Pest Megyei Hírlap, 1970. november (14. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-27 / 278. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS Á MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 278. SZÁM íillA 80 FILLER 1970. NOVEMBER 27., PÉNTEK Folytatja munkáját az MSZMP X. kongresszusa A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa csütörtök reggel 9 órakor az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában folytatta tanácskozását A délelőtti ülés elnöke, Glanz Lászlóné, a felsőszölnö- ki általános iskola tanítónője, Vas megye küldötte először Gáspár Sándornak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a SZOT főtitkárának adott szót. A délelőtti ülésen szólalt fel ifj. Bakk János, Borsod megyei küldött, Czinege Lajos vezérezredes, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, honvédelmi miniszter, Hingl József Csongrád megyei küldött, Niamin Zsagvaral, a Mongol Népi Forradalmi Párt Politikai Bizottságának tagja, a központi bizottság titkára és Jeszli Jánosné Veszprém megyei küldött. Ezután szünet következett, majd Dienes Béla, az Egyesült Izzó vezérigazgatója vette át az ellnöki tisztet. Szünet után szólalt fel Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Bert Pearce, Nagy-Britannia Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagja, Friedrich Ébert, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának tagja, Szekeres László, Szolnok megyei küldött és Szabó István, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke, a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet elnöke, Hajdu-Bihar megyei küldött. Ebédszünet következett, majd Csáki István, a Szolnok megyei Pártbizottság első titkára elnökölt. Elsőnek Aczél György, a Központi Bizottság titkára szólalt fel. A délutáni ülésen szólalt fel Herbert Mies, a Német Kommunista Párt alelnöke, Leif HaiVimer- stad, a Norvég Kommunista Párt titkárságának tagja, dr. Bihari Ottó Baranya megyei küldött, Hans Mahle, a Nyugat-berlini Szocialista Egységpárt pártelnöksége irodájának tagja, Agostino Novella, az Olasz Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja. Ezután szünet következett, amely után Németh Károly, a Politikai Bizottság póttagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára elnökölt. A szünet után kapott szót Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkára, Jöse Vitoriano, a Portugál Kommunista Párt Központi Bizottsága titkárságának tagja, Paul Nicolescu-Mizil, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának1 titkára, Vincenzo Pedini, a San Mari- nó-i Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja és Ignácio Gallego, a Spanyol Kommunista Párt Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának és Titkárságának tagja. Gáspár Sándor felszólalása Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársak! Egyetértek a Központi Bizottság beszámolójával, a szervezeti szabályzat módosításával és a határozati javaslattal. A szakszervezetek egyetértenek a párt politikájával, azt magukénak is vallják. Egyetértenek a szocializmus teljes felépítésére irányuló erőfeszítésekkel, a tennivalókkal és készek annak megvalósításáért továbbra is minden erejükkel dolgozni. Jelenleg a szakszervezeteknek a korábbiaknál lényegesen jobbak a lehetőségei arra, hogy még többet tegyenek pártunk politikájának megvalósításáért. Az utóbbi években a szakszervezetek társadalmi befolyása, ereje és jelentősége gyors ütemben nőtt. A szakszervezeti mozgalom jogaival — amelyek a munkásosztály jogai — ma jobban tud élni és ez a társadalmi viszonyokat szocialista irányban erősíti. A szakszervezetek tevékenysége számára pártunk olyan politikai keresetet, olyan kedvező feltételeket teremtett, amelyeknek hatása mind mélyebben és sokoldalúbban jelentkezik. Meggyőződésünk, hogy a szakszervezetek helyéről és szerepéről, az ott dolgozó kommunisták munkájáról hozott határozatok pártunk kiemelkedő döntései közé tartoznak. • A párt irányítása a szakszervezetekben A szakszervezetek tevékenységének további: javítása szorosan összefügg a párt politikájának következetes megvalósításával. Nem független a pártszervek és a párttagok munkájától, a szakszervezetek tevékenységével kapcsolatos állásfoglalásuktól,. gyakorlatuktól sem. A párt irányításának és befolyásának erősödése a szakszervezetekben erősíti társadalmunk vezető osztályának, a munkásosztálynak a párthoz való kapcsolatát. Megérdemel ezért minden ráfordított energiát. A szakszervezetek jelenlegi feladatait, mint eddig is, alapvetően a munkáshatalom iránti elkötelezettség határozza meg. A dolgozók alapvető érdekei csak a munkáshatalom révén valósulhatnak meg és így mindaz, amit a szakszervezetek tesznek, csak ennek a fényében és szolgálatában értékelhető. A magyar munkásosztály, történelmi hivatását teljesítve az utóbbi 25 évben élvezte a dolgozó parasztság támogatását. Nagy céljaink megvalósításáért folytatott küzdelmeiben támogatták a munkásósz- tályt a különböző társadalmi rétegek és csoportok is. Ez történelmi tény, de tény az is — és ezzel senkinek az érdemét nem akarjuk kisebbíteni —, hogy a legnagyobb áldozatot a magyar munkásosztály hozta a szocializmus építéséért. A magyar munkásosztály számban gyarapodott, szakmai műveltségben nagyot fejlődött, a politikai hatalom gyakorlásának immár negyedszázados iskolájában tanulta és értette meg a politika és a gazdálkodás kis és nagy kérdéseit. Nincs kiváltsága, de felelősségérzete, cselekvőkészsége A modern proletariátus nagyszerű tudósára és tanítójára emlékezünk Megyei ünnepség Pácéien Engels Frigyes születésének 750. évfordulóján Tegnap délután 2 órakor bensőséges ünnepség színhelye volt az MSZMP Pest megyei Bizottságának iskolája Pécelen. Engels Frigyes, a tudományos szocializmus, a marxista politikai gazdaságtan és a dialektikus materializmus pgyi'k lángeszű megalapító já, a munkásmozgalom egyik legnagyobb vezetője, Marx Károly barátja és harcostársa születésének 150. évfordulóját ünnepelték. Az ünnepségen részt vett Barinkai Oszkárné, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára, Sófalvi Zoltánná, az MSZMP Pest megyei Bizottsága marxizmus—leninizmus egyetemének vezetője, dr. Adám Mihály, a Pest megyei Tanács vb-titkára, Hajdú Elemér, a pártiskola igazgatója, a meghívott megyei vendégek, a pártiskola tanári kara, a helybeli párt- és állami vezetők. Az ünnepséget Kukucska Jánosné, a pártiskola párt- szervezetének titkára nyitotta meg, majd Barinkai Oszkárné mondott ünnepi beszédet. A Pest megyei Pártbizottság titkára méltatta Engels érdemeit, aki önmegismerésre és öntudatra nevelte a munkásosztályt és az ábrándozások helyére a tudományt állította. Az előadó felvázolta Engels Frigyes életútját, különösen hangsúlyozva Engels tanításainak időszerűségét, Marxszal való egységét.. A nagy érdeklődéssel fogadott beszéd után ünnepi műsor következett. A Nemzeti Színház művészei verseket, dalokat adtak elő. Az ünnepséget szervező pártiskola értékes ajándékkal, Engels műveiből ajánló bibliográfiával lepte meg a részvevőket. Áz ünnepi beszéd ismertetésére lapunkban visszatérünk. mindig nagy és határtalan. Szocializmust építő társadalmunkban teljes a jogegyenlőség. Ez így helyes. Egyenlőek vagyunk, de nem vagyunk egyformák. Aki a közösség, a társadalom érdekében többet és nagyobbat alkot, az méltán érdemli ki a társadalom elismerését is. Ez az elismerés a magyar munkásosztályt megilleti. Elsősorban a munkásosztályé a felelősség az egész országért, a szocialista építésért, a felemelkedésért, a jövőért. Szakszervezet és érdekvédelem A szakszervezetek érdekvédelmi tevékenysége szocialista viszonyok között bonyolult, mert egyidőben és egyszerre kell képviselnünk és védenünk a társadalom, a rétegek és az egyének érdekeit. Együttesen, erőinket egyesítve, annak tudatában kell ezt végeznünk, hogy az érdekvédelem és érdekképviselet fejlesztése szocialista építésünk legfontosabb politikai és gazdasági kérdései közé tartozik. Felismert tény, hogy a szocializmusban is létezik — bár nem antagonisztikus — érdek- ellentét, így szükség van arra, hogy a szakszervezetek képviseljék és védjék a dolgozók érdekeit. Az alapvető érdekek szocialista viszonyok között azonosak, de vannak, amelyek különböznek és ütköznek egymással. Sokrétűek és önma- guktól nem kerülnek összhangba. Ezzel, mint társadalmi realitással, számolni kell azért, hogy a Szocializmus építésének bonyolult munkája közben kevesebb hibát kövessünk el. A párt társadalmunk vezető ereje. Ez nem vitakérdés. Azonban sem Marx, sem Lenin nem mondotta sehol, hogy a munkásosztály forradalmi pártja mindent egymaga végezzen el. A párt, ha kell, tud más szervek helyett is dolgozni, de egyik szerve sem képes a párt helyett dolgozni. A pártnak az a hivatása, hogy a tudományos világnézet birtokában, a társadalmi mozgás- törvények ismeretében meghatározza a szocialista építőmunka fő vonásait és a fő feladatok végrehajtását irányítsa. A munkamegosztásban a párt nem „egy” szerv, hanem a vezető erő. A szakszervezeték, mint a dolgozók képviselői, intézmé - nyesen már régebben részt vesznek az államhatalmi és államigazgatási szervek munkájában. Az\ együttműködés új formákkal bővült. Rendszeressé váltak a kormány és a SZOT vezetőinek a találkozásai. Olyan gyakorlattá váltak e tárgyalások, amelyek figyelemre méltóak, és feltétlenül továbbfejleszthetők. Együttes megállapításaink, állásfoglalásaink nagy jelentőségűek, mert egyesítik az erőket, ennek következtében a feladatok megvalósításában a lehető leghatékonyabb megoldásokat tudjuk elhatározni. Minden lehetőséget ki kell használni — mutatott rá ezután Gáspár Sándor —, hogy erősítsük rendszerünk szocialista jellegét, hazánk gazdasági erejét. Még jobban, mint eddig, társadalmi üggyé kell tenni gazdasági céljaink megvalósítását. Csakis gazdasági terveink megvalósítása adhat reális alapot az életszínvonal növeléséhez. A társadalom , és az egyén Társadalmunk fejlődése és az egyének boldogulása nemcsak több, hanem jobb, lelki- ismeretesebb és tisztességesebb munkát követel meg mindenkitől. 1 Ebben a tekintetben is példát mutattak a munkások és a parasztok százezrei, lelkes. tiszta szívből végzett munkájukkal. Tömegessé vált a szocialista munkaverseny, pártunk kongresszusa tiszteletére. Most az a feladatunk, hogy a kongresszusi munkaverseny eredményeit is felhasználva továbblépjünk a dolgozók termelési aktivitásának fejlesztésében. A gazdaságirányítási rendszer és anyagi ösztönzési rendszerünk javítása -új lehetőségeket teremtett a szocialista munkaverseny számára. Ezekkel még nem éltünk eléggé. Ez a fogyatékosság egyaránt bírálata a szakszervezeti és a gazdasági munkának. Ugyanis semmiféle ösztönzési rendszer nem pótolhatja, csak segítheti a tudatáé cselekvést. E területen munkánk fogyatékosságait ismerjük. Ezért a szakszervezetek véleménye szerint ismét össze kell hívni a szocialista brigádvezetők tanácskozását. A mozgalom legjobbjaival közösen kell kidolgoznunk, hogy milyen újabb lépéseket tegyünk a dolgozók termelési aktivitásának, a szocialista munkaversenynek fejlesztéséért. Pártunk életszínvonal-politikájának elvei és gyakorlata ismertek. A szocialista elosztási elvek alkalmazásának útján, a már elfogadott ötéves terv keretein belül lehet és kell előbbre lépnünk. A rendelkezésre álló összegeket a korábbinál igazságosabban, elveinknek megfelelőbben kell elosztanunk. Árra kell törekednünk, hogy már az elképzelések kidolgozásakor ismerjük meg a rétegek helyzetét, hogy ki tudjuk küszöbölni a nem várt vagy nem kívánatos hatásokat. Számolnunk kell azzal is, hogy a dolgozók még nem tették teljesen magukévá a bérek, a jövedelmek munka szerinti differenciálásának elvét. Nagyobb részüknek még mindig szimpatikusabb az egyen- lősdi, bármilyen igazságtalan is az. Hatásosabban kell fellépnünk az egyenlősdi ellen, az igazságos differenciálás védelmében. Az is befolyásolja a szocialista elosztást, h,ogy ösztönzési rendszerünk zömében csak a kollektívát ösztönzi, az egyéneket kevésbé. Ezt a hiányt pótolnunk kell, mert az anyagi ösztönzés csak akkor fogja igazán szolgálni gazdasági céljainkat, ha a mainál jobban hat majd az, egyénekre is. Árpolitikánk Ugyancsak fontos, minden dolgozót érintő kérdés az árpo(Folytctás a 2. oldalon.)
