek a népfrontirodába, az a városi szervezet jó munká­ját jelenti, s nem a népfront­munka lealacsonyodását. MA: mezőgazdasági klub Ma, szombat este 7 órakor a művelődési otthon emeleti klubjában összejövetelt tart a mezőgazdasági klub tagsága. Dr. Hanny Vilmos a zártker­tek jogosultságáról tart elő-, adást. Lesz ez másképp is! Papp Lajos, a Pest megyei Kiskereskedelmi Vállalat vas­boltjának vezetője kissé le- hangoltan nyilatkozott: — 1969. november 9-e óta, amikor megnyílt a bolt — csu­pán 5 millió forintot forgal­maztunk. Nem vagyok megelé­gedve ezzel. A közönség nem ismeri a boltunkat, mert unos-untalan kérékpáralkatrészeket keres­nek itt. (Akkor nem lehetne ezzel bővíteni a választékot? — A szerk.) Természetesen tudjuk, hogy a már megszokott ÁFÉSZ vas­bolttal nehéz felvenni a ver­senyt, de megpróbáljuk. Biza­kodunk. Máskülönben üzle­tünkben jóformán minden kapható, a hajlítható vasakon kívül. MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? Ha... Megrázó, meglepő és félelmetes színes angol film. 16 éven felülieknek. Előadások kezdete: 5 és 7 óra. — Korszerű, egyemeletes, új gyógyszertár épült Ör­kényben, mely négy község lakosságának gyógyszerellá­tását biztosítja. A 2 millió forintos gyógyszertárat a ceglédi Építőipari- Ktsz a kora tavasszal kezdte épí­teni, s bár anyagbeszerzési nehézségekkel küzdöttek, az építkezéssel december 16- ára elkészültek. VALASZ CIKKÜNKRE Természetesen udvariasabban! Albert Pálné, a Vénusz- eszpresszó üzletvezetője ke­resett fel a panaszos levél kapcsán. Elmondotta, hogy egyik gyakorlott felszolgálónő­jük beteg, s így egy fiatalasz- szonynak kellett „beugrania”. Valószínűleg ezért történhetett meg a baleset. Ez sem mentség azonban, s az eszpresszó valamennyi dol­gozóját figyelmeztették a tör­téntek után az udvarias visel­kedésre. Még egy: a kidőlt italt nem szabad megfizettetni, elég baj az a „kedves vendégnek”, ha viheti a Patyolatba a ruhá­ját... Útépítés — „gyár "-építés A konzervgyár I-es telepe előtt elvezető utat kijavítják, új utat építenek. A szegélykö­vek lerakását megkezdték, s az út megfelelő feltöltése után megkezdik az aszfaltozást. A konzervgyár irodaháza után a sarokig terjedő telken építkeznek. A gyár gépüzemét telepítik ide a Ceglédi útról. Ha az időjárás kegyes lesz az építőkhöz, május elsejére el­készül az újabb kisegítő üzem, s ezzel még komplettebb lesz az összműködés a gyár között SPORT Területi asztalitenisz-bajnokság met — éktelen rikácsolással kiugrott barátnői koszorújából és hangját továbbra sem kí­mélve, elkezdett rohangászni az udvaron, körbe, körbe. Egy öreg tyúknak is dicséretére vált volna az a csúf, dobhár­tyát hasogató vartyogás, amit művtlt. Irtózatos düh fogott el, mert eszembe jutott, hogy azonnal fölébred valamennyi szomszéd. Ahogy csak bírtam, szaladni kezdtem én is, majd egy hir­telen mozdulattal a kiskakas után vágtgm a seprűt. Rosz- szul céloztam. A kiskakas könnyedén fölröppent, ellen­ben nagyon is eltaláltam a fal mellett felstószolt rossz edé­nyeket, Az <egymásra rakott rossz fazekak és lábasok fülsi­ketítő robajjal zúdultak szét a kövezeten, mire itt-ott kiviló- gosodott egy-egy sötét ablak­szem. El kell süllyedni — cikázott át az agyamon, s talán a szé­gyenérzet sokszorozta meg fu­tóképességemet. Nem telt bele egy perc, úgy elkaptam a csendháborító nyakát, hogy nyikkanni sem tudott. Már ké­ső volt, mert mindenfelől hal­lottam a morgolódást. azonban vigasztalásul aznap kískakas- hvst ebédeltünk. Nem legénykedik többé. Miklay Jenő Cegléd volt a színhelye szombaton és vasárnap a te­rületi férfi egyéni II—III. osz­tályú asztalitenisz-bajnokság­nak. Csak a megyei minősítő versenyek győztesei, és helye­zettjei indulhattak a viada­lon. Nagyon erős mezőny gyűlt össze. Szolnok, Szeged, Békéscsaba, Kecskemét és Cegléd legjobbjaival vetél­kedtek a Nagykőrösi Kinizsi versenyzői. II. osztályban 32-es mezőny volt. Nyolc csooprtból az el­ső 2—2 juthatott tovább. Er­dei Pál csoportelsőként, vala­mint Kőházi Ferenc is to­vábbjutott csoportjából a leg­jobb 16 közé. Ezután már egyenes kieséses volt a ver­seny. Kőházi a 16, Erdei a legjobb 8 közé jutott. III. osztályban versenyzett Rákosi Lajos, akinek nem si­került a legjobbak közé jut­nia. A versenyen való részvétel bebizonyította, hogy többször is el kell indulni az NB Ili­as csapatbajnokság melletti egyéni viadalon is a körösi versenyzőknek, mert ott több lehetőség nyílik új módsze­rek átvételére és a különböző ütésfajták megfigyelésére, majd később a begyakorlás­ra. Üjság még az asztaliteni­szezőknél, hogy megérkezett az NB III-as tabella. A Nagy­kőrösi Kinizsi az ötödik he­lyen végzett a Szabados-cso­portban. Szombati sportműsor Torna Budapest, Játókcsarnok: fér­fi ifjúsági II. osztályú és ser­dülő I. osztályú országos egyé­ni bajnokság. Vasárnapi sportműsor Birkózás Monor: meghívásos, megyei serdülő csapatbajnokság. Torna Budapest, Játékcsarnok: fér­fi ifjúsági II. osztályú és ser­dülő I. osztályú országos egyé­ni bajnokság.

Next

/
Thumbnails
Contents