Pest Megyei Hírlap, 1970. november (14. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-19 / 271. szám

Megújul az üllői művelődési otthon Hangulatos színekre festik Üllőn' a művelődési otthon nagytermét. Korszerű lesz a világítás is. A 96 ezer forintos éves bevételi tervét október végére 143 ezer forintra tel­jesítő művelődési otthon most a hét végére amatőr beat­zenekart keres. Tanfolyamok indulnak Monoron ' A monori járási művelődési házban a közeljövőben foto-, valamint szabás-varrás tanfo­lyamot indítanak. A fototan- folyam kezdőknek indul, be­iratkozási díj 40 forint, jelent­kezni 23-ig lehet. A szabás­varrás tanfolyam vezetője Evarics Katalin lesz. Jelent­kezni és bővebb felvilágosí­tást kérni a művelődési ház­ban lehet személyesen, vagy írásban. Miért nem érdekli az úri asszonyokat a helyi munkalehetőség? A távolban viliódzó apró fénypontok, közelebb érve fe­héren világító épületfalak. Az úri Béke Tsz központjában működik a szövőüzem. Kinn csend van, benn szinte elvi­selhetetlen zakatolás. A szö­vőgépsorok között menyasz- szonyfátyol-szerű fehérség. Leheletfinom anyagot szőnek a gépek, ezek tekeregnek az óriás hengereken. Az iroda valóságos kis szi­get a zajtengerben. Strabál László műszakvezető mond­ja: — Egy budapesti textil­üzemmel kooperálva egy éve alakult meg ez a kis üzem. Kétszáz nő jelentkezésére szá­mítottunk, főleg bejáró dol­gozókra. A bérezést tekintve itthon többszörösen előnyö­sebb lenne a helyzetünk, az 1700—1800 forintot az asszo­nyok itt is megkapják, s még csak utazniuk sem kell. Még­is, mindössze negyven asz- szonyt sikerült hazahívnunk. Gondolkoznak, várakoznak MUNKAHELYEK A gombai körzeti orvos Az orvosok általában elfog­lalt emberek, dr. Pénzes János különösen az, hiszen körülbe­lül négyezer ember egészségé­re ügyel. Munkájáról a követ­kezőket mondja: — Hat éve dolgozom Gom­bán, szeretem az itteni embe­reket, s úgy érzem, ők is en­gem. A községet is nagyon kedvelem. Ősszel, s főleg télen az átlagnál is több a munkám, a körzetem elég nagy, jelen­tős külterület is tartozik hoz­zá, de szívesen végzem a mun­kám, mert szeretem. Egy vidéki körzeti orvosnak a gyógyításon kívül mi még a feladata? — Feladat akad bőven. A gyógyítás után a legfontosabb az emberek minél egészsége­sebb életmódra nevelése. Többségük megérti, milyen jelentősége van a tisztaság­nak, az egészséges életmód­nak a betegség megelőzésében. Fárasztó-e a munka? — Esténként egy kicsit már fáradt vagyok, örömet okoz azonban, ha gyógyult bete­geimmel találkozom az utcán, és vidáman köszönnek. (trócsányi) Új KISZ-szervezet alakult Gyomron Oj KISZ-szervezet alakult a közelmúltban Gyomron, a TÖVÁLL-nál. Az alakuló tag­gyűlésen a TÖVÁLL vezető­sége részéről jelen volt Rab József, aki elmondotta, hogy mindenben támogatni fogják az új szervezetet. A tanácsko­zó helyiség mindenkor a fia­talok rendelkezésére áll majd. A résztvevők titkárának Lipták Ottót választották meg. Rövid nyilatkozatot kér­tünk tőle. — Egyelőre húszán va­gyunk, de szeretnénk, ha min­den KISZ-korú fiatal bekap­csolódna a szervezet munká­jába. Szeretnénk a szabad időt közösen, hasznosan eltölteni. ★ A járás KISZ-titkárai ré­szére értekezletet tartottak kedden Gyömrőn, szerdán Monoron, Vasadon ma lesz az értekezlet. Az ifjúsági vezetők a folyamatban levő tagösszeírás, valamint a bein­dult KISZ-oktatás tapaszta­latait beszélték, illetve be­szélik meg. még... Az új műhely épü­lete már készül, jelenleg az alapozás folyik. Vonzóbb lesz, mint a mostani épület, s re­méljük, csábítóbb is a bejá­róknak. Csábító lehet az is, hogy a jelentkezők háromhó­napos tanfolyam után szak­mát szerezhetnek, szövőnői képesítést kapnak. Az asszonyok három mű­szakban dolgoznak. Egy nő­nek egy műszak alatt nyolc gépre kell felügyelnie. A hen­gereken levő, szövésre kerülő szál több mint másfél kilo­méter hosszú, körülbelül két hét alatt „szövődik” meg. A munka nem nehezebb, talán könnyebb, mint a pesti gyár­ban. , Miért nem jönnek hát haza az úri asszonyok? Mi erről Ácsai Istvánná fűzőnő véle­ménye? — A munkamódszerrel, a bérezéssel alapjában véve — mondhatom — elégedettek vagyunk. A körülmények ki­fogásolhatónk. Időnként fojtó, torokszorító a levegő ned­vessége, a tető itt-ott beázik, ez sem szívderítő. Tudjuk, rövidesen elköltözünk innen, az új épületbe, legalábbis re­méljük. Addig kibírjuk vala­hogy. Strabál László művezető még hozzáteszi, hogy az új üzem felépülése után növek­szik a géppark is, A jelenlegi 48 helyett 150-et állítanak munkába. Csak legyen ele­gendő munkáskéz. B. XII. ÉVFOLYAM, 271. SZÁM 1970. NOVEMBER 19., CSÜTÖRTÖK NAPIRENDEN: A bejáró dolgozók életkörülményei és kulturális lehetőségei ZSÚFOLT VONATOK, PISZKOS ÁLLOMÁSOK - CSAK A TV ÉS A RÁDIÓ Hétfőn délelőtt ülést tartott a Monori Járási Tanács. A napirend egyik legérdekesebb témája: a fővárosba bejáró üzemi dolgozók életkörülmé­nyei és kulturális lehetőségei. A monori járásból jelenleg mintegy 35 ezren járnak be naponta budapesti munkahe­lyekre. A munkaképes lakos­ságnak tehát 60 százaléka in­gázó. Többségük betanított és segédmunkás, viszont a szak­munkások nagy része egyben törzsgárdatag is. A bejárók száma az utóbbi tíz év alatt mintegy 10 ezerrel növekedett, s első­sorban nők vállaltak mun­kát ez idő alatt. A bejárók életkörülményeit vizsgálva: lakáskörülményeik íj könyvek a monori könyvesóoltban Néhány új — nagy sikernek számító — könyv érkezett a monori főtéren levő könyves­boltba. Az elsők között említ­jük Babits Mihály Erató cí­mű, szerelmes versekből álló műfordítás-gyűjteményét. Sok elfogyott már belőle, néhány még van a polcokon, öt kö­tetből áll a Kalandorok útle­véllel című sorozat, az ára 190 forint. Milyen könyveket tar­talmaz? Gál Zsuzsa: Feleség voltam New Yorkban, Germa- nus Gyula: Kelet fényei, Fe­hér Klára—Nemes László: Gé­sák, pagodák, titkok, Bihari Klára—Barát Endre: Bachcsi- szeráji látomás és Vitray Ta­más: Mexikói mozaik című könyvét. Molnár Gábor nagy sikert aratott már a többi között a brazíliai őserdőkről írott ka­landtörténeteivel, ezúttal mongol földön szerzett élmé­nyeit dolgozta fel a Négy há­66 vagy 99 ÚJ TEMETŐ GYOMRON Átadták rendeltetésének az új köztemetőt Gyömrőn. A hat holdas bekerített temetőkert a régi temetővel szemben, a Mendei út mentén terül el. Mai műsor Tudományos ismeret- terjesztő előadások Gomba, nők akadémiája, nagyiskola, 5 órakor: A veze­tők és kollektívák szerepe a tsz-demokrácia fejlesztésében, előadó: dr. Zimányi Gyula. Mozik Gomba: Az utolsó éden. Monor: Bátor emberek. Ve- csés: Bűn és bünhődés, I—II. Mint valami ká­véházból, halk muzsika szökik az utcára. Kárpáti Samu és cigány- zenekara hallga­tókat játszik a fe­hérasztaloknál csendesen beszél­gető vendégeknek. Alig múlt 8 óra, már minden asz­tal foglalt. Házas­párok dúdolják a szép magyar nó­tákat, a fiatalok figyelik, bele-bele kontráznak és nem igaz, hogy nem szeretik a ci­gányzenét ... Az idősebbek emlé­kezve, boldogan, a fiatalok szerelme­sen simulva, egy­más szemét keres­ve suhannak a parketten. Min­denki kedvére ré­gi szép slágerek és új, divatos táncmuzsika száll a szárazfából. Sír, kacag a hege­dű és nagyon jó a hangulat a vecsési művelődési ház nagytermében. A rendezőn hófehér karszalag, rajta a vörös kereszt. Gondoskodnak mindenről, hogy a siker a „megszo­kott’’ legyen. A rögtönzött büfé­ből főtt kolbászt, illatos kávét szol­gálnak ki a csi­nos, fehér köté- nyes, vöröskeresz­tes asszonyok. Jól megférnek az asz­talok között suha­nó „hivatásos” pincérekkel. Lám, az üzlet is ismer „emberséget”! Az éjféli csár­dás után sor kerül a tombolára. Min­den darabját — száznál többet — a vöröskeresztes tagok ajándékoz­ták e célra, s az eladott 240 tom­bolajegy fele nyer! A főnyeremény, a sárga mackó, nagy izgalmat okoz, mindenki szeretné megnyer­ni. És kiáltják a bűvös számot: 66! Ugrik a fekete hajú kislány, még egy puszit is ad érte Sanyi bácsi ősz bajuszára — irigylik is érte a fiúk —, s akkor derül ki, hogy a 66-ot fordítva nézték, s így a nyertes szám: 99! A kislány karjai­ból egy szürke ru­hás fiatalember asztalára kerül a maci. A szomorú kislánynak — vi­gaszdíjul — meg­ígérik a rendezők, kap egy ugyan­olyan mackót ő is. (Hétfőn megvet­ték, megkapta a kislány. így lett egy főnyeremény­ből kettő.) Éjfél után, ami­kor a cigányok el­húzták mindenki nótáját, együtt dalol a társaság fiatalja, öregje. És fényesedik a par­kett, hajnali né­gyig­gó, mongol sziklavadászaton című könyvében. Michelan­gelo életét eleveníti fel a Kő­be zárt fájdalom című könyv. Edit Piaf: Nem bánok semmit sem, című önéletírása is nagy siker. Mi újság a lemezfronton? Kodály Zoltán Psalmus Hun- garicusából Simándy József énekel részleteket, vezényel Doráti Antal. Kapható a Rigo- lettó nagylemez is. Megérkez­tek a könyvesboltba a kará­csonyi dalok. A könnyűzenét kedvelők egy óra alatt elkap­kodták a Beatles-lemezt, Ko­vács Kati nagylemezéből azon­ban még néhány darab kap­ható. Az idén is megrendezik a könyvsorsjátékot. Sorsjegyek kaphatók, a húzás december 13-án lesz. A művelődési otthon és a községi könyvtárak mun­kájáról, a lakosság olvasott­ságáról tárgyalnak ma délután 1 órakor Vasadon, a vb-ülé- sen. Szombaton rendezték meg Vecsésen, a művelődési házban a Vöröskereszt hagyományos jótékonysági bálját. Több mint egy évtizede, amióta megalakult a Vöröskereszt Vecsésen, év­ről évre megrendezik ezt a bált. Most is nagy volt az erkölcsi siker és az — anyagi is. A bevételből karácsonykor megajándé­kozzák az öreg, magányos, elhagyott embereket. i ekete Gizella Épülő új utak Korszerű kövesút épül Gyömrőn, a katolikus templom mögött, az elhanyagolt és bo­zóttal szegélyezett részen. Az épülő út a Dózsa György utat köti össze az Üllő felé haladó kövesúttal. Ugyancsak új utat épít a mendei Lenin Termelő- szövetkezet is, ez a 31-es szá­mú főközlekedési utat köti össze a központi majorral. általában jók, sokan közülük rendelkeznek kertes családi házzal, a mostanában épített lakások két-három szobásak, fürdőszobával, mellékhelyisé­gekkel épülnek. A kereskedel­mi ellátottságra sincs különö­sebb panaszuk a bejáróknak, hiszen minden községben újabb és újabb boltok nyíl­nak. Javítani e téren inkább a bejárókhoz alkalmazkodó nyit­vatartási időn kell. A községi tanácsok vb-elnökei ezt a problémát a közeli napokban megcsinálják és ahol szüksé­ges, az üzletek nyitvatartását módosítják. A bejárók legnagyobb gond­jával foglalkozott tüzetesen a tanácsülés: az utazással. A vonatok túlzsúfoltak, kü­lönösen a kora reggeli órákban. Rendszerint állva kell megtenniük a másfél­kétórás utat. Az állomá­sok, a vonatok piszkosak, ősszel, télen késnek a vona­tok, s a villamos mozdonyok sem rövidítették meg minden esetben a menetidőt — mivel sokszor megállítják a vonato­kat, kitérítik őket. A dolgozók panaszolják: elkésnek a mun­kahelyükről, de hazafelé is ugyanez a helyzet. Sokszor azért rohannak már a műszak lejárta előtti percekben az ál­lomásra, mert félnek: a legkö­zelebbi vonat csak félórás, órás késéssel indul. Különösen a nők, a családanyák vannak ilyenkor nehéz helyzetben, hi­szen otthon várja őket a má­sodik műszak. A tanulság, amit a járási ta­nácsülés levont a panaszok­ból: a legközelebbi MÁV-me- netrend összeállításánál gon­dosabb közvéleménykutatást kell rendezniük. Az üzemek vezetőinek is törődni kell ez­zel, hiszen nekik is érdekük, hogy dolgozóik ne késsenek el rendszeresen, műszak után ve­hessék igénybe a fürdőt, s ne kelljen kapkodva, idegeskedve azzal tölteni a műszak végét: elérjük-e a vonatot. Szóba kerültek a MÁVAUT- j áratok is. A bejárók túlnyomó része a vonatról leszállva még tovább utazik. Már-már életveszélyes a péteri be­kötő út, a sápi, a Kávától . Monorig húzódó út egyes szakaszai. Az útjavítás nehézségei köz­ismertek. Megoldás csak egy lenne: ha az adott község ter­melőszövetkezete javítaná ki az utakat, hiszen a gazdaság járművei is jelentős mérték­ben hozzájárulnak az utak tönkretételéhez. A bejárók kulturális lehető­ségeivel is behatóan foglalko­zott a tanácsülés. Bizony, a fá­rasztó bejárás, a váltakozó műszakok miatt a művelődés­re nem sok idő marad. Ezt te­hát a tévé, a rádió, esetleg a mozi biztosítja a bejáróknak. Hiányzanak a vonzó szom­bat esti programok a mű­velődési otthonokban — de a járás több községében sajnos még művelődési- otthon-igazgató sincs. Marad tehát a tévé, a rádió. Ezért örvendetesek ezek az adatok: 1970. január elsején a monori járásban 12 ezer 895 | tévé- és 22 ezer 512 rádióelő- I fizetőt tartottak számon. I (f. o.) POSTAFIOK 51. Mosoly nélkül Nagyon örülünk Monoron a jól felszerelt, szép delikát- boltnak. A bő választék mel­lett talán csak a mosoly, a kedvesség szerepel a hiány­cikkek listáján. A múlt hét szombatján töb­ben várakoztunk a boltban, hentesárut akartunk vala­mennyien vásárolni. Csak vártunk, egyre türelmetleneb­bül, míg az egyetlen kiszol­gálónő a megrakott pulton ra­kosgatta a finom falatokat. Egyszer ránéz az egyik vá­sárlóra, aki 20 deka kolbászt kér. Az elárusító leméri, írja a blokkot, s néz a következő vevőre. Az is kér, az eladó mér, blokkot ír, megint néz, mér és ír. S ez így megy mindaddig, míg az első vá­sárló vissza nem tér a pénz­tártól. Ekkor sorban elveszi mindenkitől a blokkot és ke­fébe adja az árut. S mindezt egy hang, egy szó nélkül! Ügy gondoljuk, hogy a sok finom falat mellé nem ártana, ha a vásárló egy-egy kedves szót, egy-egy mosolyt is kapna. P-né BUNDI, A KAPUS A kutya okos állat, tanulé­kony, őrzi a házunkat, van közöttük vadász, a másik fajta nyomoz, a puli terel, a ber­náthegyi életet ment, az üllői Bundi futbállozik. A Gyöngy­virág tér 3. szám alatt lakik, gazdája Harsai Pál. Bundi a látogató tiszteletére egy kis bemutató tart. — Hozd a labdát! — mondja a gazdája. Bundi villámgyor­san eltűnik, s megjelenik pár perc múlva, szájában egy szürke gumilabdával. Leteszi a lábunk elé. — Állj be a kapuba! Hát­rább! — Bundi beáll a kapu­ba, hét méterre vagyunk tőle, megrúgom a labdát, Bundi macskaügyességgel (jaj, ezt nem szabad neki tudni, hogy a macskához hasonlítjuk, mert a macskát bizony ő sem sze­reti) elkapja a labdát és le­rakja a lábunkhoz. Most a gazda rúg, Bundi remekül ve­tődik. Még háromszor-négy- szer kísérletezünk a gólrúgás­sal, de Bundi nem hibáz. Gazdája elmondja, Bundi két éve tanul futballozni. Egyébként jó házőrző. A kerí­tésen belül szabadon jár, csak ritkán kötik meg, akkor is legfeljebb egy félórára — bün­tetésből. Ez elég is neki. Sze­me olyankor bánatos. (em) SPORT Ceglédi MEDOSZ—Monori SE 6:0 (2:0) Kitűnő talajú pályán ját­szották le a mérkőzést. Monor kezdett, de Cegléd vette át a játék irányítását és már a 9. percben megszerezte a veze?- tést. A gól után mintegy 25 percig Monor támadott, ekkor egyenrangú ellenfele volt a jól játszó hazaiaknak. Már- már úgy látszott, hogy sike­rűi a kiegyenlítés, a 40. perc­ben nagy védelmi hibából mégis Cegléd növelte előnyét. Szünet után a monori csapat alárendelt szerepet játszott. A 65. percben ismét Cegléd volt eredményes. A gól után a monori Belcsiket a játékvezető reklamálásért kiállította. A 10 főre csökkent Monornak Cegléd tetszés szerint rúgta a gólokat. Monor igen mérsékelt tel­jesítményt nyújtott. Cegléd korszerű játékkal ebben az arányban is megérdemelten győzött. Ceglédi MEDOSZ ifi—Mo­nori SE ifi 3:2 (2:2). (v—e)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents