Pest Megyei Hírlap, 1970. november (14. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-21 / 273. szám
Mit HEGYEI kJCíHím 1970. NOVEMBER 21., SZOMBAT EGERVÁRI ESKÜVŐK A Zala megyei Idegenforgalmi Hivatal 70 személyes szállodát és reprezentatív éttermet rendezett be a megye egyetlen épen msfradt középkori erősségében az egervári várkastélyban. Az épületben könyvtár, játékterem és több társalgó is helyet kapott Egyik társalgóját úgy alakították ki, hogy alkalmas legyen reprezentatív ünnepségek, így esküvők lebonyolítására is. A 25 ferde kút Az algyői szénhidrogén- medencében Vad János főfúrómester és brigádja elkészítette a terület 25. ferde fúrású szénhidrogénkútját. Ezekkel az irányított ferde fúrásokkal az Algyőn épülő nagy olajipari objektumok, épületek, tankállomások területe alá, valamint az olajmezőt keresztülszelő folyók medre alá hatolnak, hogy onnan is kitermelhessék az olajat, a földgázt. Ezeknek a kutaknak a sorában olyan is akad, amelynél a furat mélypontja fél kilométerre eltávolodik a felszíni kiinduló fúrás- ponttól. ÓRIÁS HÁZ ÓBUDÁN Gyors ütemben épül Budapest új lakótelepe, a modern óbudai városrész. Szovjet házgyár elemeiből építették fel az ország legnagyobb, 888 lakásos, 300 méter hosszú lakóházát az Árpád-híd óbudai hídfőjénél (a képen). A napokban megkezdték a lakások műszaki átadását, hamarosan beköltöznek az első lakók. Megjelent a földgázzal működő HIDROTERM! A FÉG, a Fegyver- és Gázkészülékgyár már megkezdte a földgázüzemű HIDROTERM fűtőberendezés szállítását. Ezt a korszerű fűtőberendezést a VASÉRT hozza forgalomba. A HIDROTERM fűtőberendezés kitűnő hatásfokú, kis helyen elfér, üzembiztos és automatikus rendszerű, a jelenleg alkalmazott módok közül a leggazdaságosabban fűt bármilyen — szabadon álló vagy beépített -, körülbelül 300-350 légköbméter térfogatú lakást. KÉNYELMES - TISZTA - BIZTONSÁGOS. Névleges hőteljesitménye: 18 000 kcal/óra Fogyasztói ára: 8650 Ft A földgázzal működő HIDROTERM-készüléket a viszonteladóknak raktárról azonnal szállítja a VASÉRT, Budapest V., Pesti Barnabás utca 4. Magánvásárlók megvásárolhatják a VASÉRT 6. sz. boltjában, Budapest V., Pesti Barnabás utca 4. sz. alatt. A PEST MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VALLALAT (Budapest XXI., Kiss János altábornagy u. 19—21.) azonnali belépésre felvesz: dőmpervezető, asztalos, ács-állványozó, bádogos, burkoló, víz-, gáz-, központifűtésszerelő, kőműves, lakatos, szigetelő, villanyszerelő, üveges és motorszerelő szakmunkásokat, betanított munkásokat, valamint kubikosokat és segédmunkásokat. Szakmunkásképesítés megszerzése a szükséges gyakorlati idő után lehetséges. A vidéki dolgozóknak szállást adunk. Jelentkezés fenti címen, a Munkaerőgazdálkodáson. FIATALOK PARADEJA A Cigánybáró sz Erkelben Könnyű a dolga a kritikusnak, mert a Cigánybárót mindenki ismeri, és nehéz a dolga a színháznak, mert a Cigánybárót mindenki ismeri. Ma különben is nehéz percek járnak a nagyoperettre, sokféle stílusban, „modernizálva”, „elide- genítve” játsszák sok helyen. Strauss örökbecsű művének nincs szüksége semmi ilyesmire, zenéje a legnemesebb anyag, és ha jó az előadás, a siker biztos. Az lesz az Erkel Színházé is, mely mintaszerűen újította fel a Cigánybárót. Makai Péter mint rendező és díszlettervező egyaránt remekelt, a rendezés gördülékeny, a díszletek látványosak, Szeitz Gizella jelmezei szemet gyönyörködtetőek. Mi a második szereposztás főpróbáját láttuk. Fiatalok parádéja — ez a legpontosabb meghatározás. A fontos azonban nem ez, hanem az, hogy ezek a fiatalok nemcsak nagy reményekre jogosítanak, hanem már most is képesek emlékezeteset nyújtani. A népes szereplőgárdából nekünk legjobban Marton Éva (Szaffi), Jablonkay Éva (Czipra), Csen- gery Adrienne (Arzéna) és Vadas-Kiss László (Barinkay) tetszettek. Bordás György mint Zsupán vérbően komé- diázott, bár néha a kevesebb több lett volna. A zenekart Boberitz Tamás láthatóan nagy kedvvel vezényelte. Az első szereposztásban egyébként — Blum Tamás vezényletével — a főbb szerepeket Palócz László, László Margit, Barlai Zsuzsa, Szabó Rózsa, Szönyi Ferenc és Simándy József alakítja. Makai Péter így nyilatkozott a felújítás előtt: „A jó zenéhez illő, a közönségnek tetsző, jó előadást szeretnénk.” Teljes mértékben sikerült. (bruckner) A szemléiét statisztikája avagy a statisztika szemlélete KOCÁK A PORTÁKON Megélénkült a malac- és süldőkínálat A korábbi intézkedések hatására fellendült a hazai sertéstenyésztés: az állomány jelenleg 1,8 millióval nagyobb, mint egy évvel ezelőtt. Ennyi sertést 1964 óta egyetlen évben sem tartottak a nagyüzemi és a háztáji gazdaságokban. Az állomány növekedését jól szolgálta, hogy a háztáji gazdaságok — kedvezményes feltételek mellett — vemhes kocákat vásárolhatnak úgy, hogy áz azonnali készpézfize- tés helyett később, a kocák szaporulatával egyenlíthetik ki tartozásukat. Egy év alatt 60 ezer állatot vettek át a gazdák a házak melletti, s az utóbbi időben többnyire üres ólak benépesitésére. Az állatforgalmi és húsipari vállalatok három hónappal ezelőtt némileg módosították az akció feltételeit. Az újfajta szerződések iránt szintén változatlan az érdeklődés, eddig 3500 vemhes kocát helyeztek ki a portákra. A kedvező helyzetre utal az is, hogy a piacokon — a várakozásnak megfelelően — élénkült a malac- és a süldőkínálat. Az árak novemberben érdekesen alakultak. A vállalatok 32 forintos kilónkénti szerződéses árával szemben a Dunántúlon egyes helyeken 40 forintot kérnek a malacokért a szabadpiacon. Ezeken a helyeken a vállalatok — az árak miatt — a vásárlásokba nem is tudnak beleszólni. Az alföldi megyékben már olcsóbb a malac, itt a szabadpiacon az állami vállalatok is tudnak vásárolni és élnek is a lehetőséggel. A hizlaldákba továbbított állatok egy részét éppen innen szerzik be. A piacokon felkínált állatok novemberben is gazdára találnak. Ha másképpen nem, akkor a vállalatok — az érvényben levő utasítás szerint — vásárolják fel a kínálatot, néha még olyan áron is, hogy maguk keresnek a továbbhiz- lalásra vállalkozó gazdaságokat. Ezeknek a gazdaságoknak jó része bankhitellel fedezi a hizlalás költségeit. Nem, sehogyan sem szeretem a statisztika precíz, szárazságát, a számokat, amelyek minden érzés, különösebb érzelem nélkül közölnék velem már megmásíthatatlan dolgokat. Csak, hogy a statisztika nem szerelem és nem diós sütemény, nem a „szeretem — nem szeretem’’ nyüglődés kis- kölykös elveit valósítja meg. A számomra rideg számok, tények, adatok nélkül jómagam sem dolgozhatnék: olyan ez, mint a feleség, vele nagyon nehéz, nélküle lehetetlen. Nos aki persze most azt hiszi, hogy elmefuttatásommal a statisztika szerepét és fontosságát akarom hangsúlyozni a népgazdaság, a társadalom, sőt a világegyetem mozgását illetően — nyugodtan tovább olvashatja soraimat. Eszem ágában sincs ilyesmit tenni. Inkább egy sajátos szemlélet statisztikáját, hogy ne mondjam, a statisztika nemegyszer félresikerült szemléletét óhajtom inkább tollvégre, illetőleg írógépbillentyű-végre kapni. „... de legyen szabad megjegyeznünk, hogy a fennforgó jelenségek nagy forgalmunknak mindössze hat-hét százalékában fordulnak elő ..Olvashatatlan aláírás! Nem tudom miért, de az aláírások, különösen ha reklamációra adott válaszok alatt szerepelnek, rendre olvashatatlanok. De ez egy másik téma már, mi most és itt maradjunk a hat-hét százaléknál, illetőleg e válaszlevél típusnál. Mert típusról van szó, amely ilyen vagy olyan variációban, ilyen vagy olyan cég nevével a fejlécen, más-más százalékkal ugyan, de lényegében mindig egyet fejez ki: a statisztika szerint a hibák aránya százalékban kimutathatóan alacsony. Ha pedig alacsony, akkor nagy baj nincs! Csakhogy a statisztika csalfa dolog. Mert igaz lehet ugyan, hogy tízmillió gyufaszál esetében hat-hét százalék gyufa fej nélkül, nem tűnik nagynak. Ám ha kiszámoljuk, hogy példánkban ez a százalék hétszázezer gyufát jelent, „méreg” nélkül, azazhogy méreggel, csak a gyufa feje helyett a gyufát használni akaró fejében —, már nem is kicsi ez a szám. Önmagában sem. Hátha még társai, embertársai is akadnak: hétszázezer ember mérge vagy egy ember hétszázezer mérge! Mert ezek a statisztikák lehetnek — és valóban azok is! — meggyőzőek és megnyugtatóak arra nézve, mint lesz jobb évről évre az ügyintézés, kevesebb a selejt, jobbak a szolgáltatások, de évről évre csökkenő mértékben sem boldogító érzés ama bizonyos „hat-hét százalék”-nak lenni. Mert én ugyan elhiszem hogy a cipők reklamációja alig éri el az „x” százalékot, de sajnos, én vagyok az a bizonyos ,,x” százalék, én reklamálok és futok a pénzem után. És emiatt „én” fütyülök a statisztika megnyugtatására. Való igaz: éppen úgy, mint a fémek tisztaságában el lehet jutni a végtelen számú 9-esig a tizedespont után, de az abszolút tiszta fémig soha, ugyanúgy el lehet jutni a törtszámokkal kifejezhető, statisztikai minimumig a panaszokban is. Az abszolút panasz- mentességig természetesen soha! Nem mintha most éppen ez a veszély fenyegetne bennünket legjobban. De nem is erről van szó — hiúbb reményeket ébreszteni, vagy ápolni kebelünkben egyformán szamárság lenne. Arról azonban feltétlenül szó van, hogy vállalatok, intézmények eme statisztikai szemlélete félrevezető, e szemlélet képviselői önmagukat csapják be és szerelik le a munka további jobbítását illetően. A számok — kezdtem így az elején — precízek és szárazaik. De, ha arra gondolunk, hogy a számok embert, sőt embereket, fázó csecsemőket, reménytelenül csoszogó, ijedt öregeket, bányászt, mérnököt, szövetkezeti parasztot bérelszámolót, minisztert, költőt és színészt jelentenek — nos, akkor e számok még nagyon sok kilencessel a tizedespont után is, aligha lehetnek megnyugtatóak. Gyurkó Géza Emlékezés Szalvai Mihályra Magáénak vallja őt Nóg- rád megye, mert Zagyvarónán született, — ott őrzi emlékét a márványtábla, — magáénak érzi Zala, mert sok éven át a határőrség parancsnoka volt, ismerték, megszerették Zalaegerszeg, Zalaszentgrót lakói; neves fiai közt tartja számon Kecskemét — mellszobra áll az állomás előtti téren, mert nehéz időkben ott szolgálta a hazát. Példaadó életű, hű fiai közt tartja számon a magyar nép, de tisztelettel és megbecsüléssel emlékeznek rá a szovjet, a jugoszláv, a spanyol hazafiak is, akiknek fegyverrel a kezében, bátor társuk volt a népek szabadságáért vívott küzdelmekben. Munkások fiaként született, maga is kőműves lett, már tizenhét éves korában belépett azok közé, akik a nagyobb kenyérért, a jobb megélhetésért, elég bátrak voltak fellépni munkaadóikkal szemben. Ebből az iskolából került Szalvai Mihály 1919-ben a Vörös Hadseregbe. Húszéves korában az ellenforradalom bírósága tizenöt évi börtönre ítélte, de megszökött, s élete ettől kezdve szüntelen viaskodás volt az ellenséggel. Csehszlovákiába ment, onnan Bécsbe, majd Berlinbe, aztán Brüsszelbe, később Párizsba. Társuknak ismerték a kommunisták Csehszlovákiában, Ausztriában, Németországban, Belgiumban, Franciaországban. Mindenütt az első sorokban volt található, kitűnt áldozatkészségével, merészségével. 1936-ban az elsők között érkezett Spanyolországba, hogy önként jelentkezzék a Nemzetközi Brigádba. Az európai országokból össze- sereglett „ezer nyelvű és egyszívű brigád” soraiban megszámlálhatatlan ismerősre talált, érthető, hogy a bizalom megtisztelő rangra emelte: kinevezték a magyar zászlóalj parancsnokává. önfeláldozóan küzdött Madridnál, az estra- madurai fronton, Aragon- nál és az Ebro folyó körüli csatákban. Hősiességének híre bejárta a spanyol földet, közismertté lett Euró- pa-szerte azok között, akik lélegzetvisszafojtva figyelték, s minden lehetséges módon támogatták a spanyol nép szabadságküzdelmét, Hitler és Mussolini intervenciós seregei és Franco tábornok fasiszta seregei ellen. Így emlegették: a magyar Csapajev. A spanyol szabadságharc elbukása után újra Franciaországba került, ott folytatta a harcot. Többször letartóztatták. 1943-ban kijutott a Szovjetunióba. Ott sem pihent. Jugoszláviába ment, a partizánok soraiban harcolt, majd a felszabadító szovjet hadsereg oldalán küzdött. Egyike lett a felszabadult hazában a demokratikus magyar honvédség első kommunista törzstisztjeinek. Alezredes lett, majd ezredes, tábornok ; altábornagy. Minden beosztásában a szó igazi értelmében szerény forradalmár vezetőnek bizonyult, akinek elkötelezettségét, határozottságát sose tudta megingatni sem a csalódás egyes emberekben, sem másféle megrázkódtatás. Az igazi proletárinternacionalizmus szelleme élt benne, a párt hű fia volt, az egész népet szolgálta, s végső soron az emberiséget, a béke, a haladás ügyét. Mindenki, aki ismerte, csak tisztelni és szeretni tudta, ezért őrzik emlékét megbecsüléssel az emberek, s ezért gondolnak rá a hősöknek kijáró tisztelettel ma is, halála tizenötödik évfordulóján. Vadász Ferenc
