Pest Megyi Hírlap, 1970. december (14. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-15 / 293. szám
rtai uccrei 8 1970. DECEMBER 15., KEDD // Nagykőrösi éjjeli menedékhely // Február közepén a Nyírségben megjelenik a „haver ’. A haver a szomszéd faluba való, vagy sógor, vagy ismerős; barát vagy jóbeszédű, bekopog a házba, putriba és jó tanácsot ad:. „Gyere öreg Nagykőrösre dolgozni, az állami gazdaság ba, jó pénz, kényelmes szállás, könnyű munka!" Ha a „haver”, a toborzó húsz munkást gyűjtött, egyhavi munkabért kap a gazdaságtól. És márciusban megérkeznek Nagykőrösre az Idénymunkások. faladat és szqllás A Nagykőrösi Állami Gazdaságban minden munkáskézre szükség van, különösen a mezőgazdasági kampányok idején. Feladatot ad a 12 ezer hold, a kalászos, a kukorica, a kajszi, meggy, szilva: gyümölcsös, a 250 hold szőlő, a két tehenészeti telep, a sertés, a juh, a bárány. Az állami gazdaság dolgozóinak létszáma: 600. Az idénymunkások döntő mértékben a szőlőkben dolgoznak, szükség van ezekre az emberekre! És márciusban megérkeznek Nagykőrösre az idénymunkások. Ismertetik velük feladataikat, s bemutatják nekik szállásukat. Nirchknopf László, a Nagykőrösi Állami Gazdaság igazgatója: „1953-ban épültek ezek a munkásszállások, külső W. C.-vel, mosdóvályúval, kőlap padozattal — az akkori követelményeknek megfelelően. Három épületünk van, egyben 60 személy helyezhető el, egy szobában tíz ember él. Ez korszerűtlen munkásszállás, a mosdással, a higiéniával van probléma. Az idénymunkások között sok a cigány. A gondnok reggel elkülöníti a férfiakat és a nőket, de estére újra összeköltöznek a családok. Tavasszal még a gyerekeket is hozták, de felpakoltuk őket és hazaküldtük.” S állás és élet A kis épület szürke és rideg, középen folyosó, egy szobába lépünk, a teremben vagy öt ágy — nem feküdnék bele —, a kövezeten szemét, mocsok, az asztalon ételmaradék, a székeken széthányt ruházat, a kályha körül szemétdomb. Az egyik ágyon fekszik Szőlő- si Sándor; Békés megye Körösújfalu községéből való, 22 éves, nős, a kályha körül 18 éves felesége tesz-vesz. — Négy hónapja dolgozom itt, a falumból már mások is jöttek Nagykőrösre, munkára. Lakatos Lajos hívott. Otthon a tsz nem nagyon fizet, itt rákerültem az autóra, rakodok és havi 2800—3000 forintot keresek. A feleségem a magtárban dolgozik, a szárítónál, tengerit forgat, 1200 forintot kap tisztán. Csak olyan helyre jöttünk, ahol együtt lehetünk. — Ruházkodunk. Vettünk egy öltönyt, egy ruhát, két cipőt, egy rádiót, fehérneműt. Anyagilag összeszedjük magunkat Január egytől véglegesítenek, szeretnénk itt maradni. Jövőre havi kétezer forintot rakunk félre. — Még sose láttunk munkásszállást. Nem rossz ez, csak furcsa. Együtt lakunk egy másik, fiatal házaspárral. Az öltözködéssel van baj, a feleségem ruhástul fekszik az ágyba, s a takaró alatt vetkőzik le... Itt nem nyitják ki a tévét ... Délután jönnek a takarítónők, néha az ember étvágya is elmegy, akkora a mocsok. Ha szép lenne a szoba, megkímélnénk! Este befütünk, jó meleg van, de reggelre kihűl a szoba. — A pénz tart itt. Nagykőrösön leszünk még néhány évet, aztán hazamegyünk. (Apáméknál két szoba, konyha vár!) Jobb lenne otthon lakni. De a pénz! Az albérlet 500—600 forint. Itt ketten 40 forintot fizetünk a munkás- szállásért, 720 forintért egy hónapon át reggelit, ebédet, vacsorát kapunk ... Váliozíatni kell! A Nagykőrösi Állami Gazdaság tavalyi termelési értéke 53 millió forint volt, 1975-re eléri a százmilliót. A gazda- daság fejlesztési alapja kb. 5 I millió forint: a sertéstelep építése miatt 1975-ig a fejlesztési alap nagy része lekötött. | Tavaly 2,4 millió, idén hárommillió forint értékű nyereséget könyveltek el! Idén az egyik munkásszállást modernizálták. Felszámolták a mosdóvályút, bevezették a vizet, zuhanyozót építettek, a padlót parkettázták — a felújítás százezer forintba került. 1971 telén (!) a másik két munkásszállást is hasonlóan átalakítják. Nyugtatja az állami gazdaság vezetőit, hogy ilyen körülmények közé is jönnek emberek, s nem akarnak hazamenni, mert otthon ilyen lakásuk sincs. Aztán, nyugtató az a tudat is, hogy a cigányok úgyis tönkretennék a szépet ugyanúgy, mint a csúnyát. És így bezárul a kör! A körzeti orvos haja meg az égnek áll, amikor az itteni viszonyokat tanulmányozza. A város és az állami gazdaság vezetői ne engedjék, hogy ilyen körülmények között tavasszal újra megnyissa kapuit Nagykőrös „éjjeli menedékhelye"! ' Fóti Péter ÜL ORSZÁGOS KÖNYVTÁRÜGYI KHRiCIA December 15—16—17-én tartják Budapesten, a XI. Bocskay út 37-ben levő TIT-stúdió helyiségében a III. országos könyvtárügyi konferenciát, amelynek vezéreszméje a könyvtár és a társadalom viszonya; — Orbán László művelődésügyi miniszterhelyettes nyitja meg. A szervező bizottság elnöke, dr. Walleshausen Gyula, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem könyvtárának igazgatóhelyettese, elmondotta, hogy a konferencia célja: a figyelem felkeltése. A könyvtárak, a tudományos kutatás és a közművelődés műhelyei, s mint ilyenek, egy ponton találkoznak: ez a találkozási pont a meggyőződés. amely szerint mindenekelőtt gondolkodásra kell nevelni a felnövő nemzedéket, a gyerekeket. Ebben a feladatban nagy szerepet kell vállalnia a könyvtárosoknak. A háromnapos program keretében a hazai könyvtárosok külföldi küldöttekkel is megFLAMINGÓVIRÁGÖK Az állatkerti pálmaházban nyílnak a flamingóvirágok. Ezek a levéldísz-növények a konty-virágféléknek a trópusi Amerikában honos képviselői. beszélést folytatnak a Művelődésügyi Minisztériumban. Kun Béláné köszöntése Kun Bélánét, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő harcosának özvegyét 80. születésnapja alkalmából köszöntötte Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, és átadta neki a Központi Bizottság levelét és ajándékát. Jelen volt Biszku Béla, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára. Moholiak Pécsett Lakodalom van a mi utcánkban A jugoszláviai magyar lakta Mohol község művészeti együttese — a KPVDSZ vendégeként — Pécsett vendégszerepei. A Zenta melletti falu lakói maguk gyűjtötték össze és dolgozták fel színpadi előadásra az ottani népszokásokat, táncokat és dalokat. Az ötven- tagú együttes vasárnap díszelőadáson mutatta be „Lakodalom van a mi utcánkban” című, táncos, dalos, zenés népi játékát. Luca napján A Somogy megyei Szenna | Luca-napi népszokások. De- községben még ma is élnek a I cember 13-án hajnalban a falu legényei lopott fahasábbal a vállukon felkeresik az ismerősöket. A néphit szerint a ház, ahol megfordulnak és elvégzik szertartásaikat, bőséges „tojásáldásra” számíthat. Ezt a népszokást nevezik „kotyulásnak”. A képen: A legény a lopott fahasábon ülve várja, hogy a háziasszony megszórja kukoricával. A vakáció idején gazdag, változatos programmal gondoskodik a rádió ifjú hallga- tóimak szórakozásáról: egyebek között több mesejáték premierjére kerül sor, gyermekoperákat és sokféle prózai és zenei műsort mutatnak be. Bizonyára sikere lesz az „Űrkori történet” című több részes tudományos-fantasztikus rádiói átéknak, amelyet Botond Boiics György és László Endre írt. Feldolgozták rádiójátékra Beecher—Stowe népszerű regényét a „Tamás bátya kunyhóját”. Ismét hallhatják a legkisebbek Mark Twain „Koldus és királyfi” című művének rádióadaptációját. A rádiószínház is készült a szünidőre gyermekprogrammal: sugározzák „A senki karácsonyfája” című rádiólegendát. Egy másik érdekes bemutató a „Bálaiton-tündére” című mesejáték. Preutzler regényét, „A muzsikáló kávédaráló” címmel közvetítik két részben. A zenei műsorok közül érdekesség Benjamin Britten „Az arany hiúság” című meseoperája. A „Kóruspódium” műsorában az ifjú zenebarátok központi kórusa szerepel. A Magyar Rádió és Televízió gyermekkórusa új felvételeinek szemléjén az együttes cseh, magyar, német és francia karácsonyi énekeket mutat be. A rádióiskola a vakáció idején sem tart szünetet. Rendszeresen jelentkeznek az „Ezeregy délelőtt”, a „Harsan a kürtszó” és a „Miska bácsi lemezesládája” című műsorok. A „Húszas stúdió” ezúttal Csongrád megyébe látogat el. A „Fiatalok hullámhosszán" című adásban Soós Zoltán „Szélirány az indításhoz” című elbeszélő költeményének dramatizált változatát sugározzák. A teenagerek kedvelt műsora a „Csak fiataloknak”, a szünidőben a szokottnál többször jelentkezik. Az úttörő parlamenti fenyőünnepének a rádió jóvoltából minden gyermek részvevőjévé válhat: december 26-án kora- délutárt kapcsolják az ország- ház kupolacsarnokát, s egyenesben közvetítik az ott zajló eseményeket. A cukor ára nem változik MÉM-tájékoztató a répatermesitcsröl A lakosság nem érezheti meg, hogy baj van a cukorrépa-termesztéssel! Ez volt a mottója annak a sajtótájékoztatónak, amelyet tegnap délelőtt dr. Gergely István mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes tartott. Beszámolt arról, hogy az utóbbi egy évben jelentősen csökkent a cukorrépa vetésterülete. Ennek az az oka, hogy a gazdaságokban mór nincs akkora munkaerő-felesleg, hogy érdemes legyen a foglalkoztatás biztosítása érdekében cukorrépát termelni. Legtöbb helyen pedig a cukorrépa-termelés gépesítése igen alacsony színvonalú. A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok ezért szívesebben foglalkoznak más növények termesztésével. S 1970-ben tovább zsugorodik a vetésterület. Közel 800 gazdaság, csökkentette a cukorrépa-területét, majdnem háromszáz pedig megszüntette a termelést. Eddig mindössze 90 000 holdnyi cukorrépára kötöttek szerződést a gyárakkal. Ez 24 ezer holddal kevesebb, mint tavaly volt. Ez hát a helyzet jelenleg — idehaza. Külföldön is konjunkturális cikk a cukor. Az ára egy-két év alatt megháromszorozódott. Éppen ezért igen fontos, hogy a hazai szükségletet hazai termékből fedezzük. A minisztérium ennek érdekében azt tűzte ki célul, hogy a cukorrépa-termesztés műszaki színvonalát emelje. Ez azonban nemcsak elmélet: gyakorlati intézkedéseket is tesznek. Hatályon kívül helyezték azt a gazdasági bizottsági határozatot, amely a cukorrépa má- zsánkénti árának négy forinttal való csökkentését mondta ki. 1971-től a cukorrépa-termesztés speciális gépeinek megvásárlási költségéből 70 százalékot vállal magára az állam. Fokozzák a közvetlen anyagi érdekeltséget is. Premizálják azokat a gazdaságokat, amelyek nagyobb területen termesztenek cukorrépát. Természetesen azonban nem elegendő, hogy az állam vállalja a gépi beruházások jelentős részét. Ehhez arra is szükség van, hogy a gépgyártó vállalatok megfelelő mennyiségű cukorrépa-betakarító berendezést készítsenek. Jó minőségű vetőmag is kell, amelynek nagy részét hazai forrásból biztosítják. De várható, hogy importálunk is. A tervek szerint korszerűsítik a cukoripart, azaz a tizenegy magyarországi cukorgyárba modern gépeket, új berendezéseket szerelnek. Remélhető, hogy 1975-re már a teljes hazai cukorszükségletet magyar termékből, magyar, gyárakban állítják elő, s ez nem kis mennyiség, mivel a jelenlegi egy főre jutó 33 kilogramm cukor helyett 1975- ben a fogyasztás 37 kilogrammra emelkedik. Egy biztos: ■ cukor mindig lesz az üzletekben, és az árát sem emelik. Fedettuszoda az iskolaudvaron A jövő év elejére ismét iskolauszodát avatnak a fővárosban. A X. kerületben, az Ihász utca 27. szám alatti gépipari szakközépiskola udvarán építik meg a kőbányai diákok tanuszodáját. A fedett, 8 méter széles, 15 méter hosszú és 1,20 méter mély uszodát műanyaggal borítják be, s műanyagból készül a medence is. Kiváló áruk fórumán Körösi lencsés kolbász LENFONO-ABROSZOK Az esztétikailag és minőségileg tartósan jó vagy igen jó színvonalat tartó áruk megkaphatják a kiváló jelzést, ha termékeikkel beneveznek, s a zsűri elfogadja. A lepergett három és fél esztendő alatt, amióta „Kiváló Áruk Fóruma” létezik, s időről időre dönt is a megkülönböztető jelek használatáról, közel 700 termék viselheti azt. A benevezettek közül majdnem a felét nem tartották megfelelőnek a megkülönböztetésre. Többek között erről szóltak Túrák az aggteleki barlangban Az aggteleki cseppkőbarlang „természetes légkondicionálása” évezredek óta téÚjságárus becsületkasszával Budakalász, Lenfonó, HÉV-állo- mós. Néhány lépésre a váróteremtől van egy újságárus. Ebben még nincs semmi különleges, abban viszont igen, hogy a kuckóban senkit nem találni, ám újságot mégis lehet vásárolni. A napilapok a bódén kívüli újságtartókban vannak, és mellettük a „becsületkasz- sza”. — Van ráfizetés? — Másfél éve vezettem be ezt a rendszert — mondja Seiber József hírlapárus — kezdetben jelentős többletem volt, ma viszont előfordul kisebb- nagyobb hiány. Azt hiszem, ennek az az oka, hogy a környéken sok — hogy úgy mondjam — „kétes” ember is dolgozik. . — A hiány ellenére megéri ezt így csinálni? — Nyilvánvaló, hiszen, ha nem érné meg, nem is csinálnám. Ez idő alatt felszállók a vonatra és ott árulom az újságokat. Ezenkívül reggelente az előfizetőknek is én viszem ki a megrendelt lapokat. — Három ember munkáját végzi, vajon mekkora lehet a forgalma? És hány órát dolgozhat naponta? — Tessék kiszámítani, reggel korán kelek, hogy időben házhoz szállítsam a lapokat, aztán vonatra szállók, eközben a pavilonban hagyott újságokat vásárolják a becsületes, vagy néha nem becsületes kuncsaftok, aztán egy kicsit itt időzöm, majd újból vonatra szállók, hogy az Esti Hírlapjaimat is el tudjam adni... Havonta 70—80 ezer forint forgalmam van. — m — len-nyáron egyaránt, tíz-ti- zenkét fokos hőmérsékleten tartja a sziklaüregek kristálytiszta levegőjét. így a föld alatti termek bejárása hegyi kirándulásnak felel meg. A természetjárók örömére most érdekes kezdeményezést valósítanak meg. Az esős, havas téli napokon a száraz barlangban úgynevezett hosszú túrákat szerveznek. Az ötórás útvonalon páratlan szépségű cseppkőképződményekben és természeti ritkaságokban gyönyörköd-' hetnek a látogatók. • A barlangjárás során zenei élményben is részesülnek a túrázók. A megyei Idegenforgalmi Hivatal az úgynevezett hangversenyteremben — ahol nyaranta nagy zenekarok részvételével koncerteket tartanak, hangszórókat szereltetett fel, s a barlang bejárata melletti központi épületből a nap minden szakában magnószalagokról komolyzenét sugároznak. Az első zenés föld alatti hosz- szú túrára az új esztendő első napján kerül sor. tegnap egy sajtótájékoztató keretében az őszi pályázat eredményeiről értesítve az újságírókat. A címet most elnyert gyártmányok az Otthon Áruházban láthatók. Közöttük sorakozik a Nagykőrösi Konzervgyár kolbászos lencse és hússzeletes burgonyafőzelék készítménye, s a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat több abrosza, törlőruhája. Nagy textilipari vállalatunkról egyébként külön megjegyzi a közrebocsátott jelentés, hogy „termékeikről a legnagyobb elismerés hangján kell szólni”. Sokféle méteráru, egy igen jól sikerült és olcsó férfiöltöny, modern, áramvonalas, az eddigi formáktól eltérő teena- ger-kerékpár, italfélék, bútorkészlet, tarka szőnyegek találhatók a legújabb kiválók között. A sajtótájékoztatón egyébként szóba került az is, •hogy a megkülönböztető jelzést kapott árucikkek egy része alig kapható, s a jövőben a belföldi forgalmazás, illetve nagyobb tételek legyártása is legyen az odaítélés egyik feltétele. Sinkovits - defekt Vasárnap délelőtt a Vas megyei Vát és Nemesbőd közötti útvonalon Sinkovits Imre színművész gépkocsijával — gumidefekt miatt — az árokba hajtott és egy fának ütközött. A szombathelyi Markusovszky kórházba szállították, ahol megállapították, hegy sérülése könnyű, 8 napon belül gyógyuló. A kerékpáros halála Halálos kimenetelű balesetet okozott egy kerékpáros figyelmetlensége Vácott. Hártó Lászlóné 51 éves kézbesítő gépét tolva, féktávolságon belü) egy teherautó elé lépett, amely elgázolta. A figyelmetlen asz- szony súlyos sérüléseibe a helyszínen belehalt. Téli vakáció a rádióban
