Pest Megyei Hírlap, 1970. november (14. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-29 / 280. szám
1970. NOVEMBER 29., VASÁRNAP S^f/rfflP 9 300 ezer export-szegfű A Hungaroflor közvetítésével két osztrák virágkereskedéstől kapott megrendelést Vágott szegfű szállítására a szombathelyi kertész termelőszövetkezet. A szerződés szerint 1971. március 31-ig mintegy 300 ezer szál szegfűt exportálnak. Az első szállítmányt már útbaindítot.ták Bécsbe és Bécsújhelyre. Az ember—gép-rendszerek nn • * i # / 1 ojasle-gyar r Pasztőrözött tojáslevet készítő üzemet szerelnek fel a Baromfiipari Országos Vállalat békéscsabai gyárában. Berendezéseit a dán „Sanovo” cégtől vásárolták. A csaknem 12 millió forintos költséggel kialakuló új üzemben óránként tízezer friss tojásból készül majd a massza. A mélyhűtött pasztőrözött tojáslevet főként az édesipari és tésztagyártó üzemek vásárolják. Hazánkban ez lesz a második tojáslé- gyártó üzem. Az ember termelőtevékenységét mindig valamilyen eszköz használatával igyekezett megkönnyíteni, meggyorsítani. A termelőeszközök fejlődése és az azzal párhuzamosan fejlődő emberi munkatapasztalat a társadalom fennmaradásának és állandó fejlődésének kulcsa. Míg azonban néhány száz évvel ezelőtt csak egyszerű kézi szerszámokkal igyekezett megoldani az ember természetátalakító tevékenységét, addig ma már egyre bonyolultabb gépek, automaták és számológépek állnak rendelkezésre. Ezekkel a bonyolult berendezésekkel végzett munkája számos esetben balesetveszélyes és pontatlan, sőt gyakran — egyes nyugati pesszimista filozófusok értelmezése szerint — a gépek látszólag túlnőnek az embereken: ma már nem tudunk rajta uralkodni, képtelenek vagyunk kezelni őket, és ezért nem érdemes új konstrukciókat alkotni. Á gép esek eszköz E pesszimista felfogásnak azonban nincs semmi reális Haszonvasak 10—50%-os árengedményes kiárusítása a Pest-Bóes-Nógród megyei Vállalat telepein és átvevőhelyein szeptember 20-tól december 1-ig Hidegen hengerelt idomacélok; melegen hengerelt betonvasak; koracélok, huzalok; I és U gerendák, finom* és durvalemezek. Vagontételes rendelés esetén a vállalat az árut díjmentesen vagonba rakja. TELEPEK ÉS ATVEVÖHELYEK A MEGYÉBEN: Budaörs, Cegléd, Dunaharaszti, Kiskunlacháza, Érd, Gödöllő, Aszód, Monor, Nagykáta, Nagykőrös, Szob, Vác, Alsónémedi és Pilisvörösvár. A PEST MEGYEI ALLAMI ÉPÍTŐIPARI VALLALAT (Budapest XXI., Kiss János altábornagy u. 19-21.) azonnali belépésre felvesz: dőmpervezető, asztalos, ács-állványozó, bádogos, burkoló, víz-, gáz-, központifűtésszerelő, kőműves, lakatos, szigetelő, villanyszerelő, üveges és motorszerelő szakmunkásokat, betanított munkásokat, valamint kubikosokat és segédmunkásokat. Szakmunkásképesítés megszerzése a szükséges gyakorlati idő után lehetséges. A vidéki dolgozóknak szállást adunk. Jelentkezés fenti címen, a Munkaerőgazdálkodáson. alapja. A gép, ha még olyan tökéletes is, mindig csak eszköz marad az ember tudatos természetátalakító tevékenysé - gében. A termelőeszközök fejlődésével azonban az ember kapcsolata ezekkel az eszközökkel lényegesen megváltozik, új feladatokat ró rá, és így á termelőfolyamatban is megváltozik helyzete. A fizikai erőkifejtés helyébe a programozás, az ellenőrzés és a vezérlés műveletei lépnek. A termelés további fejlődése és fejlesztése érdekében ismerni kell azokat a törvényszerűségeket, amelyeket a technikai haladás támaszt a munka szubjektumával, az emberrel szemben; vagyis vizsgálni kell e követelmények szempontjából az ember sajátosságait és lehetőségeit. A hagyományos munkalélektan, amelynek alapvető szemlélete az ember alkalmassá tétele a munkához, már nem tudta megoldani ezeket a problémákat csak az alkalmasságvizsgálatok segítségével. A technika és a tudomány fejlődése következtében új módon kellett megközelíteni az ember és a gép kapcsolatát. Ennek lényege az, hogy az embert és a gépet egy egységes rendszer két tényezőjeként kell felfogni. A fejlődés szakaszai Az „ember—gép” rendszerben a rendszer elemei — az ember és a gép — kölcsönhatásban vannak egymással, és kölcsönhatásban fejlődnek. Ennek a fejlődésnek az alábbi négy szakaszát különböztetjük meg egymástól: I. Egyszerű manuális rendszer, amelyben az ember a géppel és a termelési folyamattal közvetlen kapcsolatban van. Ilyenek a hagyományos mezőgazdasági munkák, ásás stb. II. Mechanikus zárt rendszerek- Ezeknél az ember munkája döntően a rendszertől függ. E rendszerekben a gép átveszi a nehéz fizikai erőkifejtéseket igénylő mozdulatokat az embertől. Ide tartoznak pl. a mezőgazdasági munkagépek. III. Automatikus szabályozású rendszerek. Itt az ember feladata a rendszer működési állapotának figyelése, ellenőrzése. Az ember és a termelés közvetett kapcsolatban van. IV. A számítógépes automatikus- vezérlési rendszer. Az egész termelési folyamatokat irányító számítógépek határozzák meg az optimális munkamenetet és annak gazdaságosságát, a nem kívánt esemény elhárítását stb. Az ember csak ezt a központot ellenőrzi, és a i legfontosabb feladatoknak | megfelelően programozza. Gépesítés, automatizálás Gazdasági fejlődésünk jelenlegi szakaszában a legfontosabb feladat a II. rendszer, vagyis a gépesítés teljes megvalósítása és az áttérés az au- tomatizációra. Az ergonómia legfontosabb feladatai ennek megfelelően jelentkeznek a II. rendszer berendezéseinél. A termetes mennyiségi és minőségi mutatóinak pozitív változása a traktor és a traktoros együttműködését igényli, melynek eredményeként pontosan, gyorsan és megbízhatóan végzi munkáját. A konstrukciós változásokat, ill. kialakítá - sokat (pedálok és karok optimális elhelyezése stb.), valamint a megfelelő személyek kiválasztását és oktatását ezeknek az elveknek (pontosság, gyorsaság, megbízhatóság) megfelelően kell végezni. A rendszerek történeti fejlődését vizsgálva látható, hogy az ember egyre több funkciót ad át a gépi elemeknek, és ennek következtében munkájának e jellege jelentős mértékben megváltozik. E változás abban foglalható össze, hogy 1. A nagyobb izomerőt igénylő munkát a gépek veszik át, és a munka terhelő hatása egyre inkább idegrendszeri jellegű lesz, 2. Az ember egyre bonyolultabb gépeket irányít, és mint integrálónak egyre nagyobb szerepe lesz a munkafolyamat, illetve a rendszer irányításában; 3. Egyre jobban eltávolodik a termelőfolyamattól, nem észleli közvetlenül a folyamatot, hanem csak közvetve, kódolt jelzések útján tájékozódik, 4. Az ember a munkafolyamatot döntően csak ellenőrzi. Mindezek alapján megállapítható, hogy a fizikai igény- bevétel csökkenésével, a pszichés funkciók feladatainak (jelzésfelvétel, döntés stb.) növekedésével a lélektannak — amely ezekkel a problémákkal foglalkozik — az „ember—gép” rendszerek további fejlesztése szempontjából egyre nagyobb szerepe lesz. Telefonközpont — kerekeken A házgyári építkezés módszerével egy-egy lakótelep olyan gyorsan elkészülhet, hogy a telefonhálózat bővítői nem tudnak lépést tartani ezzel az irammal. Márpedig a lakásokba beköltöző sok ezer ember már kezdettől fogva állandó kapcsolatban szeretne lenni a külvilággal, igényt tart a telefonra. Ebből kiindulva az egyik nagy nyugatnémet híradás- technikai gyár az igények „rugalmas” kielégítésére ún. guruló telefonközpontot készít, amely nem más, mint egy kerekekkel ellátott kocsi, benne kb. 1009 előfizetőt „kiszolgáló” berendezéssel. A kerekeken a helyszínre szállított kis telefonközpontot csatlakoztatják az erősáramú hálózathoz, valamint az előre lefektetett kábel segítségével összekötik a legközelebbi „stabil” telefonközponttal. Ezután vezetékes összeköttetést létesítenek a környező házakkal, ahol minden lakásban már előre, még az építés során megteremtették a telefoncsatlakozás lehetőségét. Amikor a létesítményhez szánt új telefonközpont felépül, a „dobozt” más helyre szállítják, újabb „elsősegély’' nyújtására. FENÉKPUSZTA Vastőmb a hombárban Hozzávetőleg 5 mázsa súlyú vastömböt találtak Fenék pusztán, az egykori római erőd gabonatároló hombárjában. Az ásatások során összesen hat vastömb került elő a föld mélyéből, és fény derült arra is, hogy került a vastömb a rómaiak gabonatároló hombárjába. Száz vagon gombóc... Ebben az évben már 100 va- gonnyi — mintegy 20 millió — gombócot készített hazai és külföldi megrendelésre a Győri Hűtőház. A gombóc ezzel a gazdaságosan előállított, keresett cikkek sorába .lépett, s ezért a hűtőház — 2,5 millió forintos költLAKKFÜRDŐBEN A MERCEDES A Mercedes-Benz személy- gépkocsikat a világ legjobbjai között tartják számon, s a sok évtizedes tapasztalatok alapján kialakult gyártástechnológia ismeretében ez nem is vonható kétségbe. Az előállítók különös gondot fordítanak a gépkocsik védőköntösbe való „felöltöztetésére”, lakkozására is. Minden Mercedes személyautó négy lakkréteget kap. Az alá- rozsdásodást gátló cinkfoszfát- réteggel bevont karosszériát előbb alapozzák, ami úgy történik, hogy az egész kocsiszekrényt egy 52 tonna lakkot tartalmazó medencébe mártják be (ezt a munkafázist mutatja a felvétel), majd 150 C fokon megszárítják. A második alaplakkréteget elektrosztatikus eljárással, az előlakkot és a fedőlakkot pedig kézzel vezetett szórópisztollyal viszik fel a felületre. Minden réteg felvitele után 120—150 C fokos hőkezelést kap, ami vegyileg megszilárdítja a lakkban levő műgyantákat. Kocsinként mintegy 23 kg festéket használnak fel, ehhez jön még 12 kg PVC-plasztizol, ami az alvázon képez korrózióálló bevonatot (e védőréteg 1—2 mm vastag). Ezért a Mercedes gépkocsik 130 mikrométer vastag „ruhája” tartós, időjárás- és karcolásálló, tükörfényes. seggel — új tésztaüzemet rendezett be. Már itt készítik az eddig ideiglenes helyiségben, „kísérleti” jelleggel, illetve piackutatás céljából „gyártott” szilvás és barackos gombócot. Naponta 80—100 mázsát gyúrnak belőle. Az új üzem lehetőséget ad a tésztakészítmények választékának bővítésére. Jövőre egyebek között galuskát is piacra ad majd a Győri Hűtőház. A burgonyapüré gyártását viszont már az idén megkezdik, főként az üzemi konyhák és a gyermekélelmezés részére. Mint ismeretes, Fenékpils?■* tán az idén megtalálták az erődített római település péküzemét. A péküzem közelében 16, földbe süllyesztett gabonatároló hombárra * bukkantak. Á vasanyag — mint kiderült — úgy került a hombárokba, mint az egyéb leletanyag. Az V. század derekán az erőd leégett, s a tönkrement erődben később a gödröket, így a földbe süllyesztett hombárokat is betemették: a rómaiak mezőgazdasági eszközei, szerszámai s a tűzvésznél összeolvadt vas- anyagok a föld alá kerültek. Karácsonyi pulyka 2000 pulykát indítottak útba Angliába a tengelici Petőfi Tsz-ből. Ez volt az első idei karácsonyi exportszállítmány. A termelőszövetkezet már nyolcadik éve „gondoskodik” a BARNEVÁL közreműködésével — az angolok karácsonyi pecsenyéjéről.
