Pest Megyei Hírlap, 1970. november (14. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-18 / 270. szám

4 ‘‘"&Cír!ap 1970. NOVEMBER 18., SZERDA Vágó-szobor Pálfy Gusztáv fiatal kecske­méti szobrászművész műter­mében elkészült a kommunista forradalmár, Vágó Béla mell­szobra. A városi tanács meg­bízásából elkészült, kőbe fara­gott szobrot a napokban elfo­gadta a Képző- és Iparművé­szeti Lektorátus. A kecskemé­ti születésű Vágó Bélának, a KMP alapító tagjának, a Ta­nácsköztársaság kimagasló ve­zetőjének a szobra a vasút- kerti szoborsétányra kerül. „ŐSSEJT”- 100 PERCBEN Bemutatót tart november 20-án, pénteken a Madách Színház: Szophoklész „Oidi- pusz király” tragédiáját állít­ják színpadra, Ádám Ottó rendezésében, Gábor Miklóssal a főszerepben. A nagy görög író drámáját Budapesten leg­utóbb a Nemzeti Színház tar­totta műsorán, nemrég pedig a pécsi Nemzeti Színház adta elő. A Madách premierjének díszleteit Szinte Gábor, a jel­mezeket pedig Mialkovszki Erzsébet tervezi. — Úgy érzem, ez a dráma szinte minden dráma „őssejt­je”, rendkívüli sűrítésben min­den benne van, ami azóta szü­letett — mondta Gábor Mik­lós. — Bár egész játékidőnk alig több, mint másfél óra, pontosabban 100 perc, leg­alább olyan igénybevételt je­lent, mint a Hamlet, amely­nek előadása éppen háromszor ennyi ideig tart. Minden hang­nak, gesztusnak éppen azért nagyobb a súlya, jelentősége, mint más drámákban. Előadá­sunkban éppen ezért kevés a külsőség. A strandigazgatótól a Derkovits-díjasakig... Alkotókor a „svájci házban” A vendégkönyv oldalain számos bejegyzés. Dicsérő sza­vak. Csoportok tagjai, egyéni látogatók mondják el vélemé­nyüket a kiállításról. Egyikük, Juhász József például így ír: „A tárlatról élményekkel gaz­dagodva távoztam. Több ilyen művészi megnyilvánulásra lenne szükség városunkban.” 1950. november 15-én ala­kult meg Nagykőrösön az Arany János Művelődési Köz­pont képzőművészeti köre. A most megnyílt jubileumi kiál­lításukat a művelődési házban tekinthetik meg az érdeklő­dők. A kör festői Rácz József irányításával alkotnak, míg a szobrászokat Molnár Elek ok­tatja. Rácz József immár 42 éve tanít rajzot, nagyon hosz- szú ideje a gimnáziumban is. — Mi nem giccsművészeket nevelünk — mondja. — Kez­dettől fogva az volt a célunk, hogy a tehetséges, a képzőmű­vészet iránt érdeklődő fiata­lokat előkészítsük felsőbb is­kolákba, másrészt pedig a dolgozó embereknek a nehéz munka után egy kis kikapcsolódást nyújtsunk. Az a legfontosabb, hogy valamennyien elsajátít­sák az alapokat. Hetente -két­szer jövünk össze a cifrákerti „svájci házban”. Az alapító tagok közül ma már csak ke­vesen maradtunk. Mostani ki­állításunkon azokat is bemu­tatjuk, akik nálunk nevel­kedtek. Büszkék vagyunk ar­ra, hogy tőlünk indult Péceli Margit, aki elvégezte a Kép­zőművészeti Főiskolát, s ma már Denkovits-díjas művész. Képeit itt láthatjuk kiállítá­sunkon. Csikay Margit ugyan­HOBBY A madárkitömő Tizenkét évesen lőtte az első madarat, amikor az apja el­vitte magával. Talán ez a vadászszenvedély vezette a szakmájához is, amikor pus­kaműves lett. Aztán egészen fiatal emberként — mert fia­tal még ma is, tizenhat évvel később — betegsége miatt nyugdíjazták. Azóta szegre akasztotta a puskát, fáradt szíve nem bírná a vadászat okozta megterhelést, az örö­met sem. Így is körülveszi azonban magát a szelíd, a büszke, a vad, a szép, vagy szerény megjelenésű kedven­ceivel: erdő-mező madarai­val. Hosszan sorolja, alaposan ismeri a Cegléd körüli la­posok, mezők, szelíd kis lige­tek madárállományát, a hét­köznapi lakókat és az elég gyakran idekerülő vendég- tollasokat. Gyerekkorában idős pa­rasztembertől tanulta a ma­dárpreparálás mesterfogásait. Hogyan kell a tollas bőrt met­szeni, úgy lehúzni, hogy va­lóban a pihe se görbüljön. Hogyan kell a bőrt különbö­ző sókkal tartósítani, mikép­pen kell drótból, a pontos méretekre ügyelve a madár testét elkészíteni és faforgács­csal kitömni. Következnek a mesterfogá­sok, a szárnyak illesztésének tudnivalói, s nemcsak mondja, mutatja is a műveleteket. A kis vöcsök némán tűri, üveg­szeme közömbösen csillog. Amikor az asztalra állítják, mégis mintha élne, olyan mozdulattal tárja puhán szár­nyait. Bodnár István szerint a ma­dár ismerete, jellegzetes tar­tásának megragadása a leg­fontosabb. Tudni kell élet­módját, ismerni kell a röp­tét, hogy az ember művészi munkát végezhessen. Egy kis kamra, rajta a szé­les égboltra látni. Ez a bi­rodalma. A falakon, faágakon, nádtorzsákon madarak néz­nek le rá. Figyelik az égő fülű gyerekeket, akik ott asszisztálnak, míg a „madár- tömős” ügyes ujjai között is­mét kiformálódik, most már örök pózba merevülten az értékes zsákmány. Fia oda sem néz a varázsos képre. Tizenkét éve minden hevületével, pirosra gyúlt fül­lel matat a fényképezőgépen... — komáromi — Foto: Gárdos csak Derkovits-díjas, a strand előtt álló női aktfigura az ő alkotása. Radóczy Mária és Darázs János a Szegedi Pedagógiai Főiskola hallgatói, de ők sem szakadtak el kö­rünktől: itt vannak képeik. Fajka János az Iparművésze­ti Főiskola góbiéin szakát vé­gezte el, s ma már elismert textiltervező. Szabó György pedig a Képzőművészeti Főis­kola restaurátor szakán vég­zett. Tehát akik befutottak, azok sem szakadtak el Nagy­kőröstől ... — Kiknek az alkotásaival találkozhatunk a kör tagjai közül? — Nagyrészt olyan embe­rek, akik szabad idejükben festegetnek, szobrot mintáz­nak. A festők közül például Papp Lajos villanyszerelő, s ragyogó tóparti grafikákat ké­szít. Bodó Gábor, a strand­fürdő igazgatója, Építőmun­kás című színes grafikájával jelentkezik. Fancsali Frigyes segédmunkás grafikája egy kisfiú portréját ábrázolja. If­jú Rácz József építészmérnök, s Álomvilág címet adta szí­nes grafikájának. A szobrá­szok közül a két Kohán test­vér — mindketten kőműve­sek — Téglafaragója remek kisplasztika. Bodó Gáborné pedig a Napozó nőt mintázta meg. — Ki a kör legidősebb, il­letve legfiatalabb tagja? — A legidősebb még az ala­pításban is részt vett: Bala- nyi Béla, s a mostani kiállí­tásra unokáját mintázta meg — agyagból. A legfiatalabb Balogh Flóra elsős gimnazis­ta, akinek Nofretéte-mozaik- tervét láthatjuk. A szobrászok közül pedig ifjú Biczó József még csafk nyolcadik osztályos tanuló. Ha visszagondolok az elmúlt 20 esztendőre, azt mondhatom: érdemes volt dolgozni. Elég, ha csak a Der- kovits-díjasainkra gondo­lok ... (falus) Gólyák- akadályversenyen Ha hiányzik a rutin Rázós a matematika Az egyetemeken a jövő hó­naptól kezdve nehéz napok következnek: a félévi vizsga- időszak. Ilyenkor mindenki ideges. Persze, az „öreg egye­temi rókáknak”, a másod-, harmad-, negyed- vagy ötöd­éveseknek egy-egy vizsga- időszak már csak egy ténye­ző miatt izgalmas: tudják az anyagot vagy sem. Más a helyzet a gólyáknál, az első­éveseknél, akik most decem­berben és januárban fog­nak először egyetemi szinten bizonyságot adni tudásukról. Nos, hogy látják ők a hely­zetet? — Rózsásan — mondja B. László, az Agrártudományi Egyetem mezőgazdasági gé­pészmérnöki karának első éves hallgatója. — Miért? — Mert — veszi át a szót Sz. Katalin, ugyancsak első­éves hallgató — most kellett megtanulnunk tanulni. — Hogyan? — Más volt a középiskola és más az egyetem. Az. előbbi­nél napról napra, óráról órára készültünk... — Vagy nem készültünk — nevet egy harmadik gólya, K. János. — Légy szíves mellőzd a sü­ket közbeszólásaidat — repli- kázik idegesen a lány. — Itt viszont egy teljes félév anya­gát kell megtanulni a vizs­gákra, és ez nem könnyű. Meg kellett tanulnunk helye­sen gazdálkodni az idővel, hogy abból mindenre jusson. — Melyik tárggyal van a legtöbb gondjuk, bajuk? — A matekkal. — Igen, azzal. A harmadik nem is válaszol csak szomorúan bólogat, de aztán mégis válaszol: — igen, az a legrázósabb. — Kérem, itt mérnököket képezünk — világosít fel a matematika tanszék egyik ta­nársegéde. — Tény, hogy a Költözik a balettintézet Napirenden: a művészoktatás fejlesztése A negyedik ötéves tervben számottevően javulnak a mű­vészetoktatás feltételei. Régen nélkülözött műhelyházat kap például az Iparművészeti Fő­iskola, ugyanakkor korszerűsí­tik a Képzőművészeti Főisko­la epreskerti műtermét. Bő­vül a következő öt év során az Artistaképző Iskola oktatási épülete is. A húszéves fennállását ün­neplő Állami Balett Intézet új otthont kap a Semmelweis ut­cában. Az intézmény az úf épületben fokozatosan eleget tud majd tenni a hivatásos né­pi táncosok képzési feladatá­nak, és kielégítheti a külföldi hallgatók igényeit is. A Színház- és Filmművésze­ti Főiskolán biztosítják az operettszínész és a dramaturg­képzés feltételeit, tervezik, hogy filmes, vágó és szinkron­rendező osztályokat is betaní­tanak. Debrecenben felépül a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola kihelyezett tagozatá­nak oktatási és kollégiumi épülete. „E" ufón B, C, D, A, F Budai vár-abc A budai vár rekonstrukció­ja során teljesen elkészült a második világháborúban sú­lyos károkat szenvedett mű­emlék-komplexum déli része, az úgynevezett „E” épület. Üj otthont talált itt a Buda­pesti Történeti Múzeum. A negyedik ötéves tervben újabb 500—600 milliót fordí­tanak az újjáépítésre. Ennek során rekonstruálják a dunai szárnyat, amely a „B”, „C” és „D” épületrészeket foglalja magában. Ide költözik idővel a Nemzeti Galéria. A továb­biakban sor kerül a Szent György tér felőli szárny — az „A”-épület —, valamint a Palota téri rész: az „F”-épület újjáépítésére is. Az előbbiben a Legújabbkori Történeti Mú­zeum, az utóbbiban pedig a Nemzeti Könyvtár kap elhe­lyezést. A budai vár teljesen az ötö­dik ötéves tervben épül fel — további seggel. 300—400 milliós költ­Kiskun táncok - miatyánkkal Munkásfiatalokból és közép- iskolás diákokból népi tánc­csoport alakult Kunszentmik- lóson. Az új együttes egyelőre tizenhat taggal működik. A 40—50 éves táncoló idősebbek­től tanulják meg a „kiskun leginyöst”, a „sapka-seprüst”, „kun verbungot” és a többi ősi kiskun táncot. Az ifjúsági tánccsoport szakmai irányítá­sát a község legöregebb nép­művésze, a 84 éves Szappanos Lukács vállalta, aki nemcsak tánctudásáról híres, hanem ar­ról is, hogy egyedül tudja a „kun miatyánk” eredeti szöve­gét középiskolából a diákok nem azonos szintű matematikai is­meretanyagot hoztak, de erre a mi oktatási metodikánk nem lehet tekintettel. Persze nem kezeljük ezt a kérdést ilyen ridegen: vannak tanulócso­portok, korrepetálás és min­den oktató készségesen segít az arra rászorulónak, ha ezt igényli. Csakhogy kevesen használják ki ezt a lehetősé­get. — Ha magának rázós a ma­tek — kérdem B. Lászlótól —, miért nem veszi igénybe a korrepetálást? — Mert nincs rá időm. Más tantárgy is van, azokkal is kell foglalkozni. B. László tanulmányi fele­lősétől megtudom, hogy László közepesre áll matekból — A folyosókon, a tantermek­ben, a kollégiumi szobákban feszült a légkör. Hát igen, a gólyáknak nincs még vizsga­rutinjuk, kevés az önbizal­muk. Nos, december 15 és január 25-e között 87 elsőéves in­dul az akadályversenyen, és ti­tokban bizonyára mindegyik reméli: az első akadályt sike­resen veszi majd. (k. i.) István király lakótornya Székesfehérvár, az ezeréves város szinte minden évben újabb meglepetésekkel szol­gál a régészeknek. Legutóbb a Szabadság téren, a távfűtési vezeték lefektetése közben egy 15x15 méteres, másfél méter vastag falú épület déli oldal­fala került elő a föld alól. Az eddig ismeretlen épület ma­radványáról feltételezik, hogy I. István király lakótornyának fala lehetett. A leletet a ré­gészek tovább vizsgálják, hogy teljes bizonyossággal megálla­píthassák az eredetét. ÁTUTAZÓBAN: KÉSMÁRKI MARIKA Gyöngyhajjal kel a nap Tokióban A dzsesszkirály „nehéz fiú“? - Postás Szimfonikusok hangversenye a Zeneakadémián — Neve? — Késmárki Marika. — Legnagyobb sikere? — Egy fiú a házból. — Külföld? — Most érkeztem Rio de Ja- neiróból. De máris indulok tovább Bécsbe, majd Mün­chenbe. Bécsben a televízió készít felvételt, Münchenben nagylemezt csinálok. Ezt kö­vetően Madridba utazom. — Müncheni nagylemez? — Philips — de semmi kü­lönös, ugyanolyan mint a töb­bi. Jobban szeretem a hazai számaimat. Most melyiket? A „Végre szabad vagyok” a ked­vencem. i — Itthoni tervek? — Decemberben a televízió­ban kétszer is fellépek: elő­ször egy tánczenei műsorban, utána pedig — a Non Stop együttessel, önállóan. És ha minden úgy megy, ahogy sze­retném, akkor jövő év elején megkezdem a nagylemezem felvételeit — annyi külföldi után végre az első hazait —, melynek címe: Néha bolond az ember. De nemcsak Késmárki Ma­rika turnézik ezekben a na­pokban külföldön. Az Ómega- fiúk szétszakadtak — no per­sze, csak ideiglenesen. Benkő László, az együttes vezetője november 9-én indult útnak Palma de Mallorcába (idén már másodszor járhat a cso­dálatos spanyol szigeten) Za- latnay Saroltával és Szász Gáborral, az ŐRI osztályveze­tőjével. Benkő ugyanis bene­vezett egy fesztiválra, s beju­tott a legjobbak közé. A fel­adat érdekes volt: öt spa­nyol népdalt kellett egy tánc­dallá alakítania. A Benkő- szerzeményt Zalatnay Sarolta énekelte Palma de Mallorcán, az eredményről még nem kap­tunk hírt. Vasárnap repülő­géppel indult Tokióba az együttes másik része: Presser Gábor, Kóbor János és Laux József. A Gyöngyhajú lánnyal neveztek a felkelő nap orszá­gának tánczenei fesztiváljá­ra, ahova harminc szám zene­szerzőjét és énekesét hívták meg, de csak az első tíz szá­mot díjazzák. Laux József nemcsak mint menedzser, ha­nem mint szövegíró is képvi­seli magát, hiszen Adamís An­na versét ő ültette át angol nyelvre. Presser Gábor — csakúgy, mint Benkő László — karmesterként mutatkozik be. ő dirigálja szerzeményét. Kóbor János pedig nem kis feladatra vállalkozott: japánul üdvözli majd a közönséget — egy álló napig tanulta a szö­veget. Velük ment Tokióba Szécsi Pál is, aki Ausztriát képviseli: egy osztrák sláger­szerző dalát énekli. Oscar Peterson, a világhírű dzsesszzongorista — mint is­meretes — lemondta budapes­ti fellépését. A hírek szerint a művész pillanatnyi hangulata játszott közre abban, hogy nem jött Magyarországra. Az új megállapodás szerint de­cember 15-én lesz Oscar Pe­terson hangversenye az Er­kel Színházban. Reméljük, ez az időpont most már végleges, és december 15-én a dzsessz­király kedélyállapota Is meg­felelő lesz,.. Az Országos Filharmónia november 25-én, szerdán este rendezi meg a Zeneakadémi­án a Postás Szimfonikus Ze­nekar hangversenyét — dr. Vasadi Balogh Lajos vezény­letével. A műsorban fellép Werner Mária, Eszenyi Irma, Simándy József, Szalma Fe­renc és a Budapesti Kórus. E heti nyerteseink: Kiss Má­ria (Dunakeszi-Gyártelep Is­kola sétány 16.), Pávics Anna (Üjlengyel, Kossuth Lajos u. 24.), Papp Erika (Üllő, Gyöm- rői út 22.). Slágerlistánk Művészlemezek: 1. (3) Kodály: Háry János. 2. (4) Liszt—Pagani­ni: La Campanella. 3. (5) Bartók: A csodálatos mandarin. 4. (2) Ve­zényel Herbert von Karajan. 5. (1) Beethoven: Für Elise. Tánclemezek: 1. (2) O, jöjj (Omega). 2. (1) Kégli-dal (niés). 3. (4) Most kéne abbahagyni (Ko­vács Kati). 4. (3) Olyan szépen mosolygott (Omega). 5. (7) Jaj, nem vigyáztam (Kovács Kati). 6. (5) János bácsi pipája (Zalatnay). 7. (9) Kósza szél (Szécsi P.). 8. (6) Vészkijárat (Omega). 9. (10) A kutya (Atlasz). !0. (8) Rézmozsa­rat vegyenek (Harsány! G.). falus — tamás — sunyó Vágja ki „Kedven* lemezem” szelvényünket, írja rá a hét ko­moly-, illetve könnyűzenei szá­mát. Ragassza levelezőlapra és küldje be szerkesztőségünkbe (Pest megyei Hírlap, Bp. Vnl., Somogyi Béla u. 6.). Ne feledje felírni: „Kedvenc lemezem”. Sza­vazóink között minden héten ki­sorsolunk három ajándéklemezt, az MHV ajándékát.

Next

/
Thumbnails
Contents