Pest Megyei Hírlap, 1970. november (14. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-11 / 264. szám
8 Rn Micrn 1970. NOVEMBER 11., SZERDA Hilton a Várban A londoni Times elismeréssel említi meg, hogy a magyar főváros „kiállt a maga életét szebbé tevő dolgokért”, amikor nem egyezett bele, hogy a budapesti Hilton a szokásos felhőkarcoló modorban épüljön fel, hanem ragaszkodott ahhoz, hogy stílusában és méreteiben alkalmazkodjék a budai Vár történelmi környezetéhez. A Times szerint a szálloda „Európa egyik legszebb fekvésű helyén” épül fel. A Vár és a Mátyás-templom közötti telket a lap ahhoz hasonlítja, mintha Londonban a Buckingham-palotu és a Szent Pál székesegyház tő- szomszédságában lenne. A lap megemlíti, hogy a budapesti Hiltont magyar építészek tervezik, s az építőmunka csak akkor kezdődhet meg, ha a régészek alaposan felkutatták a terepet. Libagyúr — Mántelek Tömődéi látogatás Márton-nap előtt PIACI ÁRAK Kedden mintegy 80 vagon áru érkezett a Nagy vásártelepre. Burgonyából 37 vagon, fogyasztói ára a Zöldértnél 3,50 forint; fejes káposzta 8 vagon, 2.40 forint; kelkáposzta 2 vagon, 3 forint; karfiol 2 vagon, 6,00 forint; sárgarépa 5 vagon, 2.40 forint; petrezselyemgyökér 4 vagon, 5,40 forint; zeller 4 vagon, 6,00 forint; alma 4 vagon, 5,60 forint; körte 5 vagon, 9,60 forint. E cikkeken kívül paraj, fejes saláta, retek, gesztenye, szőlő, naspolya, sütőtök bővíti a választékot. Nem újság, mindenki tudja, töméssel hizlalják a libát. De nagyüzemi hizlaldáról, hogy van olyan, mostanáig csak hallottam, elvitt hát a kíváncsiság egybe. Harmincötezer lúd Mánteleken, a dabasi Fehér Akác Tsz központi majorjában bevezetnek egy jókora istállóépületbe, ahol akkora gágogás fogad, hogy a magam szavát sem hallom tőle. Nyolc sor vasketrec, mindegyikében tíz liba, s mert egy-egy sor két oldalán 50 ketrec számolható meg, összesen 4000 szed itt magára zsírt, meg húst és növeli a máját. — Ez csalt egy része a hízóknak — világosít fel kísérőm, Feth András agronómus, a libagyár vezetője. A téglából emelt egykori tehénistállóban levő négyezren felül még háromezer lúdat fogtak tömésre a tehenek helyén, szarvasmarhatartásra alkalmatlan két, kiérdemesült szerfásisitállóban. Tehát ösz- szesen hétezer hízik egyszerre. — Kilencezret pedig már leszállítottunk — közli az agronómus és hozzáteszi: — Tavasszal vol/t öt éve, hogy libákkal kezdtünk foglalkozni. Az első esztendőben ezerötszázat tömtünk, aztán minden évben többet és többet, míg ez idén az első évit megtízszereztük, ahogy nevelésre is egyre többet vállalunk. Ebben az esztendőben már 35 000 naposlibát neveltünk feL Nagyobb máj , — nagyobb pénz Március derekán érkezik Kecskemétről az első naposliMi lesz a puttonyban? Elegendő csokimikulás és szaloncukor A kicsinyek izgatottan számolják a napokat. Nem kell már egy hónapot várni, s megérkezik a télapó. Nézzük hát, mit is hozhat a puttonyában? A Pest—Komárom—Nógrád megyei Fűszer- és Édesség Nagykereskedelmi Vállalat marketingosztályának vezetője, Joós Károly szerint lesz bőven édesség, a gyerekek nem panaszkodhatnak majd: — A zökkenőmentes ellátás érdekében a bolti megrendeléseket már május—június hónapban összegyűjtöttük, s továbbítottuk a szerencsi, illetve a budapesti csokoládégyárba. A tavalyinál jóval nagyobb mennyiségű áru kerül Komárom, Nógrád, valamint Pest megye üzleteibe. — Mit szállítanak? — Az öt és fél vagon üreges csokimikulás körülbelül 45 százalékát Pest megye kapja. Szaloncukor is lesz bőven: húszvagonyi kerül összesen a három megyébe. A tavalyi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a vásárlók egyre inkább megkedvelik a jobb minőségű, de drágább desszertszalont. Természetesen emellett a hagyományos konsum szaloncukorból is jut az üzletekbe. A mikulásnapi csomagokat az üzletekben állítják össze. — Hány üzletbe visznek édességet? — Pest megyében 1200 üzletünk van. Legkésőbb november 15-ig nemcsak a Mikulásnapi, hanem már a karácsonyi és az újévi áru egy részét is kiszállítjuk. Az ellátással nem lesz baj. — f. — (Tudósítónktól) — Milyen lesz az idei tél? Úgy megtréfál, mint a tavalyi? Ki tudja? Nincs más hátra, jól fel kell készülni — mondja útközben az utak mestere és 280 kilométernyi út gazdája, Puskás János, miközben a Blaháné úton a Pest megyei Közúti Építő Vállalat 4-es számú építésvezetősége felé tartunk, itt Gödöllőn. — Javában tart a „kátyúzás”, valamint a homok- és sószétosztás. Veszélyteleníteni kell a Petőfi-for- rásnál az Aszód előtti szakaszt, s egyszer már ki kéne fogni a hófúvással a hatvani megyehatáron. Harmincnégy esztendő tapasztalj T A K latával gyürkőzik a régről ismert, de most „megbokrosodott-’ utakkal: birkózik a járművek kavarta gondokkal. A Blaháné úti főhadiszálláson Mester István fogad: — Szép feladat vasutat feledtető utat építeni, de nem könnyű. Eddig hétezer köbméter földet mozgattunk meg. Gödöllőtől Veresegyházig, végesteien vasig megtörtént a kisajátítás, épül az útszegély. Kő, betoncső: biztosítva. A Hegy utcai buszforduló már kész. Még az idén átadjuk a forgalomnak a Rét és Mátyás király utca közti hat méter széles, szűk másfél kilométernyi szakaszt. A Rákos-patakig a betonlapos vízelvezetést alkalmaztuk, jövőre a Mátyás király utcától a 3-as útig, jó egy kilométeren át, betoncsöves módszerrel szabadítjuk meg a környéket „vizes” gondjaitól. Azonban már tanácsi feladat, hogy itt a Blaháné úton és a Rét utcában megépüljön a gyalogjárda. A KPM az ehhez szükséges kisajátításokat már elvégezte. Az öreg-hegyiek egyre közelebb kerülnek a város- központhoz. Javuló utak csökkentik a távolságot. Csiba József ba-szállítmány. Testet gyorsan nevelő táppal etetik a sárga pihés libucikat, azután tízhetes korukban megtépik fehér tollúkat Száztíz forint egy kiló toll ára, de ha szép — és vigyáznak rá, hogy az legyen — még húsz forinttal megtetézi a BARNEVÁL. Különben az ifjú libák nagy részét is visszaviszik a vállalathoz, s felveszi értük a tsz a neveltetési díjat. A hízottakért persze sokkal nagyobb összeget kap a Fehér Akác. Élősúlyban kilónként 29 forintot, s mivel egy tömött liba 7—8 kilót nyom, könnyű kiszámítani, hogy darabonként átlagban körülbelül 150 forint fizetség jár. Azaz még több, mert májprémium is van. A 25 dekás májnak kilója után ugyan csak 50 forintot fizetnek, de ha súlya eléri a 30 dekát, már kétszer any- nyit, 40 dekán felül pedig 200 forint a kilónkénti jutalom. — Tulajdonképpen a májért kapott pénz jelenti a legtöbbet — magyarázza az agronómus. — Sajnos, azonban, amit kapunk, rajnai lúd, jól hízik ugyan, de ritkán nagy a mája. Es nagyon sok a költségünk. — Gyorsan megy, mégsem könnyű munka — mondja az egyik tömőasszony, Bor zik Antalné, és azt is elbeszéli, hogy reggel fél ötkor kezdődik a munka. Két asszonynak 500 Liba tömése a gondja. Délelőtt tízkor másodszor járják végig a sort és tömnek. Déli egykor hazamennek, megjön a váltás, a délutáni műszak. Az is kétszer tömi végig, mindegyik pár a maga ötszáz libáját. Jelenleg ösz- szesen 56 tömőaszony dolgozik. Mi a keresetük? Borzik- né azt is megmondja: — Fejenként 100 forint egy napra, de csak július elejétől decemberig tömünk, akkor mindenki más munkára megy. Kukorica főve és nyersen — Mivel hizlalják a libát? — Négy ember egész nap főzi a kukoricadarát, abba szemes kukoricát kever, a keveréket jól megsózza, hogy sokat igyanak rá a libák. Hát csak ezzel tömünk, mást nem adunk nekik. Egy liba napi adagja ebből a nedves keverékből mintegy két kiló. — Lesz-e maguknál sok Márton-napi lúd? — Nem, mert ezek csak decemberre lesznek készen. Azt pedig, hogy mi az a Márton-napi lúd, egyikük sem tudja. Elmesélem hát nekik, hogy a pozsonyi izraelita hitközség küldöttsége minden Márton-napon (ma van) hízott libát vitt ajándékba a bécsi Burgba, és Ferenc Jóska személyesen vette át tőlük. — A máját meg biztos megette, attól ért meg olyan magas kort — véli az egyik asz- szony. A libagyár vezetőjének viszont erről a rajnai lúd aránylag kis mája jut eszébe és bizakodva arról beszél, hogy talán sikerül nagy májú, landes-i, francia lúdat szerezni. — Nagyon számítunk rá és három paneles épület már készül libanevelőnek. Még többet akarunk nevelni, • meg tömni is. Mennyit? Hetven-nyolcvan, vagy talán százezret. Akkor aztán esztendőre még inkább iparszerű Libatelep lesz Mánteleken. Szokoly Endre Tanulóélet Vác egyik színfoltja a Géza király téri 12 tantermes iskola. A modern épületben általános és kémiaszakos gimnázium, valamint egészségügyi szakközépiskola működik. A 14 millió forintos beruházással épített iskolában 1967 őszén kezdték meg a tanítást. Az egészségügyi szakközépiskolások jól felszerelt termekben, szakemberek irányításával tartják gyakorlati foglalkozásaikat. A képen: a növendé100 millióért gép Több divatcikk a váci Kötöttben Kétszázmillió forint nem kis pénz. Még egy középüzem kasszájában sem. pedig eny- nyit akarnak a váci Kötöttárugyárban a termelés bővítésére, az üzem rekonstrukciójára költeni a negyedik ötéves tervben. — Mire használják a pénzt, és mit jelent a vásárlók számára a gyár korszerűsítése, új telephely létesítése? — kérdeztük Simó Pál gazdaságiműszaki tanácsadótól. — Korszerűsíteni kell a gépparkunkat, mivel a jelenlegi elavult " berendezésekkel a termelésünket nem tudjuk fokozni. A piackutatók pedig azt mondják, a kereslet az elkövetkezendő öt esztendőben negyven százalékkal növekszik. Ez azt jelenti, hogy a pla- mutból készült bolyhos alsóruházati cikkek termelésének csökkentése mellett a pamut felsőruházati termékeink terPest megyébe tilos! Költöző üzemek Százhalombatta, Cegléd, Solymár, Szentmártonkáta a listán A Gazdasági Bizottság már I rosi üzemek kitelepítéséről, de 1966-ban határozatot hozott a 1968-ig — anyagi támogatás zajos, levegőt szennyező fővá- | híján — alig történt valami. Az utóbbi két évben meggyorsult a költözés. A 250 millió forint iparkitelepítési alapot 32 vállalat között osztotta fel a Fővárosi Tanács, mint vissza nem térítendő állami támogatást. A következő őt évben már 800 millió forinttal segítik a költözőket, s közel másfél miiliárdot adnak az iparosítandó megyék is. Mint a Fővárosi Tanács terv- és közgazdasági főosztályán tegnap elmondták, közel 15 ezer munkahely szűnik meg Budapesten, s egymillió négyzetméternyi terület szabadul fel 1971 és 1975 között. Az ócska üzemek helyén lakások és játszóterek épülnek. A nagyszabású program elsősorban a fővárosnak és a távolabb fekvő, kevésbé iparosított megyéknek hajt hasznot, Pest megyét alig érinti. Bár szívesen települt volna sok nagyvállalat a megye közeli helységeibe — ez „tiltott terü- ] let” volt számukra, mivel az elsődleges cél az elmaradott megyék iparának erősítése. Természetesen néhány üpm Pest megyébe is kerül, azok, amelyeknél a földrajzi okok és gazdasági érdekek indokolják a letelepülést. Százhalombattára költözik a Csepeli Kőolajipari Vállalat X. kerületi, Gyömrői úti telepe. Csaknem 700 munkást foglalkoztat 1971 után. Mint korábban már írtuk, Ceglédre kerül a Fűrész- és Hordóipari Vállalat három telepe. Ehhez 40 millió forint támogatást kaptak. 1973 után körülbelül 400 embernek ad munkát az új ceglédi üzem. Óbudáról Solymárra települ a Budai Tégla- és Cserépipari Vállalat két részlege, s 1972- ben, illetve 1975-ben adják át az új létesítményt, amelyben 170-en dolgoznak majd. Ismeretes: a Betonelemgyár- tó Vállalat már építkezik Szentendrén, az állati fehérjét feldolgozó üzem pedig Tökölön épül. 1972 végére Szentmárton- kátára költözik a Klíma Ktsz, 2,2 millió forintos támogatással, s mintegy 200 helybelinek teremtenek munkalehetőséget. (paládi) kék a csecsemő helyes fürdetését gyakorolják. Késelésért öt év Az egyik legnagyobb bűnt követte el" „Fekete Lajos felnőtt ember. S egy felnőtt embernek még akkor is tudnia kell, hogy mit cselekszik, ha többet ivott a kelleténél. Fekete Lajos az egyik legnagyobb bűnt követte el, amikor hátulról rátámadt N. Lászlóra, s késével megszúrta. Nem rajta múlott, hogy áldozata nem halt meg. Csupán a véletlen mentette meg a férfit, hiszen ha a penge két centiméterrel arrább hatol a testébe ...” Ezekkel a szavakkal indokolta a Pest megyei Bíróság dr. Korpássy Gyula tanácsa ítéletét, melyben Fekete Lajos 29 éves jászkarajenői lakost emberölés kísérletében találta bűnösnek, s ötévi szabadság- vesztésre ítélte. Mint már beszámoltunk róla, Fekete éppen a kocsmából indult haza, amikor meglátta, hogy az egyik barátját ütlegelik. Ügy gondolta, segítségére siet. Elővette zsebkését, és azzal „zárta le” a verekedést. Az ítélet nem jogerős, a vádlott és védője fellebbezett. melését 87 százalékkal növeljük. Szintetikus ruhából 180 százalékkal kell többet gyártanunk. Gépi beruházásokra éppen ezért több mint 100 millió forintot fordítunk a negyedik ötéves tervben. Űj berendezések kellenek a polyes- terfonalak feldolgozásához is. — A váci gyárban egy háromezer négyzetméter alap- területű új épületben helyezzük el a kelmetermelő gépeinket. Fokozzuk a konfekciógyártást a vámosmikolai telephelyünkön, ahol mintegy 250 embernek biztosítunk munkát. Megállapodást kötöttünk a Nógrád megyei Tanáccsal is, hogy egy hatszáz főt foglalkoztató konfekcióüzemet építünk Pásztón, ahol szintén modern sport- és szabadidőöltözeteket készítenek majd. Ez a telephelyünk a tervek szerint 1973-ban kezd teljes kapacitással dolgozni. Különben úgy tervezzük, hogy a beruházások 1973 végéig elkészülnek, s 1974- ben már teljes kapacitással üzemel valamennyi telephelyünk. — Még egyszer a kérdés: a korszerűsítés mit jelent a fogyasztók szempontjából? — Már 1971-ben is dupla mennyiségű strandcikket — 280 ezer darab frottíröltözéket — adunik a kereskedelemnek. Tíz-tizenöt féle változatban készülnek a szintetikus anyagból gyártott modern női nadrágkosztümök, fiú sportöltönyök, gyermekpantallók. Míg 1970-ben össztermelésünk alig 10 százaléka volt modern felsőruha, az ötéves terv végére gyártmányaink 23,6 százaléka divatcikk lesz. — m. k. a.— Budapesti évtized Halálos statisztika Egy évtizedre visszatekintő összesítés készült a halálos végű balesetek számának alakulásáról Budapesten. Eszerint tíz év alatt összesen 3300-an haltak meg közlekedési baleset következtében Budapesten, míg a megelőző tíz évben — 1950—1959 között — 2816- an. Különösen megdöbbentő az utóbbi két esztendőben tapasztalt növekedés: 1968-ban mintegy 156, az elmúlt évben mintegy 164 százalék volt a közlekedési baleseti halálozás gyakorisága az 1950—1959 közötti átlaghoz viszonyítva. A vizsgált 10 év átlagában százezer lakosonként mintegy 17 közlekedési baleset következtében vesztette életét. Dadai négyes — kilencedszer Bordán Béla és 20 társa, valamennyien tiszadadai lakosok, hosszú ideje lottóznak egy „brigád”-ban. A kollektíva igen eredményesen játszik: a 44. játékhéten kilencedszer értek el négyes találatot. A legutóbbi négyesük értéke meghaladja a 86 ezer forintot. Többször nyertek már a tárgynyere- mény-sorsoláson is.
