Pest Megyi Hírlap, 1970. december (14. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-09 / 288. szám

Honvédelmi filmbemutató A vá ősi KISZ-bizottság és a FÉK közös rendezésében az Ifjú gárda század tagjai ré­szére honvédelmi filmbemuta­tót tartanak ma délután fél négy órakor a FÉK klubter­mében. Timkó Tamás zongoraestje Hangversenyt tart Cegléden, a Zeneiskola hangversenyter­mében december 14-én este fél 8 órai kezdettel Timkó Tamás. Műsorán J. S. Bach, Beethoven, Bartók és Liszt művei. A KISZ-oktatásról értekeznek Hétfőn délután fél 4 órai kezdettel ülést tart a KISZ városi bizottsága mellett mű­ködő oktatási bizottság. Az ülésen az 1970—71. oktatási év indulásáról, majd pedig az oktatások ellenőrzésének idő­szerű feladatairól tárgyalnak. KÜLÖNKIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM, 288. SZÄM 1970. DECEMBER 9., SZERDA HELYTÁLLTAK A LÁNYOK IS­Úttörők polgári védelmi vetélkedője A Fekete nyíl és a Fecske őrs ül egymás mellett, hatan mindkét asztalnál. Egyenruhás úttörők, kezükben az első kér­dés. Szemben a zsűri: a pol­gári védelem megyei törzs­parancsnokságának képvise­lője, a városi törzsparancs­nok és Bárdos Endre tanul­mányi felügyelő. A művelő­EZ AZT AN A SZERENCSE! Mégis az NB li-ben kézilabdacsapatunk Lapunkban nemrég közöltük a tatai kézilabda-osztályozó eredményét, amely az NB II- be jutást döntötte el. Ezen, mint Pest megyei bajnok, a Ceglédi Építők is indult, cso­portjában két győzelemmel és agy vereséggel a második he­lyen végzett a Salgótarján mö­gött, így a kiírás értelmében aem jutott be az NB II-be. A játékosok és a szakveze­tők levertsége két hét múltán oldódott fel, mikor Imregi Fe­renc szakosztályvezető levelet kapott a Magyar Kézilabda Szövetségtől. Az 1970-es NB Il-es me- rőnyből a Híradástechnika visszalépett, így egy hely meg­üresedett ebben az osztályban. A kérdéssel egy kijelölt bizott­ság foglalkozott, amely úgy döntött, hogy a visszalépett csapat helyett a tatai osztályo­zó legjobb másodikja kerül fel az NB II-be. Szavazással dön­töttek. 1 Döntő volt a tudás, a Tatán elért pontszám, vala­mint a sportszerűség. A Ceglé­di Építők férii kézilabdacsapa­ta itt „döntő fölénnyel” győ­zött, így a kövétkező évben mégis az NB ll-ben játszhat a csapat. Tehát ami nem sike­rült a tatai csarnokban, sike­rült a kerékasztalnál. Most a játékosokon a sor, hogy a kö­vetkezőkben bebizonyítsák a szövetség döntésének helyessé­gét. (-reán) Karácsonyi vásár, termelői áron ELŐSZÖR RENDEZIK Kedvezményes karácsonyi vásárt hirdet a Háziipari Szö­vetkezet Rákóczi úti boltja. Az alkalmi vásárról az üzlet vezetője a következőket mon­dotta : — Szövetkezetünknél első tlkalommal rendezünk kará­csonyi vásárt. A december 31-ig tartó árusítás alkalmá­val a nálunk készült termé­kekből — termelői áron — főleg gyermekholmikat vásá­rolhatnak az érdekeltek. Kas­Vnilon műszálas fiú- és leány­ka kötött sapkák, 1 évestől 16 éves korig pizsamák, férfi bőr­mellények és flanell házi ru­hák kaphatók üzletünkben. A VÄROSI PÁRTBIZOTT­SÁG és a Városi KlSZ-bizott- ság 25 éves MADISZ-találko- zót rendez december 12-én este 7 órakor. A veterán MADISZ-osok a FÉK étter­mében tartják összejövetelü­ket. dési központ földszinti ter­meiben várakoznak a többiek. A múlt pénteki polgári védelmi vetélkedő úttörő- őrsei becsületesen felké­szültek a versenyre. — Ismertesse a fegyverek három nagy csoportját! Me­lyek a biológiai fegyverek ? Hogyan rendelik el a légiria­dót háború esetén? A kérdé­sekre pontos, szabatos vá­laszt adnak az úttörők. Egyéni és csapat első helyért folyik a harc. töltőtollak, könyvek, oklevelek jutnak a legjob­baknak. Tiz-tizennégy évesek. Hol volt már akkor a hábo­rú, amikor ők születtek ... Mégis jól tudnak mindent. Hi­rosimát, Nagaszakit, a torz­szülötteket, a vietnami pusz­títást, a biológiai fegyvereket. — A pártkongresszus tisz­teletére a középiskolások részére is rendeztünk pol­gári védelmi vetélkedőt ■*— mondotta Filó József alez­redes, városi törzsparancsnok —, de úgy éreztük, hogy az általános iskolások készültek fel erre a legjobban. Az isko­lai honvédelmi nevelés ke­retében kevés idg jut polgári védelmi ismeretek átadására, ezért ilyen módon igyekez­tünk segíteni a pedagóguso­kon, hogy a gyerekek még alaposabban megtudják, mi is a polgári védelem? Több­ségük nemsokára bevonul, több' évig nem találkoznak ezekkel a feladatokkal. Fel­nőttként azonban különböző szakszolgálatokban vesznek majd részt a polgári véde­lemben. A most elsajátított ismeretekre akkor lesz leg­jobban szükség. Lányok is vetélkedtek a jó helyezésért, az ő tájékozottságuk még a fiúkénál is fontosabb, hiszen ők nem lesznek katonák. Helytálltak a lányok is, mert a pedagógusok igen lelkiismeretesen készítet­ték fel őket is. A sikres vetélkedő végén Gémes István őrnagy, a me­gyei törzsparancsnokság tiszt­je adta át az okleveleket, könyveket, töltőtollakat a leg­jobbaknak. Az őrsi verseny végeredmé­nye: Fiúk: 1. Fecske őrs (Föld- váry), 2. Tigris őrs (Mészáros), 3. Farkas őrs (Hámán). Leányok: 1. Hófehérke (Földváry), 2. Béke őrs (Tán­csics), 3. Fekete nyíl (Hámán). Az egyéni versenyben: Fiúknál: 1. Szűcs János, 2. Kurucz László, 3. Soós Ferenc. Lányoknál: 1. Kovács Erzsé­bet, 2. Zakar Erzsébet. 3. Er­dős Izabella. (sz. a.) BARANGOLÁS NÉMET FÖLDÖN Berlini dialógusok Berlin él. Fejlődik. Szépül. A háború sebei begyógyultak. Mosolya mégis zavart. Egy szilánk maradt a szívében. A szervezet védekezik, körülzár­ja az idegen testet. A fájda­lom azonban néha megrémíti. A várost kettéhasítja a fal. Az emberek közé áll a fal. UNTER DEN LINDEN — Szép itt. — Nézd a fákat! •— Renate, add a kezed! — Fussunk! — Gyere! — Na, érj utói! — Megvagy! — Te, vigyázz! Állj meg! — Miért? — Nem mehetünk tovább. — Elfáradtál? — Nem látod? A falnál va­gyunk. — Tényleg. A fal. — Forduljunk vissza. — Kár. Elmúlt a jó hangu­latom. A BRANDENBURGI KAPUNÁL — Apu, sétáljunk még! — Előbb szétnézünk itt. • — Az mi, az a magas? — A kapu. — Menjünk oda! — Nem lehet. — Miért? — Túl van a határon. — Ott az már nem Berlin? — De. — Hát akkor? — Menjünk kisfiam, sétál­junk tovább! LÖVÉS — Szörnyű élmény volt. — Meséljen! — Berlinben voltam, éppen arra vitt az utam. Hallottam a lövést. Rövid idő múlva 'át- tam a riadt rohanást. Kétség­beesve adták tovább a hírt az emberek: „Odaát rálőttek egy szovjet katonára!” — Huszonöt éve béke van... — Mindenütt? „ODAÁT” — Egyedül él, asszonyom? — Igen. A férjem meghalt. A fiam messzire nősült. — Rokonok? — Egy húgom van. Odaíi. — Meglátogatja magát? — Ritkán jöhet. Pedig fsak két utcával lakik arrébb. A BÉKEHOZÓ — Jaj, kapják el! — Hová rohan? — Kiszökött a papagájom. Ott repül, ni! — Látom, a ház fölött. Csak leszállna! — Kövessük! — A fal felé tart. Leü’t... — Most mi lesz? — Nézze! A katona észre­vette. — Nevet. Felénk int. Vissza- hessenti. — Köszönjük meg! — Integessünk neki! (Berlin él. Az emberek viiá mák. De ha meglátják a falat szemükben halványul a fény j Kohlmayer Ádám literre van napkelte? Hangos asszonybeszéd a buszmegállóban. Két idő­sebb nő beszélget. — Pestre megyek — mondja az egyik. — Pedig semmi kedvem nincs utaz­ni. Pestet nem is szeretem, borsódzik a hátam a zajá­tól, a rengeteg sok ember­től, aki ott nyüzsög, siet. Ha kinézek a lányomék ab­lakán, nem látok mást, csak háztetőket. Én bizony meg nem szoknám Pestet. — Hát a fiáéknál? — Ott meg? — Ott a Balaton. Almádiban lak­nak, csupa erdő, meg hegy. Jó levegő, szép táj, — de azzal sem tudtam megba­rátkozni. Napokig bántott, bosszantott, hogy például nem láthattam, hogy kél föl a nap. Egyik reggel meg is kérdeztem a fiamat: nálatok hol jön föl a nap? Tudja, mit felelt a fiam? Azt, hogy „ott, ahol Ahány­ban”. Abony felé ... (—gyif—) TricikT: helyeit ZUK—7-es Ebédszállitás, menetrend szerint JAVUL AZ ÓVODÁK, ISKOLÁK ELLÁTÁSA Egy éve lesz már, hogy vég­leg leszállt az óvodák három­kerekű járművéről, az öreg tricikliről Petrányi Feri bá­csi. Hóban, sárban, napsütés­ben pontosan teljesítette fel­adatát: kilenc óvodának, szál­lította a tízórait, ebédet, uzsonnát. Egy éve lesz már, hogy Feri bácsi nyugdíjas, és bizony december elejéig ne­héz volt őt pótolni. Az ételszállításnak ez a módja természetesen már kor­szerűtlen volt. A tanács vég­rehajtó bizottsága még tavaly határozatot hozott arról, hogy felül kell vizsgálni az óvodai ételszállítás módszereit, és a triciklit alkalmas járműre kell kicserélni. Közben a nyíregy­házi vállalat beszüntette a fe­dett háromkerekű motorke­rékpárok gyártását, ezért a vb határozatban ki­mondta, hogy az ételszál­lításra autót kell vásárol­ni. Az új ZUK—7-es december elsejétől járja a ceglédi utcá­kat. Fehér László gépkocsive­zető naponta kétszer járja vé­gig az óvodákat. Reggel a konyhára szállítja a piacon vásárolt nyersanyagokat, majd 3 óra után elindul a tízórai­val. Másodszorra már az ebé­det viszi, 11 óra után elindul, pon­tos menetrend szerint ér­kezik az ebéd az óvodák­ba. Az elmúlt héten többnyire csak próbautakat tett, így ki­alakult az útvonal is. A sor­rend a következő: Eötvös tér, Körösi út, Malom tér, VIII., IX., X., II. kerületi óvoda, Szűcs-telep és végül Szép ut­ca. A Puskaporos utca kövezé­se örvendetesen megkönnyíti a Szép utcai óvoda megközelí­tését. Az új ételszállító autó lehe­tővé teszi, hogy minden óvo­dába frissen, melegen érkezzen az ebéd, a fedett kocsi az egészségügyi követelmények­nek is jobban megfelel. (sz—) Több gép, kevesebb építkezés A kormány határozatot ho­zott a hitelpolitikai irányel­vekről. Ennek jelentőségéről, az irányelvek új vonásairól a következő tájékoztatást adták a Magyar Beruházási Bank­ban: — A kormány az új hitel- politikai irányelveket megha­tározatlan időre hagyta jóvá, szoros összhangban a negyedik ötéves tervvel. A hitelezés fel­tételei hatékonyabb, jövedel­mezőbb s a népgazdaság szá­mára legfontosabb beruházá­sokra ösztönzik a vállalato­kat. Továbbra is előnyben ré­szesítik a jövedelmezőbb beru­házásokat, a mérce azonban magasabb lesz, mint a korábbi években. Eddig általában azok a beruházások számítottak jövedelmezőnek, amelyek ré­vén évenként a befektetett összegnek legalább 7 százalé­kát érték el nyereségként. Az új hitelpolitikai elvek alapján akkor jövedelmező a beruhá­zás, ha az iparban és az építő­iparban legalább 15, az élelmi­szeriparban és a kereskede­lemben 10, az építőanyagipar­ban, a mezőgazdaságban, a szállítás és a hírközlés terü­letén pedig legalább 7 száza­lékos nyereséget hoz. További új feltétel, hogy i: vállalatok hitelt csak akkt kaphatnak, ha a beruházás, összeg 30 százalékát saját alap­jukból biztosítani tudják. Ez­zel az intézkedéssel nagyobb megfontoltságra, a kockázat­vállalás alaposabb elemzésér késztetik a vállalatok veze ­tőit. Az új hitelpolitikai irány­elvek jelentős lejárati, illetve kamatkedvezményeket bizto­sítanak a népgazdaság számá­ra legfontosabb beruházások­hoz. Kedvezményes hitelt fo­lyósítanak például azokhoz a beruházásokhoz, amelyek segítik a konvertálható ex­port-árualap bővítését, a la­kosság részére végzett javító­szolgáltató munkák színvona­lának emelését, a közúti jár­műgyártást, az élelmiszeripar fejlesztését, a hazai vagy más szocialista országban készült számítógépek alkalmazását. Az egyébként jövedelmező beruházások közül is minder nekelőtt azokat támogatják hitellel, amelyekhez kevesebb- építkezés és több gép szüksé­ges. .REGI” FOTOS UJ NÉVÉN BEMUTATJUK APÁTI-TÓTIl SÁNDORT MA NYÍLIK A SZEGEDI KAMARAKIÁLLÍTÁS A meghívót, amely egy ma megnyíló szegedi fotókiállítás­ra invitál, a Ceglédi Nyomda készítette. A Szegedi Orvostu­dományi Egyetem KISZ-bi- zottsága rendezésében — az ötlet egy szintén ceglédi, or­vosegyetemi hallgató fejéből pattant ki — a fiatal Apáti- Tóth Sándor munkáit mutat­ják be. Apáti-Tóth huszonkét éves és eddig valamennyi olvasónk találkozhatott már riportfotói­val, művészi képeivel a Ceg­lédi Hírlapban — ifjú Tóth István néven. — Hogyan lett Tóthból Apá­ti és Istvánból Sándor? — Apám nevével teljesen azonos nevem sokszor okozott keveredést, mivei apám, Tóth István, nemzetközileg is elis­mert fotóművész, én pedig, bár több nemzetközi kiállítá­son szeregeitek és elismerést nyertek képeim, még pálya­kezdő vagyok. Technikában; stílusban és névben is függet­len szeretnék lenni. Ugye, ért­hető ... — Természetesen. S most kérlek, néhány szóval fotós munkásságodról szólj olva­sóinknak. — Ez lesz az első önálló ki­állításom — bár a nyáron Cegléden volt egy dzsessz­szel kapcsolatos bemutató a Kossuth Művelődési Központ­ban, amelyen a grafikai alko­tások mellett a fotoművészetet én képviseltem. Úgy érzem, és örültem, mert úgy érezték má­Egy kép a szegedi kiállítás anyagából. Foto: Apáti-Tóth Sándor sok is, hogy tényleg művészi szinten. Tizenkét éves voltam, amikor Karcagon, országos ki­állításon oklevelet nyertem. Négy éve Pécsett, az országos ifjúsági középiskolás fotókiál­lításon a rendező klub díja az enyém lett. Szerepelt képem az Európa fotószalon kiállítá­sán, több alkalommal a Szege­di Szabadtéri Játékok fototár- latán. — Stílusodról? — Tudatosan eldöntőm, mit szeretnék bemutatni. Számta­lan nyitott kérdés áll még előttem: fneg kell oldanom őket, hogy megtaláljam ma­gam valóban. Szeretem az el­lentét-párhuzamokat, a kont­rasztokat. Ez utóbbit tónusban, témában egyaránt. Még igé­nyesebb akarok lenni téma- választásban, kompozíció meg­formálásában. Ezt tudom ké­peimről, illetve magamról mondani. — Arról ismernek, hogy „embercentrikusak” a képeid. — Igen. Nem embereket, hanem embert akarok bemu­tatni, a maga jellegzetességé­ben, vagy tájat — több érte­lemben, mint képszerűségben. Ezt így elmondani nehéz. Néz­ni és érezni kell. Nagyon kí­váncsi vagyok, hogy a szege­diek, érdeklődők, szigorúan bíráló egyetemisták és futó látogatók hogyan vélekednek bemutatott' képeimről! Jövőre ugyanis ezeknek egy része lesz Budapesten, az Eötvös Kollé­giumban a magja annak a ki­állításnak, mely szintén a ter­vek között szerepel. (eszes)

Next

/
Thumbnails
Contents