Pest Megyi Hírlap, 1970. december (14. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-18 / 296. szám
fkai MlCVEI 1970. DECEMBER 18., PÉNTEK 10 % HÍNÁR A keszthelyi Agrártudományi Egyetem Növénytan és Növényélettan tanszéke dr. Kárpáti István egyetemi docens vezetésével elkészítette a keszthelyi öböl növényvilágának térképét. Gondos felmérések alapján — többek között légi felvételek és kutatóhajók segítségével — megvizsgálták, milyen szerepe van a hínárnak az öböl feltöltődésében. Az eredmény meghökkentő: a 3286 hektárnyi vízfelület 10 százalékát hínár borítja, amely évente 4,5 millió kilogramm zöld tömeget termel. A szakemberek számításai szerint ebből a tömegből pusztulás után évente 460 tonna üledék keletkezik, amely tovább isza- posítja a fürdőhelyet. „Delta“-nyú!ketrecek Országszerte egyre többen foglalkoznak a hasznos, jól kifizetődő nyúltenyésztéssel. Ezt figyelembe véve határozták el a tatabányai Delta Ktsz szakemberei, hogy — hazai viszonylatban elsőként — megkezdik a korszerű kisüzemi nyúlketrecek gyártását. A háromszintes, horganyzott rácslemezekből készült nyúlketre- cet etetővel és önitatóval is felszerelték. Egy-egy blokk 18 rekeszt tartalmaz, s rekeszenként két-két nyulat lehet elhelyezni. A ketrecek hossza és az emeletek száma tetszés szerint növelhető. Mégis van megoldás! AB-rendelés — pellengér nélkül „Kínos ügyben kérem a segítségüket. Talán ismerik a szentendrei járási rendelőintézet öreg épületét. Sajnos, nemcsak öreg, szűk is. Ebből következik az az áldatlan állapot, ami az abortuszbizottság rendelöóráin tapasztalható. Az AB-rendelésre érkező nők közös helyiségben kénytelenek várakozni mindazokkal a férfiakkal, akik EKG-ra, röntgenre, sebészeti rendelésre, munkaalkalmassági vagy gépjárművezetői jogosítványhoz szükséges vizsgálatra, esetleg sorozás előtti vizsgálatra jönnek. Á többit sejthetik. Mit ér az orvosok esküvel fogadott titoktartása, az egészségügyi személyzet diszkréciója, ha a nők ki vannak téve a — nem is mindig józan — várakozók sértő megjegyzéseinek, gúnyos röhögésének? 1 Szentendre elég kis város ahhoz, hogy minden lakosa ismerje egymást, és idejárnak a környező kisközségek betegei is. Ki tudja, hány esetben indult meg a rosszindulatú suttogás, hány férjes asszony vagy fiatal lány életét keserítette meg a pletyka, ha a közös váróban találkozott valamelyik utcabeli ismerőssel?! Nagyon kérem, hassanak oda, hogy az illetékesek tegyeVáltalat Angyalföldi Gyára (Budapest xni., Frangepán utca 7—11.) F E LV E S Z épület-, általános és géplakatosokat, betanftott munkásokat, női és férfi segédmunkásokat, darukötözőket, fűtőket alacsonynyomású kazánokhoz, portásokat, éjjeliőröket, főportást több éves gyakorlattal, asztalosokat. Betanító átképzés tanfolyamot indítunk ács, kőműves, parkettás, műanyagburkoló, festő, tapétázó, épületasztalos, villany-, vízvezeték- és gázszerelő szakmákban. A tanfolyam időtartama 5 hónap. Jelentkezési határidő: 1971'. január 10-ig. A tanfolyam ideje alatt 1700 Ft bért fizetünk. JELENTKEZHETNEK A NYOLC ALTALANOS ISKOLÁT VÉGZETT, 18. ÉLETÉVET BETÖLTÖTT SZEMÉLYEK, 40 ÉVES KORIG. Vidékiek részére szállást adunk. Jelentkezés személyesen: r r * 43. sz. AEV. Szakoktatási Csoport Budapest XI., Dombóvári út 19. [Megközelíthető: 4-es, 41-es, 43-as, 47-es villamossal.) NE FARADJON A SÜTÉSSEL: VÁSÁROLJON AZ ÜNNEPEKRE kiváló, házi minőségű DIÓS- ÉS MÁKOSTEKERCSET, , FONOTT KALÁCSOT! Előzékeny, gyors kiszolgálás A megrendeléseket szaküzleteink veszik fel. Pest megyei Tanács III. sz. Sütőipari Vállalata Cegléd nek végre valamit a helyzet megoldására. Üdvözlettel: egy kétgyermekes édesanya” így szólt a levél, amelynek nyomán egy csütörtök délelőtt — az AB-rendelés napján — útnak indultam Szentendrére. Az öreg, műemlék épületben kopott, récsegős falépcső vezet az emeletre. Benyitok a várószobába. Az első, ami szemembe tűnik, az elkülönülés: külön csoportban üldögélnek a különböző szakrendelésre várakozók, és külön — szinte megbélyegezve — a nő- gyógyászati betegek. Az előbbiek pusmogva beszélgetnek, cukorkával kínálják egymást, s olykor kaján pillantásokat vetnek az utóbbiakra. Azok némán üldögélnek a kopottas fehér pad szélén. Amikor kinyílik a rendelő ajtaja, s az asszisztensnő suttogva érdeklődik, hogy AB-rendelésre vá- rak-e, harminc szempár sze- geződik rám. Tagadó válaszomra minden fej elfordul tőlem. Nem vágyóik tovább érdekes. A pádon most csupán négy asszony ül, vidékiek lehetnek. Mereven nézik maguk előtt a földet. Kérdésemre, milyen érzés iff várakozni, kitör belőlük a keserűség: — Ne is kérdezze! Látta, magát is hogy’ lesték? — Csali egy kis szoba lenne, külön bejárattal... — Úgy érzem itt magam, mint a bűnöző a vádlottak padján. — Legalább valami válaszfalat tennének ide, a pad köré... Dr. Törék László, szülésznőgyógyász főorvos tehetetlenül tárja szét a karját: — Igaza van a levélírónak. Mi is tarthatatlannak érezzük ezt a helyzetet. Többször kértük már, hogy keressenek valami megoldást az illetékesek — addig is, amíg az új járási szakrendelő felépül — eredménytelenül. Az épület műemlék, átalakítani — új ajtót vágni, válaszfalat emelni — tilos. A váróhelyiséget elkeríteni nem lehet, mert itt a hátsó bejáraton áit közlekednek a mentők. Dr. Kővári Aladár igazgatófőorvos ismeri a problémát. Azt is tudja, hogy a nőgyógyászat az épülő, új rendelőben is közös folyosóról nyílik majd a többi szakrendelővel, így írja elő a terv. Azért, ha már birtokon belül lesznek — ígéri —, mindent elkövetnek annak érdekében,' hogy a nő- gyógyászati rendelést a többitől jól szeparáltan végezhessék. — Addig pedig? Egyetlen — átmeneti — megoldást látok: a gyermekgyógyászatot átvinni a Szabadság-forrás útja 2. szám alá, a városi szakrendelőbe; a helyébe tennénk a nőgyógyászatot, ahol külön bejáratot tudunk biztosítani. Dr. Szepessy Barnabás járási főorvos szerint ez a megoldás kivihetetlen: — A városi és járási gyermekgyógyászat összevonása — túlzsúfoltságot eredményezne. A városi szakrendelő megnyitása óta a városban két új gyermekorvosi körzet létesült, s a járásban lényegesen emelkedett az SZTK-biztosítottak száma. — Akkor hát marad minden régiben? A főorvos töpreng egy ideig, aztán beszólítja a vezető védőnőt: — Kérem, jegyezze: Január 1-től kezdődően a Szabadság- forrás útja 2. szám alatt, az anya- és gyermekvédelmi ta nácsadó helyiségeiben tartjuk az AB-rendelést. Ott kizárólag nők fordulnak meg. Heti két alkalommal úgy ütemezzék a tanácsadást, hogy a déli órákban a helyiséget az AB rém delkezésére bocsáthassák. Ezt az intézkedést két héttel hatályba lépése előtt széles körben hozzák nyilvánosságra, hogy az érintettek időben tudomást szerezzenek róla. Őszintén szólva, az egyik szemem sír, a másik meg ne vet. örülök, hogy végre, addig is sikerült jobb megoldást ta látni, amíg az új rendelő felépül. Másrészt viszont nem ér tem: nem lehetett volna ezt már előbb kitalálni? Nyíri Éva 520 EZER DOLLÁR Népgazdaságunk új, jelentős üzeme készült el Kunfehér- tón, az állami gazdaságban. Rövidesen megkezdi munkáját a borkősavüzem. Hazánk, sőt a KGST-országok között is egyedüli ez a gyár. Az eddig kárbaveszett szőlőtörkölyből és borseprőből a gyógyszeripar egyik fontos alapanyagát, az eddig 520 ezer dollár értékben importált borkősavat gyártják majd itt. Melléktermékként pedig pálinka, valamint egy magyar szabadalom, a Karbavitid fehérje tartalmú takarmány is készül. Alföld“ Kecskeméten fr Kecskemét kialakulóban levő új városközpontjában felépült az ország egyik legnagyobb, 5000 négyzetméter alap- területű szövetkezeti nagyáruháza. Már a belső szakipari munkákat végzik a modern kereskedelmi létesítményen, amelyet a tervek szerint jövő tavasszal nyitnak meg. A 13 fogyasztási és értékesítési szövetkezet összefogásával létesülő nagyáruház előreláthatólag számos újdonságnak számító szolgáltatással lepi meg a vásárlókat. Tervezik, hogy saját, „Alföld” cégjelzéssel hoznak forgalomba egyes iparcikkeket, házhoz szállítják az árut, méretre igazítják a ruhákat, és különböző tanácsadói szolgálatra is berendezkednek. FILMJELENET Lipcsében láttam az alábbi jelenetet. Az egyik vasárnap délután filmesek gépesített hada szállta meg az operaház környékét. Készülő játékfilm rövid jelenetét vették itt fel. Örák óta dolgoznak, tíz próbát tartottak, de a rendező még mindig a haját tépi, elégedetlen. Ismétlés, Néhány másodpercig tart csak az egész. A fiatal lány sírva szalad az utcán (szerelmi bánat, mi lehet más...), nem néz körül, és a sarkon majdnem elüti a taxi. Az autóssal van a baj. Nem tudja kiszámítani a tempót, hogy a színésznővel egyszerre érjen a kereszteződéshez. Az újabb sikerteleh felvétel után a bámészkodók közül előugrik egy nyurga férfi, és a rendezőhöz kiált: — Majd én beülök a kocsiba. Egy éve pontosan így ütöttem el egy nőt! (kohlmayer) Éjszaka történt... A napot már régen eltakarta a domb. A kisváros utcáin emberek sétáltak. Horváth Sándor, a téglagyár párttitkára egykedvűen bandukolt a pártház felé. Amikor odaért, már lármázó emberekkel volt tele a terem. Este- nyolc órára rendkívüli megbeszélést hívtak össze. Türelmetlenül várták a járási párttitkárt, mert senki sem tudta miért kellett ilyen sürgősen idejönni. • — Minek hivatott ide bennünket, ha ennyit késik! — mérgelődött az egyik ember, és a többiek kórusban igazat adtak neki. El is határozták, hogy nem várnak tovább. De amikor indulni akartak, megérkezett a járási titkár. A megyebizottságtól jött. Izgatott volt, aztán, amikor egy kicsit csillapult, tréfásan megszólalt: — Elvtársak! Ha Jézusnak nem is sikerült, de mi a mai napon megváltjuk a világot. Szóval, nagy dolog miatt hivattunk ide titeket. Még ma elkezdjük az államosítást. ★ A kisváros mellékutcája, amerre Horváth Sándorék mentek, kihalt volt, csak a villanylámpák himbálták fényüket. Megálltak egy ház előtt. A kapu fölött rozsdás pléh táblán már alig lehetett elolvasni a betűket: „Krassó Kálmán sör- nagykereskedése.” Alatta egy kisebb táblán: „Krassó Szikvízüzem”. De volt egy frissen festett cégér is: „Krassó Kálmán pálinkafőzdéje a dolgozó parasztok szolgálatában”! A kapun belül jámbor kutya csaholt. Hamar megbékélt, és farkát csóválva a jövevények mögé somfordáit. Az ebédlőben Krassó és barátai kártyacsatát vívtak. Krassó éppen ultit akart mondani, amikor benyitott Horváth Sándor, mögötte Tarr László és Gyömbér István. — Jó estét — köszönt illedelmesen Horváth. — Jó estét — fogadta Krassó bizonytalanul. Pillanatnyi zavart mosoly után nyájasan szólt a váratlan vendégekhez: — Minek köszönhetem a látogatást? — Az államosításnak! — felelt Horváth halkan, de határozottan. A csinos Krassóné szorongva nézett Horváthékra. Pillanatok alatt mindent végiggondolt és remegett, amikor megszólalt: — Azt akarja mondani, hogy a mi... ■— Pontosan! — vágott szavába Horváth. — Ezért jöttünk! Leltárt készítünk a vagyontárgyakról és . . Krassó úr az ultit már rég elfelejtette, az eseményeknek ebben a sebes viharában. Arcán úgy változtak a színek, mint színházi reflektorok fényei a sztár homlokán. Krassót, mint híres kereskedőt ismerték három vármegyében. Tudatában most gazdagsága, a kitűnő üzletek és pillanatnyi tehetetlensége kavargóit. A társaság megbénult, csak Horváth szavai törték meg a síri csendet. •» — Krassó úr, kérem a sör- és szikvízüzem kulcsait, és az összes könyvelési anyagot. A kocsmát, ami szintén Krassó úré volt, csak két ajtó választotta el az ebédlőtől és áthallatszott a zene. Krassó úr sohasem szerette a cigányzenét, csupán az üzlet kedvéért tartotta a bandát, s most. hogy meghallotta a hegedű sírását, egy pillanatra megszédült a gyűlölettől. Idegesen vette az acélkasszát elő, a terebélyes, oltárhoz hasonló ebédlőszekrény fiókjából. — Hozd be az üzem kulcsait! — fordult a feleségéhez, és tehetetlenül ha- rapdálta szája szélét. A kocsma pénztárát éjfélkor lezárták. A pincérnő — aki „pausálban” fizetett Krassónak a szoba használatáért — kénvtelen volt megválni éjszakai vendégétől. Hajnali négy órára az üzleti könyveknek, értéknyilvántartásoknak csak a felét tudták átnézni Horváthék, mert bizony elég nehezen ment nekik, sohasem foglalkoztak ilyennel. Krassó percenként itta a lombikban gőzölgő feketét. S, mint aki csatát vesztett, készségesen mutogatta a „tartozik”, „követel” tételeket. Arcán egyre inkább állandósult a sárga szín, aztán halk nyögés kíséretében, eldőlt a kanapén. Horváthék meglepődve, némi részvéttel vették körül Krassó urat. Gyömbér meg is jegyezte: — Nagyon sajnáljuk, de ... Krassóné azonban nem volt ennyire érzékeny, mert sajnálkozva bár, de megszokott hangsúllyal kijelentette: — Sajnos, gyakran előfordul... Az asszony megjegyzésére Krassó úr felült! — Bocsánat urák ..., illetve elvtársak, egy kicsit gyengélkedtem. — Összeszedte erejét, Sorra lapozták, egyeztették az üzleti könyveket. Hajnali öt óra lehetett. Csengettek. A sofőr és a két kocsis jött. Amikor a jövevények meglátták az ebédlőben Horváth Sándort és társait, nem tudták, mire vélni a helyzetet. Balogh János, az idősebb kocsis harminc éve dolgozott Krassónál, de ilyen furcsának még nem látta gazdáját. A sofőr is nagyot nyelt, mielőtt megszólalt: — Krassó úr, itt vagyunk! Krassó kihúzta magát, teste megfeszült, mélyen lélegzett, amely nagy sóhajként jött vissza a torkából: — Nem én rendelkezem! Balogh János Horváthra nézett. Jól ismerte, együtt gyerekeskedtek valamikor a téglagyári dombokon. — És velünk mi lesz? — kérdezte. — Mi lenné? — mondta Horváth —, dolgoztok tovább, mint eddig, vagyis nem egészen úgy.. Délután kezdjük a sör és szódavíz szállítást. Addig fessétek át az autón és a kocsikon a névtáblát írjátok rá, hogy: „Nemzeti Vállalat”. ★ A nap újra eltűnt nyugaton a dombok mögött. Az éjszakai virrasztás után Horváth Sándor fáradtan bandukolt hazafelé. A kisváros csendes volt, mint mindig. Emberek sétáltak az utcán, és a fák susogtak a lassú esti szélben. Vincze György
