Pest Megyi Hírlap, 1970. december (14. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-10 / 289. szám
Holnap: vb-ülés Holnap délelőtt 9 órai kezdettel ülésezik a városi tanács vb, és megtárgyalja az 1970. évi polgári védelmi határozatok végrehajtásáról és a magánkisiparosok munkájáról készült jelentést. Az egyéb ügyek közt szerepel Cegléd iparterülete részletes rendezési tervének jóváhagyása. Négy négyes A 48. heti lottó nyeremény- húzáson eddig négy négyes találatú szelvényre bukkantak a lottóirodában. A boldog ceglédi nyertesek egyenként több mint 9 ezer forintot vesznek át az ünnepek előtt az OTP ceglédi fiókjában. A 45. játékhét tárgynyeremény sorsoláson is több ceglédi lottózót ért szerencse, akik rádiót, élelmiszerutal- ványt, textilutalványt és háztartási kisgépeket nyertek. — A Posta újabb fesimény- bélyegsorozatot és bélyegblokkot sez forgalomba december 7-:én. A 40 és 60 filléres, valamint az 1, az 1,50, a 2,50, a 4 és az 5 forintos bélyegek az esztergomi Keresztény múzeum képanyagaiból válogatott alkotásokat ábrázolják, eredeti színekben. A 10 forintos blokkon lombardiai festő „Leány az egyszarvúval” című festménye látható. WEST MEGYEI «(»LAD KÜLÖNKIADÁSA 4 Aceeiépt járás és cec XXV. ÉVFOLYAM, 289. SZÄM 1970. DECEMBER 10., CSÜTÖRTÖK KINEK VAN IGAZA? Területi döntőbizottság a tangazdaságban TIZENNYOLC A munkaügyi döntőbizottság 1969 tavaszán alakult meg a Ceglédi Állami Tangazdaságban. Alakulásával egyidő- ben a gazdaságokban addig működő, külön bizottságok megszűntek, és azóta az egész területen ez az egy bizottság tevékenykedik. 1969-ben öt ügyet tárgyaltak, az idén — még az év véPANASZOS - SOKFÉLE géhez sem értünk — eddig tizennyolc esetben fordultak ügyeikkel a bizottsághoz a tangazdaságbeliek. A tizennyolc ügyből egy olyant találtak, amelyben a panasznak helyt adhattak. A döntőbizottság tagjai ismerik a Munka Törvénykönyv rendelkezéseit, és azok ismeretében hoznak döntéseket. Kis hibák ugyan előfordultak a munkában, de jogsértést egyszer sem PANASSZAL fegyelmi határozat ellen emelt panaszt. A döntőbizottság a jövőben még jobb munka végzésére törekszik, az emberek és a törvények közti kapcsolatok tisztázása és a dolgozók széles körű tájékoztatása érdekében. (—esk—) A vállalati ebédlőben * képek, fotók a falon FÉNYKÉPEZNEK, FESTENEK * Nemrégen a ceglédi talajjavítók KISZ-szervezetének tagjaival beszélgettünk. Szívesen és leplezetlen elégedettséggel beszéltek életükről. A többi között elmondották, hogy a munka befejeztével is szívesen vannak együtt. Röplab- dáznak, atlétizálnak, aminek eredményéről több arany- és ezüstérem, dicsérő oklevél taményeket láthattunk Rákosi Leheltől és Dajka Jánostól. Figyelemre méltó kezdeményezés. (cs.) követtek el. A sérelmek, amelyekkel a panaszosok jelentkeznek, igen változatosak. Fegyelmi határozat elleni panasz kétszer, munkaviszony megszüntetése miatti négyszer érkezett a bizottsághoz. Akadt panaszos, aki bércsökkentést, gépjárműátalányt, elmaradt bér- és természetbeni járandóságot, elbocsátást sérelmezett, FENYŐVÁSÁR A MÉK ceglédi telepére még szombaton nagy fenyő- ' szállítmány érkezett. A fák j azóta kikerültek az árusító | helyekre. Az előző évieknél választékosabb az idei karácsonyfa-ellátás, méretben és minőségben egyaránt. A szokottnál több érkezett a kis és a „szobaméretű” fácskákból. Jó napot, nyugdíjasoki r núskodik. Egy nap a régi munkahelyen A legnagyobb büszkeséggel a jól felszerelt fotólaboratóriumukat emlegették, amelyben nyolcan-tízen szorgoskodnak. Másokat a képzőművészet érdekel. Rákosi Lehel lakatos és Dajka János mérnök például festeget. Ferenci István gépszerelő a vállalat tehetséges fotósa. Dicsérendő ötlet nyomán valósult meg régi álmuk: munkáikból házi kiállítást rendeztek a vállalat ebédlőjében. Ferenci István fotói sorakoztak az ebédlő falán. FestCsaknem ezer „rendes“ ház Befejezték Abonyban a tisztasági mozgalom éves felmérését. Eszerint az értékelt 1946 lakóházból a követelményeknek 861 épület és porta felelt meg. Ezek elnyerték a Tiszta udvar, rendes ház címet. Vendéghivogató kis asztalok, hozzájuk illő alacsony, műbőr bevonatú székekkel — a teremben meleget ont a rőt színű cserépkályha. A helyiség másik felében, amelyet modern rácsfal választ el a kis asztaloktól, a fal mentén hosszan hófehérrel terített asztal áll. Mintegy jelezve, hogy a Ceglédi Cipőipari Vállalat klubjában ezen a dél- előttön ünnepséget tartanak. Persze, mindez a munkacsarnokokban nem látszik. Ott épp úgy dolgoznak, mint bármelyik más munkanapon. Annyi történt talán csak a többi naptól eltérően, hogy valaki megemlítette a szabászoknál: — No, ma biztosan jön Túri bácsi, meg Papp bácsi is meglátogat bennünket. A klubban közben gyülekeztek a várt, meghívott vendégek, a Vállalat nyugdíjasai, akiket minden évben egy alkalommal meghívnak egy kis beszélgetésre, tájékoztatásra. ősz hajú asszonyok ünneplőben, férfiak sötét öltönyben ülnek a kályha közelében, beszélgetnek, viccelődnek. — Hej, Kiss néni, de megfiatalodott! Csak nem tart fogyókúrát, hogy ilyen szépen vékonyodik? — Azt ám! Fogyókúrát, azzal a rollerrel, vagy mi a csudával! Mióta nyugdíjas vagyok, ráérek, mint maga. Magára is rá férne, Józsi bácsi, mert hajlik a háta, mint a puha cipőnyelv, előre — vág vissza hamiskásan mosolyogva a megkérdezett. Beszélgetnek, csevegnek, várakoznak. Dél tájban betoppan a terembe a vállalat vezetősége. Asztálhoz ülnek, a meleg baráti és munkatársi kézfogások, köszöntések után, hogy meghallgassák, ami vala- mennyiüket érdekli: mi történt ebben az évben a volt munkahelyükön, milyen eredményeket érnek el azok, akik most veszik ki részüket a tervteljesítésből. — Félmillió pár gyerekcipő készült a gyárban az idén, 48—49 millió forintos termelési értékben. A bérek a kollektív szerződésnek megfelelően 2—3 százalékot emelkedtek, az évi nyereségrészesedés pedig várhatóan egyhónapi bér értékű lesz — mondja Bán László szakszervezeti titkár, aki a vállalat vezetősége nevében tájékoztatást tart az egykori dolgozóknak — nyugdíjasaiknak. Barangolás német földön DREZDAI LEVÉL AMIKOR LESZÁLLTUNK Drezdában a gyorsvonatról, német kollégám karonragadott. — Gyere, megiszunk egy kávét! — Köszönöm, majd később. — Megegyeztünk: én vezetlek a városban. — És első utunk a vendéglő?! — Nemcsak ‘ kultúrszomj van! Néhány perc múlva az asztalunkon gőzölgött a forró fekete lé, amit itt állítólag kávénak neveznek. — Ne haragudj, hogy erőszakos voltam — nézett rám békítőleg a kolléga. — így terveztem. Mielőtt bejárjuk a mai Drezdát, meg kell ismerned a múltját is. — Történelem óra következik? — Nem, formaság. Csak azután tudod megérteni, hogy mit jelent itt egy új épület, egy lombos fa, a virágok. — Hallgatlak. Gyors mozdulatokkal kever- gette a kávét, ami már régen elhűlt. > „BAROKK VAROS”, „az Elba-völgy gyöngyszeme” — így nevezték Drezdát a költői lelkületű látogatók már évszázadokkal ezelőtt. Németország egyik legszebb városa volt. Az egyedülálló barokk építmények és a gazdag műgyűjtemények világhírű kul- túrközponttá tették. Azután elérkezett 1945. február 13. A horogkereszt eredményeként az angol—amerikai bombázók 56 perc alatt megsemmisítették mindazt, amit a munkások és művészek építőalkotó keze két évszázad során alkotott. A pokol szakadt le az égből a városra. Égett, jajgatott a föld, a kő, a levegő. Hetekig lángolt a város. Amikor a tűz kialudt, 35 ezer holttest, hamu, rom fedte a földet. A barátom fizetett, szótlanul indultunk kifelé. Ott megálltunk. — S, íme, Drezda, ma! — repítette magasba a kezét, mint a bűvész, ha csodát varázsol a szemünk elé. CSODALATOS LAKÓNEGYED! Ilyet még nem láttam. Felhőkarcolók törnek-ágaskodnak a magasba. Közöttük alacsony, hosszú, üvegfalú üzletsorok. A földet mindenütt színes, mozaiklapok fedik. Játszóterek, pihenők, szökőkút, virágok. A járdák fedettek. Ez az ultramodern építőművészet már a jövő századot jelzi. — Az emberek őrzik még a borzalmas emlékeket. A város feltámadt a porból. A kormány egymilliárd márkát áldozott a restaurálásra, az újjáépítésre. Drezda, a művészváros ismét visszahódította régi hírnevét — magyarázza kollégám. A Zwinger, a világhírű képtár termeit járjuk órák óta. Megható, lelket nemesítő élmény: eredetiben né^em Rembrandt, Tizian Raffael csodálatos alkotásait. A régi stílusban felépített városrészt látogatjuk meg ezután. A modern, sima üvegfalak közé tökéletes harmóniában illeszkedik a barokk nyugtalan díszítettsége. A RÉGI ÉS AZ ÜJ együttélése jellemzi a mai Drezda képét. És mindkettő szimbólum. Arról tanúskodnak, hogy az emberi alkotóerő elpusztíthatatlan. A porból is felhőkarcolót teremt. Kohlmayer Adám Pohár csendül mindenki egészségére, azután ott párolog a szíves szóval kínált ünnepi ebéd a tányérokban. Ebéd után szabad foglalkozás következik: ki-ki saját kedve szerint keresheti fel az önálló üzemlátogatáson volt munkahelyét, kollégáit, minden ajtó nyitva a nyugdíjasok előtt. Várták őket, s várják ezután is. A kapu, a műhelyek ajtaja nyitva előttük. Kihallatszik az udvarra a derűs kacagás, örömteli köszöntés: — Jó napot, Szarvas Jenő bácsi, Rózsi néni, Balogh elvtárs! Csakhogy eljöttek! Reméljük, szépen telnek a nyugdíjasnapok! (—eszes) Teke A Szolnoki MÉSZÖV és az MTS Szolnok megyei Tanácsa az Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezetek IV. országos nagygolyós teke egyéni és csapatbajnokságát Szolnokon a Járműjavító négyes tekepályáján rendezte meg december 5-én és 6-án Első Arany vári János 451 fa Pest megye (Cegléd), második Baán Béla 406 fa, harmadik Csejtei József 402 fa, Vas megyeiek. ABONYI KRÓNIKA VÁLASZLEVÉL EGY CIKKRE Két üzem már letelepszik Nem várják a sültgalambot Nem sokkal a televízió Pest megyéről készült műsorsorozata után a Pest megyei Hírlap október 22-i számában cikk jelent meg az abonyi ipartelepítéssel kapcsolatban. Erre az abonyi tanács vb-titkára, Győré Pál küldött válaszlevelet. Megállapításait tényekre alapozza, és megvilágítja az abonyiak törekvését, akik a meglevő mezőgazdasági nagyüzemek mellé az ipartelepítést szorgalmazzák. Abonyban tehát nem úgy vetődött fel a kérdés: ipar vagy mezőgazdaság? Megítélésük szerint a nagyközségnek szüksége van mindkettőre. A levélíró kifejti, hogy az utóbbi tíz esztendőben, de különösen két-három éve, számtalan megbeszélés tárgya az ipartelepítés. Abony tizenhat- ezer lakosú település és 6671 a keresők száma. Közülük 2910- en vidéken dolgoznak! A helybeli termelőszövetkezetek ezerhatszáz embernek nyújtanak megélhetést. A többiek ktsz-ekben, a téglagyárban, a gépjavítónál, a Kézmű- és Háziipari Szövetkezetben, az ÁFÉSZ-nál, a konzervtelepen és a kisiparban dolgoznak. Megoldatlan több mint háromezer nő foglalkoztatása, az úgynevezett háztartásbelieké. Gondolni kell arra a három- száz-háromszázötven fiatalra is, aki évente elhagyja az iskolát. A nagyközség ipartelepítési koncepciója háromlépcsős. Elsőnek a már meglevő üzemek fejlesztését tartják szükségesnek, és ezzel szinte egyidőben a termelőszövetkezetek melléküzemági tevékenységének fokozását. A harmadik lépcsőben újabb kis- és középüzemek telepítését szorgalmazzák. Hivatalosan Abonyt nem jelölték ki ipartelepítésre. Ez azt jelenti, hogy ide csak olyan üzem települhet, amely saját üzemfejlesztési alapjából hajlandó milliókat beruházni. Ilyen üzem pedig kevés jelentkezett, pedig 1966 óta negyven üzemmel folytattak tárgyalásokat. Ezek közt olyanok is voltak, amelyek több tízmilliót kértek, és olyanok is akadtak, amelyek üzemi épületek felépítését kérték. A tanács ilyen igények kielégítését vállalhatta. 1968-ban és 1969-ben 490- nel emelkedett a helyi ipari üzemekben foglalkoztatottak száma (836-ról 1326-ra). Ezzel párhuzamosan az 1967. évi 65 millió forintról 1969-ben 74 millió forintra növekedett az ipari termelés. Mindez azonban még nem elég, további lépéseket kell tenni. Az utóbbi két évben 1,3 millió forinttal támogatta a tanács az ipartelepítést. A tárgyalások és a tanács anyagi támogatása eredményeként a Budapesti Ruházati Szövetkezet konfekcióüzemet rendez be az egykori Göllner kastélyban, ahol száznyolcvan személyt tudnak elhelyezni. A Budapesti Kötőipari Szövetkezet a volt gazdasági iskola épületében állít fel kötőüzemet. Itt százötven személy elhelyezésére számítanak. Ezeknek az üzemeknek rendelkezésére bocsátotta az épületeket a tanács. Jelenleg is több üzemmel folytatnak tárgyalásokat, remélik, eredményesen. Nincs sültgalamb-várás Abonyban — szögezi le a levéL Hétszaz szelet sütemény Abonyban, az ÁFÉSZ cukrászfizemében, amelynek Kecskeméti István a vezetője, harminc-negyven féle sütemény és édesség készül. Naponta 6—700 szeletet szállítanak ki a helyi üzletekbe, cukrászdába. Az abonyiak nagyon szeretik ezeket a készítményeket. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az üzem évi bevétele, az 1 millió 90 ezer forint. Csak egy baj van: a kicsiny, korszerűtlen üzem. A kép azt a pillanatot örökítette meg, amikor az elkészített finomságok a kiszállító hűtőkocsiba kerültek. (Foto: Gyuráki) TERVKÉSZITÉS ÖT ÉVRE Együttműködnek a tsz-ek Gondjuk lesz talajra, tejre, húsra Az elmúlt évek során többnyire kedvezően alakultaik a gazdasági eredmények az abonyi tsz-ekben. A következő öt év alatt még többet szeretnének terveikből megvalósítani, hogy növeljék a mezőgazda- sági " eredményeiket, tovább javuljanak az emberek élet- és munkakörülményei, jövedelme. A talajerő visszapótlása igen lényeges tennivaló a terméshozamok növelése érdekében. A tervek szerint négy év múltán szeretnék elérni, hogy a földterületek húsz százaléka holdanként 150 mázsa szerv esanyag-utánpótlás- ban részesüljön. A vegyes műtrágya-felhasználást holdanként 400 kilóra növelik. A vegyszeres gyomirtásra és növényvédelemre még nagyobb figyelmet fordítanak. Az állattenyésztés fejlesztése valamennyi termelőszövetkezet fontos feladata. Erre a negyedik ötéves terv idején sok figyelmet és jelentős anyagi erőt fordítanak. A jelenlegi szarvasmarha-állományt több, mint 550 darabbal, a sertésállományt 3 ezerrel, ezen belül a kocaállományt 200—250-nel gyarapítják. A József Attila Tsz nagyüzemi juhtenyészetet akar kialakítani. A tsz-ek tervezik azt is, hogy az egy tehéntől fejt tej évi mennyisége a 3200 litert meghaladja, 1 kiló sertés- és marhahús előállítási költsége pedig kevesebb legyen. A következő öt év alatt a termelő- szövetkezetek együttműködése javulni fog a növényvédelemben, állattenyésztésben, feldolgozásban, értékesítésben és az új beruházások elkészítésében. Természetesen valamennyi gazdaság törekszik a vezetés színvonalának növelésére is.
