Pest Megyi Hírlap, 1970. december (14. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-17 / 295. szám

»vecici S-métitrasni 2 _______ 1970. DECEMBER VJ., CSÜTÖRTÖK A vb napirendjén (Folytatás az 1. oldalról.) A KÖJÁL Pest megyei igaz­gatója beszámolt arról is, hogy a mezőgazdasági üze­mek ipari melléktevékenysé­gét nem mindig jelentik be a közegészségügyi hatóságok­nak. A melléküzemek mun­kahelyeinek 15 százaléka nem felel meg az egészségügyi kö­vetelményeknek, a szociális feltételek pedig 26 százalé­kukban hiányoznak. Pest megye járványügyi helyzete országos viszonylat­iban is kedvező. A fertőző májgyulladás például már hat éve rohamosan csökken. A kanyaró elleni védőoltás bevezetése eredményeként, már alig fordult elő 1970- ben ilyen kór. 1969—70 te­lén azonban igen nagy volt az influenzajárvány. A beteg­séget 10 hét alatt több, mint 330 ezren — a lakosság 37 szá­zaléka — kapták meg. A végrehajtó bizottság a KÖJÁL jelentését elfogadta. Éppen úgy, mint a tanács egészségügyi osztályának el­lenőrző jelentését, amelyet dr. Békés Zoltán megyei fő­orvos terjesztett elő. Ez szin­tén a közegészségügyi helyze­tet vizsgálta. Az egészségügyi osztály javaslatát — hogy a váci kórházat dr. Szőnyi Tibor orvosról nevezzék el — szintén jóváhagyta. A vb napirendjén szerepelt még az a tanácsrendelet is, amely a kötelező munkaköz­vetítés szabályozásáról szól. Ezzel kíván a megyei tanács az indokolatlan munkaerő­vándorlásnak gátat vetni. Zavargások Gdanskban December 14-én és 15-én súlyos utcai zavargások voltak Gdanskban. Kihasználva a gdanski hajógyár dolgozói kö­rében kialakult helyzetet, ka­landor és huligán elemek, akiknek semmi közük a mun­kásosztályhoz, feldúltak és fel­gyújtottak néhány középületet és kiraboltak több tucat üz­letet. A rend helyreállítására törekvő közegek közül egye­seket meggyilkoltak, sokat sú­lyosan megsebesítettek. Ezek jelenleg kórházban vannak. j A huligánok okozta össze- I tűzések következtében hat ember meghalt, néhány tucat megsebesült. A hatóságok által foganato­sított intézkedések a kalandor elemék szétverésére és a rend helyreállítására vezettek a vá­rosban. Ugyanakkor a hatóságok fi­gyelmeztettek arra, hogy a leghatározottabban reagálnak a közrend mindennemű meg­bontására, bármely kormány­ellenes akcióra. Titokzatos rádiónyilatkozat a Csőd Köztársaságban A közép-afrikai Csád Köz­társaság rádiójának kedd esti összefoglalójában nyilatkoza­tot ismertettek, amely Fran­cois Tombalbaye elnök lemon­dását követeli. „Tizenegyéves uralma alatt elvérzett Csád ... elterjedt a korrupció ... a népnek elege van mindebből és követeli: Tombalbaye mondjon le!’’ — hangzik többek között a csádi lakosság sérelmeit felsoroló kiáltványt. A Csád Köztársa­ság részén kitört felkelés el­leni francia idegenlégiósok se­gítségével folyó hadjárattal szemben is felemelte szavát a nyilatkozat egyelőre még is­meretlen szerzője. A hatóságok széles körű nyomozást indítottak, hogy megállapítsák a kiáltvány szerzőjének személyazonossá­gát, valamint azt, miként sike­rült a nyilatkozatot akadály­talanul felolvasni a rádióban. A SALT-forduló pénteken zárul A stratégiai fegyverrendsze­rek korlátozását célzó szov­jet—amerikai megbeszélések szerdai ülése Helsinkiben 3 óra hosszat tartott. Pénteken közleményt adnak ki. A tárgyalásokat 1971-ben. Becsben folytatják, az újra­kezdés időpontjáról még nem született megegyezés. A PEST MEGYEI ALLAM! ÉPÍTŐIPARI VALLAIAT (Budapest XXL, Kiss János altábornagy u. 19-21.) azonnali belépésre felvesz: dömpervezető, asztalos, ács-állványozó, bádogos, burkoló, víz-, gáz-, központifűtés­szerelő, kőműves, lakatos, szigetelő, villanyszerelő, üveges és motorszerelő szakmunkásokat, betanított munkásokat, valamint kubikosokat és segédmunkásokat. Szakmunkásképesités megszerzése a szükséges gyakorlati idő után lehetséges. A vidéki dolgozóknak szállást adunk. Jelentkezés fenti címen, a Munkaerőgazdálkodáson. gyűlés Monoron (Folytatás az 1. oldalról.) uralmukat. Az amerikaiak és a nép árulói a 17. szélességi foktól délre eső országrészt az észak elleni támaszponttá építették ki, hogy északon is döntő csapást mérjenek a felszabadult erőkre és rö­vid idő alatt elért nagy­szerű eredményeikre. Dél- Vietnam népe tehát jogosan fogott fegyvert áruló urai és a francia gyarmatosítók he­lyét elfoglaló betolakodó ame­rikaiakkal szemben. Ez az ellenállás az 50-es évek vé­gére olyan méreteket öltött, hogy ennek hatására az ellen­zéki pártok és politikai cso­portok elhatározták, megala­kítják az ellenállás egységes katonai-politikai szervezetét és meghirdetik az új gyarmato­sítók és vietnami bábjaik ellen az általános felkelést. 1980. december 20-án egy saigoni illegális. kongresszu­son kimondták a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front megalakulását. Ezen az illegá­lis kongresszuson a Vietnami Népi Forradalmi Párt. a Ra­dikális Szocialista Párt, a De­mokrata Párt. a Forradalmi Ifjúsági Szövetség, a népi ön­védelmi fegyveres erők, a szo­lidaritási bizottság, valamint több buddhista és katolikus szövetség képviselői vettek részt. A Felszabadítási Front vezetésével azután tervszerű háborút kezdtek. O a parasztokból létrejött önvédelmi partizánoszta- gok, melynek tagjai nappal földjeiken dolgoznak, és éjjel fegyveres akciókat hajtanak végre; © a járási hatókörű regio­nális partizánosztagok, amelyeknek feladata, a többi között, fegyverek szerzése az ellenségtől; © a reguláris alakulatok, amelyek már nemcsak védekeznek, hanem nagy sza­bású támadóakciókat hajtanak végre és területeket foglalnak el. A tíz éve megalakult Fel- szaoachtási Front célja; meg­szüntetni a háborút úgy, hogy az intervenciós csapaton hagy­jak el az ország területét. Ezt követően demokratikus válasz­tások alapján új kdrmányt kí­ván létrehozni, melynek alap­vető feladata lenne, a genfi egyezmények előírásainak be­tartása. A Felszabadítási Front egy független és semleges Déi- Vietnamot akar, hogy mód le­gyen lépésrői-lépésre az or­szág újraegyesítésére is. A Dél- Vietnami Felszabadítási Front harcosai, katonái mér egy év­tized óta harcolnak hősiesen hazájuk szabadságáért. Az eredmény az, hogy a világ legerősebb kapitalista hadse­rege felett számtalan győzel­met arattak, és már eddig kö­zel tíz milliónyi lakos szaba­dult fel az amerikai bábon uralma alól. Ki ne emlékezne az 1968. évi holdújévi offen­zívára, amikor a szabadság- harcosok — a néptől támogat­va — a városokban is megin­gatták a betolakodók és kreatú­ráik hatalmát. A szabadság- harcosok sikereinek záloga, hogy minden egyes ember meggyőződéssel vallja ügyük igazságos voltát. Az igaz ügy az alapja, hogy e harcot a vi­lág minden becsületes embere támogatja és most az évfordu­ló alkalmával kegyelettel gon­dol e harc hősi halottaira is. A Felszabadítási Front az or­szág felszabadított részein, amely a terület kétharmadát teszi ki, már eddig kétmillió hektár földet osztott szét a pa­rasztok között, és töredékére szállította le a földbérleti dí­jakat és a kamatokat. Gondos­kodik a termelés feltételeiről, hiszen már eddig mintegy hat­száz kilométer hosszúságú csa­tornát építettek, hogy partjai mentén az évi kétszeri aratást lehetővé tegye. Annak a tény­nek, hogy az agresszorok el­len folytatott háború mellett a Felszabadítási Front a fel­szabadított területeken igazsá­gos és rendezett életet terem­tett, nagy hatása van az egész népre. A harc természetesen súlyos veszteségeket okozott az amerikai agresszorok és csat­lósaik soraiban. Az agresz- szióért felelős agresszorok ar­ra számítottak, hogy gyors ka­tonai győzelemhez jutnak dé­len, ha megakadályozzák a VDK segítségnyújtását déli testvéreiknek. Hogy ezt elér­hessék, és a világ felé is indo­kolni tudják tettüket, egy ha­zug provokációhoz folyamod­tak, amelyet azóta a történe­lem a tonkini incidens néven tart számon. E haditengerésze­ti kaland szolgált ürügyként, hogy 1964. augusztus 2-án ki­terjesszék a háborút a VDK- ra, egy szuverén szocialista or­szágra is. Az USA példátlanul véres légi háborút folytatott a VDK ellen, amellyel azt akarták el­érni, hogy lakott területek bombázásával tízezreket ölje­nek meg, és így bomlasszák fel a szocialista államrendszert. A példátlan légi háború során teljesen felperzselték a demi- litarizált övezettől északra eső tartományokat, és hét hónapon át vezettek légi ostromot a fő­város, Hanoi, valamint a leg­nagyobb kikötőváros, Haifong ellen. A szörnyű légi bombá­zást újabb országra, Laoszra is kiterjesztették ugyanazzal a hazug indokkal, hogy a laoszi őserdőkön keresztül érkézül segítség a déli partizánoknak. Az eredmény mindenki előtt ismeretes. A dél-vietnami szabadság- harc növekvő erővel folytató­dott, a szocialista rendszer északon nem meggyengült, ha­nem hallatlan módon meg­erősödött, ugyanakkor az ame­rikaiak közel három és fél ezer repülőgépet vesztettek. A légi agresszió nem megoldotta, ha­nem tovább fokozta az USA nehézségeit. A nemzetközi fel­háborodás nyomán magasra csapott az amerikai agresszió elleni tiltakozás, megnőtt és politikai tényezővé vált a há­borúellenes mozgalom magá­ban az USÁ-ban is. Végül Johnson elnök kénytelen volt látványosan beismerni a vere­séget A dél-vietnami szabad­ságharcosok a felszabadított területek védelmét olyannyira megerősítették, hogy szabad és demokratikus választásokat tarthattak. Ennek eredménye­ként ' több mint háromezer helységben létrejöttek a népi hatalmi szervek. E választott népi hatalmi szervek létrejötte útján megalakulhatott a nép feltétlen bizalmát élvező Ideig­lenes Forradalmi Kormány is. A népi kormány képviselői ma ott ülnek a párizsi tárgya­lóasztalnál, és az amerikai ag- resszor és bábjainak képvise­lői kénytelenek ebbe belenyu­godni. A népi kormány mindazon erőket képviseli, melyek he- lyetfoglalnak á Felszabadítási Frontban. Képviselői a pá­rizsi tárgyalóasztalnál tehát az egész népet képviselik és a nép óhaja benne van az itt előterjesztett tíz-, majd ötpontos béketerv­ben. Az előterjesztett bé­keterv — amely egyezik a VDK hasonló négypontos ter­vével — abban jelöli meg a béke helyreállításának tel­tételeit, hogy Thieu, Ky és Kiem hazaárulók kivételével tisztességes,, a nép különböző rétegeit valóban képviselő ha­zafiakból koalíciós kormány jöjjön létre, és 1971. június 30-ig az USA vonja ki agresz- sziós csapatait az országból. Ügy hiszem, hogy az Ideigle­nes Forradalmi Kormány ja­vaslatainak megvalósítása a béke feltétele Vietnamban, ezért mi is fenntartás nélkül támogatjuk. A Dél-Vietnami Ideiglenes Forradalmi Kor­mány javaslatával szemben áll Nixon elnök legutóbbi hazug, úgynevezett „békejavaslata”, amely azt ajánlja, hogy a harcoló felek maradjanak mostani állásaikban és e fel­tétel mellett jöjjön létre a tűzszünet. Nixon célja világos, így akarja állandósítani az agresszió eredményeit. Dél- Vietnam népe nem fogadhat el ilyen átlátszóan csalárd javaslatot. Különben sem le­hetséges az, hogy az agresz- szor válassza meg, mikor és hol fejezi be a harci cselek­ményeiket. Ismeretes, hogy a Dél-Viet­nami Ideiglenes Forradalmi Kormány első külpolitikai lé­pése voit a független Kam­bodzsa határainak elismerése. Az is ismert, hogy az USA-. val együtt a dél-vietnami báb­kormány soha nem tett ha­sonló nyilatkozatot. E maga­tartás értelme ma már vilá­gos. A kambodzsai reakció képviselői érdekében, az USA és bábjai tervezték, majd megvalósították Kambodzsa függetlenségének és semleges- ségi státuszának felrúgását, így állhatott elő olyan helyzet, hogy a dél-vietnami bábrezsim ma gazdája megbí­zásából már •: megszállóként tartózkodik Kambodzsában. Ugyanakkor a khmer népi erőit a dél-vietnami szabad­ságharcosokkal vállvetve har­colnak az egész Indokínát lángba borító agresszió® és reakciós erők ellen. Kambodzsa megtámadása sem segített azonban a Nixo- ni elképzelések megvalósítá­sában, ezért Nixon felújította a VDK elleni bombázásokat, arra fezámított, hogy így meg­félemlítő akcióval kényszeríti rá ellenfeleire a párizsi tár­gyalóasztalnál akaratát Á Nixon-kormány a bombázások felújításával tulajdonképpen arra az útra lépett, amelyet a Johnson-féle adminisztráció már végigjárt — egészen a bukásig... „Ez a politika -r állapították meg a Varsói Szerződés államainak berlini tanácskozásán” — a nemzeti felszabadító mozgalmak elnyo­másának, a durva imperialis­ta diktátumnak a politikája, amely fegyveres erőszakkal próbálja kikényszeríteni a né­pekből saját követeléseinek teljesítését”. És tovább., f „Minél inkább kiterjeszti a* USA az intervenciót annál határozottabb visszautasítás­ban részesül a hős vietnami nép részéről, amely a maga oldalán tudhatja a testvéri szocialista országok, a világ összes szabadságszerető erői-, nek támogatását”. Az MSZMP X. kongresszusa is aláhúzta: „Minden tőlünís telhető segítséget meg kell ad-1 ni az amerikai agresszióval szemben hősiesen küzdő Viet­nam, Laosz és Kambodzsa né­pének”. A kormányadta segít­ségen túl a magyar társadat mi szervek is segítő kezet nyújtanak a harcoló dél-viet­nami népnek. Ez internaciona­lista kötelesség, ez becsületbe­li ügy, hiszen mi is az impe­rialistaellenes nemzetközi front azonos oldalán állunk. Ä harc mind a csatamezt kön, mind a tárgyalóasztal mellett a vietnami béke meg­teremtéséért folyik. Ha a béke helyreáll, a VDK folytathatja a szocialista építést, és déle« is meggyorsul a társadalmi haladás. Ez az út, amelyen el­jut mindkét országrész népe az egyesített szabad demokra­tikus Vietnamhoz^ Éljen a 10 éves DN FF! Éljen a magyar és vietnami nép barátsága! Éljenek a bé­ke és haladás erői, melyek tá-; mogatják a hős vietnami nép szabadságharcát — fejezte ba Harmati elvtárs ünnepi be*; szédét Ezután bensőséges, melég pillanatok következtek. An úttörők énekeltek, a dolgozók megajándékozták a vietnami elvtársakat. Az ünnepség to­vábbi részében felszólal! Dinh-Ba-Thi nagykövet éa Pham-Thai Than, a delegáció vezetője. Végezetül a nagygyűlés részvevői tiltakozó táviratot küldtek az Országos Béketa­nácsnak, amelyben kifejezésre juttatták az amerikai agresz- szió elleni tiltakozásukat.

Next

/
Thumbnails
Contents