Pest Megyei Hírlap, 1970. november (14. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-25 / 276. szám

6 1970. NOVEMBER 25., SZERDA Bajuszpedrés — nyúl módra A Nagyalföld sok vadász­körzetében egész télen „me­nedékjogot” élveznek a nyuj lak. A legutóbbi vadszemléken ugyanis megállapították, hogy nagymértékben csökken a me­zei nyúlállomány, ami a MA­VAD lőtt vadnyúl forgalmán is érződik. A tavalyinál jóval kevesebb — alig 30—35 ezer — lőtt nyúllal számolnak, s így már az idén nehezen tud­ják teljesíteni a megrendelé­seket. A már beérkezett lőtt nyu- lak „ápolását” megkezdték. A fagyasztott fülesek bundáját fényesre kefélik, mancsait „p edikürözik” és hegyesre pedrik a bajuszukat mielőtt külföldre „utaznak”. Koffeinmentes kávé <3.3 „Maradt a főnök csak a cégtábla változott *— Hátha ez megnyugtat... (Zsoldos rajza) A Monori Járási NEB, a kö­zelmúltban vizsgálta a süly- sápi, üllői és pilisi ÁFÉSZ-ek ipari tevékenységét. Miért volt erre szükség? A vizsgálat megállapította: az ÁFÉSZ-ek ipari üzemeiben túlnyomórészt nem azt a munkát végzik, ami miatt létrehozták ezeket az üzemeket. Feladatuk ugyanis az lenne, hogy a lakosság szol­gáltatási igényét elégítsék ki. Helyette ktsz-eknek, ipari üze­meknek dolgoznak bérmunká­ban. A lakosságnak nyújtott közvetlen szolgáltatás a há­rom ÁFÉSZ-nél az összes ipa­ri tevékenységnek csupán 5 százalékát teszi ki. A tsz-ek melléküzemági tevékenységét kormány- rendelet szabályozza: te­lephelyen kívüli üzemet nem tarthatnak fenn. Ezért azután egyes melléküze­mek — úgy lehet —, csak gazdát cseréltek, megmaradtak a munkások, maradtak a korszerűtlen tech­nikai előfeltételek, az elha­nyagolt munkavédelem, a szervezetlen termelés, a gyen­ge bizonylati fegyelem — s maradtak az aránytalanul ma­gas fizetések, a bérfeszültséget továbbra is növelve az üzemi dolgozók és a melléküzemek­ben tevékenykedő munkások között. S maradt a munka­erővándorlás még nagyobb le­hetősége. Néhány példát erre: a sülyi ÁFÉSZ gyömrői forgácsoló részlegének vezetője a Rákos­völgye Tsz-ben volt részleg- vezető. Az ott dolgozók közül 25 munkás lépett át a gyöm­rői üzembe. A sülyi ÁFÉSZ péteri fémcsiszoló részlegének vezetője a pilisi Hunyadi Tsz- ből lépett át, szintén nem egyedül. Az üllői ÁFÉSZ ve- csési mintakészítő üzeme ko­rábban a nyáregyházi Béke Tsz-é volt. A telephelyek legtöbb eset­FOTÓZZON TÉLEN IS TERMÉKEKRE! EZÚTTAL KÉTSZERESEN JÓL JÁR: december 15-ig kedvezményes, 15 Ft-os áron vásárolhatja meg a téli és szobai felvételek készítésére alkalmas, nagy érzékenységű, 23 DIN-es, Leica-kazettás FOItTÉP A A FOTOFILMET A MI ATA HOLTHAN Budapest V., Mérleg utca 12. SZAKMAI TANACSADAS < LL- ■ L-'t L ompack k A Compack Kereskedelmi Csomagoló Vállalat értesíti kedves vásárlóit, hogy NOVEMBER 23-TOL DECEMBER 7-IG kávévásárlási akciót szervez. Minden V« kg-os Omnia, Kolumbia és Rió kávéhoz 5 dkg, minden Vi kg-os Omnia, Kolumbia és Rió kávéhoz 10 dkg, minden 350 gr-os, műanyagdobozos Rió kávéhoz 10 dkg KONGO KÁVÉT ADUNK. A kedvezményes kávévásárlósl akcióban részt vesz valamennyi állami és szövetkezeti élelmiszerbolt és Csemege-üzlet. Mindig érdemes a Compack kávétermékeit vásárolni! ben a részlegvezető tulajdo­nában levő ingatlanon van­nak. A gépek, termelőeszkö­zök úgyszintén az ő, vagy a részlegben foglalkoztatott munkások tulajdonai. Egy-egy részlegvezető tehát — mint például a gyömrői vaseszter­gályos részleg vezetője — bér­leti díj, géphasználat, energia stb. költségátalánya fejében a havi munkabér 30 százalékát kapja. A részlegvezető is, a dolgozók is, teljesítményben dolgoznak. Érdekes észrevétel: a mel­lékfoglalkozásban dolgo­zók munkaidejét nem bi­zonylatoltak, így nem is ellenőrizhető, hogy túllép- ték-e a megszabott mun­kaidőt. Nagyon valószínű, hogy igen, mert másképp, hogy fordul­hatna elő olyan, hogy egy dolgozójuk a főállásban levő munkahelyén 2300 forintot ke­res havonta, a sülyi ÁFÉSZ gyömrői vasesztergályos rész­legében pedig mellékállásban — 4400 forintot! Hány órát al­szik ez az ember? — vetődik fel a kérdés, és milyen minő­ségű munkát végez vajon a főmunkahelyén ? Több bíráló megjegyzés hangzott el a sülyi ÁFÉSZ ta­karító, parkettjavító, asztalos és tetőfedő részlegére is. Bár ezek a részlegek lennének hi­vatva elsősorban arra, hogy szolgáltatást végezzenek a já­rás lakosságának, nagyobb­részt mégis közületeknek dol­goznak, mivel magánszemé­lyek részéről — a részlegveze­tő szerint — nincs érdeklődés. Természetesen a szövetkezet sem fejtett ki különösebb pro­pagandát, hiszen a számításu­kat így is megtalálták. Külö­nösen, hogy budapesti felvevő irodával rendelkeznek, s hogy a Fővárosi Takarító Vállalat konkurrens cégeként olcsób­ban vállalják a munkát. Embereik az általuk vál­lalt munka árának 40 szá­zalékát kapják munkabér­ként. Vannak ezenkívül rögzített árak is. mint például a szőnyegtisztitás, itt darabbérben dolgoz­nak. Ez a „legelitebb” munka: havi hatezret is meg lehet vele keresni. Az átlagbér egyébként a taka­rító részlegben havi négyezer forint, s amennyiben ezt fi­zikai munkában, éjszakai mű­szakban, emeleteken levő iro­dai ablakok tisztításával ke­resi valaki, nem is eshet kifo­gás alá. Indokolatlan azon­ban a csoportvezetők magas fizetése, s ezt a sülyi ÁFÉSZ is belátta: 30—40 százalékkal csökkentették is már azokat. . összegezve a NEB-vizsgálat tapasztalatait: a működési en­gedélyek, erkölcsi bizonyítvá­nyok megvannak ugyan, még­is hiba, hogy a vezetők kivá­lasztásánál nem a rátermett­séget, szervezőkészséget néz­ték az ÁFÉSZ-vezetők min­den esetben, hanem azt, hogy van gépük, műhelyük. Nem az a cél az ÁFÉSZ-ek ipari te­vékenységének kiszélesítése­kor, hogy minél több mellék­állást, másodállást biztosítsa­nak az ügyeskedőknek, ha­nem, hogy a meglevő munka­erőt — elsősorban asszonyo­kat — helyben foglalkoztas­sák. A NEB-vizsgálat egyben figyelmeztetés is az ÁFÉSZ- vezetők számára: követeljék meg az ügyrendet, ügyvitelt, tartassák be a működési sza­bályzatot, nehogy előbb-utóbb a visszaélések sorozatával kell­jen foglalkozniuk illetékes szerveknek. (f. o.) Képernyőn a moíor szívdobogása A Budaörsi Vegyesipari Ktsz Szentendrén épített új szer­vizét a legmodernebb vizsgáló műszerekkel is felszerelték. A mindent tudó műszer mini képernyőjén villanó jelek, élénk zöld vonalak jelzik, milyen az autó „szívműködése”. A megfe­lelő diagnózis után jöhet az orvoslás. . Foto: Urbán Táska, primőr és a víz Társulás alakult a Balaton- nagybereki Állami Gazdaság három termelőszövetkezete, továbbá a Somogy megyei Kertészeti és Parképítő Válla­lat részvételével a Fonyódtól mintegy 10 kilométerre levő Táska község határában fel­tárt 73—74 fokos víz hasznosí­tására. A társulásra különösen a Balaton vidéki primőrellá­tásban hárul fontos feladat. Ritmusegyensúly Dr. Salánki János, a Ma­gyar Tudományos Akadémia Tihanyi Biológiai Intézeté­VADVIRÁGOK Mindegyiknek megvan a maga varázsa vagy naiv bája. Nézzünk meg egynéhányat kö­zelebbről: egy kárpát-ukrajnai kiállításon. Fényes, fekete mázas deko­ratív váza, mely a hasas kor­sók közvetlen rokona. Igaz, már nem azért készült, hogy használják, igyanak belőle — de hivalkodni akar, szépeleg- ni. Mintha Denceni Ibolya a színorgia, az a pompa, mely másutt szinte olykor fárasz­tóan is hat. A házi szőttesen, mely a falat képezi, egy hatal­mas szalmatáska, két kisebb szatyor tengeriháncsból. A föl­dön arany színű, fonott szal­maszőnyeg, narancsszínű és zöldesszürke kockákkal (Ba­logh Ida és Erzsébet zaboloty- tyai lakosok készítették). Raj­ta mázas agyagedények, egy korsóban nád, rendhagyó rend­ben kisebb-nagyobb gyékény­tálak (Lakatos Kálmán mun­kája, Berehovo). Itt, ez előtt álldogálva hal­lottam egyre erősebben Illyés Gyula szavait, amint a ráolva­sás varázsával és elhitető ere­jével fülünkbe suttogja kulcs­szavait a lét bensőségesebbé, szebbé tételéről a Ditirambus a nőkhöz c. költeményében. A halk szavúak, a serények til­takozását tolmácsolja minden ellen, ami embertelen, a leg­közvetlenebb eszközzel: a két kezük munkájával megszelídí­tett anyaggal, az otthonterem­tés melegével. Nem a zablák, nem a zengések, hanem a kosáron a fül: nem az ostromok, a bekerítések; hanem a korall-sor a nyak körül, meg a tűzhely körüli székek; De lépjünk tovább, a sok csábító szín nem hagy sokáig elidőzni. A poloninák, a hava­sok virágait lopta művészetté Szmerdul Hanna (V.-bicskiv) népművész. Kelim térítőinek, szőnyegeinek stilizált virág­motívumai sziporkáznak a szí­nektől. Az orgona-, a timtalila, a türkiz, citromsárga, tűzpiros, fekete, fehér, a legkedveltebb színei, melyek apró foltokban tarkítják a térítőkét. Mese és valóság áll össze, hogy opti­mizmust, derűt sugározzon. Mert a népi díszítőművészet mindig megőrizte vidámságát, derűs nyugalmát. A kiállítás minden jól sike­rült darabját lehetetlen meg­említeni. De feltétlenül beszél­ni kell a jelentős helyet elfog­laló faintarziákról, fametsze­tekről, fém domborművekről. A jubileumi kiállítás szelle­mét idézik a Lenin-portrék — a faberakás és fém dombormű —, melyhez több alkotó nyúlt sikeresen. Érdekes színfolt Babinec Fe­dor (Volovec) Találkozás c. fa­metszete, mely a terület fel- szabadulásának egyik motívu­mára épül — a hegyi falu la­kosai fogadjál: a felszabadító szovjet katonákat. Érdekes a kép kompozíciója, ahogy el­rendezi a lépcsőzetesen elhe­lyezkedő faházakat, csoporto­sítja a figurákat. S ami igen hangulatossá, népmeséivé te - szí: a szamócás, virágos, em­beralakos keret. Csupán dekoratív, de igen megkapó Bródi Iván (Bereho­vo) Pávák c. faintarziája, va­lamint Paraszics Iván (V. Bé­rezni}) Oleksza Bovbus c. szal­maberakása. Szívesen találkoznánk az üz­letekben a mukacsevói ipar- művészeti vállalat világoskék között kislányruhájával vagy Seregi Mária (Uzshorod) han­gulatos, népi vagy tájmotívu- mos nyakkendőivel. Említsük itt meg a kiállítá­son igen sok munkával sze­replő Vesselényi Elvirát (Zmi- jivka), akinek azonban kerá­miái, sajnos, művészi értékük­ben jóval alulmaradnak más jellegű munkáinak. A jubileumi amatőr kiállítás igen kedves és jelentős ese­ménye volt a Lenin centená­riumi rendezvényeknek. Bus Ilona nek igazgatója mind a hazai, mind pedig a külföldi szak­emberek körében rendkívül nagy érdeklődést keltett az élő szervezetek ritmusának szabályozásával kapcsolatos kutatásaival. A több nemzet­közi tudományos fórumon és folyóiratban már széles körűen ismertetett és megvitatott kí­sérletei abból a tényből in­dultak ki, hogy az összes élő szervezetnek sajátos rit­mikus tevékenysége van, de ezek megnyilvánulási formái különbözőek. A legszembetű­nőbb ritmikus tevékenysé­gek között van az alvás, az ébredés, az aktivitás és a nyugalom, a szívműködés és a légzés. A ritmus olyan általános biológiai törvényszerűség, amely minden élő szer­vezet működésére jel­lemző. Vannak olyan periodikusan visszatérő jelenségek — pél­dául a fotoszintézis —, ame­lyek külső hatásra jönnek létre, zömmel azonban a rit­mus szabályozása az élő szer­vezet tulajdonsága. Külső té­nyezők lényegesen nem vál­toztatják, csupán módosítani képesek az élő szervezet ál­tal programozott változáso­kat. Dr. Salánki János a ritmu­sok mögött lejátszódó bioló­giai folyamatokkal kapcso­latos elemzésekhez különbö­ző szervezettségi szinten levő puhatestűeket használt fel. Ezeket a bonyolult szerveze­tek egyszerűsített modelljei­nek tekintette. Vizsgálta az egész állat tevékenységére kiható ritmusokat, az egyes szervek, valamint a sejtek rit­mikus tevékenységét. Megálla­pította: a belső mechanizmust az idegsejtek által termelt szerotonin szabályozza. Ha nagyobb mennyiségben áramlik ki a sejtből, akkor aktivizál, serkent, ellenkező esetben viszont nyugalmi ál­lapot jön létre. A szerotonin- termelést a ribonukleinsav szabályozza. Ezeket a megál­lapításokat dr. Salánki szin­tetikusan előállított szeroto- ninnal ellenőrizte. Különböző szervekbe, sejtekbe juttatva bebizonyította annak aktivi­záló hatását. E megállapítá­soknak az ad nagy jelentősé­get, hogy a szerotonin megta­lálható az emberi szervezet­ben is, s ott hasonló funkciót tölt be, mint a puhatestűek- nél. Dr. Salánki János a továb­biakban újabb állatokon elemzi a szerotonin hatás- mechanizmusát. Arra a kér­désre, hogy lehet-e majd gyógyszerként használni a szintetikus szerotonint, a kö­vetkezőket válaszolta: — A sejteknek megvan az a funkciója, amellyel előállít­ják a- szerotonint. A szervezet­be adagolni tehát felesleges, inkább arra gondolhatunk, hogy különböző kémiai anya­gokkal — gyógyszerekkel — elősegítsük, serkentsük vagy csökkentsük a termelését. Ez­zel helyreállítható lesz a meg­bomlott ritmusegyensúly. NYÚLFOGD LABIRINTUS Vízszínzöld hálók A Szegedi Kenderfonó és Szövőipari Vállalat vadász- és halászháló különlegességekkel vesz részt a jövő évi budapes­ti vadászati világkiállításon. Többek között vízszínzöldre festett, szintetikus műanyag­fonalakból speciális gépeken hurkolt, csomómentes halász­hálókat mutatnak be. Haszná­latuk — a halászati szakem­berek szerint — növeli a hal­fogási esélyt: egyrészt a víz- szfnzöld nem riasztja el a ha­lakat, a csomómentesség pedig kisebb közegellenállást, tehát nagyobb hálóhúzási sebességet eredményez. Mintegy másfél kilométeres nyúlfogó labirintust is készíte­nek hálóból. Ezekkel a belé­jük gabalyodó nyulak önma­gukat ejtik fogságba. Bemutatnak háromszát mé­ter hosszan, s nyolc-tíz méter magasan kifeszíthető, csipke­vékony n adárfogóhálókat is.

Next

/
Thumbnails
Contents