Pest Megyi Hírlap, 1970. december (14. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-19 / 297. szám

«*I megyei cJtíriap 1910. DECEMBER 19-, SZOMBAT Az országgyűlés elfogadta a jövő évi költségvetést (Folytatás az 1. oldalról.) gyobb mértékű növelésére is. A kiskereskedelmi áruértéke­sítés megközelítőleg 10 száza­lékkal lesz nagyobb. Általában kiegyensúlyozott ellátási hely­zet várható, de néhány ter­mékből — például építőanya­gokból és személygépkocsik­ból — az átlagosnál nagyobb várható kínálat sem fogja ki­elégíteni teljes mértékben az igényeket. Tovább növelik a fogyasztási cikkek importját, elsősorban a szocialista orszá­gokból. Igen figyelemre mél­tónak mondotta a pénzügymi­niszter a fogyasztás szerkeze­tének módosulását, azaz az iparcikkek arányának további növekedését a lakossági vá­sárlásokban. Nem kevésbé lé­nyegesek az olcsó tömegfo­gyasztási cikkek termelésének fokozására, illetőleg folyama­tos kínálatára vonatkozó in­tézkedések. Ami az árszínvonalat illeti, ez igen mérsékelten növek­szik, s ami a legfontosabb, a jövedelmek a lakosság minden rétegénél gyorsab­ban nőnek majd, mint az árak. Körülbelül 90 milliárd fo­rint értékű beruházást tervez a kormány — mondotta a to­vábbiakban Vályi Péter, de miután az igény ennél valami­vel nagyobb, továbbra is fe­szültség várható a beruházási piacokon. Ezért az erre vonat­kozó hiteleket is csak az elha­tározott mértékben folyósít­ják. Viszont nagy erővel fej­lesztik az építőipart és az épí­tőanyag-ipart, hogy tovább ja­vuljanak a beruházási lehető­ségek és a lakásépítkezés ki­látásai. A költségvetés 1971-ben is valamelyes hiánnyal számol, amit a gazdálkodás eredmé­nyességének növelésével mér­sékelni lehet. A hiányt jelen­leg a'népgazdaság hitelrend- . szerében meglevő megtakarí­tásokból fedezzük. Erőteljesen növekednek a társadalom közös fogyasztásá­val kapcsolatos kiadások, ezen belül elsősorban a nyugdíja­sok és a többgyermekes csa­ládok ellátására szánt össze­gek. Jövőre már 160 000 anya veszi igénybe a gyermekgon­dozási segélyt, növekszik az óvodai és bölcsődei férőhelyek száma, az állam a gyermekek még nagyobb hányadának ne­veléséhez nyújt támogatást, te­kintélyes összegeket fordítanak az ifjúság képzésének, neve­lésének előmozdítására. Tu­dományos kutatásra 8 száza­lékkal adnak több pénzt, mint ebben az esztendőben, amellyel erőteljesen fejleszthetők a ku­tatás bázisai és az egyetemi tanszékek. A tanácsi költségvetés fej­lesztéséről szólva a pénzügy- miniszter hangsúlyozta, hogy az önkormányzati szervek fo­kozott mértékben válnak érde­keltté a területükön működő vállalatok munkájának ered­ményességével, ami pedig az eltérő területi adottságokat il­leti, az állami támogatás jól szolgálja majd a társadalmi­lag egyaránt indokolt kiegyen­lítődést. Igen fontos azonban, hogy a megyék maguk is jól szer­vezzék meg városaik és községeik gazdálkodását. Az állami támogatások rend­szere minden téren a gazda­ságosság növelését célozza — hangsúlyozza a miniszter. A követelmények reálisak és ter­mészetesen figyelembe veszik a gyors műszaki fejlesztés le­hetőségeit. a tudományos ered­mények alkalmazását és a be­ruházások ideiének lerövidíté­sét. Befejezésül annak a re­ményének adott kifejezést, hogy mindenki, aki közpénzek­kel gazdálkodik, a lehető leg­többet teszi majd annak érde­kében. hogy a jogos és elis­merhető igényeket még jobban ki lehessen elégíteni. Egri Gyula képviselő, aki a terv- és költségvetési bizottság előadójaként szólalt fel, nagy fontosságot tulajdonított a közgazdasági szabályozók mó­dosításának, amelyek hatására a vállalatok érdekeltebbekké válnak a munkaerő jobb ki­használásában és általában a fegyelmezettebb munkakörül­mények megteremtésében. Ez azonban színvonalasabb veze­tést kíván. A vállalatoknál ne túlzott biztonságra törekedje­nek, hanem előrelátó, kocká­zatot és egyben felelősséget is vállaló intézkedéseket tegye­nek. Ez az egyetlen mód — mondotta —, hogy ne kelljen a költségvetésre hárítani a gyengébb munka következmé­nyeit. Dr. Timár Mátyás, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, egyebek között részletezően szólt a kormány bérpolitikájá­ról. Kijelentette: Jobban kell differenciál­ni, a jobb munkát jobban meg kell fizetni, és a rosz­szat nem szabad eltűrni. Továbbra sem támogatjuk az egyenlősdit. A kormány tudatában van a meglevő aránytalanságoknak, és azon igyekszik segíteni. De miután a javítás „felfelé” tör­ténik, ez csak fokozatosan old­ható meg. Fontos feladat, hogy csökkentsük a családok közöt­ti egy főre jutó jövedelemkü­lönbséget — mondotta. Igen lényeges azonban, hogy az utóbbi években jelentékenyen csökkent a legkisebb jövedel­műek száma. Ennek ellenére mihelyt erre lehetőség nyílik, a kormány nem késlekedik, hogy a csekély jövedelműek helyzetén javítson. Ugyanígy szándékában áll a nők igazsá­gosabb bérezésének és az in­duló diplomások jobb fizetésé­nek megoldása is. A felszólalók közül többen foglalkoztak az oktatás és kü­lönösen a szakképzettség ja­vításának lehetőségeivel. Tí­már Mátyás is hangsúlyozta, hogy az oktatásnak minden szinten követnie kell a ter­melési feladatok változását. Nagyon elgondolkoztató pél­dául, hogy a munkásnőknek még mindig igen csekély há­nyada rendelkezik szakkép­zettséggel, ami befolyásolja helyzetüket. Inokai János bu­dapesti képviselő a felsőokta­tásról szólván a korszerű konstruktőrképzést hiányolta, holott a konstruktőröknek mind nagyobb a szerepük a gazdaság fejlesztésében. A rajztáblákon — jelentet­te ki — sokat lehet nyerni, de igen sokat el is lehet pocsékolni. És példaként elmondotta, mi­lyen megengedhetetlenül nagymértékű még gépiparunk­ban a forgácsolás, mennyi anyagot, szerszámot, energiát, és nem utolsósorban munka­erőt használunk szükségtele­nül. Oktatási, művelődési és eb­ből kifolyólag társadalmi fel­adatokat állított felszólalása középpontjába Simon István Veszprém megyei képviselő, a neves költő is. Véleménye sze­rint a fizikai dolgozók gyer­mekeinek színvonalas, nyu­godt tanulása, különösen fa­luhelyen, máig sem megoldott. A külön foglalkozás ezekkel a gyerekekkel nem vezet kellő eredményre, ezért az erre for­dított összegek igénybevételé­vel inkább fokozatosan kol­légiumi hálózatot kellene lét­rehozni, amely biztosítaná az itt tanuló falusi, tanyasi gye­rekeknek az eredményesebb felkészülését. Németh István Baranya megyei képviselő, egyébként általános iskolai igazgató, ugyancsak a falusi iskolagondokról beszélt. El­mondotta, hogy megyéjében viszonylagosan igen sok a kis- létszámú iskola és ez a tele­pülésből adódó hátrányos helyzet kihat az oktatásra is. Kérte, ennek megfelelően ré­szesüljön nagyobb támogatás­ban a megye oktatásügye. A legtöbb felszólaló képvi­selő mezőgazdasági kérdések­kel foglalkozott. Sárvári Ist­ván Vas megyei állami gaz­dasági igazgató mindenekelőtt arra intette a mezőgazdasági üzemek vezetőit, hogy gazda­ságuk tiszta jövedelmét úgy osszák fel, hogy jusson elegen­dő eszköz gazdálkodásuk fej­lesztésére, a szükséges műtrá­gya- és gépbeszerzésre. És hogy mennyire időszerű volt ez a figyelmeztetés, azt jól mutatja Pályi Sándorné Veszprém megyei kéoviseüő felszólalása. A képviselőnő a gyárakban felhalmozó­dott, eladatlan műtrágya­mennyiségekről szólott, amelyek sajnálatos módon nem kerültek ősszel a föl­dekbe. Említést tett Sárvári István a rendkívül nagy különbsége­ket mutató gabonatermésről is és ezzel kapcsolatban a meg­felelő vegyszeres kezelés és gépi megmunkálás hiányairól. Főleg az alkatrészellátás zök­kenőit nehezményezte. Tűz Ferenc Komárom megyei tsz- elnök szintén megemlítette, hogy fontos gépek állnak a gazdaságokban néhány alkat­rész hiánya miatt. Böhm Jó­zsef, a Somogy megyei tanács vb-elnöke azonban arra is rá­mutatott, hogy nem csupán az átgondoltabb mezőgazdasági gép- és alkarészellátás nagy fontosságú, hanem a gépesítés egészének előrelátó megszer­vezése, amihez hozzátartozik például a gépjavító üzemeik megfelelő fejlesztése is. Egyéb mezőgazdasági prob­lémák is szóba kerültek, töb­bi között az egyes felhasznált vegyi anyagokban, takar­mánytápokban, eszközökben tapasztalt minőségromlás. Ekevasat például — mon­dotta a képviselő — ma jóval többet használnak, mint néhány esztendővel ezelőtt, holott nem nőtt a szántóterület, csupán az ekevas minősége romlott. Késő délután szólalt fel Hu­szár István államtitkár, a Köz­ponti Statisztikai Hivatal el­nöke. A költségvetésből vilá­gosan kiderül, hangsúlyoz­ta, hogy a termelés jobban al­kalmazkodik a keresethez, az ipari értékesítés megnyug­tató módon növekszik és a mezőgazdaság is megfelelően fejlődik. Egyenletesebben nö­vekszik most a reáljövede­lem is, mint a korábbi évek­ben, a fogyasztás is jóval erő­teljesebben bővül, mint meg­előzően. A szolgáltatások fej­lődése azonban nem kielégítő. Számos adat egybevetésével bizonyította, hogy még ami­ben egyik vagy másik évben nem is volt teljesen kielégítő a fejlődés, a most befeje­zett ötéves időszakot vagy különösen az elmúlt két-há- rom évet vizsgálva, igen ör­vendetes előrehaladásról be­szélhetünk. A pénzügyminiszter válasza után az országgyűlés a jövő évi költségvetést, valamint a tanácsok 1971—75. évi pénz­ügyi tervének szabályozását elfogadta és törvényerőre emelte. Ezután került sor dr. Bélák Sándor interpellá­ciójára a közúti forgalom biz­tonságosabbá tétele tárgyá­ban. A belügyminiszter vá­laszát az interpelláló képvi­selő és az országgyűlés tudo­másul vette. Ezzel a parla­ment utolsó ülésszaka befe­jezte munkáját. 1022 méter a Holdon A Lunohod—1 szovjet hold­jármű a TASZSZ legújabb jelentése szerint eddig ösz- szesen 1022 méteres utat tett meg az égitest felszínén. Pén­teken éjszaka a holdjármű délkeleti irányba mozgott. Útja közben kisebb mélyedé­seket küzdött le és köveket került meg. Leállása után az újonnan felkeresett térség panorámaképeit továbbította a földre. Február 23 Genf, Nemzetek Palotája Moszkvában hivatalosan be­jelentették, hogy Genfben, a Nemzetek Palotájában 1971. február 23-án újítja fel mun­káját az ENSZ leszerelési bi­zottsága. A bizottság szovjet és amerikai társelnöke a tag­országok képviselőivel konzul­tálva állapodott meg ebben az időpontban. A MY LAI-I tömeggyilkos­ság végrehajtásával vádolt William Calley amerikai fő­hadnagy perét — tekintettel a közelgő ünnepekre — január 11-ig elnapolták. SZUDÁN MÁSFÉL ÉVTIZEDE Függetlenségének 15« évfor­dulóját ünnepli ma Szudán: 1955. december 19-én a parla­ment határozatot hozott a köz­társaság kikiáltásáról, s ezzel véget ért a több mint fél év­százados angol gyarmati ura­lom. A brit örökség siralmas volt. Az ország elmaradott mezőgazdasága a lakosság el­tartására nem volt elég, sok vidéken nomád és félnomád állapotok uralkodtak, az írás­tudatlanság 95 százalékos volt. Szudán függetlenségének más­fél évtizede során sem fejlőd­hetett zavartalanul. 1953-ban katonai puccs robbant ki és evekig reakciós diktatúra fé­kezte a politikai, gazdasági és társadalmi haladást. 1964-ben népi forradalom söpörte el a diktatúrát, de a feudális bur­zsoázia a maga céljaira hasz­nálta ki a nép győzelmét és megsemmisítette a forradalom vívmányait. Állandó megráz­kódtatásokat okoztak az or­szágban a déli területeken élő, korábban jogfosztott helyzet­ben levő néger törzsek felkelé­sei is. Az afrikai köztársaság törté­nelmében gyökeres fordulat állt be 1969 májusában. A ha­ladó szellemű hazafias gon­dolkodású tisztek egy csoport­ja megdöntötte a reakciós few- dális-burzsoá kormányt, lét­rehozta a forradalmi parancs­noki tanácsot és demokratikus programjával maga mellé állí­totta a lakosság óriási többsé­gét. Nimeri vezérőrnagy irányí­tásával Szudán másfél év alatt mind hazai, mind nemzetközi viszonylatokban gyökeresen megváltozott feltételek közé került. A forradalmi kormány nemcsak meghirdette a de­mokratikus jogok kiterjeszté­sét, a nép életkörülményeinek megjavítását, hanem azóta is tettekkel igazolja programját. Harcot indítottak az analfa­bétizmus és a népbetegségek leküzdésére, a tömegek ellá­tásának megjavítására. Ami másutt talán csekélység, az Szudánban létkérdés: a szom­júság elleni küzdelem, a lakos­ság ellátása egészséges ivóvíz­zel, — ezt külön kormány- szerv intézi. A hazai reakció nem nyu­godott bele hatalmának elvesz­tésében és az idén áprilisban El Mahdi, imám, vallási vezető, volt miniszterelnök lázadást szervezett a forradalmi rend­szer ellen. A lázadást leverték, a kormány pedig a nincstele­nek között szétosztotta az imám és híveinek földbirto­kait. A forradalmi Szudán jelen­tős szerepet tölt be a nemzet­közi politikában is. Az arab népeknek az izraeli agresszió elleni harcában döntő lépés volt, amikor Nimeri elnök megállapodásra jutott a néhai Nasszer elnökkel a két ország erőinek koordinálására. Ez az aktus volt a magva a haladó arab országok szorosabb ösz- szefogásának, a hármas, illet­ve ma már négyes szövetség (EAK, Szudán, Líbia, Szíria) létrehozásának. Szudán gazdasága gyors fej­lődésnek indult és ehhez min­den lehető segítséget megkap a szocialista országoktól, köz­tünk hazánktól is. A leghaté­konyabb segítséget szakembe­rek kiképzésével, a tapaszta­latok átadásával, Szudán ter­mészeti kincseinek felkutatá­sában való közreműködéssel nyújtjuk a baráti afrikai nép­nek. Cyrankiewicz és a Try buna Ludu a lengyelországi zavargásokról Jozef Cyrankiewicz lengyel miniszterelnök csütörtök este rádió- és televízióbeszédben fordult az ország lakosságához. A miniszterelnök leszögezte, a gdanski eseményeket anar­chista, huligán, bűnöző ele­mek, a szocializmus és Len­gyelország ellenségei használ­ták ki. Még ha az utcai tünte­tés szervezőinek nem is volt rossz, kalandor szándéka, de ellenséges, anarchista és bűnö­ző elemek csatlakoztak hozzá­juk, és a tüntetést rablásra, gyújtogatásra, esztelen pusztí­tásra használták fel. Támadást intéztek és lőttek a közrendet és közvagyont védelmező, a polgárok biztonságát védő rendőrökre és katonákra. A miniszterelnök utalt arra, hogy a tragikus összeütközé­sek során a közbiztonsági erők kénytelenek voltak fegyverü­ket használni, és hogy az ösz- szetűzés mind a közbiztonsá­gi erők, mind pedig a polgári személyek között súlyos áldo­zatokat követelt halottakban és sebesültekben. A lengyel miniszterelnök be­szédében rámutatott: az erköl­csi és anyagi kárt okozó ese­ményeket a népi Lengyelor­szág ellenségei kihasználják. Hangsúlyozta, minden előfel­tétele megvan és meg Is lesz annak, hogy a munkásosztály problémáit megoldják. Az el­lenséges elemek azonban a nyugodt, alkotó vita helyett meg akarják bontani az üze­mek normális munkáját, igye­keznek dezorganizálni az or­szág életét, az anarchia új fészkét akarják létrehozni. A lengyel miniszterelnök beszédében az ország minden polgárát felszólította arra, hogy legyen meggondolt, meg­fontolt, tanúsítson felelősség- érzetek vegyen tevékenyen részt a közrend és az állam­polgárok nyugalmának bizto­sításában, a maga helyén mindenki az ország és az ál­lam iránt érzett felelősséggel szálljon szembe az anarchista megmozdulásokkal, keljen a közrend, a társadalmi fegye­lem védelmére. Cyrankiewicz felhívta az ország lakóit: kö­zösítsék ki a provokátorokat, ne hallgassanak a kalandorok­ra és a helyzet komolyságá­nak megfelelő öntudatos ma­gatartást tanúsítsanak. A Trybuna Ludu pénteken „A józan ész és a felelősség parancsa” címmel szerkesztő­ségi cikket közölt. Ebben is­merteti a gdanski események tragikus mérlegét „Mindannyiunknak meg kell különböztetnünk gazdaságunk és a dolgozók helyzetének ne­héz problémáit — amelyeket meg lehet, meg kell és meg fogunk oldani —, az állam és a nép alapvető érdekeitől, amelyeket soha senkinek nincs joga veszélybe sodorni.” „Az államhatalom kötelessé­ge, amelyet a népi Lengyelor­szág elsőrendű állami érdekei diktálnak, hogy szavatolja a nyugalmat, vessen véget az anarchia, a kalandorság és az erőszak mindenfajta kísérleté■> nek” — írja a lap. REKORDÁRON, 6500 font sterlingért kelt el csütörtökön egy londoni árverésen Edou­ard Manet impresszionista fes­tő Lóverseny (Les courses) cí­mű híres litográfiája. Ugyan­ezen az árverésen 4200 fon­tért kelt el Picasso 1904-ben készített „Le répás frugal” című metszete. Ülést tartott a megyei tanács (Folytatás az 1. oldalról.) Cegléden, Nagykőrösön és Nagykátán alakulnak ki. Az agglomerációs övezetben a kiegészítő, könnyűipari ága­zatok fejlesztése a cél, ahol nagyszámú női munkaerőt foglalkoztathatnak. A mező- gazdaság fejlesztésének az a célja, hogy a főváros és megye ellátásához nagyobb mennyi­ségű terméket biztosítson. Legtöbb a teendő az állatte­nyésztésben. Az állomány nö­velése és összetételének javí­tása fontos követelmény. A gyümölcsterület nem változik, csak a nagyüzemi termelés előfeltételeit kell mindenütt biztosítani. A szőlőterület vi­szont jelentősen csökken a megyében. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek kiegészí­tő tevékenységében az élelmi­szer-feldolgozásnak kell sza­bad utat adni. A tervkoncepció szerint 90 ezer holdat öntöznek majd megyeszerte, s a széntüzelés­ről fokozatosan gáz- és villa- mosenergia-ellátásra térnek át. A tanácsülés a településhá­lózat-fejlesztési koncepciót el­fogadta azzal a módosítással, hogy a terv kidolgozásakor a lakosság növekedésének Üte­mét ismét megvizsgálják, mi­vel a tanácsülés véleménye szerint 1985-ben, már több lakója lesz a megyének, mint amennyi a fejlesztési koncepcióban szerepelt. A tanácsülés jóváhagyta a kötelező munkaközvetítésről szóló rendeletet is, amely 1971. január 1-én lép életbe. A megyének 1970. augusztus végéig közel 23 millió forint voit a többletbevétele. Ezt a pénzt most osztották szét. Ki­lencmillió forintot szociális és egészségügyi intézmények kapnak. A vízellátás javításá­ra közel 4,5 millió forintot költenek, a villanyhálózat kor­szerűsítésére pedig több mint hárommilliót. Végül a megyei tanácstagok interpellációira válaszoltak a megyei tanács osztályvezetői. TOT? QJ3HBS *ZTÖ f Az 52. és az 1971. évi 1. játékhéten totószelvényével SZEMÉLYGÉPKOCSIT, lottószelvényével ÖRÖKLAKÁST, továbbá értékes vásárlási utalványokat NYERHET. A RENKÍVÜLI AJÁNDÉK-, ILLETVE JUTALOM­SORSOLÁSOKON.

Next

/
Thumbnails
Contents