Pest Megyei Hírlap, 1970. november (14. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-15 / 268. szám

MOMOB «VIDÉKI P E SJ í M: E G Y El *^i R K Ü L Ö-N K I ^'D ASA.’/ •/ XII. ÉVFOLYAM, 268. SZÁM 1970. NOVEMBER 15., VASÁRNAP Amit vállaltak, teljesítették Húszéves ktsz — Hatvanhat jutalmazott.— Jó eredmények a kongresszusi munkaversenyben Jubileumi közgyűlést tartot­tak a Gyömrői Vas- és Fém­ipari KTSZ-ben. Simon József, a szövetkezet elnöke méltatta az elmúlt húsz év eredményeit. 1950-ben néhány kisiparos ala­pította meg a szövetkezetei, s azóta hatalmas utat tettek meg, ma százon felül van tag­jaik száma, és évi tervük meg­haladja a 20 millió forintot. Az idei év is jól sikerült eddig, háromnegyedévi ter­vüket több, mint 2 millió forint nyereséggel zárták. Jelentős része volt ebben a X. pártkongresszus tiszte­letére áprilisban megin­dult munkaversenynek, amiben a szövetkezet min­den dolgozója részt vett. A verseny egészséges szellem­ben folyt, a brigádok sokat se­gítettek egymásnak. A szövet­kezetben jelenleg nincs egy szocialista brigád sem, de az elmúlt hónapok munkája meg­mutatta, hogy nem járhatatlan a cím elnyeréséhez vezető út. Versenyvállalásaik legfonto­sabbika természetesen a terv teljesítése, illetve túlteljesítése volt, de nagy figyelmet szen­teltek a pontos munkakezdés­re is. Míg azelőtt a késések elég gyakoriak voltak, most az elmúlt hét hónapban ilyen alig fordult elő. Az értékelés vég­eredménye: a ktsz 77 termelő dolgozójából 66 elérte a ver­seny során kitűzött szintet. A 66 dolgozó személyenként ezer­kétezer forint között kapott jutalmat. Megjutalmazták a még ma is tevékeny két alapító ta­got: Marsik Józsefnét és Bodó Sándort, tízéves törzsgárdatagságáért pedig Kajdi Jánost, Kir Feren­cet, Vajda Attilát, Kisréti Józsefet és Kocsis Istvánt. A jutalmazottak között volt két ipari tanuló is, Csontos Il­lés és Mikula Tamás, valamint a népi ellenőrzésben végzett jó munkájáért Kakucska ^Jó­zsef. A közgyűlésen szó esett a jö­vő évi tervekről is. Az üzem egész évi kapacitása le van kötve, egy-két új terméket fognak gyártani, s mintegy 200 ezer forintért szociális létesít­ményeket építenek. A munká­kat még az idén megkezdi a Nagykátai Építőipari Szövet­kezet. (gér) VB-ÜLES lesz holnap, november 16-án délután 2 órakor Monoron, ahol jelentés hangzik el az egységes szakigazgatási szerv hatósági ügyintézői tevékeny­ségéről. VASÁRNAPI MOZAIK Aranykoszorús KISZ-jel- vényt kapott Mocsári József megbízott járási KISZ-tilkár, jó munkájáért. ★ Barátságos labdarúgó-mér­kőzés lesz ma Mendén, 11 órai kezdettel. A hazaiak Gyomrot fogadják. ★ Egyhetes jutalomüdülésen vesznek, részt az NDK-ban a monori József Attila Gimná­zium tanárai; Kékesi Klára, Szalai Katalin és Kovács Jó- zsefné. A KISZ irányításában végzett jó munkájukért kap­ták a jutalmat. ★ Kilcncvenhárom hízómarhát értékesített az év első három­negyedében a mendei Lenin Termelőszövetkezet. Átlag- súlyuk egyenként 498 kiló volt. ★ Befejezés előtt áll az őszi mélyszántás az Egyesült Ecser—Gyömrő Petőfi Tsz- ben. Négy DT típusú traktor dolgozik. A bejár# dolgozók életkörülményei a holnapi járási tanácsülés napirendjén Holnap délelőtt 8 órai kezdettel ülést tart Monoron a já­rási tanács. Beszámoló hangzik cl a közös és nagy-, valamint az egyesült községek államhatalmi tevékenységéről, figyelem­mel az új szervezeti forma tapasztalataira, majd dr. Zimányi Gyula vb-titkár jelentést terjeszt elő a fővárosba járó üzemi dolgozók életkörülményeiről és kulturális életéről. Modern, új búrákat kapott a gyömrői postával szemben levő női fodrászat. Fúrjanak kutat Üllőn a Rá- kóczi-telepen, ezt kérte a la­kosság az egyik nemrégiben megtartott tanácstagi beszá­molón. ★ A korai fagyok a 80 hold paprikát bántották a legjob­ban a péteri Rákóczi Tsz ker­tészetében. Ennek ellenére 20 mázsás átlagtermést szedtek le holdanként. Jutalom: egy hét tanul­mányút. A Szakszervezetek Országos Tanácsa és a KISZ Központi Bizottsága pályáza­tot hirdetett fiatal mérnökök számára. A pályaművekben a termelés ésszerűsítésére fel­lett javaslatot tenni. A 'Mo­nori Kefegyár fiatal mérnöke, Kupecz Tivadar is részt vett a pályázaton és nemrég kapta meg a jutalmat: oklevelet és egyhetes tanulmányutat. Egy délután a monorí szülőotthonban MŰSOR Tudományos ismeretierjesztő előadások Hétfői előadások. Gyömrő, I. számú általános iskola, 6 óra­kor: A mezőgazdaság kemizá- lásával kapcsolatos vegyi ár­talmak, előadó: Antal József. Maglód, I. számú általános is­kola, 6 órakor: A szülői tekin­tély alapja a családban, elő­adó: dr. Majzik Lászlóné. Mende, munkásakadémia, mű­velődési otthon, 5 órakor: A magyar társadalombiztosítás, nyugdíjrendszer, fővárosi elő­adó. Monor, szabadegyetem, járási tanács, 1 órakor: A munkalélektan tárgya, előadó: Hódos Tibor. Monor, nők aka­démiája, Munkásőr úti iskola, 6 órakor: A mezőgazdaság ke- mizálásával kapcsolatos vegyi ártalmak, előadó: Solti János. Vecsés. nők akadémiája, gaz­dakör. 5 órakor: A negyedik ötéves terv irányelvei, az élet­színvonal alakulása, Vecsés nagyközség fejlődése a negye­dig ötéves tervben, előadó: dr. Zimányi Gyula. Az előadások nyilvánosak, azokon minden érdeklődő részt vehet. MOZIMŰSOR Ecser: Arc. Gomba: A csend­őr nősül. Gyömrő: Hétszer hét. H: Nem születünk kato­nának. Maglód: Vietnam ame­rikai szemmel. H: Katonák szoknyában. Mende: Katonák szoknyában. H: A varázsló. Monor: v-h: Nagykorúság. Pi­lis: Modern Monte Christo. H: A 24—25-ös nem tér vissza. Üllő: Bye, bye, Barbara. H: A kis lovag I—II. Vecsés: Foly­tassa, doktor! Matiné: Lépések az éjszakában. H: Békében él­ni. A monori szülőotthonnak az előző években nagyon mos­toha körülmények között kel­lett orvosi-szülésznői feladatát ellátnia. S hogy mégis jól lát­ta el, azt bizonyíthatná az ott jártamkor alig egyhetes Lieb Zsolt édesanyja, született Szabó Ágnes, aki - 1954-ben, a szülőotthon megnyitása után az elsők között született itt, ahol most a kisfia ... S bizo­nyíthatnák még sok-sok szá­zan, akik a közel húsz év alatt itt sírtak fel először. A mostoha körülmények... Három éve annak, hogy meg­jelent egy cikk, ezekről a körülményekről. Éppen ezért kétszeres volt most az örö­möm, amikor azt a kérdést firtatva: fejlődött-e azóta a monori szülőotthon és meny­nyit, dr. Lonkay László főor­vos szívélyesen meghívott, győződjek meg magam róla. Mielőtt felvenném a köte­lező fehér köpenyt, az irodában bepillantunk a statisztikába. Péntek lévén (ezen a napon kérik legtöbben a műtétet, te­kintettel a szabad szombatra), 12 terhesség-megszakítást vé­geztek a monori szülőotthon­ban. (Az otthon befogadóké­pessége 16 ágyra szól, s azon a napon négy újszülött és édes­anyáik tették teljessé a létszá­mot.) A havi statisztikai átlag abortuszokból: 120. A szülé­sek száma: 30—40. — Mi erről a főorvos véle­ménye? — Sajnos, lényeges válto­zás ezen a téren évek óta nincs. A következményekben annál több és szomorúbb... — Egy köteg jelentést vesz elő, A régiek még emlékeznek rá A KISTÓI CSARDA A könnyen fáradó emberi emlékezet néha már kusza szá­laiból még kibogozható a mo­nori Kistói csárda története. Ott állt az még a 20-as évek elején is a Kistói út végén. Az egykori csévharaszti út nagy kerülővel fordult a csévi ta­nyák irányába. A kétholdnyi területen fekvő nagy csárdaud­var pontosan szembe nézett a Monor felől igyekvőkkel. így kell mondanunk, mert az idő tájt a köröskörül mindent bo­rító nádas vadvizek fölött csak a jó szemű ember láthatta Mo­nor szélét. Abból is inkább csak Öcsai Mihály uram szél­malmait. Olyan volt ez a régi csárda, mint egy erődítmény. Két mé­ter magas, egy méter széles téglakerítés tette biztonságosan elzárttá a területét. A három méter széles, hatalmasan öblös kút kimeríthetetlenül ontotta a jószágnak a vizet. Erre szük­ség is volt, mert betérő csárda volt. Ceglédről vagy néha messzebbről is, jöttek a mar­hahajcsárok, és a fáradtságos, hosszú úton hajtották a jószá­got Pestre, Pozsonyba vagy Becsbe. Három-négy hajcsár néha száz marhát is hajtott, s útközben szüksége volt ember­nek, jószágnak a pihenésre. No, meg a bizonytalan betyárvi­lágban a biztonságra is. Ezt a célt szolgálta a Kistói csárda Is. Százötven férőhelyes istál­lója jó lenne ma is — vagy ta­lán még sok is — akármelyik gazdaságnak. Konyhája messze földön híres volt. Három lépcső vezetett fel az ivóba, pontosan ott, ahol a mostani 4-es műút partjáról a makadám egyenesen célba ve­szi Csévliarasztot. Nagy sze­derfák álltak a kerítés tövében, egy maradt meg belőlük emlé­keztetőül a régi időkre. Nagy­méretű pincéjében akószám állt a jó hírű strázsahegyi tü­zes bor. Ez a magyarázata an­nak, hogy nemcsak híres, de hírhedt is volt ez a csárda. A hajcsároknak, jövő-menő ide­geneknek hamar a fejükbe sza­ladt az ital, s könnyen előke­rült a bicska a csizmaszárból. Nem is olyan régen emberi csontokat forgatott ki az eke az egykori csárda helyén; ki tudja, nem úgy csapták-e agyon, s a nagy kertben nyom­talanul elkaparták a szeren­csétlent. Azt mondják, Rózsa Sándor is járt a csárdában többször is. A pincegádor téglázatába vé­sett írás vallott erről: „Itt járt Rózsa Sándor.” Ö vésette-e be, vagy az egykori szegény nép kegyeletes emlékezéssel, ki tudná ma már megmondani? A század elején a község tu­lajdonába ment át a csárda, és sok bérlője volt. Az utolsó Srankó István. Még egy nagy esemény kap­csolódik a Kistói csárda törté­netéhez. 1919-ben, a Tanács- köztársaság alatt a csárda fa­lain belül kerestek menedéket, és egy darabig fegyveresen védték magukat a monori vö­röskatonák, azonban a-mai Zi- lahy-házban tanyázó fehérek erőt vettek rajtuk, és egy csú­nya, esős, sáros napon csopor­tosan hajtották őket végig a sokat látott ősi Kistói úton. Er­re még nagyon sokan emlékez­nek. Szinte ezzel egy időben szűnt meg a csárda élete is. Még néhány évig kísérletezett vele utolsó bérlője, aztán a község kimondta a döntést: nincs rá szükség. Lebontották, a temérdek téglát széthordták a gazdák, s a csárda a földdel vált egyenlővé. Ma csak az egykori kút helyén megrogy- gyant föld meg az árva vén eperfa emlékeztet rá. TE belelapoz: — Ezek ma érkez­tek, a járás körzeti orvosai­tól. Az utóbbi tíz nap alatt 22 csecsemő halt meg a monori járásban. (Természetesen nem szabályos időre született cse­csemőkről van szó: a 15 centi­méternél hosszabb és életje- lcnségeket már mutató mag­zatokat is így nevezzük.) Még­is: a 22 közül egyetlen a hal­vaszületett, a többiek a szülés után — éltek.) Tessék, lapoz­zunk bele: egy terhesség-meg­szakítás, kettő, négy ..., itt is, szinte kizárólag minden ilyen esetben megtalálni az előző abortuszokat... Hogy mit le­hetne tenni? Az infecundin drága és rendszeresen kell szedni, a pesszáriumok a leg­jobbak és a legolcsóbbak, de hanyagság, intelligenciahiány gátolja véleményem szerint az elterjedésüket. Nagyjából ez a helyzet a többi fogamzás- gátlóval is. De lássunk derűsebb dolgo­kat. Milyen a monori szülőott­hon? Már a főorvos irodája is változott: — Itt volt a sorban a madá- mok és nővérek szekrénye, itt öltöztek-vetkőztek, képzelhe­ti... — mutat dr. Lonkay László oda, ahol most zene­szekrény, heverő áll. — Most már természetesen külön öl­tözőjük van. Ez itt a sterili­záló szoba, s a legújabb szer­zeményünk, egy korszerű gép, a közegészségügyi intézettől kaptuk, a napokban próbáltuk ki — minden baktérium el­pusztul benne. A műtőt tavaly festették ki, nyugtató színű, zöld olajfes­tékkel. Két műtőasztal, kis és nagy műtétek végzéséhez. Mindenütt a legnagyobb rend, tisztaság. — Nem panasskodhatom, most megfelelő létszámmal, a legkorszerűbb gépek és műsze­rek segítségével dolgozunk. Nemrég kaptunk egy inkubá­tort, azt is megnézzük. Gajdos Ági, az ügyeletes nővérke nagy szakértelemmel magyarázza is már: — Ez itt az oxigénfejlesz­tő, itt kell benyúlni, hogy tisztába tehessük a kicsit, ez a könyökvédőhöz hasonló megakadályozza, hogy külső levegő kerüljön be a karunk mellett... Nem, még nem volt benne baba, mióta meg­kaptuk, még nem volt rá szükség. Hogy miért olyan nagy do­log egy inkubátor? A főorvos elmond egy-két történetet: kritikus esetben, a gyors se­gítségre szoruló csecsemőket mentővel kellett beszállítani a koraszülöttkórházba. Egyszer ikrek születtek. Az egyikről úgy látszott, már nem is él. Természetesen a másikat szállították kórházba, de mire beértek vele, a rázástól útközben meghalt. A másik baba, akire már szinte nem is figyeltek, váratlanul felsírt az egyenletes meleg, a nyugalom | hatására. Egy inkubátor ter­mészetesen nem pótolja a ko­raszülöttkórházat, de amíg az újszülött annyira meg- eiősödik, hogy a szállítás nem okoz már bajt, itt tartják, s így minden remény megvan az életben tartásara. A négy kisbaba: Otrokocsi Tamás, Bokros Tamás, Molnár Tibor és Lieb Zsolt békésen alszik, a pici ágyakban laticel matracok, hófehér ágyhuzat. A központi fűtésen kívül még egy villanvmelegítő — az északi falfelületen — is biz­tosítja az egyenletes meleget a szobában. Két germicid lám­pa abból a célból, hogy ha véletlenül influenzagyanús szülő nő kerülne be a szülő­otthonba, a levegőben levő baktériumokat elpusztíthassák. Minden kiságyhoz tartozik egy polcrekesz a falon, ben­ne egy-egy baba külön hőmé­rője, cumisüvegje stb. — Terjeszkedni nem tu­dunk — mondja a főorvos —, mert hiszen a monori távlati fejlesztési tervben szerepel egy új szülőotthon. De addig is el kellett mindent követ­nünk, hogy megfelelő körül­ményeket teremtsünk. Az ud­var például azért ilyen sivár, mert eddig jóformán folyama­tosan renováltunk, alakítot­tunk. A múlt hónapban telje­sen leálltunk, mert elromlot­tak a központi fűtés csövei, az egész épületben ki kellett őket cserélni. Ezzel egyidőben ké­szült el itt a járda is, a kor­lát, a csatorna lefolyója. Sok bajunk volt a szennyvízzel, kezdetben két kis aknánk volt itt az udvarban, hetente kel­lett a szippantót hívnunk. Ta­valy építettünk egy nagy ak­nát — azóta nincs ilyenre gondunk. Most érkeztünk el odáig, hogy elkezdhetjük par­kosítani az udvart: ide futó­rózsákat tervezünk, ott élősö­vény lesz, mögötte virágágyá­sok, padok... Osztom a főorvos lelkesedé­sét, s jóérzéssel hagyom el a monori szülőotthont. (fogarasi) Testvéreknek, jegyeseknek Fekete Györgyi rajza Elegáns, divatos a hímzett holmi. A lány és fiú együfteáé- ben a szoknya és a nadrág azonos anyagból készül, a szoknyát lehet viselni midi és maxi változatban, de csinos a trapéznadrág megoldás is. A blúz és az ing anyaga is azo­nos, a blúz gallérját, a kéze­lőt, az övét és a fiú nyakken­dőjét népi motívumokkal hí­mezzük ki. Legcsinosabb a matyó, de szép a buzsáki, vagy a kalocsai is. Karácsony­ra még elkészülhet az együt­tes, s kedves ajándék lehet. Ügyeli ros Gyomron: dr. Altorjai Ká­roly, Monoron, Gombán és Bényén: dr. Kövesi László (Monor, Táncsics u.), Monori- erdőn, Nyáregyházán, Csév- haraszton és Vasadon: dr. Csa- lánosi József (Vasad), Üllőn: dr. Balázs László, Vecsésen: dr. Pauchly Géza tart ügyele­tet vasárnap. — ügyeletes gyógyszertár Monoron a főtéri, Vecsésen az Andrássy-telepi. BIRKÓZÁS Fiatal tehetségek Fő szezonban vannak a bir­kózók, s a versenyzésből a mo- noriak is kiveszik részüket. Október végén Budapesten, a 14 évesek országos kiválasztó versenyén első lett a 40 kilós súlycsoportban a tehetséges és szorgalmas Kucsera István, s így tavasszal részt vehet edzé­sen a tatai edzőtáborban. November 1-én Debrecen­ben, a keleti területi serdülő­bajnokságon vett részt egy kis létszámú monori csapat. Ered- méhyeik kötöttfogásban. 67 kiló: 2. Vass Tamás. 78 kiló: 3. Fodor Ferenc. Szabadfogás­ban. 49 kiló: 3. Hochstein Zol­tán. 53 kiló: 3. Stadler János. A négy versenyző eredményé­vel jogot szerzett arra, hogy részt vegyen a november 28— 29-én Budapesten megrende­zésre kerülő serdülő magyar bajnokságon. 1 Hat versenyző indult vasár- I nap Cegléden az úttörő olim­pia Pest megyei selejtezőjén. I öten értek el helyezést, s így ; részt vehetnek a további küz­delmekben. Eredmények. 1956 —57-ben születettek, 49 kiló: 1. Skrenya Gyula; 45 kiló: 1. Koncz Ferenc. 1957—58-ban születettek, 38 kiló: 2. Oczelka Ferenc; 49 kiló: 1. Kovács Gá­bor; 62 kiló: 2. Róth Artur. Ismét itthon. A monori ne­velésű Izmán Sándor megjár­ta az FTC-t, valamint a Bp. Honvédet, s most visszaigazo- lási kérelmét beadta a Monori SE-hez. Az ifjúsági magyar bajnok és válogatott, valamint junior válogatott kerettag, Iz­mán visszatérésével sokat nyer a monori birkózósport. Oláh Gyula

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents