Pest Megyi Hírlap, 1970. december (14. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-13 / 292. szám

Jászkarajenői kis muzsikusok Hangversenyt tartottak pénteken a jászkarajenői művelődési házban a köz­ség zeneiskolásai. A gye­rekek az Abonyi Zeneiskola kihelyezett tagozatának nö­vendékei és félévi eredmé­nyeikről adtak számot. Jászkarajenőn 52 gyerek vesz részt zenei oktatáson. MÁV-nyugdíjasok figyelmébe PEST MEGYEI ülftUP KÜLÖNKIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM, 292. SZÄM 1970. DECEMBER 13., VASÄRNAP Teljesítették már a tervüket A Vasutasok Szakszerveze­tének ceglédi nyugdíjascso­portja december 18-án tartja negyedévi taggyűlését a vas­utasotthon székházában (Tele­ki u. 14.). Munkahely a padlástérben Tíz kéményseprő — négyezer-nyolcszöz kémény FOGADOORAK Dr. Gaál Lajos megbízott járási vb-elnök december 15- én, délelőtt 8 órától 12 óráig a járási tanács hivatali helyisé­gében fogadóórákat tart. A Pest megyei Kéménysep­rő és Cserépkályhaépítő Vál­lalat helyi kirendeltségének helyettes vezetője adott tájé­koztatást a kirendeltség mun­kájáról. — Részekre osztottuk a vá­ros bel- és külterületét, és minden dolgozónknak városi és NYUGDÍJASOK, feliér asztal körül Egy délelőtt as új kórházban Beszélgetéstől zsong az új ceglédi kórház könyvtárszo­bája. Itt, ahol máskor szak­mai megbeszélés folyik, tu­dományos előadás hangzik, vagy buzgó kutató munka színhelye egy-egy csöndes sa­rok, most terített asztal mel­lett ül a népes társaság. Hu­szonheten vannak. Őszült haj- koronás nők, deres halántékú, vagy épp tar koponyájú fér­fiak: Azok, akik tovább folytatták napi munkájukat a kórház­ban, meleg kézfogással bú­csúztak a hazatérőktől, jó egészséget kívánva nekik még hosszú időre. tanyai körzetet jelöltünk ki — mondotta. — Jelenleg tíz kéményseprő szakmunkásunk van, és még legalább kettőre lenne szükségünk. Az iparitanuló-képzés fe­hér folt ebben a szak­mában. Nincs jelentkező. Tavaly ugyan jelentkezett két fiatal, de pár hónapos ittlét után itthagyták a vállalatot. — Az utóbbi évtizedek nem sok változást hoztak a szak­ma és a szerszámok fejlődésé­ben nálunk. Ügy halljuk, Pes­ten már vannak újabb pró­bálkozások, de Cegléden még minden a hagyományos mó­don történik. — Szerszámaink változat­lanul a karikasöprű, a csőke­fe, a kaparóvas, a kéményége­tő, a golyó és a kötél, meg a többi régies eszköz. Azért a munkafeltételek mégis javul­tak. A legtöbb kémény meg­közelíthető a padlástérből, ritka az olyan hely, ahol tetőt kelljen mászni a kéménysep­rőnek. A kémények átvizsgá­lásakor megállapítják, nincs-e benne beépített tárgy, faszer­kezet, nincs-e átszivárgás a hiányos kéményvakolat miatt, nem akadályozza-e a rossz kéményfej a tüzelést. A ké­ményseprők feladata a díjbe­szedés is. A ceglédi kirendeltség a szakmunkáshiány ellenére is teljesítette éves tervét már. Hogy tennivalóik sora bővül­jön, újabban gázvezeték bekö­tésével is foglalkoznak, ezt a munkát is megtanulták. A legújabb összesítés sze­rint Cegléden 4800 kéményt kell tisztítaniuk, öt évvel ez­előtt több mint kétezer ké­mény volt a gondjaikra bíz­va. (csat—) (—esk—) Szalad a királyné a kórház nyugdíjasai. — Érezzék otthon magukat ftt — hangzott pár perccel ez­előtt dr. Unoka József igaz­gató-főorvos szíves szava, majd pedig ismertetése az új kórház munkájáról, távlati terveiről. 'wn ' — Érezzék otthon magukat! — És az egykori ápolónők, műtősök, konyhai és műszaki dolgozók megpróbálták ezt tenni. Nehezen ment. Hát hogyne — hiszen ők nem ezt a kórházat ismerték, nem ezt az egészségügyi csodapalotát, ámelyhez hasonló még nem sok akad az országban. Job­ban emlékeznek az egykori huszárlaktanyából alakított kórházra, a város másik vé­gén volt földszintes, nyirkos falú szülőotthonra, ahol hihe­tetlenül rossz körülmények közt végezték munkájukat sokszor az embereként, az életért — csekély fizetésük fejében. Kotlár Ilona műtősnő, Ta­kács néni, a rendelő egykori asszisztense, ölvedi Ignác bácsi, aki portás és versfaragó volt, Király néni, aki a var­rodában dolgozott és munka­ideje sokszor a késő éjszaká­ba nyúlt, Bukovics Árpád bácsi műszaki vezető és fe­lesége a mosodából, a 70 éves özvegy Kiss Jenöné védőnő, dr. Józsai Román fogorvos és Radó doktor úr, akit szinte az egész város ismer, eljöttek, ismerkedtek az új kórházzal, találkoztak egymással, régi kollégákkal, ismerősökkel. Be­járták az emeleteket, megcso­dálták a műtőket, kezelő­szobákat, kórtermeket. Nagy- nagy örömmel látták, hogy utódaiknak, akik nap mint nap itt, az új épületben tel­jesítenek szolgálatot, mások a munkakörülményeik, jobb a sorsuk. Az ünnepi ebéd, a beszél­getések, az emlékek felidézése után a jó hangulatot arra használta fel a kórház gaz­dasági, párt- és szakszerve­zeti vezetősége, hogy kellemes meglepetésben részesítse a Vendégeket. Valamennyien ajándékcsomagot kaptak a nyugdíjastalálkozó emlékére, a csomagban csokoládét, na­rancsot és frottírtörülközőt. öt óra sincs, mégis este van. Igazi, rég nem látott de­cember, hideggel, köddel, ko­rai sötéttel. Mérgelődünk: a Cegléd felé vivő úton csak cammoghat az ember a köd miatt, az autós meresztheti a szemét, -csak győzze kerülget­ni a kivilágítatlan kerékpáro­kat ... A nyársapáti kisiskolából már hazamentek a gyerekek. Egy tanterem ablakai még vi­lágítanak. A kíváncsiság oda húz. A helyiségben üres pad­sorok, tisztára törölt tábla, az ablakban üdezöld, cserepes nö­vények, a sarokban pedig egy szép hangú zongora. Igen, szép hangú: kislány csalogatja elő a hangokat, csöpp ujjak bille­getik könnyeden a billentyű­ket. — Pam-pam, tim-tim-tam, tam — szalad a királyné, sze­di a lábát. Hű, de fürge, de ügyes! Egyenesen Bartók: Fá­ból faragott királyfi című művéből termett itt, Nyárs­apáton. Milyen kedves! Igen, zongoraóra van az is­kolában. A tanár néni Nagy­kőrösről jár át hetente, tanít­ványai a tanyafalu házaiból sietnek órára. Kottával, hang­szerrel, zenetörténettel, a mu­zsika ezer varázsával ismer­kednek. Meglehet, olyan is akad köztük, aki az írás-olva­sást nemrég még petróleum- lámpa fényénél tanulta. Most kottát olvas. A Mikrokozmosz­ból tanul, a Biciniák dalla­mát vési emlékezetébe, szol­mizálva. És zongorázik. — Pam-pam, tim-tim — szalad a királyné, fürge a lá­ba. — A Bartók-év keretében növendék hangversenyre ké­szülünk. Nem kell nagy dol­gokra gondolni, csak igyek­vő, kottával-zenével ismerke­dő gyerekek bemutatkozásá­ra. Egy zongora van az épü­A Szív, az Alkotmány és az Iskola utca lakóitól kaptunk panaszos levelet. Panaszuk a következő: Erről a területről sok gye­rek jár a Földváry Károly is­kolába. Ütjukat azonban a re­formátus egyház épületétől mintegy 50 méterre egy vízzel telt patakocska keresztezi, amelyet ugyan át lehet ugra­ni anélkül, hogy sáros lenne a cipő — de a legtöbb gyerek­nek, úgy látszik, rövidebb a leiben, a tanítás egész nap fo­lyik, gyakorolni keveset gya­korolhatnak — de igyekeznek, okosodnak. — A tanár néni beszél kis növendékeiről. — Pam-pam, tim — szalad a királyné... A tanár néni az órájára pillant. Nagy ég, gyorsan ka­bátba bújni, sálba burkolózni és sietni az autóbuszhoz! Sok lépés még a megálló — hát még Nagykőrös... — Gyakorolj Erika, hogy a hangverseny jól sikerüljön! (eszes) lába, mint amekkora egy patak-ugráshoz kellene — mert — mint írják — legtöbb gyerek sárosán, összefröcskölt cipővel, kabáttal tér haza —a szülők legnagyobb bosszúsá­gára. A levél végén egy kér­dés olvasható: „Mi lesz, ha esik az eső, ha olvad a hó?” A kérdéshez még egy kérés tar­tozik: nem lehetne ezt a nem kívánatos patakocskát meg­szüntetni ? A MÉK ceglédi telepén Sztanborszki Ilona, Szrapkó Júlia és Vári Kálmánná exportra vá­logatja az almát. A szép, egészséges gyümölcsök Csehszlovákiába, Lengyelországba és az NDK- ba utaznak. Foto: Apáti-Tóth Sándor OLVASÓINK ÍRJÁK Meddig lesz kis patak? GYERMEKPARALÍZIS ELLEN: Kötelező Sabin-cseppek A mulasztásért büntetés jár! Az utóbbi hetekben és na­pokban 1400 ceglédi kisgyer­mekes családhoz vitt értesítést a postás. Az értesítés arról tá­jékoztatta a szülőket, mikor vihetik gyermekeiket a Mara: Károly utcai rendelőbe, hogy gyermekparalízis elleni Sabin- cseppekben részesüljenek. A felnőtt korosztály még emlék­szik arra, hogy egy időben mi­lyen félelmes gyermekbeteg­ség volt ez, hány áldozatot kö­vetelt. Mióta országosan térí­tésmentesen megkaphatja min­den apróság ezt a szérumot, szinte teljesen megszűnt a gyermekparalízis. A megelőzés mindenkor igen fontos. Épp ezért a szülőknek nem szabad pótidézésre várni — arra sem, hogy a sok más dologgal el­foglalt védőnő házhoz vigye a Sabin-cseppeket. Ez azért is lehetetlen, mert a védőszert hűtőszekrényben, adott hőfo­kon kell tárolni a beadásig. A gyermekorvosi szakrende­lő, valamint az egészségügyi osztály kéri a szülőket, hogy akik idézést kaptak, és még nem tettek eleget kötelezettsé­güknek, hétfőn vagy legkésőbb kedden délelőtt 8—12 óráig keressék fel a Marx utcai szak­orvosi rendelőt a Sabin-csepp- re behívott kisgyerekkel. Megbüntetik azokat, akik a kapott értesítést figyelmen kí­vül hagyják, hiszen gyerme­kük egészségét veszélyeztetik a mulasztással. Érdekes foglalkozások A legutóbbi felmérés sze­rint Cegléden két vándor dró­tos, egy leíró-másoló, egy tali­gakészítő, egy művirágkészí­tő, egy köteles és egy cipőfűző­készítő, egy koszorúkötő, két hangszerjavító és egy kézi- munka-előnyomó dolgozik. MILYEN A CEGLÉDI PIAC? Több baromfit, tejterméket árusítottak Alma-panasz: nem lehet tárolni — Ebben az évben —állapí­tották meg a piacstatisztiku­sok — a ceglédi piacon 2 szá­zalékkal több árut kínáltak el­adásra a termelők, mint ta­valy. Az átlagos árszint vi­szont 14 százalékkal volt ma­gasabb. A statisztikusok ada­taiból megtudjuk azt is, hogy Pest megyében a ceglédi és a váci piacon legnagyobb a vá­sárlóerő. A piacfigyelő háziasszonyok szerint — és en­nek legalább annyira hihetünk, mint a statisztikusoknak — drága a ceglédi piac. Drágább a körösinél, de még a pestinél is. —Hogyan látja ezt a városi tanács kereskedelmi felügye­lője? —- Nem mindig és nem min­den árunál lehet ezt mondani — mondotta Revuczky Gyula. — Az élőbaromfi és a tojás ára — az elmúlt évekhez vi­szonyítva — általában csök­kent. A vágott baromfi ára nem változott. Emelkedett vi­szont a gyümölcs és a burgo­nya ára. A zöldségfélék közül tizennégy árucikknek emelke­dett az ára, négynek pedig csökkent. Szembetűnő az alma-ár: az idén a kedvezőtlen időjárás és a jégverés miatt több a gyengébb minőségű alma, az ára viszont a vártnál magasab­ban alakult. Közepes minőségű — téli tárolásra nem alkalmas — alma kilónként 6—7 forin­tért talál gazdára. — Cikkcsoportonként több árut értékesítettek az idén, mint az elmúlt évben. Barom­fiból például 15 százalékkal, tejtermékből 3 százalékkal, gyümölcsből 93 százalékkal. Ezzel szemben burgonyából 16, zöldségfélékből 28; egyéb élel­miszerből, babból, savanyúká­posztából, lencséből stb., 24 százalékkal csökkent a felho­zatal. Tojásból a felhozatal mennyisége hasonló volt az el­múlt évihez. — Az összes felhozatalból a ceglédi és a járási közös gaz­daságok átlagosan több mint felét árusították, illetve értékesítet­ték. Tejtermékből tsz árufel­hozatal nem volt. Az áru mennyisége és választéka a ke­resletet teljes egészében folya­matosan kielégítette az idén — mondotta befejezésül a keres­kedelmi felügyelő. (csat—) TANULNAK A LÖVÉSZEK Egy gazdaság — két klub Lövészklub alakult a Ceg­lédi Állami Tangazdaság új­szilvást kerületében. A klub­nak 15 aktív tagja van. Egye­lőre légpuskával gyakorolnak, lőteret ők építettek maguk­nak. Az MHSZ-től ígéretet kaptak, hogy mihelyt lehetőség lesz rá, a klub kispuskát is kap. A télen elméleti oktatás­ban részesülnek az újszilkási lövészek, a gyakorlati tanulj1 tavasszal folytatják és verse­nyekre is jelentkeznek. A gazdaságban egyébként ez a második lövészklub: az első a cifrakerti kerületben indult. Csak egy pohár sör... Az egyik ceglédi italboltba csak egy pohár sörre tért be Sárik Imre Cegléd, Csokonai utca 16. szám alatti lakos, hogy égő szomját oltsa. Az italboltból távozva motorke­rékpárjára ült és folytatta út­ját. Útközben megállították, igazoltatták. A csalhatatlan alkoholszonda még a sört is kimutatta. Így történt, hogy a szomjas motorosnak kicsit sok­ba került a pohár ital: 700 forint pénzbírságra ítélték. FILM ERDŐHÁTRÓL A szabolcsi filmstúdió a nyíregyházi Jósa András Mú­zeum közreműködésével fil­met készít az Erdőhát népraj­záról. A húsz-huszonöt perces film sokoldalúan mutatja majd be az Erdőhátat, Sza- bolcs-Szatmár megye jelleg­zetes néprajzi tájegységet. A film bemutatja majd e vidék irodalmi és történelmi emlé­keit is. CEGLÉDI APROHIRDETESEK Príma kétaknás Salgó­tarjáni kályha, kony­habútor, legyezős bársonyfotelok, kana­pé eladók. Szűcs, Szöl- lő utca és Beloiannisz utca sarok. 150 — 200 kilós hizó eladó. Cegléd, Szé­chenyi út 99. szám. Darálónál. Modern világos háló­szobabútor eladó. Be­téttel vagy anélkül. Köztársaság utca 2. szám. J. emelet. 22. aj­tó. Érdeklődni: dél­után 3-tól. Felveszünk esztergályost, ma­róst, gyalust, TMK-lakatost, szerszámlakatost, kovácsot, betanított gépmunkást, villanyszerelőt és segédmunkásokat. Jelentkezni lehet: Kossuth Mg. Tsz. Prés és Kovácsoló Üzem. Bürgeház dűlő. Porta eladó. Cegléd, Lázár Vilmos utca 6. szám. Terményforgalml Vállalat éjjeliőröket vesz fel. Jelentkezés: Kölcsey tér 1. szám. (Közraktár). __________ Bo ntásból eredő ge­rendák és szarufa, cse­rép, ajtó, ablak, pala eladó. Vágóhídi ital­bolt__________________ Há ztartási alkalmazot­tat azonnal felveszek. Rákóczi út 47. szám. 200 kilón felüli hízó eladó. Tükör utca 22. szám alatt. 950 n.-öl szőlő eladó, xii. kér. Körösi út 207. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents