Pest Megyei Hírlap, 1970. november (14. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-24 / 275. szám
i KÁDÁR JÁNOS BESZÉDE ges, hogy pártunk a közeljövőben napirendre tűzze, ismét tekintse át az állami oktatás egész rendszerét. Vizsgálja meg a korszerű oktatás, az oktatás és a társadalmi szükségletek összefüggésének kérdéseit, az oktatók és a tanulók túlterhelésének problémáit s a kormánnyal közösen tegye meg a szükséges intézkedéseket az oktatási rendszer továbbfejlesztésére. Oktatáíi rendszerünktől azt várjuk, hogy kötelességtudó, jól képzett, művelt, világnézetileg szilárd, szocialista erkölcsű szakembereket képezzen az ország számára. Nálunk a művelődés intézményei, mindenféle megkülönböztetés nélkül, nyitva állnak valamennyi fiatal előtt, aki szorgalmas és tehetséges. Ezen belül a párt elvi-politikai kérdésnek tartja továbbra is, hogy a fizikai dolgozók gyermekei a tanulás minden fokárf megfelelő külön támogatást kapjanak. Az elmúlt években további teret hódítottak hazánk kulturális életében a szocialista tendenciák, gyarapodott, gazdagodott a kulturális, a művészeti élet, növekedett népünk műveltsége. Pártunk művelődéspolitikája alapvetően érvényesül, eredményesen segíti a művészetek fejlődését s ezáltal nagy társadalmi céljaink megvalósulását. A fejlődés útkereséssel jár, s nem egyszer ellentmondások és viták közepette megy végbe. Ugyanakikor a fejlődés nyilvánvaló. Az utóbbi években zenekultúránk méltán vált ki elismerést határainkon túl is; fejlődött film- és színművésze-i tünk, számos szocialista mondanivalójú drámai alkotás született; termékeny költészetünk; számos új képzőművészeti alkotással gazdagodtunk. Híven eddigi politikánkhoz, a művészeti munkába, stíluskeresésbe nem kívánunk adminisztratív eszközükkel beavatkozni ezután sem. Az ízlést az alkotó egyéni ügyének tekintjük mindaddig, amíg nem sérti a szocializmus érdekeit, eszméit, a közerkölcsöt. Biztosítjuk az alkotó munkához nélkülözhetetlen légkört. Ugyanakkor a kulturális területen sem engedjük kétségbe vonni a párt, a szocialista állam illetékességét senkitől. Minden humanista értéknek továbbra is helyt adva, elutasítjuk mind a dogmatikus művészetszemléletet, mind a társadalmi kérdésektől elforduló, vagy a hibákat hamisan általánosító negatív tendenciákat. Azt tartjuk, mindenkinek jogában áll, hogy a saját ízlése és világnézete alapján alkosson. A munkásállamnak viszont joga, hogy a művek között társadalmi és művészi értékük szerint válogasson. Minden alkotás megítélésében abból indulunk ki, hogy az milyen eszmei és művészi erővel szolgálja a szocializmus, a haladás ügyét. A közösség pénzén csak a Az állampolgárok jogait megalapozó és kiszélesítő szocialista demokrácia, az egyéni és a közösségi érdeket jobban kifejező szocialista gazdaságirányítási reform a korábbinál jobban ■ tudatosította a végzett munka és az össztársadalmi érdek közötti kapcsolatot; fejlesztette a tömegek igazságérzietét, jobban meggyökereztette, hogy a szocializmusban a boldogulás alapja a munka és az igazi személyes boldogulás csak a közösség érdekével összhangban kereshető. Ugyanakkor társadalmunk átmeneti talaján tovább élnek, részben újratermelődnek, illetve átmenetileg felélénkülnek még a polgári erkölcs maradványai. Az utóbbi időben fejlődésünk alárendelt kísérő jelenségeként, de felerősödött az individualizmus, az egoizmus, az anyagiasság. Társadalmunk közerkölcsének meghatározói azok a milliók, akik az eszmét és a célt elfogadva, öntudatosan dolgoznak a szocialista építés, a munka frontján, akiknek létalapja becsületes munkával szerzett keresetük; nem pedig azok a kevesek, akik a dolgozó milliók mellett, mindenki szeme láttára, az átlagosnál »okkal jobban élnek, úgy, hogy valódi teljesítmény nélkül húznak magas jövedelmet. Az ilyen esetek, az ilyenfajta személyek most jobban szembetűnnek, mert a gazdasági élet általános fejlődésével számuk is szaporodott, hangjuk is megnőtt. A szocializmus az emberért van; célunk, hogy az emberek jobban, kultúráltabban éljenek, javuljon életük. Elutasítunk mindenfajta álszerénységet, aszkétizmust. De a szocializmus eszméivel, s társadalmunk erkölcsi felfogásával ütköző anyagiasság szellemének elburjánzásával és o visszás jelenségekkel nem békülünk meg. Pártunk álláspontja, hogy az élet minden területén növelni kell a szocializmus aktív híveinek megbecsülését, a szocialista módon végzett munka, a szocializmus ügye iránt elkötelezett magatartás tekintélyét. A munkás- osztály, a dolgozó nép érdekeit képviselő, az önfeláldozóan dolgozó, felelősséget és áldozatot vállaló állampolgárok az élet egyetlen teA beszámolási időszak elmúlt négy éve alatt a haladás erői előre nyomultak. Az imperialisták helyileg támadnak, elérhetnek ideiglenes sikereket, de ez nem változtat azon a történelmi tényen, hogy kialakult és megszilárdult a szocialista világrendszer, szétestek a gyarmatbirodalmak, az imperializmus állandó belső és külső konfliktusokkal küzd és tartósan a politikai válság állapotában van. A nemzetközi imperializmus agresszív természete nem változott, ez , állandó konfliktusok forrása, ezért a nemzetközi helyzet ma fs bonyolult. Agressziói nyomán, mint most Guineában is, új tűzfészkek keletkéznek. Az emberiség még mindig gondok és megpróbálszocialista társadalom érdekeit szolgáló alkotásnak lehet mecénása az állam. Alkotóinktól azt várjuk, hogy a szocializmus adta lehetőségeket népünk javára kamatoztassák, segítsék megérteni és cselekvőén formálni gazdagabb, egyszersmind bonyolultabb világunkat. Továbbra is a népünk és az emberiség alapvető létkérdéseiben pártosan állást foglaló, szocialista, realista, közéleti elkötelezettségű művészetet támogatjuk. Kulturális, művészeti életünkben tovább kell erősíteni a politikai és ideológiai egység irányába ható tendenciákat. Növelni kell a kommunista, szocialista közéletiség erőit. Érvényt kell szerezni á szocializmust féltő párttagság és pártonkívüli közvélemény követelésének, amely megengedhetetlennek tartja a szocializmus eszméitől, életfelfogásunktól idegen művek, nézetek terjesztését államunk eszközeinek felhasználásával. A kispolgári nézetek, ízlésnormák időnként felélénkülnek, a megengedhetőnél nagyobb teret nyernek. Kulturális intézményeinknek, a sajtónak, a rádiónak, a televíziónak lehetőségeik jobb kihasználásával erőteljesebben kell népszerűsíteniük a szocialista kultúra értékeit, jobban kell törekedniük a tartalmas igények felkeltésére, a szocializmusra káros művek s a kulturális selejt kiszorítására. A közművelődés az egyéniség kibontakoztatásának, a szocialista demokrácia erősítésének, a termelési kultúra emelésének nélkülözhetetlen tényezője. Jelentőségét különösen fokozza a szabad idő növekedése. Mind állami, mind vállalati forrásokból többet kell juttatni a felnőtt lakosság oktatására és művelődésére, mindenekelőtt a munkástelepülések megfelelő művelődési intézményekkel való ellátására, az ifjúság művelődési igényeinek helyes irányú fejlesztésére, jobb kielégítésére. Szocialista építőmunkánk, társadalmi életünk fontos eleme a szocialista közgondolkodás, közfelfogás, erkölcsi normák érvényesülése. A műveltségi színvonal emelkedésével, közoktatásunk, nevelési rendszerünk fejlődésével erősödött a szocialista erkölcs, az egyén és a közösség kapcsolata, növekedett a társadalmi felelősségérzet, a társadalom iránti elkötelezettség. Ez mutatkozik meg a párttagság példamutató helytállásában a szocializmus építésének minden területén, a szocialista munkaverseny mozgalmakban részt vevő dolgozók kiváló munkájában, a párt, a tanácsok, a tömegszervezetek és tömegmozgalmak sok százezernyi aktivistájának a köz javára végzett társadalmi, önzetlen munkájában. rületén se szorulhassanak háttérbe azok mögött, akik csak haszonélvezői a szocialista társadalomnak. Erősíteni kell azt a közszel- lemet, amelyben a társadalom pozitív erői, a szocializmus hívei a hangadók, amely nem tűri el a társadalomellenes magatartást, a cinizmust, a fegyelmezetlenséget, a közösség megkárosítását. A párt művelődéspolitikájának következetes és minden területen való érvényesítése nélkülözhetetlen a szocializmus építésében soron következő feladatok eredményes megoldásához. Tudományos világnézetünk, a marxizmus—leninizmus eredményes propagálásához, a szocialista tudat és köaerkölcs elmélyítéséhez, kiterjesztéséhez és általánossá tételéhez jók a feltételeink. A párt minden szervezetének és minden tagjának, a szocializmus minden hívének odaadással és fáradhatatlanul kell dolgoznia ezen a szép és any-, nyira fontos munkán. Tisztelt Elvtársak! Nemzetközi tevékenységünk és kormányunk külpolitikájának megítélésében pártunkban egység van és ez a politika a magyar nép teljes támogatását élvezi. Nemzetközi tevékenységünk fő célja, hogy biztosítsuk népünk számára a szocialista építőmunka külső feltételeit, valamint, hogy erőnktől telhetőén védjük és szilárdítsuk a nemzetközi küzdőtéren a társadalmi haladás, a nemzeti függetlenség, a béke pozícióit. A világban az alapvető, kibékíthetetlen ellentmondás a munka és a tőke közötti ellentmondás, amely az első szocialista ország megszületésével átlépte a nemzeti kereteket, ma pedig a két társadalmi rendszer, a szocializmus és a kapitalizmus világméretű küzdelmévé vált. Objektív jelenség, hogy a szocialista világrendszer a haladás, a függetlenség, a béke erőinek támaszává, az imperializmus pedig a reakció, az elnyomás, az ellenforradalom támaszává és központjává vált. A nemzetközi helyzetet ezeknek az erőknek a harca határozza meg. tatásak közepette él, de a világ fejlődésének fő irányát, az imperializmus minden erőfeszítése ellenére, mindinkább a szocializmus, a haladás, a nemzeti függetlenség erői határozzák meg. A szocialista világrendszer a társadalmi haladásnak döntő tényezője, támasza minden forradalmi, felszabadító harcnak. Léte kihat az imperializmus politikájára, sőt a kapitalista országok belső és egymás közötti viszonyára is. A szocialista országok példája a gyakorlatban mutatja be az új társadalmi rend magasabbrendűségét, és reális távlatként tárja a világ elé az emberiség szocialista jövőjét. Az imperializmus fő célja a szocialista világ megsemmisítése. Minthogy számára ez lehetetlen, az imperializmus kénytelen alkalmazkodni a valóságos erőviszonyokhoz, taktikáját időről időre változtatja, hol a durva erőszak, hol a békésnek álcázott és ravasz „fellazítás” eszközéhez nyúl. A szocialista világ fő ereje a Szovjetunió, amely a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelemre vitelével elsőként szakította szét az imperializmusnak ,az egész világot fojtogató láncát, és megnyitotta az utat minden nép számárg a szabadság, a szocializmus felé. A Szovjetuniónak, kommunista pártjának elévülhetetlen érdemei vannak á szocializmus, a kommunizmus építésében. Leggazdagabb tapasztalatai vannak az imperializmus elleni harcban is. A Szovjetunió internacionalizmusa példás; tapasztalatainak óriási nemzetközi jelentősége van. A Szovjetunió a második világháború tüzé- ben, hallatlan áldozatokat hozva, szétzúzta a fasizmus főerőit, s ezzel megmentette az emberiséget egy új középkor fenyegető rémétől. A második világháborút követően, megtörve az USA atommonopóliumát, létrehozva saját nukleáris fegyverét, megmentette az emberiséget az imperialisták atomzsarolásától, egy új, modern barbárság sötét árnyékától. Mindenki másénál nagyobb a Szovjetunió, a szovjet nép szerepe, felelőssége és áldozatvállalása az egész emberiség életbevágó érdekeiért. A Szovjetunió a maga hatalmas és legyőzhetetlen erejével a nemzetközi imperializmus agresszív erőinek fő fékentartója és elrettentője. ' A Szovjetunióhoz való viszony mindig választóvíz volt a politikában, a haladás és a reakció erőinek megkülönböztetésében. Mozgalmunkban a Szovjetunióhoz való helyes, elvi viszony az internacionalizmus fokmérője. Pártunk elutasítja a szovjetellenesség minden formáját, mert a szovjetellenességnek tett legkisebb engedmény is rombolja a haladás, a szocializmus erőit, és az osztályellenség, az imperializmus kezére játszik. A Szovjetunió felszabadítónk, szövetségesünk, igaz barátunk és legjobb segítőnk az élet minden területén. A Szovjetunióhoz való viszonyunk nyílt és megingathatatlan, szilárd elvi, internacionalista alapokon nyugszik, és teljes összhangban van nemzeti érdekeinkkel. Pártunk, kormányunk, országunk és népünk^ a beszámolási időszakban is erősítette, bővítette és fejlesztette politikai, gazdasági és kulturális (kapcsolatait a Szovjetunióval és ezt fogja tenni a jövőben is. Mi szívből új és új sikereiket kívánunk a Szovjetunió Kommunista Pártjának, Brezsnyi&v elvtárs vezette Központi Bizottságának, a nagy szovjet népnek. Biztosíthatjuk őket, hogy pártunk és népünk mindig ápolni, erősíteni fogja harci szövetségünket, a szovjet—magyar barátságot. A Magyar Népköztársaság fejlődő és bővülő politikai, diplomáciai, gazdasági és kulturális kapcsolatban áll valamennyi szocialista országgal. Szoros szövetségi kapcsolat fűzi a szocializmust, a békét védelmező Varsói Szerződés szervezetének tagállamaihoz; eleget tett és a jövőben is eleget fog tenni a tagságból eredő minden kötelezettségének. Hazánkat fejlődő gazdasági kapcsolatok fűzik a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tagországaihoz; és támogat minden olyan lépést, amely alkalmas a tagállamok együttműködésének bővítésére és magasabb színvonalra emelésére. Együttműködésre, az együttműködés bővítésére törekszünk a jövőben is minden szocialista országgal, azokkal is, amelyektől nézetkülönbségek választanak e! bennünket. Ezzel összefüggésben jelenthetjük a kongresszusnak, hogy a sok kérdésben változatlanul fennálló és komoly ideológiai, politikai nézeteltéréseink ellenére, az utóbbi időben bizonyos mértékig javultak államközi kapcsolataink a Kínai Népköztársasággal. A haladás és a reakció között folyó világméretű harc fontos területe Ázsia, Afrika és Latin-Amerika. E térségeik népeinek imperialistaellenes harca, a gyarmatbirodalmak szétzúzása nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy az erőviszonyok az imperializmus rovására változtak meg, és előnyösen módosult a világ politikai térképe. A szocialista országok és a fejlődő országok kapcsolatának alakulásában a döntő tényező az, hogy közös érdek az imperializmus megfékezése, visszaszorítása, a haladás előmozdítása. Ez az érdekközösség vezet e széles körű kapcsolatokra, amihez hozzájárul még, hogy ezen államok közül több, a belső rendszerét illetően, a fejlődés nem kapitalista útját választotta és a szocializmust nevezi meg céljaként. Pártunkat és kormányunkat az az eredményes törekvés vezérli, hogy fejlessze az együttműködést Ázsia, Afrika és Latin-Amerika független országaival. A IX. kongresszus idején e' térség negyven országával álltunk 'diplomáciai kapcsolatban, jelenleg ötvenhét államhoz fűznek bennünket ilyen kapcsolatok. Szövetségesünknek tekintjük az imperializmus ellen küzdő gyarmati és volt gyarmati népeket, szolidárisak vagyunk nemzeti felszabadító mozgalmukkal és mindent megteszünk, hogy támogassuk harcukat. A tőkés világban korunkban végbemenő folyamatok lényege, hogy a kapitalista rendszer nem képes megoldani kibékíthetetlen belső ellentmondásait, állandósult a válsága, s egyre jobban belebonyolódik az általa kirobbantott nemzetközi konfliktusokba. Fokozódik a munkásosztály harca a monopóliumok ellen, s a dolgozó tömegek már nemcsak gazdasági követeléseik, hanem politikai célkitűzéseik valóraváltásáért is síkra szállnak. A kapitalista világ_ országainak munkásosztálya és haladó erői harcukkal a szocialista országok, minden forradalmi erő harcát segítik; az internacionalista szolidaritás kapcsol össze bennünket velük. Ami a kapitalista országokkal való állami kapcsolatokat illeti, pártunk, kormányunk, népünk állhatatosan küzd a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséért. Ez a politika arra a felismerésre épül, hogy korunkban létrejöttek a békés egymás melleit élés objektív alapjai, a világháború elkerülhető, a szocializmus győzelméhez nincs szükség háborúra. E politikában a rendszerünk fölényébe vetett hitünk is tükröződik. A békés egymás mellett élés politikája ma a szocialista világrendszer külpolitikájának egyik legfontosabb alapelve. A beszámolási időszakban, külpolitikai irányvonalunknak megfelelően, a szuverenitás kölcsönös tiszteletben tartása, az egyenjogúság, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás, a kölcsönös előnyök elvei alapján bővültek hazánk politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatai a kapitalista világ számos országával. Tudományos együttműködési, hosszú lejáratú kereskedelmi és más nemzetközi egyezményt kötöttünk Ausztriával, Olaszországgal, Franciaországgal, a Német Szövetségi Köztársasággal és más országokkal. E kapcsolatok fejlesztése megfelel a béke érdekeinek, az érintett országok és hazánk érdekeinek. Pártunknak és kormányunknak korunk alapvető nemzetközi kérdéseiben képviselt állás- foglalásait az határozza meg teljesen egyértelműen, hogy szocialista ország, a Szovjetunió szövetségese, a Varsói Szerződés tagországa vagyunk. Pártunk és kormányunk arra törekszik, hogy külpolitikánk mindenkor teljesen világos, egyértelmű és következetes legyen. Úgy véljük, népünk érdekei és a haladás nemzetközi erői szempontjából, de talán még a számbajöhető tőkés partnerek szempontjából is a világos helyzet az előnyös, az, ha barát és ellenség egyformán tudja, hová kell besorolni a Magyar Népköztársaságot, és állásfoglalásainkkal, mint elvi alapokon nyugvó, szilárd állásponttal számolhat mindenki. Világos álláspontunk az európai kérdésekben is. A Varsói Szerződés tagországaként társszerzői voltunk a budapesti felhívásnak. Ebben a nyilatkozatban felhívtuk Európa népeit és valamennyi európai ország kormányát, egy, a kontinens békéjét megszilárdító és védelmező kollektív biztonsági rendszer megteremtésére. Ehhez szükséges, hogy valamennyi európai ország ismerje el a realitásokat. a fennálló határokat, a Német Demokratikus Köztársaság létét, Nyugat-Berlin különleges státusát. A Varsói Szerződés országainak felhívása általában kedvező fogadtatásra talált. A felhívást kiadó szocialista országok, közöttük hazánk, továbbá Finnország és más országok kormányai diplomáciai lépésének eredményeként érik a helyzet egy összeurópai biztonsági tanácskozás összehívására. Mi már a közeljövőben összehívhatónak tartjuk, és kormányunk kész mindent megtenni a maga részéről ennek létrejötte és sikere érdekében. Európa biztonságának sajátos problémáját jelenti, hogy a II. világháború befejezése nincs békeszerződésben rögzítve, s a levert fasiszta hitleri Németország helyén két német állam jött létre. Létrejött az első német munkás-paraszt állam, szövetségesünk és barátunk, a Német Demokratikus Köztársaság. A Német Demokratikus Köztársaság Európa békéjének egyik fontos tényezője, és nem utolsósorban a szocializmus építésében elért nagyszerű eredményei nyomán nemzetközi tekintélye méltán és állandóan növekszik. A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság kapcsolatai testvériek, szilárd, internacionalista, elvi és politikai alapokon nyugszanak. Együtt küzdünk a szocializmus, a haladás, az európai biztonság érdekében. A realitásokhoz való közeledést tapasztaljuk a Német Szövetségi Köztársaság kormányának politikájában, amely hozzájárulhat az európai viszonyok normalizálásához. Európa számára előnyös lépésként üdvözöltük a Szovjetunió és az NSZK szerződését, hasonlóan a Lengyel Népköztársaság és az NSZK közötti, a napokban parafáit szerződést. Sok függ a legaktuálisabb nyitott kérdések megoldásától. Az NSZK-nak ratifikálnia kell még a Szovjetunióval és a Lengyelországgal kötött szerződést, meg kell állapodnia az ismert konkrét kérdésekben a Csehszlovák Szocialista Köztársasággal. Nem utolsósorban, az NSZK-nak a nemzetközi jog alapján meg kell találnia a' békés egymás mellett élés megfelelő módozatait az önálló és szuverén Német Demokratikus Köztársasággal. Ha a Brandt—Scheel kormánynak, szembe- szállva saját országa reakciós, soviniszta erőivel, lesz kellő politikai állhatatossága, hogy folytassa a viszonyok rendezésére tett kezdeményezését, ami Nyugat-Németország lakossága életbevágó érdekeinek is pontosan megfelel, akkor nem lesz akadálya a szocialista országokkal való államközi kapcsolatok teljes értékű rendezésének. A Magyar Népköztársaság elvben az NSZK-t illetően is, mindenkor az államközi kapcsolatok normalizálásának hive volt és ma is az. Kölcsönös előnyökkel járó széles körű gazdasági kapcsolataink épültek ki évek során, most kötöttünk hosszú lejáratú kereskedelmi szerződést, hivatalos kereskedelmi képviseletek működnek a két országban. Mi, ha a helyzet erre megérik, készek vagyunk kapcsolatainkat az NSZK-val tovább építeni, végső fokon ideértve a diplomáciai kapcsolatok rendezését is. Ez összefüggésben van a Magyar Népköztársaság azon szándékával, hogy mind kétoldalú, mind sokoldalú kapcsolatok révén a továbbiakban is kivegye részét az európai béke és biztonság megteremtésére irányuló erőfeszítésekből. A boldogulás alapja a munka A Szovjetunióval az élen a haladás erői előre nyomultak
