Pest Megyei Hírlap, 1970. november (14. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-27 / 278. szám

HÍRLAP" KÓlSn KI AOASX XIV. ÉVFOLYAM, 278. SZÁM 1970. NOVEMBER 27., PÉNTEK Nagykőrös az árvízvédelemben v Kitüntették a Vízgazdálkodási Társulat j 38 dolgozóját A tavaszi tiszántúli áryiz elleni küzdelemhez május 23- án elvonult a Vízgazdálkodá­si Társulat közel b‘0 dolgozó­ja. Az árvízvédelmi alakula­tok keretében, Forgó Ferenc műszaki vezető és Papp László szakszervezeti titkár irányítása mellett, derekas munkát fejtettek ki a társulat emberei — főleg Tószeg és Tiszaug között — a Tisza víz­árjának megfékezésében. Július 15-én jötték haza és az árvízvédelmi kitüntetések során, a múlt hetekben a tár­sulat 14 dolgozóját árvízvé­delmi emlékéremmel, 24 dol­gozót peclig dicsérő elismerés­sel tüntették ki. A ki tű n tetőseket Szűcs Ist­ván elnök ünnepélyes keretek között adta át, és a kitünte­tetteknek a társulat 3 nap rendkívüli jutalomszabadsá­got engedélyezett. Megérkezett a ,.mini-palack „ít ' Megérkezett a gázcseretelep- re Szajolból az első „mini­gázpalack”, amit a lengyel lámpák világításához hasz­nálnak. A város szélén és a tanyá­kon élő lakosok bizonyára örülnek e hímek, megoldódott gondjuk, — a palackok rend­szeres cseréje —, amit délelőtt 8 órától 12 óráig, és délután fél 2 órától 5 óráig megtehet­nek. MIT LATUNK MA A MOZIBAN? Hogyan fogtam el az őrnagyomat? Kalandos, háborús történet sok humorral. Színes NDK- íilm. Kísérőműsor: 70/2. Sport- híradó. Előadások kezdete: 5 és 7 órakor. Petőfi Zoltán-emlékünnep és közgyűlés Az Arany János Társaság va­sárnap délelőtti összejövetele ismét érdekesnek ígérkezik. A vezetőség híres tudóst, neves Petőfi-kutatót hívott meg elő­adónak. Dr. Mezősi Károly nyugalmazott megyei mú­zeumigazgató azok közé tarto­zik, akik talán a legilletéke­sebbek, ha Petőfivel kapcso­latban kell szólni: A vasárnapi társulati ülés témája: Emlékezés Petőfi Zol­tánra. Mi teszi ezt a témát olyan­ná, hogy az Arany János Tár­saság fontosnak tartotta ki­emelni? Két ok is. Az egyik kétség­kívül az Arany-kapcsolat, il­letve Petőfi Zoltán és Nagy­kőrös kapcsolata. Arany János Petőfi Zoltán keresztapjaként sokat törődött barátja fiával. De még többet jelent nekünk, nagykőrösieknek, hogy Petőfi Zoltán itt diákoskodott váro­sunkban. A másik ok, hogy egysze­rűen nem ismerjük Petőfi Zol­tán sorsát. Ahogy a „nagy fiák” elhomályosítják a „ki­sebb apák” dicsőségét, ugyan­úgy kevésbé emlékezik az utó­kor a nagy apák kisebb fiára is. Kevesen tudják azt is, hogy Petőfi Zoltán verseket is írt. Ezek közül fogunk hallani né­hányat a nagyszerű Jancsó Adrienne előadásában. örvendetes, hogy az Arany János Társaság vezetősége ki­sebb szünet után ismét neves művészt hívott meg társulati ülésére. A Petőfi Zoltán — megemlé­kezés után kerül sor a társa­ság második közgyűlésének megtartására. Ezen beszámol a vezetőség az alakuló közgyűlés óta eltelt időnek munkájáról, és vitára bocsát olyan fontos szervezeti kérdéseket, mint a tagkönyv, az alapszabályzat, a tagdíj problémája. A közgyűlés dönt arról is, kinek ítéljék oda a megtisztelő „tiszteleti tag”. elnevezést, il­letve kiknek adjanak díszes oklevelet. A nagy érdeklődéssel várt előadás a művelődési ház ta­nácstermében kerül sorra, va­sárnap délelőtt tizenegy óra­kor. Már csak kukorícaszár van a földeken Az Arany János Tsz tehenészetében tovább dolgoznak a gíimökórmentességért Az őszi munkák állásáról érdeklődtünk termelőszövet­kezetekben. Jó hírt hallottunk az Arany János Termelőszö­vetkezetből is, hiszen a gabo­nát már november elsejére elvetették. 200 hold búza, 100 —100 hold rozs és tritikálé, 50 hold takarmánykeverék és 80 hold ősziárpavetés zöldell a termelőszövetkezet határában; mert a kezdeti gyenge kelés után az eső segített a „ligete­ken”, kikelt, kizöldült ott is a vetés, ahol addig nem volt hajlandó. 22 hold takarmány- repcét vetettek legelőnek, az is szépen fejlődik. Harminc új ház Átadás előtt a „CS" lakások A Kecskemét felől vasúttal érkezőket a város széle gyöngy sornyi házacska képével fogadja. Három éve kezdődött a „kislakásmozgalom”, s már 72 épület készült el. December elseje ismét nagy fordulót jelent, ekkor adják ót az idei „termést”, harminc új házat. Jobban mondva, csak húszat, mert a [Városgazdálko­dási Vállalat a határidő lejárta előtt átadott nyolc lakást, s kettő, amit az Arany János Termelőszövetkezet épít, csak december végén kerül átadás­ra. A kislakásépítésben a kon­zervgyár vezet 20 épülettel, a Városgazdálkodási Vállalat öt dolgozójának ad otthont, a fa­árugyár, szikvízüzem és a gép­javító ktsz egy-egy lakást épít­tetett dolgozójának, kettőt pe­dig a DÉMÁSZ. A vállalatok okultak a tava­lyi keserves tapasztalatokon, és szerződésben rögzítették, mi a kötelessége a vállalattal szemben annak a dolgozónak, aki lakáshoz jutott. Eredmény, s nagy előrelépés a város lakáshelyzetének ja­vításában, hogy az eredetileg tervezett 15 kislakás helyett az üzemek támogatásával 72 la­kást épített fel a városi ta­nács az elmúlt három eszten­dőben. A szarvasmarha-istállók­ban. most nincs zsúfoltság, hi­szen sok gümőkóros jószágtól meg kellett válniok. 56 tehén naponta 200—250 liter tejet ad, de növekszik az utánpótlás, 46 hasas üsző van az istálló­ban. S ha sikerül az egész ál­lományt gümőkórmentessé tenni, akkor a tejboltjában a saját tejét árusíthatja a ter­melőszövetkezet, ahogy ezt a bolt megnyitása előtt tervez­ték. A kukorica betakarítása után, de már előtte is tud­ták, hogy a víz alaposan meg­tépázta a termést, májusi mor­zsol tban számítva 11 mázsás holdankénti átlagtermést ta­karítottak be. Cukorrépából is rosszabb az átlag, mint a szo­kásos, holdanként 130 mázsa. A földeken mindössze csak néhány táblán található még kinn kukoricaszár. Ennek egy részét takarmányként haszno­sítják, a többit beszántják, mert műtrágyával keverve biztosítja a talaj tápanyag- utánpótlását. Őszi mélyszán­tást csak a szántanivaló terü­let egyharmadán végeznek. December elsején kezdődik a leltározás, hiszen számot kell adni róla: hogyan is fejezik be az esztendőt. Egy lépéssel mindig előbbre A párt ifjúságpolitikai határozatáról tárgyalt az Arany iskola nevelői testületé Nevelői értekezletet tarta­nak ezekben a napokban a .vá­ros valamennyi iskolájában. A téma is azonos, a párt ifjúság- politikai határozatának feldol­gozása, s az iskolák tenniva­lóinak meghatározása, a ho­gyan tovább útjának kijelölé­se a határozat szellemében. Az Arany iskola nevelői tes­tületé felkészült a végrehajtás megvalósítására, a határozat élettel való megtöltésére. Az eddig elért eredmények, s a határozat szellemét követő, de az azt megelőző intézkedések is még jobb munkára ösztö­nöznek. A fő kérdés: milyenek az is­kolába járó gyermekek? Ho­gyan használják fel a szabad idejüket, milyen az érdeklődé­si körük, milyen a kulturáltsá­guk, mit igényelnek, tisztelet- tudóak-e, tudnak-e áldozato­kat vállalni, részt vesznek-e kellő lelkesedéssel a társadal­mi megmozdulásokban? Dr. Kovács Gábor bevezető, vitaindító előadását követték a Hozzászólások. Csak néhá­nyat emelnénk ki az érdeke­sebbek közül. Langer István­ná az úttörőmozgalom hiá­nyosságairól beszélt. Az önte­vékenység lehetőségeinek még jobb kihasználásáról, s arról, Hogy a gyermekközösségek munkáját ne teljes egészében a felnőttek végezzék, s ne kell­jen a gyerekeknek „ólfeladato­kat” végrehajtaniuk a pedagó­gusok elismeréséért. A gyere­kek önkormányzata ne legyen formalitás. Nagy öröm az is, hogy az önkormányzati rend­szert az Arany iskolában már évekkel ezelőtt bevezették, megalakították az úttörő- és kisdobos tanácsokat, s ezzel egy lépéssel megelőzték a töb­bi iskolákat Gregor József a pályaválasz­tással foglalkozott a fizikai munka megbecsülésének kér­dését elemezte. Dr. Berényi Istvánná hozzászólásának lé­nyege: csak akkor lelkes a diáksereg, ha lelkes a nevelő is — teljes igazság. Nagy kérdés a szabad idő jó felhasználása. Az úttörőház vagy az iskolánkénti klubszo­ba létesítésének vitájából a klubszoba került ki „szavazat- többséggel”. Dr. Berényi István vélemé­nye találkozott nevelőtársaié­val: a szülő ne csak a felté­teleket biztosítsa a gyermeké­nek, hanem a nevelésben is vegyen részt. Az iskolának se­gítséget kell nyújtania a sza­bad idő tartalmasabb felhasz­nálásához. Szűcs Zoltánná a munkás­paraszt származású, tehetséges fiatalok érdekében szólt: meg kell győzni a szülőket, hogy engedjék tovább tanulni gyer­mekeiket. A tartalmas vita után ke­rült sor a határozati javaslat elfogadására, amelyben meg­szabják az iskola útirányát a még színvonalasabb ' nevelő­munkához, a párt ifjúságpoli­tikai határozatának szellemé­ben. ELŐFIZETŐTŐL ELŐFIZETŐIG Akinek a járdán is lehet... •Reggel fél nyolc felé talál­kozunk. Ismerős az arca, s ön­kéntelenül köszönünk egymás­nak. Nézem a nagy táskát a kerékpár kormányán, telezsú­folt újsággal, s figyelem afcro- batamutatványnaik is beillő mozgását a kerépár ülésén, ahogy megtámaszkodva bedob­ja a levélszekrénybe a „min­dennapit”. Azután néhány bi­zonytalan mozdulat, ellöki ma­gát a faltól, s tapossa a pedált a következő előfizetőig. Hétfő kivételével minden nap. Haj­nali harmatban, ködbein, eső­ben, hóviharban. Várják, mert hozza a Híre­ket. ö. az újságos. Zsoldos Ambrusné 1967 szeptembere óta csinálja min­den hajnalban ugyanazt a munkát. Háromnegyed hat-hat óba között veszi át az újságo­kat. 15—20 kilogramm is lapul a táskában. Félrehúzza a kor­mányt, bizonytalanná teszi a mozgást. Sebaj, gyerünk gyor­san, szabaduljunk meg tőle! A Patay utcában kezd. On­nan cik-cakkban ki a város legszéléig, a temetőn is túlra. Ugyanez a vargabetű követke­zik azután vissza. Három, és fél, négy óra alatt járja be a körzetét. Ma reggel egy kicsit beszél­gettünk. Nem sokat, mert lá­tom, hogy előretekint, meg a táskába, s legszívesebben azonnal indulna. Arról faggatom, hogyan le­hetne gyorsabban, illetve ko­rábban eljuttatni az újságot az előfizetőknek? — Korábban kezdéssel. Hi­szen, ha jól tudom, az újság 3—4 órakor már a vasúton van. Szombaton: Ifjúsági Klub Az elmúlt héten elmaradt az Ifjúsági Klub összejövetele, hiszen a művelődési otthont az úttörők vették birodal­mukba. Akik hiányolták a „napju­kat”. szombatod délután 5 órakor pótolhatják a mulasz­tást. amikor megtartják a kö­vetkező klubösszejövetelt. Egyszer a földből kinőtt egy gyönyörű, fehér virág. Napfény dédelgette, eső simo­gatta, harmat mosdatta, éj­szaka betakarta, hajnal éb­resztette, alkonyat dalolta al­tatódalát. Így született anyám, ö nem olyan, mint más. ö az anyám. Az én anyám korábban kel, mint a Nap. A hajnallal be­leveszik a munkába, és leg­többször csak az esték hoz­zák haza. Ilyenkor nem pa­naszkodik, de a fáradtságtól tompa fényűek a szemek Egész nap rakja a téglákat. A téglák nehezek, borzasztó nehezek egymás után. Egy­szer megölik őt a téglák! . Gyűlölöm a téglákat! Anyám! Ne nyylj többé tég­lához! Nem akarom, hogy bajod essék! Az én anyám néha szomo­rú. Csendben ül, és szemei­ben ott remeg a bánat. Ilyen­kor ódamennék hozzá, meg­ölelném, és sírnék egy sort helyette. De ő nem hagyja, hogy észrevegyem a szomorú­ságát. Már vidám is, de tu­dom, hogy a gond ott ólálko­dik a mosoiy árnyékában. Miért nem lehet ő mindig vidám? Az én anyám egyetlen ta­núja volt gyermekkorom ál­mainak. Megsimogatta feje­met, mikor atomfizikus akar­tam lenni. „Az leszel, kin­csem." Amikor tanár akar • tam lenni, mosolygott. „Az leszel, tündérkém.” Amikor költő akartam len­ni, nagyon megijedt. „Kisfiam, a költők élete nehéz, azok lezüllenek, nem akarom, hogy tönkremenj.” Mosolyogtam, de azt hiszem, soha nem leszek költő. Az én anyám szigorú. Nem engedi, hogy igyák, nem en­gedi, hogy dohányozzam, nem engedi, hogy huligán legyen belőlem. Simogat, kér, szid, és tudom, a szidás jobban fáj neki, mint nekem. A kapuban vár, mikor hazamegyek, és csillognak szemében apró, fé­nyes csillagok. Mikor eljövök, akkor is könnycseppek gyűl­nek a szemébe. Az én anyám egyedül van. Apám egész nap dolgozik, bátyám katona, én itt tanu­lok Kőrösön. Írja a leveleket és küldi a csomagokat, gon­dot visel apámra. Várja a karácsonyt. A karácsonyt, mikor együtt vagyunk mind­nyájan az asztalnál, égnek a gyertyák, s mi a bátyussal kíváncsian felnyitjuk a cso­magokat. Ilyenkor apám sze­mében is ott ül a megható- dottság. Akkor anya is na­gyon boldog. Miért is nincs mindig ka­rácsony? Lipák Tibor — S ha kisebb lehne a kör­zet? — provokálom. — Az nem jó, mert akkor kevés lenne a pénz. Egy újsá­gért 12 fillért kapunk, s azt meg nem hinném, hogy a ke­vesebb munkáért többet fizes­senek ... — Akkor hogyan lehetne... ? — Ezt én sem tudom! A faggatás után kicsit meg- könnyebülve hajt tovább. Ma igazán nincs könnyű dolga, hi­szen pénzbeszedő nap van. Ilyenkor nagy a hajtás, mert ráadásul sok helyen szinte kö­nyörögnie kell a pénzért. Egyébként ezer 100 forintot keres. S neki a járdán is lehet ke­rékpározni. Talpig ruhában Ha nem is annyian, mint a Notre Dame-ot, sokan meg­bámulták az utcákon a hosz- szú maxilkabá tokát, öreg né­nik súgtak össze: már megint micsoda bolondéria — elfe­ledkezve arról, hogy nemré­giben még a mini mialtt sza­ladt fel maximumra a vér­nyomásuk. Eszükbe se Jutott, hogy lám nem is vagyunk mi olyan provincia, hiszen Pes­ten sem sétált nagyon sokkal előbb az első magyarországi maxi. Meg teli vallani, Pesten sokkal többen utánafordultak, mint Kőrösön. Ügy látszik, csupa régimódi férfi lakik és sétál ebben a városban: az „ódivatú” mininek még min­dig többen- fordulnak utána, mint az újvomalú maxinak. Az egy kivétel, a méteráru-^- kereskedő volt, aki kedvtelve nézegette a maxit: végre árny- nyi év után ismét igazi ve­vők lesznek a nők. Miklay SPORT KIRÁLY SÁNDOR A HATODIK VIDÉKI SERDÜLŐ TORNÁSZ Két nap Kiskunfélegyházán bonyolították le a serdülő fiúk vidéki egyéni tornászbajnok- ságát. Szombaton 30 serdülő I. osztályú versenyző lépett a „porondra”. A Nagykőrösi Pe­dagógus sportolói tudásuk alatt szerepeltek, általában a biztosabb szerükön rontottak, de négyen azért mégis beju­tottak az országos döntőbe. Az összetett versenyben így végeztek: ...6. Király Sán­dor, 105,2; ...8. Harsányi Gá­bor 104,4; 9. Rózsás László 104,1; 10. Zsoldos Péter 103,3 ponttal. Párizs és Kovács nem jutott a továbbjutást jelentő 24 közé. A szerenkénti ver­senyben Rózsás lólengésben a második, Harsányi gyűrűn a harmadik helyen végzett. A serdülő II. osztályúak (harmincketten) vasárnap ve­télkedtek. A körösi Kiss Endre súlyosan rontott legbiztosabb szerén, ugrásban, ez megzavar­ta és ezután már minden sze­ren gyengébbet nyújtott a szokottnál. Ebben az osztály­ban ez volt a legmagasabb szintű verseny, mert nem rendeznek országos döntőt. Országos serdülő birkózóverseny A Sportotthonban hat sport­kör 45 sportolójának részvéte­lével országos serdülő kötött­fogású birkózóversenyre ke­rült sor. Az egyszerre két sző­nyegen lebonyolított viadalon elég kiegyensúlyozott volt a mezőny és jónéhány színvona­las összecsapást is láthattak a nézők. A 10 súlycsoportból négyben szerepeltek kprösiek, eképp: 42 kilogrammban: 1. Bor- bola (Szeged), 2. Túri József (Nagykőrös), 3. Halmi (Ceg­léd). Akciódús mérkőzéseken a fiatalabb Túri kétvállra fek­tette Korpásit és Halmit (mindkettő: Cegléd), majd a döntőben pontozásos veresé­get szenvedett Borbolától. E súlycsoportban négy versenyző indult. 57 kilogrammban (10 in­duló): 1. Farkas (Szolnok), 2. Túri (Nagykőrös), 3. Molnár (Szolnok). Szemmel láthatólag a sok mérkőzés irama igen so­kat kivett a fiatalokból. Az idősebb Túri is nagy akarás­sal küzdött. Szojkát (Szeged) és Molnárt kétvállal győzte le, Makovics (Szeged) ellen dön­tetlenül mérkőzött, s csak a győztes Farkastól szenvedett vereséget. 62 kilogrammban (7 induló): 1. lstráb László (Nagykőrös), 2. Nagy Ferenc (Nkőrös), 3. Simon (Cegléd). A jó erőben levő lstráb négyszer nyert tussal; Nagy is kétszer két­vállal, egyszer pontozással nyert, s csak Istrábtól szenve­dett vereséget. . 67 kilogrammban (3 induló): I. Fehér István (Nkőrös), 2. Czakó (Monor), 3. Vas (Mo- nor). Fehér mindkét ellenfelét kétvállal győzte le. A pontversenyben: 1. Sze­gedi Vasutas 40, 2. Nagykőrösi Kinizsi 19, 3. Szolnoki MÁV 10. 4. Monori SE 10, 5. Ceg­lédi Vasutas 8, 6. Dunakeszi ITSK 2 ponttal. — S — Hálás köszönetünket íejezzük ki rokonainknak és mindazoknak, akik Bánóczy Endre gyémánt­diplomás tanár nyug, gímn. igaz­gató temetésén Nagykőrösön meg­jelentek, tőle búcsút vettek és utclsó útjára elkísérték, sírjára koszorút, virágot helyeztek. A gyászoló család. 01317106

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents