Pest Megyei Hírlap, 1970. november (14. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-20 / 272. szám
mo. NOVEMBER 20.. PÉNTEK ®Tgffíriap 3 GYALOG: 72 KILOMÉTER Télen a lő se bí- az ország legnagyobb falujában Postások Csemő az ország legnagyobb faluja: 25 kilométernél ishosz- szabb, s 6—10 kilométer széles. Középen, a vasút mellett, áll még egy 1845-ből való határ„Mozgó hivatal vagyunk.” kő, jelezve, hogy északra a ceglédi, délre a nagykőrösi határ volt. Ebből szakították ki a falut. Alig 1400 család lakja. Gondolható: kilométerekre vannak egymástól a házak. A centrumban a tanácsháza, az orvosi rendelő s a posta sincs egymáshoz közel — nem házak, üres telkek választják el őket. A posta vezetője, dr. Huszár Vászlóné, 1943 óta itt dolgozik. — Akkor csak egyszerű kis ügynökség volt áz állomás épületében. Kevés újság jött még akkor, azok is címszalag alatt. Nem kézbesítettük: az előfizetők jöttek be érte naponta. Szép villa az új posta. Nagy a forgalma, állandóan jönnek a felek. És állandóan úton van a nyolc kézbesítő is. Öten kerékpárral vagy gyalog járnak. Hárman kolesszal vagy lóháton — ahogy az idő engedi. A legkisebb körzet 30 kilométeres. Legnagyobb a 3-as Havi 600 forint lótartást kapnak a postátólj évi 800 forint adót fizetnek az államnak. Egy ló vasaltatása — négy patára — 140 forint. Egy év alatt négyszer kell vasaltatni. Kétszeri abrak 18 forint. „Legkevesebb ezer forintba van egy ló” — mondják mind a hárman. Az alapfizetés: 1250 forint. Ehhez jön az újságdíj, a lottópénz — 1750-re is felmegy így a havi bér. Kevés — mindenki tudja. De av postások most nem panaszképp mondják. A fájdalmunk csupán az, hogy vasárnap is menni kell: az újság nem várhat. Pest megyei Hírlapból 350-et, Népszabadságból 140-et, Népszavából, Magyar Nemzetből 20—20 darabot adnak el fejenként. Nem tévedés: 50 Ez a divat kel el a tanyákon Sok az előfizető, de sokan vesznek kézből is. — Álljon már meg, van-e hírlapja? így kiabálnak utánunk — mondja Rátóti Mihály. — Mér’ nem hozod, mit gondolsz, minek fizetek elő? — így reklamálnak, ha aznap nem tudjuk kivinni. Húsz éve hordja a posta az újságot. Igényt támasztott: ma már szidják a tanyasiak, ha nem kapják időben a lapot. A csemői posta havi hírlapbevétele: 26 ezer forint. Tízezer forint árú újságot kézből ad el nyolc kézbesítő. Hajnalban kelnek, megetetik a jószágot, maguk is harapnak valamit, be a hivatalba. A táska 30—35 kiló, mikor útnak erednek. „Bizony, fel- lélegzünk este, ha megszabadulunk tőle” — mondja Jakab János. Estig járják a tanyákat, mire hazaérnek, már az ételhez sincs kedvük. Télen a legrosszabb. Nem találnának vissza a nyomukon, befújja a szél. Sokszor a vonat se jár, hogy bírná hát a ló? Nagyon megszenvedi a jószág a rossz időt. „Gyakran gyalog megyek inkább, ' nem bírom nézni a ló kínját.” Nyáron a homokba fulladnak, tavasszal a vízbe. Mesélik, hogy most tavaszon szü- gyig érő vizekben kellett gázolniuk. Nem állhatnak meg soha, a híreket, az életet viszik. „Mozgó hivatal” valamennyiük: fizetik a nyugdíjat, a táppénzt, felveszik a levelet, csomagot stb. A hálába bele tudnának betegedni. Mindenütt „csak egy pohárral” kínálják őket. Jó bortermő vidék ez, itatná is magát, de nem lehet. Igazi postásveszedelem a bor: sose érnének végig, ha poharaznának. Persze, elkel néha, nem is lehet nélküle. Télidőben, ösz- szefagyva, ki bírná a hózá„Van-e Hírlapja?” port? Mesélnek egy régi postást: idős volt már, este tízkor érkezett a tanyára, töredezett a köpenye, úgy össze volt fagyva. Enni se bírt, csak egy pohár bor kért — rögtön elaludt ültőhelyében. Lefektették, ott pihent reggelig. Nem panaszkodnak a postások — csak mesélnek. Ez is hozzátartozik a hivatáshoz. (paládi) Építőtáborok — 1970 „Bizony, fcllélegzünk este .. számú, a hantházi: 72 kilométer. Rossz időben nem is lehet egy nap alatt bejárni. A kerékpárok rosszak. Négy év lenne a használati idejük, de jóval előbb tönkremennek. A lovasok most itt ülnek a hivatalban. Demény Géza, Jakab János és Rátóti Mihály saját fogatával járja a tanyavilágot. Évek óta ezt teszik. í 1970-ben 37 központi és 5 I egyetemi építőtábor nyílt az ország különböző vidékein, s több mint 30 ezer egyetemista, főiskolás és középiskolás vállalt részt a nyári feladatok megoldásából. Az idén a lányok voltak „kapósabbak”: 27 Bács, Baranya, Pest, Somogy, Szolnok és Veszprém megyei tábort népesítettek be, segédkezve a növényápolásban, a gyümölcsszedésben. A fiúk út- és csatornaépítkezéseken, vasúti rekonstrukciókban dolgoztak. Feladataikat 107 százalékra teljesítették, 1 millió 970 ezer munkaórával megmozgattak 108 ezer köbméter földet, megépítettek 6 kilométernyi csatornát és 10 kilométer utat, elkészültek 830 ezer négyzetméter tereprendezéssel, leszedtek, osztályoztak és csomagoltak 66 150 mázsa gyümölcsöt és zöldséget. Nyolcmillió tőke szőlőt kötöztek, csonkoltak, s hozzávetőlegesen 8 ezer katasztrális holdon végeztek időszerű zöldmunkákat. Hatezer egyetemista vett részt az építőanyag-szállításban, segítette a gyors vagon- kirakást. Magyar szellemi export Japánba A TRANSELEKTRO Külkereskedelmi Vállalat szerdán értesítést kapott Tokióból, hogy november 17-én életbe lépett az egyik legnagyobb japán nehézipari céggel, a Mitsubishi Heavy Industries LTD —VL korábban kötött licencszerződése, amelynek értelmében a Mitsubishi kizárólagos jogot nyert a világhírű Heller rendszerű légkondenzáció berendezések gyártására és eladására Japánban, s nem kizárólagos jogot kapott — néhány ország kivételével — az egész világon. A lincencszer- ződéssel a japán cég természetesen jogot nyert a magyar találmányt védő számos külföldi szabadalom használatára és rendelkezésére állnak a légkondenzáció-rendszerrel kapcsolatos tervek is, együttesen az évtizedes hazai és külföldi tapasztalatokkal. ELBÜCSÜZTATTÁK CZEITLER SÁNDORT Csütörtökön'a Farkasréti temető kolombáriumában a családtagok és barátok, a munkatársak s a gazdasági élet számos vezető képviselője jelenlétében búcsúztatták el Czeit- ler Sándor külkereskedelmi miniszterhelyettest. Ott volt Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, és jelen volt a budapesti diplomáciai testület több tagja, a Budapesten működő külföldi kereskedelmi képviseletek vezetői és tagjai. A Külkereskedelmi Minisztérium vezetői és dolgozói nevében dr. Szalai Béla miniszterhelyettes, a Külkereskedelmi Minisztérium kommunistái nevében Hegedűs János, a minisztérium párt-végrehajtóbizottságának titkára, a barátok nevében Végi István, az MSZMP Központi Bizottsága gazdaságpolitikai osztályának alosztályvezetője vett búcsút a fiatalon, 40 éves korában, elhunyt Czeitler Sándortól, aki mint közgazdász az egyetemi tanulmányai befejezése óta dolgozott különböző beosztásban a Külkereskedelmi Minisztériumban, és eredményes munkájával hozzájárult a külkereskedelem s hazánk nemzetközi gazdasági kapcsolatainak fejlesztéséhez. A Czeitler Sándor hamvait tartalmazó urna elhelyezése a Farkasréti temetőben december 4-én 9.30 órakor lesz. Információs központok együttműködése Az Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ és az Építésügyi és Tájékoztatási Központ szerdán együttműködési megállapodást kötött. A megállapodás kiterjed a műszaki, gazdasági és szakirodalmi tájékoztatás fejlesztéséhez szükséges könyvtári és dokumentációs munka koordinálására, a tájékoztatási és könyvtári oktatás egyeztetésére, az információ-szolgáltatás gépesítésére, a nemzetközi kapcsolatok információcsere bővítésére és közös kiadványok szerkesztésére is. Közeledik Hazánk népe már hosz- szú hónapok óta készül az ünnepélyes pillanatra, a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusának megnyitására. Nemcsak a kommunisták, hanem a párton kívüliek is készültek, munkafelajánlásokkal, vitákkal, országos méretű tanácskozásokkal jelezvén, hogy a pártkongresszus egész népünk életét meghatározó esemény. A múlt tapasztalatai szerint is emelkedett hangú, jó hangulatú tanácskozások pártunk kongresszusai. Népünk küzdelmes, forradalmi útjának határkövei. Kilátópontok, amelyekről egyaránt látható a múlt minden erőfeszítése, s az előttünk álló szép feladatok is. Számadás a kongresz- szus, felelős beszámoló a dolgozó népnek, közös erőfeszítéseink eredményeiről és a jövő érdekében közösen vállalt tennivalóinkról. A X. kongresszusnak is bőven lesz mondanivalója. Hiszen hazánk a múlt négy esztendő alatt is sokat fejlődött, gyarapodott. Pártunktól idegen a dicsekvés, a kommunisták szerényen, tárgyilagosan ítélik meg az eredményeket. De ami megtörtént, ami hazánkban épült, az senki előtt sem titok. A fejlődés, amely az utóbbi éveket jellemezte, kivívta nemcsak tulajdon népünk, de hazánk határain kívül élő barátaink, sőt. ellenfeleink elismerését is. S ha akadt is elszalasztott lehetőség, ha több szorgalommal, jobb szervezettséggel még magasabbra juthattunk volna is ■— nincs okunk szégyenkezni a világ előtt. Tovább építettük hazánkban a szocializmus bázisait. Szívós munkával, sok küzdelem árán megerősítettük szocialista életünk rendjét, emeltük színvonalát. Az új gazdaságirányítási rend bevezetésével szabadabb utat nyitottunk a kezdeményezéseknek, az ötleteknek, a a tizedik szocialista gazdaságot erősítő bátor vállalkozásoknak. Építettünk üzemeket, lakóházak, áruházak, iskolák sorát. Kényelmesebbé, kultúráltabbá vált az élet. Hazánk külső képe sokat változott az elmúlt esztendők során. S nemcsak városaink élete vált otthonosabbá és korszerűbbé, de a legkisebb falvak népe is korszerűbb színvonalon él már. S a külső jegyeknél is jelentősebb az a változás, amely társadalmunk mélyében, a gondolatokban, az érzésekben megmutatkozik. A szocialista hazához, az új társadalomhoz való mind szorosabb kötődés napjait éljük. Az emberek sokasága ma már városon és falun egyaránt tudatosan vallja jónak és magáénak azt az élet- és társadalmi formát, amelynek építését évekkel ezelőtt talán nem minden kétkedés nélkül vállalta. Lesz mondanivalója a 3f. kongresszusnak, hiszen a mi pártunk tanácskozásait nem csupán az eredmények számbavétele, a sikerek összefoglalása jellemzi. A pártkongresszus a felelősségteljes munka fóruma, amely megszabja további, magasabb színvonalú fejlődésünk útját is. Az alapok megteremtésének fáradságos évei után most a nagyobb tudás segítségével, a tudományos szervezettség erejével, a részleteket, az árnyalati finomságokat is figyelembe véve kell tovább terveznünk és berendeznünk társadalmunkat. Ennek a nagy vállalkozásnak felelősségteljes tennivalóit veszi fontolóra a párt kongresszusa. Ennek a nagy munkának a stratégiáját és részletterveit dolgozza ki és állítja népünk elé a nagy tanácskozás. Ezért is kíséri a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusát cselekvésre kész várakozás, egész dolgozó népünk megkülönböztetett figyelme, jó kívánsága. Kongresszusi küldött délutános műszakban Pócsik Lajosnak sok a feladata. A Maglód! Vasipari Vállalat párttitkára, titkára a községi pártbizottságnak, tagja a községi tanácsnak — és még munkásőr is. Hogy sok társadalmi munkáját jól elvégezhesse, állandó délutános műszakot vállalt a gyárban. Különben ez év januárjában nevezték ki művezetőnek, addig lakatosként és hegesztőként dolgozott. Az MSZMP hétfőn kezdődő X. kongresszusán Pest megye küldötteként Pócsik Lajos is ott lesz.
