Pest Megyei Hírlap, 1970. november (14. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-11 / 264. szám

MST mt CVF. I kJCívíop 197«. NOVEMBER 11., SZERDA ZALAEGERSZEG „Kivizsgáló"- fel járó Mint ismeretes, szeptember 18-án tragikus szerencsétlen­ség történt a zalaegerszegi tv­erősítő torony acélszerkezeté­nek szerelése közben: a 180 mázsás acélszerkezet eddig is­meretlen okból lezuhant és két ember halálát okozta. A bal­eset okának kivizsgálásához 68 méter magas külső feljárót kellett építeni, hogy a bizott­ság feljuthasson a vasbeton­torony tetejére, a tragédia színhelyére. A Zala megyei Ál­lami Építőipari Vállalat áll­ványozó brigádja a Műszaki Egyetem tervei alapján építet­te meg a feljárót. A rendőrség szakértők bevonásával e hét végén kezdi meg a kettős ha­lált okozó baleset okának ki­vizsgálását. Doppingszer (Zsoldos rajza) Egy metró — nem metró A lift előbb fölfelé indul, hogy aztán leszállhasson a mélybe. Most már fel kell ten­nem a bukósisakot, begombol­nom a munkaköpenyt. — Mélység: 30 méter, a Kossuth tér alatt Cuppogós sárban, vágányok, csillék közt indulunk. Ez az állomás (a képen), a Kossuth téri, a metró tovább épülő ke­leti—nyugati vonalának leg- előrehaladottabb stádiumában levő állomása. — A peron, a vonalalagűt — mutatja kísérőm, Greschik Gyula, a Metró Budapesti Földalatti Vasút tervezési osz­tályvezetője. A mennyezetről csöpög a víz. De csak itt, ahol még nem kapta meg az alagút a víz el­len védő összehegesztett vas­lemezköpenyt. Amelyet korró­zió ellen dróthálóra „lőtt” be­tonnal védenek. — Miért kell így védekezni a víz ellen? — Mert a talajban itt min­dig a Duna vízszintjével azo­nos magasságú a talajvíz állá­sa. Számok, méretek. Ezer (!) tonna terhet viselő oszlopok. Kívülről vastag falú acélcső abroncsként fogja ösz- sze a beleöntött szilárd betont, amely a terhelést viseli. Százezer (!) köbméter leve­gő áramlik óránként a szellő­zőaknákból. A metró építőinek — új technológiával — itt sikerült először pajzzsal olyan alagutat építeni, amelyben nem reped­Elektromos sokk - a jövő narkózisa Valószínűleg már a közel­jövőben eltűnnek a műtőkből a vegyi narkotikumok. He­lyükbe villamosáram kerül, amely a fejen elhelyezett íéíektródák segítségével jut el a beteg agyába. Ez az áram azonnal eszméletlenné és ér­zéketlenné tesz. A műtét be­fejezése után elég egy gomb­nyomás és a paciens minden utóhatás nélkül ismét feléb­red. Dr. John Waycott, a brit Alderley Park ICI kutató la­boratóriumának munkatársa mindenesetre úgy véli, hogy e módszer gyakorlati alkalma­Pest megyei Állami Építőipari Vállalat AZONNALI BELÉPÉSRE KERES építőipari technikusokat, elektroipari technikust és építőipari technikumi végzettséggel rendelkező műszaki programozót. jelentkezni lehet a személyzeti osztályon: Budapest XXL, Kiss János altábornagy u. 19-21. sz. zása előtt gondoskodni kell az izomgörcs és a légzési zavarok veszélyének kiküszöböléséről. Ezeket a, komplikációkat el­kerülhetjük, ha az elektromos áram minőségét és erejét pon­tosan rögzítjük és az agynak csak azokat a részeit helyez­zük áram alá, amelyek az ön­tudatot és a fájdalom iránti érzékenységet szabályozzák. Hímes tojás karácsonyra A mezőkövesdi matyó házi­ipari szövetkezetben készült hímzett ruhák és használati tárgyak után „betört” a kül­földi piacra a matyó rózsák­kal díszített „hímes tojás” is. Karácsonyfadísznek vásárol­ják. Az idén több mint 10 000 darabot rendeltek belőle, első­sorban az NSZK-ban, valamint Hollandiában. SÁRVÁR Művelődéstörténetünk jeles helységéről, Sárvárról, 600 ol­dalas történelemkönyv készül. 1541-ben az itteni nyomdában készült el Sylvester János la­tin—magyar nyelvtana, amely abban a korban európai vi­szonylatban jelentős alkotás volt. A legtöbb európai nyelv­nek ugyanis ekkor még nem volt írásban rögzített, a kor tudományos színvonalán kidol­gozott nyelvtana. A most ké­szülő monográfia a harmadik és legteljesebb lesz az ősi tele­pülésről. tek meg munka közben a vas­beton elemek. (A technológia iránt világszerte nagy az ér­deklődés.) Csillék jönnek-mennek. Itt hegesztenek, ott kalapálnak. Bemegyünk a Duna alá! Ebben a csőben, alagútban a Budáról jövő szerelvények közlekednek majd. A felszínen alig Sejteni, itt már majdnem kész az állomás. — És a többi vonalon? — 1973-ra terveztük a kelet —nyugati vonal második sza­kaszának megnyitását. Most éppen vizsgálatok folynak, ho­gyan lehetne előbbre hozni ezt a határidőt. Hiszen az üzem­be helyezett metró bevált, többen használják, mint vár­ható volt. Majdnem annyi az utas, mint amennyit a 10 ki­lométeres teljes vonalhosszra terveztek. A Batthyány téren a metró- állomással együtt épül a szent­endrei HÉV és a Rózsadomb körüli autóbuszjáratok végál­lomása. A Moszkva téren a fel­színi rendezésre később kerül sor. A Déli-pályaudvarnál egy­idejűleg a MÁV tovább foly­tatja a pályaudvar rekonstruk­cióját. A metróból közvetlen feljáratot építenek a peronra. De mivel egy metró — nem metró, az építők mielőbb sze­retnék beléptetni a forgalom­ba az észak—déli vonalat is. A kormány jóváhagyta az építési programot. S lényegében már megkezdődött az építés is. Épül a Ferenc körút és az Ül­lői út kereszteződésében az aluljáró, és még az idén meg­kezdik a hozzá csatlakozó moz- gólépcső-alagút építését is. A Kun Béla téren a vonalalagút- építés előkészítő munkálatai folynak. Jóval nehezebb a helyzet a sűrűn beépített és nagy forgal­mú Belvárosban. A felvonulási terület kijelölése háztömbök lebontásával, a közúti és a gyalogosforgalom megbolyga- tásával „fenyegetett”. Mígnem a Felszabadulás téri állomás építéséhez a Károlyi-park egy részét áldozták fel. (Az épít­kezés miatt 7 évig szünetelnek a Károlyi-kerti hangverse­nyek.) A Kálvin téren — a Baross utca és az {Illői út között 6 épületet bontanak le, de nem a metró építése, ha nem az új forgalmi rend mi­att. Úgy tervezik, hogy a cse­peli és a soroksári HÉV-vona- lak közös burkolat alatti vég­állomásával és a felszíni köz­lekedés rendezésével megoldó­dik a Kálvin tér forgalmi problémája. 1977-ben adják át terv sze­rint az észak—déli vonal Nagyvárad tér—Deák tér kö­zötti szakaszát. (Ha lehel, előbb!) SÜSSE MEG PECSENYÉJÉT ALUTEFEDÉNYBEN! A teflonnal bevont alutef szeletsütőben zsír nélkül készíthet változatos, egészséges ételeket. — A már működő metrósza­kasz milyen tapasztalatokat adott? Változtatnak-e a ké­sőbb épülő állomások szerke­zetén, méretein? Tudják-e csökkenteni a huzatot? , — Az Astoria-megállóhoz hasonló, öthajós szerkezetű lesz a Kossuth és a Batthyány téri megálló, és ugyanilyen szerkezetűek, csak nagyobbak lesznek az észak—déli vonal mélyen fekvő állomásai, aho­vá nem három, hanem négy mozgólépcsőt helyezünk el. A huzat csökkentésére az észak —déli vorialállomás előtt és után egy-egy összekötő alagút épül, amely kiegyenlíti a sze­relvény előtt tolt levegő nyo­mását. A szerelvényeket to­vábbra is a Szovjetunióból szerezzük be, formájukban az első vonalszakaszhoz hasonlók lesznek az állomások is. Kádár Márta MIT MOND A TUDÓS? Meddig élt az ősember? Hogyan állapítják meg a de­mográfusok tudományos hite­lességgel évmilliós, évezredes, vagy akár évszázados őseink átlagéletkorát? Elsősorban csontvázleletek alapos elemzéséből. Érintetlen, összefüggő nagy temetőket tár­nak fel a régészek s ezeket elemzik a demográfusok. Olya­nokat, amelyekbe csecsemők­től aggastyánokig több nemze­dék is temetkezett. Csupán ha­zánkban 15—20 ilyen ősi te­metőt tártak fel eddig. Azonban minden embernek két életkora van: a kronoló­giai, amit születéstől kezdve a naptári idő mutat, és a bioló­giai, amit szervezetének álla­pota jelent. Ezek általában egybeesnek, de nem egyszer alaposan el is térhetnek. A biológiai életkor lehet keve­Júliához Vigye álmok világába Az én szerelmes Telkemet Az álmoknak világa szép Ottan minden csak szép lehet Hajnal pírból van ott a rét Szivárványból a virágok, Valóra válnak a szívben Minden vágyak, minden álmok. Mosolygásból gyökeredzik Az erdőknek minden fája, Leveleit és lombjait Vihar soha meg nem rázza. Az égbolton a csillagok Boldogságtól tündökölnek, És sem szívet és sem lelket A bánatok nem gyötörnek. Nincsen ott ősz, nincsen ott tél. Kettő van csak Tavasz és Nyár S máshol sehol, csak ott fészkel A mesebeli kék madár. Misik János népköltő Az áldozat — Jó napot kívá­nunk! Az Érzel­mes Újságtól jöt­tünk, a „Könny­zacskó” rovattól, ön az a Kékfran­kos Mária, aki ál­dozatául esett egy kéjsóvár férfiak­ból álló bűnban­da szemérmetlen üzelmeinek? — Én vágyók. — Elmondaná nekünk, hogyan kezdődött az egész? — A táblánál tam, a mellett, egy idősebb megszólított. hirdető- ácsorog- Nyugati amikor férfi hogy most jöttem-e fel Pestre, és van-e már munkám, meg lakásom. Mondtam, hogy engem hagyjon békén, én nem vagyok egy olyan. Erre megsértő­dött, azt mondta, hogy én félreér­tem a Berci bá­csit, mármint őt, mert ő egy ko­moly, korrekt fér­fi, tudományos kutató, meg min­den. És azt is mondta, engem is szívesen bevezet bizonyos termé­szettudományos ismeretekbe, ha van hozzá érdek­lődésem. Van ne­ki például egy enkefalográfja, szívesen megmu­tatja, ha elme­gyek a lakására. — És maga el­ment. — El. Merthogy én még sose lát­tam olyan szerke­zetet. De engem kimondottan csak a tudásszomj ve­zetett! — Nem találta különösnek, hogy a ..lakás”, ahová a férfi elvitte, csak egy ócska sufni Kispesten. és a berendezés is mindössze egyet­len rozzant vas­ágy? — Berci bácsi elmagyarázta, hogy ő bentlakó a Tudományos Akadémián, ott van neki egy hat­szobás lakosztá­lya, de azt éppen festik, addig ide­iglenesen, itt húz­ta meg magát... — Na és az en- kefalográf? — Az éppen nem volt otthon. Később jutott csak eszébe Ber­ci bácsinak, hogy kölcsönadta. Mi­vel már elég ké­sőre járt, azt ja­vasolta, maradjak nála, és másnap este együtt elme­gyünk a Karcsi nevű tudós barát­jához, akinél most a gép van. El is mentünk, de pe- chünk volt, mert a Karcsi szintén kölcsönadta a gé­pet egy harmadik barátjuknak, az Elemérnek. Berci bácsi azt mondta, kár lenne vissza­mennem vele Kis­pestre, Karcsinak sokkal szebb la­kása van, töltsem ott az éjszakát, majd a következő nap eljön értem, és elmegyünk Ele­mérhez ... — Persze, Ele­mérnél sem volt ott a gép, „köl­csönadta” Dezső­nek, Dezső pedig Lajosnak, Lajos meg Gézának és így tovább. Így volt, ugye? — így, igen. — Berci bácsi minden alkalom­mal kiielentette, nem érdemes ki­mennie Kisnestre. várja be a követ- kezd estét Ele­mérnél. Dezsőnél. Gézánál, Lajos­nál ... — így volt ké­rem, szó szerint. — Mondja, és maga egyáltalán nem fogott gya­nút? — De igen. A tizenharmadik esetnél, vagy a ti­zennegyediknél, már nem is tu dom. Mondtam is az Ibolynak... Az egy másik kis­lány, tetszik tud­ni, akinek szintén Berci bácsi kel­tette fel az érdek­lődését a termé­szettudományok iránt... Szóval, mondom az Iboly­nak: mégis fur­csa, hogy azt a gépezetet soha­sem találjuk ott, ahol keressük. De az Iboly meg­nyugtatott: tud­hatnám, mondta, hogy a professzo­rok mind szóra- kozottak! — És arról, mit mondott Berci bá esi: miért kapott ő minden férfitől, akihez magát fel­vitte, 300—400 fo rintot? — Hogy az az enkefalográf köl­csönzési díja, amit az Akadé mia pénztárába kell befizetnie. — Szerencsére a banda lebukott és bíróság elé ke rült. ön azt ál­lítja, hogy csak a tárgyalóterem­ben tudta meg, kiknek a karmai­ba került? — Igenis, ké rém. — Maga szerint ki a legfőbb hibás ebben? — A pedagógu­sok! Az a baj, hogy nem folyik kellő természet- tudományos felvi­lágosítás az isko­lákban. Kikerül a “ ',nwfa*+a "ríni- lan kislány 14 éves korában az iskolából, anélkül, hogy tudná — mi is az az enkefa­lográf! —la— sebb is, több is, mint a krono- lógiai. A legnagyobb nehézsé­get az okozza a kutatóknak, hogy a csontváz a biológiai élet­kort jelzi, vagyis azt, hogy j mennyire öregedett meg a szervezet és nem azt, hogy i valójában mennyi ideig élt. Mivel az életkörülmények haj­danán roppant mostohák vol­tak, az ősember szervezete már 20—25 esztendős korában olyan megviselt lehetett, mint manapság egy 50—60 évesé. Ezt a látszólagos „csalást” a tudo­mány sokrétűen ellenőrzi, hi­telesen kiigazítja. A népességtudomány leg­újabb kutatásai szerint az élettartam az emberiség törté­nete folyamán igen jelentősen emelkedett. A félmillió esz­tendővel ezelőtt élt, úgyneve­zett előember, majd az őket követő jégkori ember születé­se pillanatában átlagosan 14— 15 év megélésére számíthatott, A maihoz képest egyébként kétszázszoros volt a csecsemő- és gyermekhalandóság. Száz­ezer ősember közül legfeljebb egy-egy érhette meg a 45 esz­tendőt. Az „ősnők” átlagos életkora még ennél is kevesebb volt két-három esztendővel, hi­szen szervezetük a megpróbál­tatást sokkal nehezebben visel­te el. Az első nagyobb változást az ókor eredményezte, amikor át­tértek a földművelésre, az ál­latok háziasítására. A megte­lepedett életforma, a szervezet­tebb társadalmi, gazdasági élet nagyobb védelmet nyújtott, el­viselhetőbb életfeltételeket te­remtett, ezt a kort nevezik a szakemberek az első demográ­fiai forradalomnak. Robbanás­szerűen megnövekedett az át­lagos életkor: 27—28 esztendő­re ugrott, de aki a legveszé­lyesebb első két évtizedet, vagyis a húszesztendős kort túlélte, már 45—50 éves életre számíthatott. A korábbi életkori jellemzők szinte változatlanul megma­radtak az egész középkorban, sőt az újkorbari is, majdnem a múlt század végéig. Az általános életkor déd­apáink korában 45—50 , esztendőre emelkedett, és lényegében így is maradt napjainkig. Most éljük viszont a második demográfiai forradalmat, is­mét ugrásszerű a változás: a férfiak átlagos éveinek száma már 70—72 esztendő, és a nőké — a történelem során első íz­ben előzték meg a férfiakat — átlagosan 75 évre emelkedett. Vajon melyek a további le­hetőségek? Semmi sem zárja ki — a demográfusok feltevése szerint —, hogy ne következzék az emberiség történetében egy harmadik, negyedik vagy akár ötödik demográfiai forradalom is. De azt is láthatjuk, hogy ezek az ugrások igen ritkán követik egymást. Mégis, annyi bizonyos, hogy az életkörül­mények forradalmi megválto­zása, a tudományok, elsősor­ban az orvostudomány hihe­tetlen gyorsaságú fejlődése so­hasem marad nyomtalanul az emberiség átlagéletkorának megnövekedésében. AFRIKA — Félix, éppen most olva­som az újságban — mondja a feleség —, hogy Afrikában a férjek feleségüket csak a mennyegző után ismerik meg. — Akárcsak nálunk — je­gyezte meg a férj. Varázsmogyoró Szombathely határában, a festői szépségű kámoni arbo­rétumban, most virágzik egy különleges díszcserje, a va­rázsmogyoró. Ez a bokor ak­kor hozza sárga virágait, ami­kor lombját már elhullatta, termését pedig a következő nyáron érleli. A levéltelen ágakon különös látványt nyújtanak az aranyesőhöz ha­sonló, üde virágok.

Next

/
Thumbnails
Contents