Pest Megyei Hírlap, 1970. november (14. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-11 / 264. szám
MST mt CVF. I kJCívíop 197«. NOVEMBER 11., SZERDA ZALAEGERSZEG „Kivizsgáló"- fel járó Mint ismeretes, szeptember 18-án tragikus szerencsétlenség történt a zalaegerszegi tverősítő torony acélszerkezetének szerelése közben: a 180 mázsás acélszerkezet eddig ismeretlen okból lezuhant és két ember halálát okozta. A baleset okának kivizsgálásához 68 méter magas külső feljárót kellett építeni, hogy a bizottság feljuthasson a vasbetontorony tetejére, a tragédia színhelyére. A Zala megyei Állami Építőipari Vállalat állványozó brigádja a Műszaki Egyetem tervei alapján építette meg a feljárót. A rendőrség szakértők bevonásával e hét végén kezdi meg a kettős halált okozó baleset okának kivizsgálását. Doppingszer (Zsoldos rajza) Egy metró — nem metró A lift előbb fölfelé indul, hogy aztán leszállhasson a mélybe. Most már fel kell tennem a bukósisakot, begombolnom a munkaköpenyt. — Mélység: 30 méter, a Kossuth tér alatt Cuppogós sárban, vágányok, csillék közt indulunk. Ez az állomás (a képen), a Kossuth téri, a metró tovább épülő keleti—nyugati vonalának leg- előrehaladottabb stádiumában levő állomása. — A peron, a vonalalagűt — mutatja kísérőm, Greschik Gyula, a Metró Budapesti Földalatti Vasút tervezési osztályvezetője. A mennyezetről csöpög a víz. De csak itt, ahol még nem kapta meg az alagút a víz ellen védő összehegesztett vaslemezköpenyt. Amelyet korrózió ellen dróthálóra „lőtt” betonnal védenek. — Miért kell így védekezni a víz ellen? — Mert a talajban itt mindig a Duna vízszintjével azonos magasságú a talajvíz állása. Számok, méretek. Ezer (!) tonna terhet viselő oszlopok. Kívülről vastag falú acélcső abroncsként fogja ösz- sze a beleöntött szilárd betont, amely a terhelést viseli. Százezer (!) köbméter levegő áramlik óránként a szellőzőaknákból. A metró építőinek — új technológiával — itt sikerült először pajzzsal olyan alagutat építeni, amelyben nem repedElektromos sokk - a jövő narkózisa Valószínűleg már a közeljövőben eltűnnek a műtőkből a vegyi narkotikumok. Helyükbe villamosáram kerül, amely a fejen elhelyezett íéíektródák segítségével jut el a beteg agyába. Ez az áram azonnal eszméletlenné és érzéketlenné tesz. A műtét befejezése után elég egy gombnyomás és a paciens minden utóhatás nélkül ismét felébred. Dr. John Waycott, a brit Alderley Park ICI kutató laboratóriumának munkatársa mindenesetre úgy véli, hogy e módszer gyakorlati alkalmaPest megyei Állami Építőipari Vállalat AZONNALI BELÉPÉSRE KERES építőipari technikusokat, elektroipari technikust és építőipari technikumi végzettséggel rendelkező műszaki programozót. jelentkezni lehet a személyzeti osztályon: Budapest XXL, Kiss János altábornagy u. 19-21. sz. zása előtt gondoskodni kell az izomgörcs és a légzési zavarok veszélyének kiküszöböléséről. Ezeket a, komplikációkat elkerülhetjük, ha az elektromos áram minőségét és erejét pontosan rögzítjük és az agynak csak azokat a részeit helyezzük áram alá, amelyek az öntudatot és a fájdalom iránti érzékenységet szabályozzák. Hímes tojás karácsonyra A mezőkövesdi matyó háziipari szövetkezetben készült hímzett ruhák és használati tárgyak után „betört” a külföldi piacra a matyó rózsákkal díszített „hímes tojás” is. Karácsonyfadísznek vásárolják. Az idén több mint 10 000 darabot rendeltek belőle, elsősorban az NSZK-ban, valamint Hollandiában. SÁRVÁR Művelődéstörténetünk jeles helységéről, Sárvárról, 600 oldalas történelemkönyv készül. 1541-ben az itteni nyomdában készült el Sylvester János latin—magyar nyelvtana, amely abban a korban európai viszonylatban jelentős alkotás volt. A legtöbb európai nyelvnek ugyanis ekkor még nem volt írásban rögzített, a kor tudományos színvonalán kidolgozott nyelvtana. A most készülő monográfia a harmadik és legteljesebb lesz az ősi településről. tek meg munka közben a vasbeton elemek. (A technológia iránt világszerte nagy az érdeklődés.) Csillék jönnek-mennek. Itt hegesztenek, ott kalapálnak. Bemegyünk a Duna alá! Ebben a csőben, alagútban a Budáról jövő szerelvények közlekednek majd. A felszínen alig Sejteni, itt már majdnem kész az állomás. — És a többi vonalon? — 1973-ra terveztük a kelet —nyugati vonal második szakaszának megnyitását. Most éppen vizsgálatok folynak, hogyan lehetne előbbre hozni ezt a határidőt. Hiszen az üzembe helyezett metró bevált, többen használják, mint várható volt. Majdnem annyi az utas, mint amennyit a 10 kilométeres teljes vonalhosszra terveztek. A Batthyány téren a metró- állomással együtt épül a szentendrei HÉV és a Rózsadomb körüli autóbuszjáratok végállomása. A Moszkva téren a felszíni rendezésre később kerül sor. A Déli-pályaudvarnál egyidejűleg a MÁV tovább folytatja a pályaudvar rekonstrukcióját. A metróból közvetlen feljáratot építenek a peronra. De mivel egy metró — nem metró, az építők mielőbb szeretnék beléptetni a forgalomba az észak—déli vonalat is. A kormány jóváhagyta az építési programot. S lényegében már megkezdődött az építés is. Épül a Ferenc körút és az Üllői út kereszteződésében az aluljáró, és még az idén megkezdik a hozzá csatlakozó moz- gólépcső-alagút építését is. A Kun Béla téren a vonalalagút- építés előkészítő munkálatai folynak. Jóval nehezebb a helyzet a sűrűn beépített és nagy forgalmú Belvárosban. A felvonulási terület kijelölése háztömbök lebontásával, a közúti és a gyalogosforgalom megbolyga- tásával „fenyegetett”. Mígnem a Felszabadulás téri állomás építéséhez a Károlyi-park egy részét áldozták fel. (Az építkezés miatt 7 évig szünetelnek a Károlyi-kerti hangversenyek.) A Kálvin téren — a Baross utca és az {Illői út között 6 épületet bontanak le, de nem a metró építése, ha nem az új forgalmi rend miatt. Úgy tervezik, hogy a csepeli és a soroksári HÉV-vona- lak közös burkolat alatti végállomásával és a felszíni közlekedés rendezésével megoldódik a Kálvin tér forgalmi problémája. 1977-ben adják át terv szerint az észak—déli vonal Nagyvárad tér—Deák tér közötti szakaszát. (Ha lehel, előbb!) SÜSSE MEG PECSENYÉJÉT ALUTEFEDÉNYBEN! A teflonnal bevont alutef szeletsütőben zsír nélkül készíthet változatos, egészséges ételeket. — A már működő metrószakasz milyen tapasztalatokat adott? Változtatnak-e a később épülő állomások szerkezetén, méretein? Tudják-e csökkenteni a huzatot? , — Az Astoria-megállóhoz hasonló, öthajós szerkezetű lesz a Kossuth és a Batthyány téri megálló, és ugyanilyen szerkezetűek, csak nagyobbak lesznek az észak—déli vonal mélyen fekvő állomásai, ahová nem három, hanem négy mozgólépcsőt helyezünk el. A huzat csökkentésére az észak —déli vorialállomás előtt és után egy-egy összekötő alagút épül, amely kiegyenlíti a szerelvény előtt tolt levegő nyomását. A szerelvényeket továbbra is a Szovjetunióból szerezzük be, formájukban az első vonalszakaszhoz hasonlók lesznek az állomások is. Kádár Márta MIT MOND A TUDÓS? Meddig élt az ősember? Hogyan állapítják meg a demográfusok tudományos hitelességgel évmilliós, évezredes, vagy akár évszázados őseink átlagéletkorát? Elsősorban csontvázleletek alapos elemzéséből. Érintetlen, összefüggő nagy temetőket tárnak fel a régészek s ezeket elemzik a demográfusok. Olyanokat, amelyekbe csecsemőktől aggastyánokig több nemzedék is temetkezett. Csupán hazánkban 15—20 ilyen ősi temetőt tártak fel eddig. Azonban minden embernek két életkora van: a kronológiai, amit születéstől kezdve a naptári idő mutat, és a biológiai, amit szervezetének állapota jelent. Ezek általában egybeesnek, de nem egyszer alaposan el is térhetnek. A biológiai életkor lehet keveJúliához Vigye álmok világába Az én szerelmes Telkemet Az álmoknak világa szép Ottan minden csak szép lehet Hajnal pírból van ott a rét Szivárványból a virágok, Valóra válnak a szívben Minden vágyak, minden álmok. Mosolygásból gyökeredzik Az erdőknek minden fája, Leveleit és lombjait Vihar soha meg nem rázza. Az égbolton a csillagok Boldogságtól tündökölnek, És sem szívet és sem lelket A bánatok nem gyötörnek. Nincsen ott ősz, nincsen ott tél. Kettő van csak Tavasz és Nyár S máshol sehol, csak ott fészkel A mesebeli kék madár. Misik János népköltő Az áldozat — Jó napot kívánunk! Az Érzelmes Újságtól jöttünk, a „Könnyzacskó” rovattól, ön az a Kékfrankos Mária, aki áldozatául esett egy kéjsóvár férfiakból álló bűnbanda szemérmetlen üzelmeinek? — Én vágyók. — Elmondaná nekünk, hogyan kezdődött az egész? — A táblánál tam, a mellett, egy idősebb megszólított. hirdető- ácsorog- Nyugati amikor férfi hogy most jöttem-e fel Pestre, és van-e már munkám, meg lakásom. Mondtam, hogy engem hagyjon békén, én nem vagyok egy olyan. Erre megsértődött, azt mondta, hogy én félreértem a Berci bácsit, mármint őt, mert ő egy komoly, korrekt férfi, tudományos kutató, meg minden. És azt is mondta, engem is szívesen bevezet bizonyos természettudományos ismeretekbe, ha van hozzá érdeklődésem. Van neki például egy enkefalográfja, szívesen megmutatja, ha elmegyek a lakására. — És maga elment. — El. Merthogy én még sose láttam olyan szerkezetet. De engem kimondottan csak a tudásszomj vezetett! — Nem találta különösnek, hogy a ..lakás”, ahová a férfi elvitte, csak egy ócska sufni Kispesten. és a berendezés is mindössze egyetlen rozzant vaságy? — Berci bácsi elmagyarázta, hogy ő bentlakó a Tudományos Akadémián, ott van neki egy hatszobás lakosztálya, de azt éppen festik, addig ideiglenesen, itt húzta meg magát... — Na és az en- kefalográf? — Az éppen nem volt otthon. Később jutott csak eszébe Berci bácsinak, hogy kölcsönadta. Mivel már elég későre járt, azt javasolta, maradjak nála, és másnap este együtt elmegyünk a Karcsi nevű tudós barátjához, akinél most a gép van. El is mentünk, de pe- chünk volt, mert a Karcsi szintén kölcsönadta a gépet egy harmadik barátjuknak, az Elemérnek. Berci bácsi azt mondta, kár lenne visszamennem vele Kispestre, Karcsinak sokkal szebb lakása van, töltsem ott az éjszakát, majd a következő nap eljön értem, és elmegyünk Elemérhez ... — Persze, Elemérnél sem volt ott a gép, „kölcsönadta” Dezsőnek, Dezső pedig Lajosnak, Lajos meg Gézának és így tovább. Így volt, ugye? — így, igen. — Berci bácsi minden alkalommal kiielentette, nem érdemes kimennie Kisnestre. várja be a követ- kezd estét Elemérnél. Dezsőnél. Gézánál, Lajosnál ... — így volt kérem, szó szerint. — Mondja, és maga egyáltalán nem fogott gyanút? — De igen. A tizenharmadik esetnél, vagy a tizennegyediknél, már nem is tu dom. Mondtam is az Ibolynak... Az egy másik kislány, tetszik tudni, akinek szintén Berci bácsi keltette fel az érdeklődését a természettudományok iránt... Szóval, mondom az Ibolynak: mégis furcsa, hogy azt a gépezetet sohasem találjuk ott, ahol keressük. De az Iboly megnyugtatott: tudhatnám, mondta, hogy a professzorok mind szóra- kozottak! — És arról, mit mondott Berci bá esi: miért kapott ő minden férfitől, akihez magát felvitte, 300—400 fo rintot? — Hogy az az enkefalográf kölcsönzési díja, amit az Akadé mia pénztárába kell befizetnie. — Szerencsére a banda lebukott és bíróság elé ke rült. ön azt állítja, hogy csak a tárgyalóteremben tudta meg, kiknek a karmaiba került? — Igenis, ké rém. — Maga szerint ki a legfőbb hibás ebben? — A pedagógusok! Az a baj, hogy nem folyik kellő természet- tudományos felvilágosítás az iskolákban. Kikerül a “ ',nwfa*+a "ríni- lan kislány 14 éves korában az iskolából, anélkül, hogy tudná — mi is az az enkefalográf! —la— sebb is, több is, mint a krono- lógiai. A legnagyobb nehézséget az okozza a kutatóknak, hogy a csontváz a biológiai életkort jelzi, vagyis azt, hogy j mennyire öregedett meg a szervezet és nem azt, hogy i valójában mennyi ideig élt. Mivel az életkörülmények hajdanán roppant mostohák voltak, az ősember szervezete már 20—25 esztendős korában olyan megviselt lehetett, mint manapság egy 50—60 évesé. Ezt a látszólagos „csalást” a tudomány sokrétűen ellenőrzi, hitelesen kiigazítja. A népességtudomány legújabb kutatásai szerint az élettartam az emberiség története folyamán igen jelentősen emelkedett. A félmillió esztendővel ezelőtt élt, úgynevezett előember, majd az őket követő jégkori ember születése pillanatában átlagosan 14— 15 év megélésére számíthatott, A maihoz képest egyébként kétszázszoros volt a csecsemő- és gyermekhalandóság. Százezer ősember közül legfeljebb egy-egy érhette meg a 45 esztendőt. Az „ősnők” átlagos életkora még ennél is kevesebb volt két-három esztendővel, hiszen szervezetük a megpróbáltatást sokkal nehezebben viselte el. Az első nagyobb változást az ókor eredményezte, amikor áttértek a földművelésre, az állatok háziasítására. A megtelepedett életforma, a szervezettebb társadalmi, gazdasági élet nagyobb védelmet nyújtott, elviselhetőbb életfeltételeket teremtett, ezt a kort nevezik a szakemberek az első demográfiai forradalomnak. Robbanásszerűen megnövekedett az átlagos életkor: 27—28 esztendőre ugrott, de aki a legveszélyesebb első két évtizedet, vagyis a húszesztendős kort túlélte, már 45—50 éves életre számíthatott. A korábbi életkori jellemzők szinte változatlanul megmaradtak az egész középkorban, sőt az újkorbari is, majdnem a múlt század végéig. Az általános életkor dédapáink korában 45—50 , esztendőre emelkedett, és lényegében így is maradt napjainkig. Most éljük viszont a második demográfiai forradalmat, ismét ugrásszerű a változás: a férfiak átlagos éveinek száma már 70—72 esztendő, és a nőké — a történelem során első ízben előzték meg a férfiakat — átlagosan 75 évre emelkedett. Vajon melyek a további lehetőségek? Semmi sem zárja ki — a demográfusok feltevése szerint —, hogy ne következzék az emberiség történetében egy harmadik, negyedik vagy akár ötödik demográfiai forradalom is. De azt is láthatjuk, hogy ezek az ugrások igen ritkán követik egymást. Mégis, annyi bizonyos, hogy az életkörülmények forradalmi megváltozása, a tudományok, elsősorban az orvostudomány hihetetlen gyorsaságú fejlődése sohasem marad nyomtalanul az emberiség átlagéletkorának megnövekedésében. AFRIKA — Félix, éppen most olvasom az újságban — mondja a feleség —, hogy Afrikában a férjek feleségüket csak a mennyegző után ismerik meg. — Akárcsak nálunk — jegyezte meg a férj. Varázsmogyoró Szombathely határában, a festői szépségű kámoni arborétumban, most virágzik egy különleges díszcserje, a varázsmogyoró. Ez a bokor akkor hozza sárga virágait, amikor lombját már elhullatta, termését pedig a következő nyáron érleli. A levéltelen ágakon különös látványt nyújtanak az aranyesőhöz hasonló, üde virágok.
