Pest Megyei Hírlap, 1970. november (14. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-18 / 270. szám

«*T MECVei 1970. NOVEMBER 18., SZERDA DOROZSMA Szélmalom helyett fúrótorony A dalban is megénekelt kis­kundorozsmai szélmalom nem­régiben összedőlt. Helyette új nevezetességről „gondoskod­tak” a nagyalföldi kutató és feltáró üzem szegedi olajbá­nyászai. A malomromok köze­lében messzire látszó fúróto­rony magasodik. Egymás után több, átlag 3300 méteres kutat mélyítettek ezen a tájon, s az első eredmények arra mutat­nak, hogy számottevő szénhid­rogéntároló rétegeket rejt a föld. Üllés, Algyő, Szánk, Asotthalom, öttömös után most Kiskundorozsma is az „olajfalvak” sorába lépett. Mini grillsütő Űjtípusú grillsütő sorozat- gyártását kezdte meg a pápai Elekthermax. A korszerű, idő­mérő műszerrel ellátott ház­tartási berendezés 1—2 csirke sütésére alkalmas. Az újdon­sággal először a karácsonyi vásáron jelentkezik a dunán­túli gyár. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI GONDOK, EREDMÉNYEK Napfény, levegő nyolc családnak Akár a megyében, Aszódon sem kis gond a lakásigények kielégítése. Gál Klára vb-tit- kár itt született, jól ismeri a helyzetet. — Milyen forrásokból nye­rünk beköltözhető lakást? El­enyésző mennyiségben a köz­ségből elköltözőké szabadul fel. Legutóbb az ikladi Ipari Műszergyár segítette lakáshoz a dolgozóit, a közelmúltban átadott tízlakásos ház minden lakásához 25 ezer forintnyi kezdőtőkét adott a vállalat, az OTP-kölcsön mellé. Sérelmes viszont a község számára, hogy — bár itt már kijelölt telkük volt e célra — végül mégis Gödöllőn építkeztek, ami az Ikladra buszon ki-be- járóknak fáradságos, és nem a község lakásvagyonát gyara­pítja. Légből kapott hidak A Fejér megyei Tác község határában 1958-ban kezdték meg Gorsium római kori tele­pülés feltárását. Az ásatásokat megkönnyíti az, hogy a múlt maradványai fölé szerencsés módon nem települt mai em­ber, szántóföld alól bukkan elő az elfedett város. Gorsium teljes újjászületése tehát csak idő és anyagi lehetőségek kér­dése — állapítja meg dr. Fitz Jenő, a Fejér megyei múzeu­mok igazgatója, a tudós ré­gész, aki a feltárási munkákat irányítja, nemrégiben immár harmadik kiadásban megjelent Gorsium című ízléses kiállítá­sú könyvében. Gorsium helyének, jelentő­ségének és történetének- ; értelmezése a település több mint százéves kuta­tása során nemegyszer módosult. Kevés pannóniai várost ítéltek meg annyiféleképpen, mint ezt a Sárvíz átkelőhelyén épült te­lepülést. Először Römer Flóris, a magyar régészet európai hí­rű úttörője 1866-ban az Ar­cheológiái Közlönyökben megjelent tanulmányában utalt arra, hogy a táci Föveny­pusztán kell keresni a római castrumot, amelyre Érdy János hívta fel a figyelmet. Dr. Fitz Jenőé az érdem, hogy a tele­pülés körül kialakult vitákban a legfontosabb római utakat is­mertető antik útikönyv, az Ifinerarium Antonini alapján sikerült azonosítani Gorsium településhelyét, a Sopianeból (mai Pécsről) Brigetióba (a mai Úszőnybe) vezető, illetve a Sopianeból Aquincumba (a mai Óbudára) vivő két fontos út­vonal kereszteződésénél. A kutatás sokáig Székesfe­hérvárban látta Gorsiumot, Autóbuszvezetői jogosítvánnyal rendelkező gépkocsivexetőt FELVESZÜNK. Jelentkezés a fóti kutyatelep melletti telephelyünkön. Papirfeldolgozók Ktsz erre következtettek akkor, amikor a múlt század máso­dik felében a székesfehérvári középkori bazilika ásatásai sok római kőtörmeléket hoztak napfényre, később azonban kétséget kizáróan kiderült, hogy ezek a kövek a Tác ha­tárában fekvő egykori római kori településből származtak. Az első ásatás 1934-ben kezdő­dött Tácon, és amikor dr. Fitz Jenő 1954-ben kutatott, tulaj­donképpen már az ötödik ása­tásba kezdett. Az eddig tizen­két esztendeje — 1958 óta — rendszeresen folytatott ásatá­sok nyomán évről évre erőtel­jesebben bontakozik ki Gor­sium kiterjedése és település- rendszere. Az 1969-ben készült légi' "felvételek segítségével si­került megállapítani a Sárvíz egykori medrét és a település kiterjedését. Megállapították a légi felvételek alapján, hogy Gorsium a Sárvíz két ol­dalán mintegy két négyzet- kilométer nagyságú terü­leten fekszik. A kutatások vagy kétszáz ház és házcsoport helyét jelölték meg. Ehhez még további, leg­alább száz épület számítható, amelyek a várost minden irányban körülveszik. Mind­ebből az első tizenkét évi fel­tárás eredményeként azonban csak öt százalék látható. A lé­gi felvételekből megállapítható volt, hogy a Sárvíz, amely Fe­jér megyét északnyugat-délke­let irányban szeli át, meglehe­tősen széles medrű volt, ame­lyen Gorsiumnál két híd ve­zetett át. A török uralom idejében a folyó környéke erősen eimocsárosodott. A múlt század húszas éveiben Beszédes József, a Székesfe­hérvárott élt kiváló vízi mér­nök, akinek nevéhez fűződik a Sió szabályozása, lecsapolta a mocsarat. Később a Nádor­csatorna megépítésével a fo­lyót új mederbe terelték. Az ásatás távlati terveiben felvetődött nagyobb szakaszon a folyó eredeti medrének hely­reállítása és a folyón átvezető hidak felkutatása. Amennyi­ben ez eredménnyel jár, a helyreállított római kori hí­don bonyolítják le majd az ásatásra irányuló forgalmat. Dr. Fitz Jenő 1971-ben kezdi meg a híd feltárását á hely­színi megfigyelések és a légi felvételek alapján. — Az általános lakásgond enyhítésére sok. étű tervünk van. Kétségtelen, hogy egyik sem realizálható máról-hol­napra, de mindent megteszünk a megoldás siettetésére. Kibo­csátották a rendeletet, amely­nek értelmében a tizenkét la­kásosnál kisebb állami tulaj­donú épületellet eladhatják a tanácsok, az OTP közbenjárá­sával, hosszú lejáratú részlet- fizetésre. Ez is sokféle megol­dást kínál, hiszen a bentlakó vagy külső vevő a megvásá­rolt ingatlant korszerűsítheti, bővítheti, nagyobb telek ese­tén új lakást építhet hozzá, s ehhez is kaphat kölcsönt az OTP-tői. Az első lépés: a há­romlakásosnál nagyobb, el­adásra szánt házakból társas­házat alakítunk ki. — Elfogadott távlati ter­vünk van az új íaluközpont- ról, most rendeltük meg a mó­dosítását. mert időközben né­hány elképzelés irreálisnak bi­zonyult; így például az az el­képzelés is, hogy az Iklad felé vezető, nem faluközponti, nem is főútvonali részt csak emeletes épületekkel építsük be. A Szabadság tér­től a Kossuth Lajos utca 19- ig terjedő területet kisajátít­juk, itt általában ötlakásos, állami tulajdonú házak áll­nak, de mert elavultak, he­lyükbe korszerű házsort szá­nunk. — Csaknem 30, átlag 300 négyszögöles juttatott házhely beépítési kötelezettségének határideje jár le mostanában. Ezeket kisajátítjuk, és szét­osztjuk — sajnos, ezekkel rendszerint pereskedés jár, ha nem is a kisajátítás tényét, hanem a kártalanítás összegét illetően, — azaz időbe telik ez is. Az általunk megadott irányárak figyelembevételével értékesíti az OTP a parcellá- zásra-eladásra kijelölt házhe­lyeket, csekély készpénz és 24 havi részletfizetés ellenében. Azaz elérhető formában, de előtakarékosságra szoktató módon, hiszen szükség van a lakásra igényt tartók aktivi­tására is. — Az említett házhelyek közmű nélküliek. Az aszódi vízműtársulat 1969 márciusá­ban alakult meg, a tagok tíz, a nem tagok három év alatt fizetik be a portánként előírt 3000 forintot. A teljes közmű­vesítést tíz év alatt szeretnénk befejezni. — Most fejeztük be a majd­nem háromkilométernyi utat Újtelepen — két utca kivéte­lével megszűnt a sár itt is! Összköltség: egymillió forint körül. De a sok, kisebb-na- gyobb gonddal járó feladat és a súlyos lakáshelyzet mellett szeretnék büszkélkedni is va­lamivel — fejezi be Gál Klá­ra, s körüljárja velem a büsz­keségre valóban méltó új épü­letet. Két évvel ezelőtt költségve­tési építővállalatlá alakult az akkor 27 tagú házi brigád. Ma 60 dolgozója van, és járásszer- te vállal munkát. Ha jelenleg még nem is hoz sokat a kony­hára — de a községben produ­kált már valamit. Azt a nap­fényben fehéren szikrázó, két­szintes, modern épületet, amelybe nyolc boldog család ezekben a percekben költözik be. „Cs”-lakásoknak nevezik ezeket a mindeddig nehéz kö­rülmények között élő csalá­doknak készült otthonokat. Csökkentett komfortúaknak. Mit jelent ez? Előszoba-kony­ha, kamra, fürdőszoba, W. C. és egy vagy másfél szoba, kor­szerű kivitelezésben, és bi­zony szellősebb, panorámá- sabb, mint sok pesti új ház. A fürdőben csempe, a mellékhe­lyiségekből is látni az eget, a nap két oldalról járja körül a házat. És ez a legfontosabb. Hiszen a sötét lyukakból ki­szabaduló családok, gyerekek naora, égre a legszomjasab- bak. A 45 és 47 négyzetméteres lakásokba olyan családok köl­töznek, amelyek eddig bar­langban éltek. Azaz, közöttük olyanok is vannak, akik nem ide költöznek, de ennek az új háznak a segítségével jutnak jobb körülmények közé. Csá- nyiék, Duhonyiék, Csetényiék. Militárék, Szvitánék, Szeno- ránszkiék örökre búcsút mon­danak a sötétségnek. A két­gyerekes Duhonyi házaspár (az apa gépkocsivezető) eddig a Kossuth Lajos utca 8-ban, szoba-konyhában lakott, he­lyükbe költözik az egyik bar­langból az egygyerekes Cseté- nyi házaspár; így két csalá­don sikerült segíteni. Csá- nyiéknak négy gyerekük van. a családfő segédmunkás; ők Militárék házát kapják, tulaj­donjoggal, a gyerekek miatt a kertes házat választották a hegyoldalban. Militárék az új épületbe köl­töznek. Az ikladi Ipari Mű­szergyárban dolgozó Szeno- ránszki is kétgyerekes; ugyan­itt kap lakást a most épült ház telkén lebontásra kerülő szo­ba-konyhában élő Illés család is. A nyolclakásos épület — központi támogatásból, és köz­ségfejlesztési alapból — más- ' fél millióba került. Amint lesz pénze a községnek, hozzáépít. Hely van, derűs, napfényes. Pereli Gabriella SÜSSE MEG PECSENYÉJÉT ALUTEFEDÉNYBEN! A teflonnal bevont alutef szeletsütöben zsír nélkül készíthet változatos, egészséges ételeket. Figyeljen a márkára: ALUTEFI Mammutcsontváz Gyöngyösön A gyöngyösi múzeum tárlatainak gazdagságával legszebb vidéki miízeumaink egyike. Itt állították fel azt a mainmut- csontvázat, amelyet korábban Mátraderecskén találtak. DEBRECEN Újjászületett a nagyerdei csónakázótó Debrecenben 35 évvel ez­előtt, a nagyerdei stadion épí­tésekor, mesterséges tavat ké­peztek ki azon a területen, ahonnan a földet kitermelték. A nagyerdei tó betonozott medre az idők folyamán ösz- szetöredezett és a betonréteg alatt 80 centiméteres iszapré­teg alakult ki. A csaknem 10 000 négyzetméter felületű mesterséges tó medrét most kikotorták és újra betonozták. A megújult debreceni csóna­kázótavon a télen jégpályát üzemeltetnek. Aranymárkás szupersonka A Pápai Húsipari Vállalat amerikai exportszállítmányá­nak értéke az üzleti megálla­podás első évfordulóján elérte a 3 millió dollárt. 1969 év vé­gétől szállítanak rendszeresen dobozolt sonkát a tengeren­túlra. A kevés zsírtartalmú fehér hússertés combjának, lapockájának színe-javát rak­ják dobozokba és amerikai íz­lés szerint pácolják. A szuper minőségű dobozolt sonkával olyannyira elégedett a meg­rendelő, hogy jövőre azt már aranymárka jeggyel ellátva hozzák forgalomba az ameri­kai piacon. KECSKEMET Katona-emlékhá. Állandó emlékkiállítást ren­dezett Katona József szülő­házában a Petőfi Irodalmi Mú­zeum és a kecskeméti Katona József Múzeum. A Katona­emlékházat a nagy drámaíró születésének 179. évfordulója alkalmából vasárnap avatták fel. A legértékesebb Katona­emlékek a második világhá­ború alatt jórészt megsem­misültek. A két szobát betöltő emlékkiállítás fennmaradt, s azóta felfedezett tárgyi em­lékek ellenére is hitelesen felidézi a drámaíró korát, egyéni világát, munkásságá­nak fontos mozzanatait. A kecskeméti Katona-em­lékház ezentúl — hétfő kivé­telével — naponta nyitva lesz tisztelői előtt. BOZSOK Minden szobához fürdőszoba Római erődítmény Mátyás király vadászkastélya Kapucímer: 1614 Bozsokon megkezdték a ta­nácsi üdülő teljes átalakítását. Az épület hajdan a szájhagyo­mány szerint Mátyás király vadászkastélya volt. Építésé­nek időpontját közelebbről nem lehet meghatározni, de a helyreállítás során talált osz- loptörzsmaradványok arra vallanak, hogy eredetileg egy római erődítmény alapfalaira épült. Külső címeres kapuja az 1614-es évszámot viseli. Az értékes műemléképületben ki­cserélik a födémet, ezenkívül minden szobához fürdőszobát építenek, beépített bútorokkal szerelik fel a helyiségeket, be­vezetik a központi fűtést Adios, tavasz, nyár, kikelet, szerelem meg minden Adios. Agyő. Viszlát. Szia. Elmúlt a tavasz, el a nyár, el­jött az ősz — tiszta unalom, így megy ez már nem is tu­dom mióta. Semmi változás. Tavasz. Nyár. Ősz. Tél. így volt Neandervölgyben, így volt a rabszolgatartó társada­lomban, így pontosan a kapi­talizmusban és így van ez me­gint a szocializmus építésének jelenlegi időszakában is. Leg­alább egyszer lenne mondjuk úgy, hogy nyár, ősz, tavasz, tél. Vagy: nyár, tél, ősz, ta­vasz. De nem. Csak az unos- untig azonos sorrend. És még ezek után ne legyen a mai fia­talság életunt, cinikus, kiáb­rándult és reménytelen. Elmúlt a nyár és itt az ősz. A vitáktól függetlenül elmúlt a mini, s mindazt, amit lelki férfiszemmel megcsodálni, lankáin, dombjain elábrándoz­ni a nyár pompájában meg­adatott, az már mind a múlté. Meg az átmeneti, aztán meg a télikabáté! Levetkőznek az ágak, felöltöznek a nők. Ta­vasszal ez fordítva van. Már ezért is a legszebb évszak a tavasz, s rút évszak az ősz, ír­hatnak bármilyen elégiát erről a költők. Bámulnák a leve­lek, sápadnak az arcok, csö­rögni kezd az avar, hogy az ember egy nyugodt pillanatot nem mozoghat és szürke, olyan szürke lesz az ég, mint egy haldokló lisztkukac moso­lya. Es az ősz után jön a tél. Amely lehet szép, fehér, bun- dás, szikrázó meg minden, de hideg a tél, rengeteg tüzelőt emészt fel a tél, meg hamut termel a tél és télen főzik a sárgaborsófőzeléket, amelyet véleményem szerint a Gesta­po vezetője vezetett be, mint harmadfokú vallatást. Hát le­het szép, jó, kellemes egy olyan évszak, amikor sárga­borsót főzhetnek? Sárga színű borsóból főzeléket főznek fel­öltözött nők, lányok és asszo­nyok ... Nem tudom, hogy bírtam volna ki a jégkorsza­kot! Nézek, csak nézek ki az ab­lakon, s elrévedek azokon a szép órákon, amikor megcsor­dult az orrom és az eresz: jött, jövelt a tavasz. Ö, mily régen is volt az, amikor a fe­leségem idegesen turkált a szekrényben a nyári holmik után, amikor megesküdött, hogy a magyar fürdőruhák mindig összemennek, direkte úgy csinálják a magyar fürdő­ruhákat külföldi minta után, hogy azok az egyik évről a másikra összemenjenek... Most is idegesen turkál és esküdözik, hogy télen kényte­len lesz meztelenül járni, amin megpukkadnék a röhö­géstől ... Igen, s a nyár is mi­lyen régen volt Azt hiszem, tavaly volt nyár, de lehet, hogy tavalyelőtt volt csak nyár, az idén a tavasz után rögtön ez az ősz jött, s az is lehet, hogy az ősz után rögtön a tél jön. A megszokott, unal­mas sablon szerint: tavasz, szerelem, kikelet, nyár, ősz, feleség, tél, kuckó ... Nincs is kuckóm! Azért mégis felháborító, hogy a szocializmus építésé­nek huszonhatodik esztendejé­ben még mindig nincs a ma­gyar télhez magyar kuckó a magyar dolgozónak! Kuckó nincs, ősz, agyonöltöztetett nők, azok vannak. Levél le az ágról, ruha fel! És mily mesz- sze van még a kikelet, Adios, agyő, szia, nyár! Gyurkó Géza

Next

/
Thumbnails
Contents