Pest Megyei Hírlap, 1970. november (14. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-26 / 277. szám
\ 4 «n MEcrr.t 1970. NOVEMBER 26., CSÜTÖRTÖK Folytatja munkáját az MSZMP X. kongresszusa (Folytatás a 3. oldalról.) — Engedjék meg'— mondotta befejezésül —, hogy még egyszer üdvözöljük önöket, sok sikert kívánjunk kongresszusuknak, és biztosítsuk önöket nemzetközi szolidaritástól áthatott érzelmeinkről. Ezután ebédszünet következett. Ebédszünet után Tóth Ferenc üzemi párttitkár elnökletével folytatta tanácskozását a kongresszus. Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára emelkedett szólásra. Nyers Rezső beszéde Tisztelt kongresszus! A Közponlti Bizottság beszámolója nem hosszasan, de úgy érzem, mégis nagy nyomatékkai fejti ki pártunk álláspontját -a nemzetközi (gazdasági együttműködésről. Felmerül a kérdés: milyen összefüggés vain a szocializmus teljes felépítése és a nemzetközi gazdasági együttműködés fejlődése között? A két dolog szorosan és kölcsönösen összefügg egymással. A szocializmus teljes felépítése csak hazánk termelőerőinek növekedésével, a termelőképesség nagymértékű fejlesztésével realizálódhat. Ez persze, nem minden, ami szükséges a szocializmushoz, de biztos, hogy a mi esetünkben ez az egyik feltétel. Törvényszerű, hogy a nemzetgazdaságok extenzív forrásainak - fogytával a fejlődésnek egyre inkább forrása lesz a nemzetközi gazdasági együttműködés. Pontosan ez a helyzet most hazánkban. Ha lépést akarunk tartani a világgal, sőt széles területen közelíteni akarunk a világ legjobb teljesítményéhez, akkor — saját erőink koncentráltabb felhasználása mellett — mind többet kell igénybe vennünk más nemzetek tudományát, technikai vívmányait és szervezési módszereit. . Ha gyorsabban akarunk haladni a szocializmus útján," képessé kell , válnunk arra, hogy a műszáki-technikai fejlődés folyamatában jobban hasznosítsuk az időtényezőt, mert annak szerepe óriási fontosságú, nálunk viszont nuég kisebb a rangja a kelleténél. A versenyképesség azt követeld, hogy a tudományos kutatásból gyorsan legyen késztermék. A beruházások futamideje rövid legyen az üzembe helyezésig. _Végül a szocializmus elvéből természetszerűen következik, a gazdasági viszonyok pedig megkövetelik, hogy a szocializmus építése során utat engedjünk a gazdaságban a nemzetköziség tendenciájának, hogy jobban gazdálkodhassunk az emberi munkával és az .anyagi javakkal, az időtényezőt pedig láthatatlan szövetségesünkké tegyük. Sem a gazdasági hatékonyságot, sem a nemzetközi együttműködés ügyét nem bízhatjuk csupán, a tervezők vagy az államapparátus jó szándékára, ezen túl egy széles társadalmi érdekrendszernek kell kiváltania a helyes cselekvést. Ezért arra törekszünk, hogy a nemzetközi gazdasági együttműködés fejlődése egyszerre legyen államérdek és vállalati érdek. Harmadik ötéves tervünk teljesítése azt mutatja, hogy a vállalati" tevékenység összességében jól beilleszkedik az államérdekbe, a népgazdasági terv fő céljai teljesülnek, a tervszerűség és az arányosság javuló. A gazdasági reform folytatásával tehát jól szolgálhatjuk a nemzetközi gazdasági együttműködés ügyét. A termelés és a kereskedelem kapcsolata Nyers Rezső ezután a termelés és a kereskedelem kapcsolatáról beszélt. A termelés és a külkereskedelem szervezeti integrálásának különböző formái szintén pozitív eredményt hoztak. De az már nem lenne ésszerű, ha általánosan alkalmaznánk az egyesítést, a szakosított külkereskedelemre szükség lesz a jövőben is. Egy ideig tartózkodnunk kell a külkereskedelemben nagyobb szervezeti változásoktól, majd később ismét teret kaphat az exportjog ésszerű kiterjesztése ott, ahol az társadalmilag indokolt. A szocializmus teljes felépítésének célja magával hozza, sőt megköveteli, hogy gazdaságpolitikánk a nemzetközi gazdasági együttműködés dinamikus fejlesztésére irányuljon, mégpedig minden országgal, amellyel a kölcsönös érdekek alapján lehetséges. Mint Kádár és Fock elvtársak is aláhúzták, különösképpen szorgalmazzuk a gazdasági kapcsolatokat a Szovjetunióval, kiemelkedő fontosságú partnerünkkel és a többi testvéri országgal. Az állami munkában fejleszteni kell az államközi együttműködést, annak rendszerét is, módszerét is, gyakorlatát is. A magyar népgazdaság fejlődésének a negyedik ötéves terv -időszakában is jellemzője lesz a külkereskedelmi érzékenység fokozódása. A külkereskedelem növekedési üteme felülmúlja a termelés és a nemzeti jövedelem növekedésének ütemét. Minden egy százaléknyi nemzeti jövedelemnövekedés összekapcsolódik legalább 1,5 százaléknyi külkereskedelmi forgalomemelkedéssel. öt évi távlatban a külkereskedelmi forgalom 43 százalékos növekedésével számolunk. A terv szerint az átlagosnál nagyobb ütemben, 47—48 százalékkal növekszik kereskedelmünk a KGST-or- szágokkal. A továbbiakban a KGST- országokkal kialakult kétoldalú és sokoldalú termelési kooperációkról beszélt, kiemelve azok nagy jelentőségét, majd a nemzetközi pénz- és hitel- lehetőségek felhasználásáról szólt. Hangsúlyozta, hogy e tekintetben is megbízható partnerei akarunk maradni a szocialista országoknak és a tőkés világbeli ügyfeleinknek. Lehetőségeinkhez képest dollárhitelek nyújtásával segítjük a magyar gépexport bővítését a világpiacon. Nyers Rezső ezután az úgynevezett láthatatlan export: az idegenforgalom és a tranzittevékenység fejlesztéséről beszélt, majd így folytatta: Nagy jelentőségűnek tartjuk, hogy a KGST XXIII. ülésszaka 1969 áprilisában magáévá tette az integráció eszméjét I és megindulhatott a megvalósítás tervének kidolgozása. Ép- I pen mert nagyon nagy kérdés- I ről van szó, a magunk részéről sohasem tekintettük elsőrendűnek a sietséget, sokkal inkább az alaposságot. Ma is ezt valljuk. A programkészítés napjainkban még folyik, annak átfogó értékelése nem lehetséges. Az integrációt úgy kell felfognunk, hogy abban az eddigi együttműködés folytatódik, a kétoldalú kapcsolatok fokozatosan bontakoznak majd ki. De persze az integráció nem csupán folytatása valaminek, hanem új fázis. Mit soroljunk az integráció célrendszerébe? A célok ösz- szessége magában foglalja azt, hogy utat nyissunk minden tagországban a gazdasági hatékonyság gyorsabb növelésének, hogy nemzetközivé tegyük a termelési kooperációt, hogy sokoldalúan szakosítsuk a kulcsiparágakat, hogy a közös igények alapján fejlesszük a termelés nyersanyag- és energiabázisát, hogy bővítsük és folyamatossá tegyük a fogyasztási cikkek egymás közötti cseréjét. Az integráció eszközrendszere Milyen legyen az integráció eszközrendszere? Elvileg tisztázott, hogy az eszközrendszerben három dolgot kell szervesen összekapcsolni: az országok közti gazdaságpolitikai konzultációt, a népgazdasági tervek egyeztetését és a sokoldalú köz- gazdasági szabályok, szabályozók rendszerét. Nem tisztázott még a három tényező összefüggése és helyes szerepmegosztása. Lényeges előrelépés mutatkozik a rendszeres gazdaságpolitikai konzultációk kérdésében. Szintén érdemi haladás mutatkozik a népgazdasági tervegyeztetés fejlesztésében. Eszerint minden tagország ezután is maga dolgozza ki, és saját hatáskörében hagyja1 jóvá népgazdasági tervét, viszont időben kerül sor érdemleges nemzetközi egyeztetésre. Uj vonása lesz ennek a munkának az is, hogy a hosszú távú fejlesztési kérdésekben nem öt évre szólóan, hanem 10—15 éves perspektívában egyeztetjük majd terveinket. Nagyon fontos dolgok tekinthetők tehát már tisztázottnak. De nagyon fontos dolgok. szerepelnek még a nem kellően tisztázott kérdések listáján. További tisztázást igényel a sokoldalú közgazdasági szabályozórendszer jövőbeni szerepe, . így az árrendszer, a hitelrendszer, a valutáris rendszer funkciója, valamint a kereskedelmi módszerek és a valutakonvertibilitás lehetősége. Közös választ kell találnunk arra a kérdésre, hogy lehetséges-e, és ha igen, miképpen történhet a mai nemzeti piacok fokozatos és részleges egy- befonódása. Meg kell találnunk a közös választ arra, hogy jól működhet-e a nemzetközi tervegyeztetés, hatékony lész-e a termelési kooperáció akkor, ha a tagországok belső gazdaságában és külkereskedelmében különböző marad a gazdasági kalkuláció elve, a jövedelmezőség számítása és a pénz szerepe. Vizsgálatot érdemel az is, hogyan tehetjük vonzóvá külső országok számára a KGST-hez való csatlakozást, vagy társulást olyan esetben, amikor ebben az érdekek végső fokon egybeesnek. Ha sikeresen fejlődik majd az integráció, ez a szövekezett szocialista országok egyik nagy történelmi tette lesz. Korunk egyik jellegzetes vonása, hogy a nemzetközi gazdasági kapcsolatok a különböző társadalmi rendszerű államok között is fejlődnek. A szocialista és kapitalista országok közötti gazdasági kapcsolatok alapvető formája ma is a külkereskedelem. Fontossága ezután is döntő lesz, de a kapcsolatok fokozatosan kiterjednek az együttműködés más formáira. így a természeti kincsek együttműködéssel történő kiaknázására. közös tudományos kutatás folytatására, a licenckareske- delem kifejlesztésére, a gépgyártási kooperációra és spe- dalizációra. továbbá a kapitalista országokban működő vegyes kereskedelmi társulások létesítésére. Különböző számítások szerint jelenleg a tőkés világkereskedelem jelentős hányada, mintegy 20 százaléka, már nem hagyományos készárucsere, '11 hanem a 'tudományos és termelési kooperáció közvetlen folyománya. . Ezt a tendenciát nekünk is követnünk kell. Ha kereskedelmünket bővíteni és javítani akarjuk a világpiacon, akkor képesnek kell • lennünk arra, hogy alkalmazkodjunk a nemzetközi kereskedelem gyorsan változó áruszerkezetéhez. Hazánk szempontjából a tő'késországokkal való munkamegosztásunk bővítése azért fontos és hasznos, mert a gazdasági növekedéshez szükséges legkorszerűbb technikát számos iparágban a fejlett tőkésországoklból kell (biztosítanunk. Alapvető célunk az, hogy partnereink a legnagyobb kedvezmény elvét korlátlanul és feltétel nélkül biztosítsák számunkra, megszüntetve az exportunkat sújtó diszkriminációt és a nem vámjellegű adminisztratív korlátokat. Emellett arra törekszünk, hogy vállalataink hosszú távra szóló világpiaci tevékenységéhez megfelelő államközi kereteket biztosítsunk. Kereskedelempolitikai törekvéseinket ismertetve szűk-1 ségesnek tartotta, hogy a GATT-ba való bekapcsolódásunkkal is segítsük a világkereskedelem ésszerűen. szabályozott rendjének mielőbbi megvalósulását, s hogy érdekeinknek megfelelően fejlesszük gazdasági kapcsolatainkat a Közös Piac tagországaival, valamint azokkal az országokkal, melyek az EF- TÁ-ban tömörülnek. A Közös Piac és a magyar agrárexport helyzete A Közös Piaccal kapcsolatban a felszólaló elmondotta, hogy annak kialakuló rendje közelről érinti hazánk érdekeit, különösen agrárexportunkat veszélyezteti. Problémáinkat elsősorban a tagországokkal igyekszünk rendezni, bizonyos kérdésekben emellett még a Közös Piac integrált szerveivel is tárgyalunk, főleg a magyar mező- gazdasági export hátrányos helyzetének megszüntetése céljából. Ezen a téren a Közös Piac részéről jelenleg nem tapasztalunk olyan tárgyalási és megállapodási készséget, amely beleillene az európai gazdasági együttműködés kibontakozásának képébe. A jövőben végül is két tartós európai integrációval számolhatunk: a KGST-vel és a Közös Piaccal. Magyarország és a harmadik világ országai között a gazdasági kapcsolatok fejlődnek és sokoldalúbbá válnak. A fejlődő országokból Magyarország a műszaki tudományos együttműködés keretében az utóbbi időszakban évenként 150—200 főt fogadott. Jelenleg több mint 500 egyetemi és főiskolai hallgató képzéséről gondoskodunk. Erre a feladatra is érvényes kongresszusunknak az a tézise, hogy az eddigi irányban, de jobban kell dolgoznunk. Meggyőződésem, hogy a nemzetközi gazdasági együttműködéssel kapcsolatos politikánk összhangban van és összhangban lesz ezután ennek a kongresszusnak a fő jelszavával, amely úgy szól, hogy „tovább a lenini úton!”. Nyers Rezső nagy tapssal fogadott beszéde után Orosz Ferenc, Szabolcs-Szatmár megyei küldött szólalt fel, majd Andreasz Fantisz lépett a mikrofonhoz. Andreasz Fantisz felszólalása Andreasz Fantisz, a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártjának főtitkárhelyettese méltatta az MSZMP munkáját, amely utat nyit a legmagasabb rendű, a legigazságosabb és legtökéletesebb társadalmi rendszer felépítéséhez, majd pártja harcairól szólt. A közel-tkeleti válság óta az imperialisták fokozott figyelmet fordítanak Ciprusra. Az amerikai imperialisták — mondotta — tranzitállomásokként használják a Cipruson levő „szuverén” brit támaszpontokat az Izraelnek küldött Phantom típusú harci repülőgépek számára. — Pártunk és népünk ösz- szes antiimperialista, hazafias erői, csakúgy, mint a kormány, határozottan elítélik az imperial isták n alt ezt az eljárását, és követelik a brit támaszpontok felszámolását. Abban, hogy Ciprus mind ez ideig megmenekült a katasztrófa veszélyétől, s hogy az imperialistáknak nem sikerült még magasabbra lobbantam a háború lángját a Közel-Keleten, a legdöntőbb tényező a szovjet flotta jelenléte a Földközi-tengeren, valamint a Szovjetunió erőteljes és szigorú figyelmeztetése, hogy nem marad közömbös a Közel-Keleten folytatott imperialista tevékenység esetén. Ezután Bencsik István, á Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára szólalt feL Bencsik István felszólalása A Hazafias Népfront — amelynek képviseletében i,tt jelen vagyok — nagy megtiszteltetésként és hivatása lényegeként vállalja a megállapítást, hogy „a párt szövetségi politikája a Hazafias Népfront-mozgalom keretében valósul meg”. Ezután utalt arra, hogy a szövetségi politika, a nép ösz- szefogása képezte alapját eddigi nagy eredményeinknek is, hozzájárult az 1956-os ihélypont után a munkáshatalom megszilárdításához, majd később a szocialista mező- gazdaság felépítéséhez, és nagy szerépe volt a gazdaságirányítási rendszer reformjának bevezetésében, megvalósításában is. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a párt szövetségi politikája egész népünk megelégedését vívta ki. Felszólalásában ezután társadalmunk egyes rétegeinek helyzetével, egymással való viszonyával foglalkozott. Befejezésül arról beszélt, hogy a tanácsok hatáskörének bővülésével a lakosságot érintő mind több kérdés dől el helyben, és a döntések előtt hagy jelentősége lesz a népfront-tanácskozásoknak. Ivan Hansen, a Dán Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja üdvözölte ezután a kongresszust. Ivan Hansen felszólalása — Dániában céltudatosan dolgozunk a népi erők összefogásán, elsősorban azért, hogy megszabadítsuk Dániát a NATO befolyásától, hogy megakadályozzuk az ország csatlakozását ahhoz az európai Közös Piachoz, amely gazdaságilag aláásná a dán ipart és mezőgazdaságot. — Részvételünk — mondotta a továbbiakban — az imperialista háborús erők ellen vívott közös nemzetközi harcban figyelemre méltó eredményeket hozott, különösen, ami a hős vietnami nép iránti szó-1 lidaritási mozgalmat illeti. Keres Emil budapesti küldött szólalt fel ezután, majd Taisto Sinisalo, a Finn Kommunista Párt alelnöke üdvözölte a kongresszust. Taisto Sinisalo felszólalása — A magyar nép út ja a szocializmus felé — mondotta —, ma az egyik meggyőző és lelkesítő példa az egész világ kommunista mozgalma számára. A szocialista népek közössége — melynek egyik tagja Magyarország — Európa és az egész világ nép^i békéjének és biztonságának garanciája. A szocializmus, a nemzetközi munkásmozgalom és a nemzeti felszabadító mozgalom együttes harca jelentős eredményekkel jár. A harc kiszélesedett és erősödött, annak nyomán, hogy az elmúlt évben Moszkvában jóváhagyták a közös harc irányvonalát. — Finnországban' mind nagyobb néptömegek vesznek részt a békéért folytatott harcban. Ma már népünk jelentős többsége elfogadja azt a külpolitikai irányvonalai; ^melyet a kommunisták következetesen képviselnek. Végül rámutatott, hogy pártjaink között testvériek a kapcsolatok. Ezután szünet következett. A szünet utáni felszólalásokra holnapi számunkban visz- szatérünk.
