Pest Megyei Hírlap, 1970. november (14. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-25 / 276. szám

SZERDAI MOZAIK Hétfőn kezdődik a gimnáziumban a szülők akadémiája MA: A METRO VECSESEN Ma este 7 órai kezdettel Vecsésen, a művelődési ház­ban vendégszerepei a Metró- együttes. Beindult a pártoktatás Péteriben Hétfőn, 30-án kezdődik a monori József Attila gim­náziumban a hat előadásból álló szülők akadémiája soro­zat. Az első előadást fél hat órakor tartják, Pályaválasztás a középiskolában, címmel. Előadó: Havas Ottóné, a Mun­kaügyi Minisztérium munka­társa. A további, havonkénti elő­adásokon szó esik a közokta­tási politikáról, a serdülőkor nevelési problémáiról, az egészségügyi felvilágosításról, az iskola és a szülői ház együttmőködéséről. Az áprilisi, záró foglalkozáson rendezik meg a szülők és a nevelők fórumát. XII. ÉVFOLYAM, 276. SZÁM 1970. NOVEMBER 25., SZERDA JÓ ÉVET ZÁR A VECSÉSI ZÖLD MEZŐ TSZ lit a nyugdíjasok kérdeznek Miért nines A péteri Rákóczi Tsz párt- alapszervezetében megtartot­ták az idei oktatási év első foglalkozását. A jelentkezett hallgatók 80 százaléka jelent meg. Azért csak ennyi, mert az őszi betakarítás még tel­jes erővel folyik, s a távolma­radók többsége még késő este is dolgozott. Mende. Körzeti orvosi ren­delő. Meglehetősen sokan van­nak, mint általában. Az ajtón kis táblácska: dr. Lányi Péter. Utolsóként lépek a rendelőbe. Rokonszenves külsejű, szőke, fiatal orvossal találom magam szemben. — Mi a panasza? — kérdi. Semmi panaszom nincs, az autóversenyző körzeti orvosról szeretnék írni. Hellyel kínál, a fehér köpeny már lekerült ró­la. — Szeretek autózni. Ver­senyszerűen két éve űzöm ezt a sportágat. 850-es Fiatom van, s ez bizonyos határt szab a teljesítményeknek. Az eredményekből: az idei felszabadulási emléktúrán első lett társával, a gyömröi Ritz Lászlóval. Utána a népszerű Mecsek Kupa következett, itt másodikak lettek. — Örökké emlékezetes ma­rad számomra a legutóbbi Cordatic Rallye. Előző ered­ményeink alapján érdemeltük ki, hogy a rallye kategóriában indulhassunk. A fővárosból a bécsi műútra tértünk, 130-cal száguldottunk. Sorra mondtak csődöt előttünk a jobbnál jobb síkerült a második is Álföldi keringő, török-gatyás és társai Mintegy 400—450 ember sé­tált íel-alá, kíváncsiskodott, vásárolt. Hatvan körül volt az eladók száma, mintegy 250 galambot kínáltak eladásra, s ebből mintegy 200 gazdát cserélt. Lázár Sándor lakatos­segéd Budapestről jött Mo- norra, ahogy mondta, egy egész falka alföldi keringőt akart venni. Egy falka 30—40 galambból áll, de csak 12 meg­felelőt talált. A második monori galamb­piacon a legkülönfélébb ga­lambfajták vonultak fel, köz­tük posta, pörtli, páva, goly- vás, strasszer, king, szegedi keringő, no és török-gatyás. Talán ez utóbbinak volt a legnagyobb sikere. (v—e) Az autóversenyző I versenykocsik ... Aztán a má­sik szakaszon a Bükk... Le- j nyűgöző látvány volt. A sok- j sok kanyar már kevésbé. Pén- i teken délben indultunk és va- ! sárnap kora délutánra tettük j meg az 1300 kilométer távot. Túrakocsinkkal a negyedik he­lyet szereztük meg. — Mit érez száguldás köz­ben? — Talán furcsán hangzik, nem gondolkodom, nem medi­tálok vezetés közben. Minden idegszálammal a vezetésre koncentrálok. Annál jobban izgul itthon a feleségem a gyerekekkel. Az idén a túrakategóriában összesítésben másodikak let­tek. Elnyerték ismét a rallye- kategóriában való részvételi jogot. — Jó lenne egy igazi ver­senyautó, azzal lehetne talán folytatni. Az álmom egy Steyer Puch, azzal fel lehetne venni a versenyt a legjobbak- kal is. Dr. Lányi Péter hét éve kör­zeti orvos Mendén. Tisztelet, megbecsülés övezi. Gér József A Vöröskereszt vecsési veze­tősége köszönetét fejezte ki a jótékonysági bál sikeréért kü­lönösen sokat f áradóknak; Klemon Ferencnének, Vihar Annának, Szentpéteri Gyulá- nénak, Hackl Jánosnénak, Böckli Lőrincnének, Vörös La- josnénak, Szládek Erikának, Hollósi Sándornak, Somogyi Jánosnak, Székelyhídi László­nak, valamint a Fehérnemű Ktsz-nek. ★ Hatvan orvos működik a monori járásban. Egy körzeti orvosra 3031 lakos jut. Ez az arány magasabb a 2800-as or­szágos átlagnál. „A/em szereztem KISS BÁCSI ELMONDJA ÉLETÉT A pilisi ünnepi tanácsülé­sen ismerkedtem meg Kiss István bácsival. Egyike volt azoknak, akik emléklapot kap­tak húszéves tanácstagságu­kért. Azt kérte tőlem akkor, írnám oda a neve mellé, hogy neki mit jelentett ez a húsz év, mennyi munka van benne. „Ez a legdrágább oklevél, ezt nem lehet pénzzel mérni” — tette elém az emléklapot. Randevút beszéltünk meg Kiss bácsival, hogy erről a húsz évről, az életéről, a mun­kájáról beszélgessünk. A pili­si pártirodán találkoztunk és elmondta életét. Csaknem úgy indult ez az élet, mint hajdan Móricz Zsigmond „Boldog em- ber”-ének élete. „1910-ben születtem, Gombán, Később Kávára költöztünk, odavalók voltak a szüléink. Itt nőttem fel, mint gyerek. Az apám parádéskocsis volt, az egyik uraságnál. Micsoda so­runk volt nekünk, gyerekek­nek!? Az ország legnagyobb gyümölcstermelő községe volt akkor Káva.” Kis szünetet tart és nagyor élvezi, hogy ezt is leírtam. Emlékező mosollyal folytatja: „Két hatalmas sor eperfa, mindenféle színű eper termett azokon! Itt nőttünk mi fel, az eperfák alatt, szinte ruha nél­kül. Apám a 14-es háborúban, anyám az uraságokhoz járt mosni, négy uraság volt Ká­ván. No, elvégeztem a hat ele­mit. Apám 24-ben meghalt. Rá egy évre idekerültem Pilis­re, cselédgyereknek, öt évig voltam itt, utána még három évet Káván cselédeskedtem, meg aratómunkás voltam, 32- ben bevonultam. 34-ig tényle­ges katona voltam, a követke­ző évben megnősültem. Az volt az egyetlen év, amikor én nem voltam katona abban az időben. Utána minden évben behívtak, összesen tizennégy­szer, 52 hónapot töltöttem a katonaságnál. A frontra még­sem kerültem ki. No, miért? Vonatkísérő voltam én akkor, Kurszkig mentünk, hát én lát­tam út közben mindent. Há­rom hétig mentünk és én visszafelé elhatároztam: en­gem nem fognak kivinni. For­maiinnal bekentem a lábam, meg ilyesmik. Szentendrére kerültem, betonkeverőket kel­lett aztán szállítanom. A felszabadulás után haza­jöttem Pilisre. Itt laktunk, idevalósi a feleségem. A két fiunk is megvolt akkor már. Hát ezután kezdődött az a húsz év, amiben nekem olyan sok munkám benne van. Há­rom pártra oszlott itt akkor a nép. En a komrrmnistákhoz álltam, de miért? Mert az én apám 14-től 18-ig volt az első háborúban, rokkantán jött ha­za. Sokat beszélt nekem a szo­cializmusról. Meg aztán Káván éltem meg, igaz, gyerekfejjel, 1919-et. Nekem az belevéső­dött az emlékezetembe, hogy a kávai szegény nép hogyan tett akkor igazságot az évszázados éhezésért, nyomorért. Letörték a szarvát a négy uraságnak. Hát így volt, hogy én 1945 után mindenben benne vol­tam. Először földet osztottunk. Igaz, nekem nem jutott: Pili­sen azt mondták, te kávai vagy, Káván meg: te Pilisen laksz, de 40-ben a feleségem örökölt három holdat, később én is kettőt, kettőt meg pén­zért vettünk. Volt lovam, te­henem, de megélni mégsem tudtunk belőle, elmentem hát 1947-ben a vasúthoz. Kétlaki lettem, ahogy mondták, ugye, 12 évig voltam a MÁV híd­építőknél. A roncshidakat emeltük ki, akkor kaptam szívtágulást. A feleségem meg a két kisgyerekkel, a földdel kínlódott, tönkre is ment bele. Közben engem megválasztot­tak tanácstagnak, mindjárt az első tanácsválasztáson, 50-ben. Azóta minden alkalommal. Hát sok mindenért harcoltam én azóta. Az óvoda, az iskola, a villany, magam is ástam, amikor lerakták a vezetéket. Nem volt olyan tanácsülés, amelyiken ne javasoltam vol­na valamit, s amit nem valósí­tottunk volna meg.” Kicsi szünet után, hogy az élete története teljes legyen, kiegészíti: „A gyárban tűzoltóparancs­nok lettem, a szívem miatt az­tán, hogy a bejárás is nehéz volt, hazajöttem a hizlaldába. Párttag a gyárban lettem, mint tűzoltóparancsnok szeminá­riumokra jártam, tűzoltótiszti vizsgákat tettem, szakszerve­zeti bizalmi is voltam. De nemcsak ez, hanem volt énne­kem egy komám, jószomszé­dom is egyben, Varga Miska nevezetű. Sokat beszélgettünk, vitatkoztunk, sokat tanultam tőle. Ű a munka mellett be­iratkozott az iskolába, aztán kikerült a Szovjetunióba, öt évig tanult ott. Akkor is leve­leztünk, sok mindent megma­gyarázott, később is nekem. Most egyetemi tanár, oroszból fordít, hát ő volt, akinek apám után köszönhetem, hogy a kommunizmusról sok mindent megtudtam. Itthon aztán jött a tsz-szervezés, abban is segítet­tem. Bizony én agitáltam ak­kor a mai tsz-vezetőket is, ta­lán ma már nem is emlékez­nek erre szívesen, de így volt. KILENC ÉS FÉL KILÓS KÁPOSZTAFEJ MEGMENTETT PARADICSOM - EGYENSÚLYBAN A MÉRLEG A vecsési Zöld Mező Tsz szélesre tárt kapuján keresztül kora reggeltől késő estig nagy forgalom bonyolódik. A hold- nyi udvaron óriás garázs, gép­kocsik, gépek, motorzaj, a vas muzsikája, ahogyan a kalapács csendíti, pendíti. És siető em­berek ... Urbán Dezső főkönyvelőt szerződésiek, kimutatások, irat­halmaz közepén találom. — Vecsésen a kertészet ősi foglalkozás, valóságos ha­gyomány. A káposzta és a sárgarépa ma is a tsz jö­vedelmének zömét adja. A háromnegyed év jó volt. Az elmúlt évi kétmillió forintos tartalék máris „kamatozik”, az idén még rövid lejáratú hitelt sem vettünk fel. A tartalék- alapot háromimiillióra szeret­nénk az idén fölemelni. Min­dent összevetve, a mérleg ki­egyensúlyozott. Moór Nándor elnök az imént érkezett motorján a határból, bosszankodva mondja: — A Mosonmagyaróvári Gépgyártól nemrég vásárol­tunk 24 ezer forintért 48 soros vetőgépet. Fél napi munka után összetörött. Kemény a talaj. Sajnos a mélyszántásnál is törnek az ekefejeík. Siet az elnök tovább, de azt még elmondja, hogy az elmúlt évi holdankénti 296 mázsás káposztatermést az idén nem érik el. A szót Bogyó István főmezőgazdász veszi át, meg­egyeznek egy 'kisebb átlagban, a szárazság bizony vámolta a D Az idén májusban nyugdíjba mentem a hizlaldából, havi 800 forintot kapok. Nem sze­reztem vagyont, de tekinté­lyem van, becsületem, csak egészség legyen. Beteg a fele­ségem, beteg az egyik fiam, ez a nagy bajunk. Ha leszáza­lékolják a fiamat, ottmarad­nak két pici gyerekkel. Nehéz lesz őket felnevelni.” Valamit még hozzá kelle­ne tenni Kiss bácsi életé­hez: a hátralevő éveket. Mert nem panaszképpen mondta, és ezt már nem is az újságírónak: a hizlalda vezetője felajánlotta neki a nyugdíjazáskor, hogy segít­sen a tűzrendészen dolgok intézésében, havi 500 forin­tért. S amikor bement, az új tűzrendészen előadó megkérdezte tőle: ugyan, mit akar itt még, nincs itt már tennivaló Kiss bácsi számára. Azóta nem megy el a hizlaldába. Miért tettem ezt szóvá? Mert éppen Pilisen, azon a bevezetőben említett ta­nácsülésen felszólalt a köz­ség egyik gazdasági vezető­je, s nagyon önkritikusan, szinte fiúi szégyenérzettel hívta fel tanácstagtársait azoknak az idős emberek­nek a segítésére, akik az alapokat rakták le. Szavai Kiss Istvánra is vonatkoz­tak, úgy érzem. (f. o.) tsz káposztáját, néhol nagyon gyenge a termés. És az irodában ez az óriás káposzta? — Na igen. Ez kilenc és fél kilós, s van egy rész a határban, ahol sok ilyen van. Ez Maár Nándor tsz-tag mű­veléséből került ki, a vál- lalásos területből, a Juhál- láson termett. Horváth Boldizsár mezőgaz­dász, a tsz párttitkára minden kérdésben otthonos. Az idei paradicsomtermésről érdeklő­döm tőle. Tavaly az egész ter­mést elvitte egy gombabeteg­ség. — Az idén megmentettük a paradicsomot. Nyolcszor per­meteztünk zinebbel. Hetven vagont a Budapesti Konzerv­gyárnak, húsz vagont a zöld­ség és gyümölcs nagykereske­delmi vállalatnak szállítottunk. Megyei viszonylatban is ki­emelkedő az idei termésünk — mondja. Egy nagyüzemi termesztésre kikísérletezett újfajta paradi­csomot termesztettek 15 hol­don, sikerrel: a sanmarzánót. Kedvelt a konzerviparban, sű­rű, kemény húsú, éretten is al­kalmas szállításra, ellenálló. A Budapesti Konzervgyár elisme­rő köszönő levele mindezt jól tanúsítja. Fekete Gizella |*i » I ■ r ni Jovore kiépül az ecseri vízhálózat Az Ecseri Vízmű Társulat eddig 12 kilométer hosszú vízvezetéket fektetett le, s ezzel az idei munkák befeje­ződtek. A dabasi vízműtársu­lat a jövő év első negyedé­ben folytatja a munkát, s előreláthatólag jövő év kö­zepére befejeződik Ecseren a vízvezetéképítés. A budapesti vízhálózatból folyik majd a víz az ecseri vezetékekbe. Monoron, a Kossuth iskolában az úttörők járási asztalitenisz bajnokságát. Lá'ny versenyző­ket küldött Vasad, Maglód, Gyömrö és Mende, fiú verseny­zőket küldött Vasad, Mende, Pilis, Vecsés és Gyömrö. A fel­sorolásból is kitűnik, hogy sok község távolmaradt, s ez min­denképpen sajnálatos. Két asz­talon, színvonalas mérkőzése­ket vívtak egymással a ver­senyzők. A vasadi Szüle Edit 8. osz­tályos tanuló járási úttörőbaj­A közelmúltban játszotta a Gyömröi TÖVÁLL sakkcsapa­ta első barátságos csapatmér­kőzését. A kilenctáblás, két­fordulós találkozót a vendég dabasi csapat nyerte 12,5—5,5 arányban. A gyömrőiek pont­jait: Follárt (2), Bugyi (1,5), Patkós (I), Csigi és Fábián (0,5—0,5) szerezték. fűrészelt fa a monori TÜZÉP-nél A kérdést özvegy Tóth Sán- dorné nyugdíjas tette fel szerkesztőségünkhöz küldött levelében. Megkérdeztük a TÜZÉP dolgozóit. íme a vá­lasz: — Az elmúlt hónapokban ritkán kaptunk fát az erdő- gazdaságoktól, ezért gyakran nemcsak fűrészelt fa nem volt, de másmilyen sem. Most egy idő óta van fa, de elromlott a fűrészgépünk. Ennek ellené­re jelenleg mégis van fűré­szelt fánk, mivel kézzel da­rabolják fel munkásaink. Ezt azonban nem tudjuk folya­matosan biztosítani, mert azok a munkások fűrészelnek, akiket egyébként a szén ki­rakására alkalmaztunk. A fát olyankor fűrészelik, amikor éppen szünetel a szénszállítás, viszont ha egyszerre több va­gonnal érkezik, természetes, hogy pár napig nem tudnak fát vágni. A válaszhoz csak annyit tennénk még hozzá: a folya­matos ellátás érdekében, ha már tűzifából nincs hiány Monoron, úgy érdemes len­ne a fűrészgép megjavítását is kissé megsürgetni. (—sió) MAI MŰSOR Tudományos ismeretter­jesztő előadások Pilis, nők akadémiája, ru­házati ktsz, fél 2 órakor: • A munkatörvénykönyv legfon­tosabb elvei, a dolgozók jo­gainak bővítése, vállalati kol­lektív szerződés, előadó: dr. Hajdú Mária, Monor, szülők akadémiája, Kossuth-iskola, 6 órakor: A nevelési terv végre­hajtásában a szülői ház és az iskola koordinált együttmű­ködése, Nyáregyháza, szülők akadémiája, általános iskola, 6 órakor: Ellenőrzés, jutal­mazás és büntetés a család­ban, előadó: Bánszki János. Mozik Maglód: Isten hozta őrnagy úr. Monor: Érik a fény. Ve­csés: Ecce Homo Homolka. Szüle Edit második járási bajnoksága Vasárnap bonyolították le SAKK Visszavágó decemberben nők lett, s ezzel jogot nyert a megyei bajnokságon való rész­vételre. Mint ismeretes, Szjile Edit múlt vasárnap a járási úttörő sakkbajnokságot is meg­nyerte. Eredmények: lányok: 1. Szü­le Edit (Vasad), 2. Bekker Éva (Vecsés), 3. Császi Erzsébet (Maglód). Fiúk: 1. Staberecz Mihály (Vecsés), 2. Czaka Károly (Ve­csés), 3. Molnár Gyula (Men­de). (v—e) Érdekessége volt a találkozó­nak, hogy a dabasi csapatban három női versenyző is szere­pelt, s a gyömröi férfi verseny­zők ellen 50 százalékos telje­sítményt értele el. A visszavágót december első vasárnapján Dabason rendezik. (p. s.) Jól sikerült a második mo- íori galambpiac is vasárnap.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents