Pest Megyei Hírlap, 1970. november (14. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-03 / 258. szám

fEST megyei xMirltw 1970. NOVEMBER 3., KEDD DANSZENTMIKLOS M£éts&ú& vag&mos hiktátúr&lóÉ épít a 3Hesmrim Ws& Paradicsom, alma- és szőlőlé exportra A dánszentmiklósi Micsurin Tsz-ben már korábban építet­tek egy hatvanvagonos hűtő­házat, amelynek jó hasznát veszik. Termeinek rekeszeiben tonnaszámra piroslik az alma, s a plusz egyfokos hőmérsék­leten hosszú hónapokig veszte­ség nélkül tárolható. Akkor dobhatják piacra, amikor a legkedvezőbb árat kapják érte. Amikor az alma elfogy, bér­tárolást is vállalnak. Tartot­tak már itt vöröshagymát és nyári hónapokban zsírt is. A gyakorlat igazolta a beru­házás hasznosságát, ezért most újabb hűtőházat építenek, a meglevőnél sokkal nagyobbat, kétszázvagonosat. Az építke­zés — amelyet a 31-es Állami Építőipari Vállalat végez —, jól halad. A csillogó alumí­niumlemezeket hőszigetelő hungarocellel bélelik, s az alig húsz centi vastag fal tartja a kívánt hőmérsékletet. A beto­nozást a tsz saját építőbrigád­ja végzi. Kevés ekkora hűtőház van az országban. A tsz reméli, hogy decem­ber végére elkészül a ti­zenkétmillió forintos hű­tőház. A hűtőtárolóval egy időben konzervrészleg is épül. Ebben a léüzemben a paradicsomot, az almát és a szőlőt dolgozzák fel, palackozzák és értékesítik. Nagy exportlehetőség rejlik benne. Ehhez az épületkomp­lexumhoz egy gyümölcscsoma­goló is tartozik. (t) KŐSZEG Mini-gyümölcsboltok Kőszegen csaknem m-'nden második ház kapualja ,,mini- gyümölcsbőlttá” változott. Régi szokás a városban, hogy ilyen­kor ősszel, az alma, a körte és a szelídgesztenye érése idején a gyümölcstermelők a házaik­nál árusítják terményeiket. Rendszerint idős, nyugdíjas asszonyok és férfiak tartanak „ügyeletet” és szolgálják ki a vevőket. A környező városok lakói is szívesen járnak gyü­mölcsért Kőszegre. Egy-egy idényben több száz mázsa gyü­mölcsöt adnak el az ősterme­lők. Azonnali belépéssel felveszünk kőműves szakmunkásokat és segédmunkásokat, (16. évet betöltött fiúkat is), ács, asztalos, könnyűgépkezelő szakmunkásokat és kubikosokat, villanyszerelő, tetőfedő, festő, épület- és diszműbádogos, víz- és fűtésszerelő, parkettás, lakatos szak- és betanított munkásokat, rakodókat, gépkocsi- és dömpervezetőket, raktári segédmunkásokat, éjjeliőröket, takaritónőket (nyugdíjasokat is ), minden szakmába nyugdíjas szakmunkásokat jelentkezni lehet a PROSPERITÁS KTSZ MUNKAÜGYI OSZTÁLYÁN Budapest IX., Viola utca 45. NEM MERTEK ELŐADNI... Periszkóp-premier Békeoratórium, fiatal hangokra Az egyiknek terhes a fele­sége — fiút szeretnének. A másik tíz emberrel él egy lakásban — az éjszaka is bor­zalmas az albérletben. Az egyik szereplő ébren iz­gulta végig az éjjelt és dél­után négykor mérte lépteit a kultúrház színpadán. A másik már egy hónapja csak négy-öt órákat alszik. Akárcsak a többiek. Gon- dokikal, a napi munkával vé­gezvén pódiumra álltak. — Miért? — kérdezem. — Szórakozva szórakoztatni klassz dolog. Valamennyiünk­nek régi hobbyja a színház. Veresegyház község kultúr- házában szombaton hét órakor Neil Simon Furcsa pár című színdarabjával bemutatkozott a Periszkóp együttes. Iglói Saroltának régóta ud­varol Farkas Dezső. Iglói Sa­rolta orvosírnok, szeret és tud verseket írni, imádja a színpa­dot — Erdőkertesen született. Farkas Dezső újságíró, a Cse­pel című lapnál dolgozik és szenvedélyes színjátszó. Elő­ször Erdőkertesen próbálkoz­tak egy irodalmi pincével. Bor, hangulat, irodalom. Mégsem ment úgy, ahogyan szerették volna. Később a termelőszö­vetkezetiek jöttek: ne csak irodalom legyen, tartsanak elő­adást a kukoricatermesztésről is... A másik ötlet — színházat játszani — megvalósult. Kö­szönhetik ezt a községi tanács­elnöknek, Pásztor Bálának, a kultúrház-igazgatónaik, Sejtes Vendelnek, a színészeknek: Egervári György raktárvezető­nek, Mohácsi Sándor teker­cselőnek, Neuhaus János szak- technikusnak, Leszák Lajos főelektrikusnak, Kollár Judit és Iglói Éva pedagógusoknak, valamint a barkácsszakkör tagjainak, az amatőr súgónak, aki profiként végezte munká­ját, a díszlettervezőnek Csen­gődi Jánosnak. így látja az ember, mennyi minden kell, Könyvespolc Modigliani szenvedélyes élete Amadeo Modigliani a mo­dern európai művészet egyik legnagyobb festője. Az olasz- országi Livomóban született, ahonnan később Párizsba köl­tözött. Az ő sorsa talán az utolsó romantikus tragédia: egyedülálló művészetet terem­tett — korai haláláig, jól­lehet, az ő festészete is bele­illeszkedett a kor forrongó művészetébe. A nagy kubista művészek — Picasso, Gris, Zadkine — mind kortársai voltak. c A Szovjet Kultúra Napjai m e< ABONY november 6—8: Akit nem lehet elítélni ASZÓD november 6—8: Diplomaták összeesküvése BUDAKESZI november 6—8: Az emír kincse BUDAÖRS november 5—8: Ungern báró végső tévedése CEGLÉD, SZABADSÁG november 7—8: Az ismeretlen lány DUNAHARASZTI november 6—8: Egy nő a diplomaták asztalánál GYÁL november 6—7: Háború és béke IV. KISTARCSA november 6—8: Dzsamilla szerelme DUNAKESZI, VÖRÖS CSILLAG november 6—8: öten az égből MONOR november 6—8: Vágta a völgyben NAGYKATA november 5—8: Elkésett virágok POMAZ november 6—8: Nem születünk katonának SZIGETSZENTMIKLÓS november 6-8: A koronatanú SZENTENDRE november 5—8: Fehér robbantás VECSÉS november 5—8: A 24-25-ös nem tér vissza w André Salmon, Modigliani romantikus életszakaszát írta meg regényében, amely a Cor­vina Kiadó gondozásában most ismét megjelent, s egy­úttal érdekes képet rajzol a szerző a századeleji Párizs művészvilágáról, a Mont­parnasse avantgardista nem zedékéről, amelynek ő maga is nevezetes alakja volt, mint a nagy olasz festő, Modigliani közvetlen barátja és életének szemtanúja. Az ízléses kötetet 8 fekete­fehér és 12 színes kép illuszt­rálja. — K — Gyékényes hálószobák A gyékényszövésről neve­zetes tápéi háziipari szövetke­zetben hétvégi házakba alkal­mas hálószobabútor mintaso­rozatát készítették el — gyé­kény kárpitozással. A bútorok­nak csak a váza készült fából, a heverők fekvőfelületét, ágy­neműtartóját, valamint a fote­lek, asztalok, szekrények felü­letét finomszövésű gyékényből alakítják ki. A különleges bú­torgarnitúrával nagy sikert arattak a szabadkai kézműipa­ri és háziipari kiállításon, s már megrendelést is kaptak ilyen bútorok szállítására. A közeljövőben nyíló párizsi nemzetközi bútorbemutatóra is ilyen különleges gyékénybútor- szállítmányt készítenek elő. Irtóhad járat á blikk rókák ellen Az utóbbi hónapokban el­szaporodtak a veszett rókák a Bükkben, Miskolc környékén. Legutóbb Lillafüreden, a ke­rekhegyi rakodónál mart meg egy kutyát a veszett róka. Sok­szor a lakott városnegyedekbe is bemerészkednek. A Miskolci Városi Közegészségügyi és Jár­ványügyi Állomás felkérésére a vadásztársaságok golyós fegyverrel indítanak irtóhad­járatot a bükki rókák ellen. hogy színházat lehessen ját­szani ... A Periszkóp-premier jól si­került: a közönség.szórakozott, az együttes kitett magáért. A darabot fél évig tanulták, s a végén a községi tanácselnök tűzte ki a bemutatás napját, mert sohasem merték volna előadni. Most, a drukk után terveznek — ahová meghívják őket, szívesen mennek. És ér­demes meghívni őket! Munká­juk művészi értékkel mérhető és Felix Unger megszemélyesí­tője, Egervári György elragadó figurát varázsol színpadra. Iglói Sarolta, az együttes vezetője, a darab rendezője terveikről beszél: — Közönségdarabbal kezd­tünk és boldogok vagyunk, hogy a premier jól sikerült. Francia drámákat viszünk színre legközelebb: két egy- felvonásost. Jelentkeztünk az országos pályázatra is, a Bé­keoratórium, fiatal hangokra című darabbal, melyet én ír­tam ... Szeretnénk megszeret- tettni a kis községekben a színházat és szeretnénk a belő­lünk fakadó igényeket ilyen­formán kielégíteni. A Periszkóp együttes bemu­tatója egyben követendő pél­da is. Az ilyen premierek tesznek a legtöbbet a népmű­velés hatékonyságáért. Az egyik szereplőnek terhes a felesége — fiút szeretnének. A másiknak kibírhatatlan az albérlete — tízen laknak egy lakásban. Hétköznapi gondok, min­dennapi munka után feláldoz­ta néhány erdőkertesi és ve­resegyházi fiatal a szabad ide­jét, hogy színházat csináljon. (tamás) Import pótló alkatrész Ezermesterként ismerik a Vas megyében Übelher Gyu.a csepregi géplakatos kisiparost, aki az ugyancsak kitűnő szak­ember hírében álló fiával együtt PST-típusú szövőgé­pekhez tűhúzó automata szer­kezetet készített. Ezt eddig valutáért Angliából szerezte a Lakástextil Vállalat. Ma­gyar pénzben 14 700 forintot fizettek darabjáért. A ■’sepregi ezermester darabonként 7050 forintért szállítja. A győri Richards és a Latex vállalat­nak szállított importpótló al­katrészek felhasználásából származó megtakarítás az el­múlt évben például 500 ezer forint volt. Karakül bükié bútorszövet Bútorgyárak és kisiparosok egyedi megrendeléseire készül a sokféle bútorszövet a szarvasi háziipari szövetke­zetben. Ebben az esztendőben mintegy negyvenezer méter kiváló minőségű kárpitanya­got adnak a bútorgyártáshoz. A hagyományos háziszőttes bútorszöveteken kívül a szi­várvány minden színében gyártják a bükié anyagokat. Legtöbbet az óarany, a bár­sonybordó, a vörös, a galamb- szürke színekből kérnek, de kedvelik a feketét és a csil- lámos, színjátszó bútorszö­veteket is. A szövetkezet leg­újabb terméke a karakül bük­ié, amely minőségben és színhatásban felveszi a ver­senyt a legdrágább import bútorszövettel. A gyapjú alap­anyagú karakül bükié rend­kívül tartós. Hetek Ezen a héten hét élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat új füstszűrös cigaret­tát hoz forgalomba. A „Hetek" elnevezésű filteres cigaretta csomagonként négy forintba kerül majd, és íze a Szimfó­niáéra emlékeztet. Megvédem a színvonalat Kénytelen va­gyok vitába száll­ni azzal, hogy a magyar labdarú­gó-bajnokság színvonala nem kielégítő — ami aztán kihat a vá­logatott teljesít­ményére is — ugyebár. Pedig véleményem sze­rint hihetetlenül magas színvonalú a legjobbak küz­delme, s részle­tekbe bocsátkoz­va, ezt példákkal is illusztrálom. Hadd kezdjem talán a küzdőké­pességgel. Ahogy nem egy játékos leküzdi eredeti hajlamát, hogy küzdelembe bo­csátkozzék, az minden dicséretet megérdemel. Olyan magas szín­vonalon lazsálni, mint nálunk, a vi­lág kevés labda­rúgópályáján te­szik. Tapintatosan elkerülik egymást és a labdát, igye­kezve minél mesz- szebb távolodni a helytől, ahol va­lami történik, bé­kés sétafikán vagy ácsorgáson kívül. Rendkívüli szín­vonalat jelent a játékosok összjá- téka is. így ami­kor akarva vagy akaratlanul ösz- szejátszanak, hogy csupán az egyik szárny kapjon labdát, vagy egyik se. Középen pasz- szolgatják ide-oda — lehetőleg visz- szafelé — a lab­dát, nehogy végre is kapura kelljen lőni. Aztán csak elszedik tőlük, s így ugyanazt foly­tathatja a másik csapat. És azok a mesés trükkök, cselek! Színvonaluk jelzé­sére csupán felső­fokú jelzők hasz­nálhatók. Jobb lá­bon hétszer meg­táncoltatni a lab­dát, azután ox- forddal oldalt pörgetve a fejre emelni, majd tu­catnyi cikcakk után átadni az el­lenfélnek, ebből, ha minden jól megy, még gól is lehet! Színvonalasak a 16-oson belüli műesések is. Ahogy a saját lá­ba által elkaszál­va hanyatt esik a támadó, fél szem­mel folyton a bí­rót lesve — hol zokogva, hol né­mán fetrengve — várja a megváltó 11-est jelző sípje­let — hát az szen­zációs! Ha nincs sípszó, megbántott kép­pel, bicegve fel­emelkedik a szín­művész, hogy az­tán mintha mi sem történt volna — mint ahogy nem is történt — für­ge csibeként nyar­galjon el vala­merre. De talán leg­színvonalasab­bak az alattomos faultok. Kiválasz­tani azt a szent pillanatot, mikor sem bíró, se part­jelző nem néznek arrafelé, és aztán odatenni a csül­köt, hogy csak úgy koppan a kon- kurrens sípcsont­ja, sokan utánoz- hatatlanul csinál­ják. Vagy a kö­nyököt beereszte­ni a gyomorszáj­ba, hogy a kár­vallott hápogni se tud, de hiába is hápogna, hiszen senki se vette ész­re. Érthető, a fen­tebb említett szín­vonalas játékra a szurkolók is szín­vonalasan reagál­nak. Ezren és ez­ren záporozzák a játéktérre a jobb­nál jobb bemon­dásokat, pazar kö­rítést adva a mér­kőzésnek. Már csak ezért is érde­mes hát kimenni a meccsre, a né­zők többet nyújta­nak, mint egy színvonalas kaba­réelőadás, pedig ott is eleget lehet röhögni. Nagy S. József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents