Pest Megyei Hírlap, 1970. november (14. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-19 / 271. szám

1970. NOVEMBER 19., CSÜTÖRTÖK "‘%/tííí’tep 3 gazdasági meg Aláírták a magyar—spanyol hosszá lejáratú Búcsú Hasi Árpádtól Szerdán a Külkereskedelmi Minisztériumban, a november 10-én Budapesten megrende­zett tárgyalások eredménye­ként dr. Szalai Béla külke­reskedelmi miniszterhelyet­tes és Nemesit) Fernandez Cuesta kereskedelemügyi ál­lamtitkár aláírta az első ma­gyar—spanyol hosszú lejáratú gazdasági megállapodást. T tos a kölcsönös, mélyre­ható tájékoztatás, a kereskedelmi lehetőségek jobb megismerése. Ehhez a mostani megállapodással meg­nyílt az út. Nemesio Fernandez Cuesta államtitkár szerdán elutazott Budapestről. A megállapodás 1971. ja­nuár 1-től öt évre szabá­lyozza a két ország kap­csolatait. Spanyolország viszonylag Széles körű, diszkrimináció­mentes, szabad bevitelt biz­tosít a magyar áruk számára, így az 1971-re megállapított árulisták csupán a még meny- nyiségi korlátozás alá eső ter­mékekre jelölnek meg növelt előirányzatokat. Az aláírás után adott nyilat­kozatában Nemesio Fernan­dez Cuesta államtitkár hang­súlyozta, hogy az egyezmény széles keretet biztosít a köl­csönös gazdasági kapcsolatok kiépítéséhez, illetve fejleszté­séhez. Mivel a két ország hivata­los kapcsolatai még nem kielégítőek, különösen fon­Za'aegsrszeg Volán-„gát” A Volán 16. sz. Vállalat nagy területeket foglal el Za­laegerszeg belterületén és ez­zel gátat vet az új városrészt átszelő sugárút teljes kiépíté­sének. A városi tanács új te­lephelyet jelölt ki a vállalat részére. A lakott területen kí­vül kijelölt új telephelyen szerdán megkezdődött az épí­tőmunka. A Volán 16. sz. Vál­lalat 10 hektáros területen építi fel új telephelyét. Kor­szerű javító- és szervizműhe­lyekkel, járműhangárokkal és szociális létesítményekkel. A gyászoló hozzátartozók és barátok, tisztelők, harcostársak százai vettek végső búcsút szerdán, a Mező Imre úti teme­tő Munkásmozgalmi Panteon­jában a 62 éves korában el­hunyt Házi Árpádtól, a párt régi tagjától, a magyar forra­dalmi munkásmozgalom ki­emelkedő harcosától, az MSZMP Pest megyei Bizottsá­gának tagjától. A temető fedett díszravata­lozójában tartott gyászünnep­ségen részt vett és koszorúkkal, Méreg a zacskóban virágokkal borított koporsó mellett díszőrséget állt Bru- tyó János, az MSZMP Közpon­ti Ellenőrző Bizottságának el­nöke, Benkei András belügy­miniszter, dr. Korom Mihály igazságügyminiszter, dr. Orbán László, a művelődésügyi mi­niszter első helyettese, Földes László mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszterhelyettes, Cservenka Ferencné, a Pest megyei Pártbizottság első tit­kára, Tausz János, az IBUSZ vezérigazgatója, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, Úszta Gyula, a Partizán Szö­vetség főtitkára. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a Magyar Partizán Szövetség és a régi harcostársak nevében Kiss Károly, a KB tagja, a SZOT alelnöke vett búcsút Házi Árpádtól. Pest megye dolgozóinak kép­viseletében dr. Mondok Pál, a megyei tanács vb-elnöke, a megyei párt-végrehajtóbizott­ság tagja búcsúzott Házi Ár­pádtól, akit szűkebb hazájában mindenütt ismertek, szerettek, tiszteltek. A gyászszertartás az Interna- cionálé hangjaival ért véget. A s ooialista világirodalom története Budapesten tanácskoztak a napokban a Moszkvai Gorkij Világirodalmi Intézet, a Né­met Művészeti Akadémia Szo­cialista Irodalmi Kutatócso­portja, valamint az Akadémia Irodalomtudományi Intézete, az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem Bölcsésztudományi Kara és a Petőfi Irodalmi Mú­zeum képviselői. A tanácsko­záson bolgár, szlovák és len­gyel tudósok is részt vettek: s a téma az a nagyszabású ki­advány volt, amelynek elké­szítését az idén áprilisban Lipcsében tartott értekezleten határozták el. A kiadvány a nemzetközi szocialista és hala­dó írószervezetek 1917 és 1945 közötti történetét tárgyalja. A budapesti tanácskozáson elvi­leg megegyeztek a készülő ki­advány főbb elvi és szerkeze­ti problémáiról. Debrecen — Kosiaün Debrecenben látogatást tett a Lengyel Tudományos és Műszaiki Egyesület koszalini szervezetének delegációja. A küldöttség megbeszéléseket folytatott a műszaki és ter­mészettudományi egyesületek szövetsége Hajdú-Bihar me­gyei szervezetének vezetőivel a két szervezet együttműködé­séről. A tárgyalásokat szerző­dés követte. Megállapodtak a két szervezet tudományos, mű­szaki szakembereinek csere­előadásaiban, Koszaimban és Debrecenben megrendezik a műszaki napokat, tanulmá­nyozzák egymás szakterülete­it és műszaki együttműködést folytatnak. A koszalini mű­szaki delegáció szerdán uta­zott el Debrecenből. Juhtenyésztő társulás a Cseren A mezőgazdasági hozamok növelésére, szerte a világon, mind több növényvédőszert alkalmaznak. Dr. Újvárosi Miklós, a vácrátóti botanikus kert vezetője, a mezőgazdasá­gi tudományok doktora, a vác­rátóti tündérkert szépítése mellett egy másik rendkívül fontos feladatot is ellát: ő irányítja országosan a gyom­irtó hadjáratot. A MÉM nö­vényvédelmi főosztályának vezetőjével, Nagy Bálinttal együtt összeállították az or­szág gyomtérképét, melyhez nyolcezer cönológiai felvételt használtak fel. A nagyüzemi gazdálkodás fejlődésével párhuzamosan megkezdődött nálunk is a kár­tevő rovarok, baktériumok, vírusok, gombák, tetvek, gyo­mok intenzív irtása. Mennyi növényvédőszert használnak fel nálunk? ... Csak a levegőből több száz mázsát hullatunk a növé­nyekre. A budaörsi növény- védelmi repülőgépek 1969- ben például 147 ezer fel­szállást hajtottak végre, s 20 ezer repülési órát teljesí­tettek. A repülőgépes gyom­irtást szívesen alkalmazzák a gazdaságok, nem fertőzi az embereket, gyors, olcsó. Ba- latonbogláron két nap alatt 500 hold szőlőt permetezett meg a növényvédő helikop­ter, Egerben a 40 fokos lej­tésű területen fárasztó mun­kától kímélte meg az embere­ket. A nagyobb üzemekben hasz­nálatos növényvédelmi gé­pek korszernek, nagy telje­sítményűek, s szinte minden évszakban járják a határt, a hatékony növényvédőszerek száz és száz tonnáját szórva a földekre, búza- és kukorica- táblákra, gyümölcsösökre. Szakszerűen kezelve ártal­matlan velük a munka, ugyan­akkor a szerek feleslegessé te­szik'a kapálást, megóvják a termést. Alkalmazásukat te­hát vitatni sem érdemes. Egyik nagy állami gazdasá­gunkban nagyobb mennyisé­gű, fel nem használt, már „döglött” növényvédőszer (azaz méreg) halmozódott föl. Kiselejtezték, de gondot oko­zott megsemmisítése. „Jó öt­lettel” egy kiszáradt, 30 méter mély kútba öntötték, s földet raktak rá. A Pest megyei Növényvédő Állomás szakemberei szerint a kúttól 25 kilométerre a KŐSZEG LEVÉLTÁR A LÁBAS-HÁZBAN talajvízben ki lehetett mutat­ni — bár nem veszélyes mennyiségben — a vegyszert... Nem lehet tehát eléggé vi­gyázni a mérgekre. Ezért is hozott a kormány megfelelő intézkedést a növényvédősze­rek alkalmazására. Megjelent a növényvédelmi kódex, amelyben előírták a méreg­raktárak kötelező 1 létesítését, védőberendezések alkalmazá­sát, s a növényvédő foglalko­zást szakvizsgához kötötték. Idézet a Pest megyei NEB egyik jelentéséből: „Ez évben Dabason a rendelőintézetben 50—60 embert kezeltek mér­gezéssel”. A nagyüzemekben, egy-két kivétellel, vigyáznak a mé­regre, kevésbé óvatosak azon­ban a háztáji és kertgazdasá­gok tulajdonosai. Dr. Bodó Ágnes, a dabasi rendelőinté­zet laboratóriumának szak­orvosa az ellenőrzés lehető­ségeiről beszélt: — A legtöbb bajt a szerves foszforsavészter tartalmú nö­vényvédő szerek okozzák. Ezek a bőrön át könnyen felszívód­nak, megtámadják a nyálka­hártyákat. Nagyobb mennyi­ségben reszketőst, görcsöket okoznak. Jellemző, hogy mennyire nem ismerik káros hatását, mert az egyik pácien­sem például úgy véli: „Ha el­kezdek reszketni, abbahagyom a permetezést.” A nagyüze­meknél szabályosan járnak el, védőfelszerelést kapnak a dol­gozók, de a magánosok nem vigyáznak. A magánosoknak én megtiltanám a permetezést. Talán a helyi ÁFÉSZ-ek ala­kíthatnának egy brigádot és azok végeznék el — kellő té­rítés fejében — a növényvé­delmet. Hasznosabb is lenne, mert így egyik kertben elpusz­títják a szövőlepkét, a másik­ban nem, és onnan a nagyüze­mi táblákat fertőzi. — Hogyan jutnak mérgek­hez a tsz-tagok, vagy magáno­sok? — Korábban a tanácstól kel­lett jegyet igényelni, de ma már személyi igazolványra bárki kaphat. A vidéki városokban, közsé­gekben általában kevés a spe­ciális növényvédőszerbolt,' s így háztartási boltokban árul­ják a növényvédő szereket. Az eladás korszerűtlen. Ha erede­ti csomagban kapják a mér­geket és kis csomagolásban, ! akkor egyszerűen eladják és I nem kell sokat foglalkozniuk I vele, ám ha a csomag kisza­kad, már a légzőszerveken át felszívódhat a méreg. Az AG- ROTRÖSZT nem ad minden esetben megfelelő számú kis csomagolású növényvédő szert, s akkor ki kell mérni. A toxikológiai ellenőrző há­lózat felépítését Dénesi Ist­ván járási gyógyszerész ismer­teti. Mint mondja, a dabasi járásban hat gyógyszerész mű­ködik a KÖJÁL égisze alatt. A toxikológiai ellenőrző rend­szer kiterjed az állami gazda­ságokra, termelőszövetkezetek­re, és a szakszövetkezetekre. A gazdaságokat havonta, sze­mélyesen ellenőrzik. Az ellen­őrzés főleg a felhasználás ide­jén erős, de megnézik a mé­regraktárakat, az egyéni védő- felszereléseket, az elsősegély- nyújtó helyeket és anyagokat, megvizsgálják a növényvédők alkalmasságát is. — Újlengyelben a boltos a ZINEB peronoszpóra elleni szertől betegedett meg — mondja Dénesi István —, al­lergiás tüneteket észleltek raj­ta. A magánosok kiváltják a mérget, hazaviszik, felhasznál­ják. Ha a boltban 26 kg-os csomagból lisztes, vagy cukros zacskókba mérik széjjel, min­den esetben rá kellene írni, mit tartalmaz, de ez bizony nem mindig történik így. Ha a járási méregfelelős szabálytalanságot állapít meg, jelenti a KÖJÁL megbízottjá­nak, itt történetesen dr. Makai Judit orvosnak. Jön a szabály- sértés ... (A Gyóni Géza Szak- szövetkezetét, méregraktárá­nak hiányos berendezése mi­att, 3000 Ft-os bírsággal fenye­gették.) Magánosok legfeljebb 200—300 Ft-ra büntethetők, il­letve ezt mutatja a gyakorlat. Az Egészségügyi Miniszté­rium a 12/1970. (X. 21) EÜM rendeletében a Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat meg­szervezésre adott utasítást. Végrehajtásával gyorsul a mérgezés bejelentése, gyógyí­tása, jobb lesz a megelőzés. Jövőre még több növényvé­dőszer kerül forgalomba, még több, nágy hatású mérget használnak majd a kertekben, gyümölcsösökben, a földeken. A mérgezési esetek szaporodá­sa alaposabb ellenőrzési mun­kát kívánna. Gondoljuk csak el, egyetlen járásban 50—60 eset. Vigyázzunk a mérgekre! Szűts Dénes Kőszeg, egyik legjelesebb történelmi városunk, ismét le­véltárat kap. A XIII. századtól 1952-ig működött ilyen in­tézmény a városban. A le­véltár elhelyezésére a vá­rosi tanács megvásárolta Kő­szeg középkori belvárosának egyik legszebb épületét, az Budakeszin élt a Villám csa­lád, az apa sohasem tért ide vissza, meggyilkolták. Villám György nem ért rá sírdogálni, el kellett tartania családját, te­hát dolgozott, ahol tudott, min­dig csak dolgozott. 1949-ben, amikor a pátyi gépállomás megalakult, belé­pett. Megtanult traktort vezet­ni. A traktort a szó szoros ér­telmében éjjel-nappal vezette, nem tehetett másképp, mert becsületes, dolgos ember volt, megértette, hogy el kell a trak­tort és munkáját fogadtatni az idegenkedő parasztokkal. Te­hát 180 százalékot teljesített. Ezért aztán felvették a pártba. De Villám György nemcsak dolgos, hanem emberszerető ember is volt. Munkatársai élete, sorsa iránt mindig élén­ken, de sohasem tolakodóan érdeklődött. Gyűléseken sok­szor hozzászólt, s rendszerint az emberek szemszögéből, az emberiesség hangján, az em­berek érdekében. így aztán 1954-ben megválasztották szb- titkárnak. Továbbra is trakto­ros maradt, majd néhány hó­nap múltán brigádvezetőnek nevezték ki. Az ellenforradalom idején még szinte állt a harc, ami­kor ő már munkásőr volt. Az­óta számtalan fiatalt képezett ki mint szakaszparancsnok-he- lyettes. A 60-as évektől kezdve be­levetette magát a brigádmoz­galomba. Elsősorban saját bri­úgynévezétt Lábas-házat. Át­alakítás után itt őrzik majd többek között a Jurisich-vúr 1532-es híres ostromának ere­deti naplóját, Mátyás király levelét a szabad királyi vá­roshoz, Jurisich Miklós, majd a kuruc idők gazdag levél­anyagát. gádját próbálta formálni, és kialakítani emberei között — nem frázisként, hanem saját példája alapján — a szocialista emberi normákat és kapcsola­tokat. Közben tsz-t szervezett, a többi között Tinnyén is. A pátyi gépállomás megszűnt, de megalakult az érdi, s ezentúl oda járt dolgozni Budakeszi­ről. Több éves emberformáló munkája során — közben ön­maga alakult legtöbbet —* el­érte, hogy brigádja tagjainak többsége eljárt előadásokra, tanfolyamokra. Villám György pedig rálépett az erőteljes ön­képzés útjára, a könyvtárból kivette a munkásmozgalomról szóló könyveket, Lenin műveit. Elküldték háromhónapos párt- iskolára is. 1962-ben párttitkár lett. Vil­lám György, a párttitkár, nem hagyta abba a munkát, to­vábbra is brigádvezetőként dolgozott. Reggel megszervezi a napi munkát, délelőtt be­megy a pártirodára, a gazdasá­gi vezetőkkel tárgyal, majd el­lenőrzi brigádja munkáját, utána ismét vissza a pártirodá­ra. 1967-ig reggel négy órától éjjel 11-ig dolgozott. Volt idő­szak, amikor brigádjával a tá­voli pilisvörösvári tsz-ben ve­Vas megye egyik legmosto­hább talajú tájegységén, a Cseren, négy közös gazdaság, az ostffyasszonyfai, a kenyé­ri, a kemenesmihályfai és a pápóci termelőszövetkezet juh tenyésztő társulást hozott létre. Egyelőre bárányhizlalás­ra rendezkednek be. zették a traktorokat, ő moto­ron először Pilisvörösvárra hajtott Budakesziről, majd on­nan Érdre, a központba, utána ismét Pilisvörösvárra, azután ismét vissza Érdre, és éjjel ha­za Budakeszire. Évekig. Közben öthónapos, majd egyéves pártiskolát is végzett Tanárai mindenhol megdicsér­ték akarásáért, tanulni vágyá­sáért. Villám György megta­nulta azt is elméletileg, amit már hosszú évek óta a gyakor­latban végzett. És a család? Felesége bete­ges, nem tud dolgozni. Három gyerek van. A legidősebb fiú abbahagyta a szakmát, Villám György nem ért rá vele úgy foglalkozni, ahogy kellett vol­na. Olyan társaságba került a fiú, ahol nem volt a szakmá­nak becsülete. A katonaság után, most 23 évesen, azonban tovább tanulja a villanyszere­lést. Egyik lánya már férjnél, a másik tavasszal esküszik. Villám György kis sóhajjal azt mondja, hogy most már „ne­kem is könnyebb lesz”. 1966-ban a járási pártbizott­ság tagja lett, most erről le­mondott, nem bírván eleget tenni rengeteg feladatának, de beválasztották az érdi pártbi­zottságba, és a megyei pártér­tekezleten kongresszusi küldött lett Villám György meghatódott — kongresszusi küldött! Ezt nem remélte. Pedig ha valaki, akkor ő megérdemli. Tanulmányozza a kongresszusi anyagot, és készül esetleges hozzászólására, amiben azt szeretné elmondani, hogy a párt­munka továbbfejlesztésének kulcsa az emberekkel való foko­zottabb törődés — ez régi szívügye —, mert e tekintetben még sok a tennivaló, nem lehetünk elégedettek. B. Gy. Kongresszusi küldött Középpontban: az ember Villám György hangokat hallott a szomszéd szobából: „Mozgás, te rohadt komcsi!... Nem Várunk, amíg cipőt húzol, papucsot se..Éppen friss hó esett, és jól kivehette apja láb­nyomait, minden egyes ujja külön meglátszott. Villám György akkor 19 éves volt, és 1944-et írtak. Apja nem volt kommunis­ta, csak demokratikus érzelmű, igazságot kereső ember, akinek egész életében sok baja volt emiatt. Pedig csak hivatalsegéd volt — vagy talán éppen ezért?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents