Pest Megyei Hírlap, 1970. november (14. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-13 / 266. szám

Maglódi fiatalok között Akarsz-e ismét KISZ-tag lenni? A KISZ-szervezetekben ezekben a napokban folynak a tagösszeírások. A Maglódi Vasipari Vállalatnál Állaga Gyuláné megbízott KISZ-tit- kárral ind altunk rövid kör­útra. A kérdésünk ez volt: „Akarsz-e ismét KISZ-tag len­ni, ha igen, ha nem, miért?” Szeberényi László techni­kus: — Az idén végeztem Kecskeméten, ott nagy ambí­cióval dolgoztam a KISZ-ben, itt még nem volt módom rá. Szeptemberben nősültem és ez egy kicsit megszabta szabad időmet. Túl vagyok a kezdeti nehézségeken, szeretnék be­kapcsolódni a KISZ munkájá­ba, párttag vagyok. Hogy miért akarok újból KISZ-tag lenni? Jól érzem magarn a fiatalok között. Barczi Teréz műszaki admi­nisztrátor: — Csak néhány hónapja dolgozom a vállalat­nál. Azt várom a KISZ-től, hogy megmozgassa a fiatalo­kat. Szeretném, ha lenne klub­délután, szellemi vetélkedő, no meg kirándulás. Szeretnék én is aktívabban bekapcsolód­ni az üzemi KISZ-szervezet munkájába. Csőgör Ilona segédmunkás: — Tihenhét éves vagyok. Ed­dig nem voltam megelégedve a KISZ-szel, többször kellene klub- és táncdélutánt rendez­ni. Szeretek én is shaket tán­colni. De szívesen járnék gyakrabban színházba, mozi­ba, kirándulni, természetesen közösen. Ezért jelentkezek is­mét KISZ-tagnak. Ilmaros Ferenc ipari tanu­ló: — Tóalmásról járok Mag­lódra, bizony nem könnyű, fél négykor kell kelni. Nemrég léptem be a KISZ-be, s ter­mészetesen KISZ-tag akarok maradni. Hasznosan szeret­ném itt eltölteni a szabad idő­met. A Maglódi Vasipari Válla­latnál valamennyi KISZ-tag ezután is részt akar venni az ifjúsági szervezet életében. Többet várnak tőle mint ed­dig. A kívánságok teljesítése rajtuk és a jövőben megvá­lasztandó öttagú vezetőségen múlik. Gér József Eimegy-e a kiváló újító? Nemrégiben zárult a szak- szervezetek megyei tanácsa által rendezett újítókiállítás Budapesten, a Városligetben. A Maglódi Vasipari Vállalat újításai, illetve újítói: Ma- gyar Mihály, Garamszegi Antin, Szabó László, Pákozdi Mihály, Irmalos István, vala­mint Dobos József és Metz Ferenc, nagy sikert arattak. Dobos és Metz az úgynevezett rakodólapos raktári állványok kialakításánál alkalmaztak több jelentős újítást. A leg­nagyobb siker kétségtelenül az övék volt ★ Az előkészítő műhelyben teljes a nagyüzem. Találom­ra megkérdezzük az egyik munkástól, mi a véleménye Dobos József művezetőről. — Csak a legnagyobb el­ismeréssel szólhatunk róla. MAXIKEP „Azt hiszem, én festettem meg Európa legnagyobb ké­pét” — mondta legújabb mű­véről Jean Dewasne francia festő. Az 1200 négyzetméter kiterjedésű képet a grenoblei múzeumban állították ki. A kép a régi városi könyvtár nagytermének valamennyi fa­lát elfoglalja. A művész há­rom munkatársával hónapo­kon át dolgozott a képen. Absztrakt kompozíciót festett egy vékony műanyag (vinil) lemezrétegre, amelyet később a nagyterem falaira erősítet­tek fel. A festményhez össze­sen 300 kg lakkot használtak fel. Kutyaiskola Vecsésen. A ve­csési művelődési ház ebte­nyésztő csoportja különös vál­lalkozásba kezdett. Budapest­ről oktatót hívnak ki havon­ként, aki a Kun Béla téren ta­nítja a vecsési fajkutyákat. Ka­locsai István és Budai Zoltán, a csoport két lelkes szervező­je nagy terveket forgat a fe­jében: jövőre kutyakiállítást akarnak rendezni Vecsésen. Amikor ide jött, eléggé zilált állapotok uralkodtak a mű­helyben. Főleg neki köszön­hető, hogy ma rend és fegye­lem van, s hogy mindenki szívesen, nagy ambícióval dol­gozik. Dobos József kiváló újítót a műhelyirodában találjuk. — 1961. óta vagyok a vál­lalatnál, egyszerű lakatosként kezdtem. Mindig arra töreked­tem, hogy egy-egy új gyárt­mányunk jobb legyen, szebb formája legyen. A rakodólapos raktári állványokon újításaink két és fél millió nyereséget hoz­tak a vállalatnak. Először há­romszáz — szaknyelven szólva — kilopond teherbírású áll­ványt gyártottunk, később na­gyobb teherbírásúnkat s tet­szetősebbeket, kevesebb anyag­ból, kisebb befektetéssel. Sike­reink vannak velük külföldön is. a Szovjetunió részére négy­millió, az NDK részére egy­millió forint értékben szállí­tottunk. — Az új híve vagyok. Ami­kor megkapjuk egy-egy ter­mék prototípusát, azonnal ösz- szebujunik Metz Ferenccel, ho­gyan, mit lehetne javítani rajta. Most a vállalatnak 12 mil­liós megrendelése van öltöző- szekrényekre. A két újító azon gondolkodik, hogyan lehetne olcsóbba előállítani a szekré­nyeket. Dobos József egyéb­ként néhány évvel ezelőtt mint fizikai dolgozó többet keresett a jelenleginél. Akkor nem volt ritka a 4 ezer forintos havi fizetés sem, most nem éri el a 3 ezret. Méltánytalannak és érthetetlennek tartja ezt, s a távozás gondolatával foglalko­zik. Nem szabad hagyni, hogy elmenjen' (gér) Mai műsor Tudományos ismeretterjesztő előadások Szülők akadémiája az általá­nos iskolákban. Bénye, 5 óra­kor: Pályaválasztás, előadó: Lonkay Ilona. Mende, falu, 5 órakor: A jó tanulás a gyer­mek legfőbb kötelessége, elő­adó: Lilik Ferencné, Kása­völgy, 5 órakor: A jó tanulás a gyermek legfőbb kötelessége, előadó: Tóth Tiborné, Szent- istván, 5 órakor: A jó tanulás a gyermek legfőbb kötelessége, előadó: Kiss József né. Az elő­adások nyilvánosak, azokon minden érdeklődő részt vehet. Mozik Pilis: Modern Monte Cristo. Monor: Folytassa, cowboy. Ve- csés: Folytassa, doktor. MENDE, PETERI a vetést Távirat: „A mendei Lenin Tsz pártvezetősége jelenti, hogy a tervben előirányzott búzavetést november 7-re be­fejezte 43 katasztrális hol­don.” ★ 25 holdon termelt az idén uborkát a péteri Rákóczi Tsz. Kevesebb termett, mint vár­ták, holdanként átlagban 20 mázsa lett. Elhatározták, hogy jövőre más fajtával próbálkoz­nak. a fürtös uborka nem meg­felelő nagyüzemi termelésre. MONOMIDÍKI XII. ÉVFOLYAM, 266. SZÁM 1970. NOVEMBER 13., PÉNTEK LESZ-E IFJÚSÁGI PARK SÜLYSÁPON? Bat lang a hegyoldalban — Főleg a fiatalokon múlik HÍREK — Megváltozott a fűtőolaj kiadásának időpontja Üllőn. Az új időpont: kedden, szer­dán, csütörtökön és pénteken délután 4-től 8-ig, szombaton ; páros héten 8-tól 12-ig, párat­lan héten 12-től 4 óráig. — Német nyelvtanfolyamot I indít 14-én, holnap, kezdőknek és haladóknak az üllői szak­maközi bizottság. Jelentkezni még lehet. A legutóbbi sülysápi tanács­ülésen a község két iskolaigaz­gatója számolt be a tantestü­letek múlt évi munkájáról. A sülyi iskola részéről Csapó Sándor igazgató a többi között elmondotta, hogy a nevelők valamennyien jó munkát végeztek, igaz, kénytelenek voltak na­gyon sok túlórát tartani. Az alsós tanulók kiemelkedő eredményt értek el olvasásból és számtanból, a felsősök gya­korlati foglalkozásból és test­nevelésből. Kielégítő a kapcso­lat a nevelők és a szülők kö­zött. A sápi iskola részéről Dallos Kornél igazgató az út­törőszervezet munkáját emelte ki. Elmondotta, a sápi úttörőélet a járás­ban a legjobbak között j van, s ez elsősorban Fóris József tanárnak köszönhe­tő, | aki magatartásával és lelkese­désével magával tudja ragad- ! ni az ifjúságot. Az úttörővezető most egy if- ; júsági parkot szeretne létesíte- ] ni, s ennek keretében egy í hangulatos mesebarlangot. A | természeti adottság megvan, a I közelmúltban ugyanis nem I messze az iskolától, a hegyol- i dalban egy tágas barlangra bukkantak. Ezen a helyen egy páratlan szépségű, romantikus ifjúsági klubot lehetne kiala­kítani. A terv mindenkinek tetszik, a lelkes úttörők és fia - talok kijelentették, hogy Utcán ismerkedem Néhány rideg statisztikai adat. 1960-ban 88 ezer 560 há­zasságkötés és 16 ezer 590 vá­lás volt hazánkban. Nyolc-ki- lenc évvel később mintegy 7 ezerrel emelkedett a házas­ságkötések és 5 ezerrel a válá­sok száma. A kérdés: váloga­tunk, vagy nem válogatunk a párválasztásnál, és jól váloga­tunk-e? A legtöbb fiatal házas arra a kérdésre, hogy hol is­merkedett meg egymással, szinte mindig ugyanazt a szín­helyet sorolja fel: munkahely, j baráti társaság. Ritkábban szórakozóhelyen, üdülés köz­ben. És utcán?! Én megpróbáltam utcán is­merkedni. A színhely Maglód. ★ Vasárnap délután, szürkület. A szokásos ebéd utáni „sziesz­tának” már vége, az utcán egyfajta monoton ritmus. Itt- ott vitázó fiúk csoportja, ar­rébb magányosok. A látszat szerint unalom, tűnődés. A lá­nyok valahol a főutca alig sejthető, távoli végén tűnnek fel, ketten-hárman is, karölt­ve. Jól védett, zárt közösség lehet, leszólítani bármelyiket is kockázatos lenne. Talán lej­jebb, az állomás felé vezető úton,*... Nyurga farmernadrág, zöld garbó, ráomló kusza hajhullá­mok. Egy ideig követem, de ügyet sem vet rám. — Ha netán az állomást ke­resed, megmutatom — szegő­dök mellé. Furcsa tekintettel néz rám. MEZŐŐR FEGYVER NÉLKÜL Milyen is ősszel a mező, az erdő? Haldokló. Csendben, szinte észrevétlenül eltűnő. Le­hulló száraz ág, zizzenő levél... A közelítő tél monoton, egy­hangú morzejelei... Alkonyai­kor a tisztásra merészkedő őzek hátán kékes, átlátszó pára ül. Állnak hosszan, rezzenés nél­kül, bokros csupasz ágak, ki­száradt fűszálak között a nyúl, a fácán nem rejtőzhet el... Jávorszki Géza, Vasad II. számmal jelzett külterületének mezőőre csontos, cserzett arcú ember. Itt született, itt él, a tűnő évek alatt megszokta már a szépet. Nyolc éve mezőőr. — Valóban, nem gyönyör­ködni megyek ki a mezőre, az erdőbe — mondja. — Résen, figyelőlesen kell lennem min­dig. Munkaidőmet tulajdon­képpen én osztom be, valahogy úgy, hogy a virradat, a nappal és az éjszaka is egy kicsit kinn találjon. Sajnos, itt, a vasadi tanyavilágban sokan úgy vélik, hogy a mezőőr elvész, nem lát el mindenüvé. S tudja, mi a legszomorúbb? Az, hogy sok­szor ismerősökkel, olykor ba­rátokkal kell szembekerülnöm, intézkednem ellenük. S tu­dom, hogy az illető nincs rá­szorulva! A kapzsiság, a hör­csögtermészet, ez űz sokakat idegen területre. — A lopások időszaka jú­niustól novemberig, az éréstől a betakarításig tart. Ilyenkor nem is annyira az itt lakóktól, mint inkább az idegenektől kell tartanunk. Az őrzésre bí­zott terület egyik hatóra a 4-es országút. Nemegyszer lá­tom, amint lestoppol egy-egy kocsi. Kiszállnak belőle, le­kapnak néhány paprikát, pa­radicsomot. Jó, vigyék. De ami­kor már zsákokkal, kosarakkal indulnak terepszemlére, akkor már közbelépek. — Aztán vannak vandálok is. A nyár végén az egyik gaz­da százhúsz darab szétrugdalt, felhasított dinnyét talált a földjén. Mások ágastul szedik a gyümölcsöt. Most pedig? Tö­rik a kukoricát, sokszor azt sem lehet tudni, hogy a gazda vagy a tolvaj. Néhány hét múlva az erdő fog benépesülni a fatolvajoktól. És nézzen vé­gig alaposan rajtam, se’ egyenruhám, se’ fegyverem. Csak ígéretem van, hogy ka­pok. Ez nehezíti a munkámat. B. — Rossz helyen keresgélsz! I Ha olyan nagyon akarod tud­ni, randira várakozom. — Tényleg? És hói ismer-1 kedtetek össze? — A vonaton. Átadta a he- \ lyét. Na képzeld! Nemcsak í olyan fiúk vannak, mint te, aki csak így leszólítod a ma­gányos lányokat. Az aluljáró korlátjához tá­maszkodom, a falu felé sodró­dó tömeget bámulom. A hatal­mas táskát cipelő éppen felém tart. ö az én emberem. — En is erre jövök, ha meg­engeded. — Tessék, itt van, cipeld,'ha annyira akarod — csattan az ingerült válasz. így baktatunk, a karom majd leszakad. — Más is cipelte ezt már? — Na hallod, mindig akad ilyen balek... Azt hiszed, hogy majd „fizetek” érte, mi? Ne nézzen le engem egy srác se’ annyira, hogy azt higgye, az utcáról is felszedhet. Az új lány szép, enyhén „reprezentatív”, halványlila rúzs. kissé félresikerült szem­öldökrajz. — Meghívnálak egy feketé­re... — Jó, de csak azért, mert rendes srácnak látszol. — És a szakáll? — Hát az ronda. Vagy tény­leg azt hiszed, hogy ezzel a bohócformával nagyobb sike­red van a lányoknál? — Te is bejöttél velem a presszóba. — Talán azért, mert te nem mondtad, hogy jó vagy nálam, meg ilyenek. Utálom azokat a fiúkat, akik mindjárt így kez­dik. — De hiszen udvariasan, jól fésülten is lehet „lényegre tör­ni”! — Igen, de időbe telik, mire kiderül a fiú szándéka. Lehet, hogy az alatt meg is komolyo­dik. Az a baj, hogy ti állan­dóan csak a nőt nézitek ... — Na jó, beszéljünk másról. Mondjuk a mai magyar költé­szetről ... — Melléfogtál. Ismered Bel­la István, vagy Simon István verseit? Én rajongok értük. Bellától legkedvesebb versem a Mintha az ég tavaszodna cí­mű. „Érzem, az ősz arcomba csapott / Mikor összebújva mentünk át a hídon...” Két, állítólag tv-t nézni igyekvő lány az egyik mellék­utcából. — Ha jobb műsort tudsz ad­ni, mint a tv, akkor megyünk. Mennyi pénzed van? De tízre haza kell érnünk. A busz megállónál várakozó atlétatermetű lány: — Fejezd be már, jó?! Kapsz két akkora pofont. A forrás felől jön a diák­lány. Legalábbis én annak né­zem. — Fiatal tanár vagyok — mondom —, éppen ma költöz­tem ide Maglódra, itt fogok tanítani. Nem akarom részletezni, örül és megtiszteltetésnek ve­szi, hogy hozzá fordulok eliga­zításért. Még abban sem kétel­kedik, hogy kocsim van, s azt persze éppen javítják. Akármit mondok, mindent elhisz, jóin­dulatú, de a végtelenségig naiv. Az új ismerős középmagas, fekete haja rövid: — Hm. Te is kezded? Hu­szonkét éves vagyok és elvált asszony. Van egy nyolchóna­pos kislányom. A férjemmel is így ismerkedtem meg, az ut­cán. Unatkozott, leszólított. Én is unatkoztam, alig vártam, hogy valami történjen. Hát ez történt. íme, így történtek az utcai ismerkedéseim. Baky László a szép elgondolás megva­lósításához kétkezi munká­jukkal szíves-örömest hoz­zájárulnak. Igen ám, de pénz is kell ehhez... Zima Károlyné vb-titkár vá­laszul kijelentette, hogy a ta­nács járdalapot, sódert és ce­mentet azonnal az iskola ren­delkezésére tud bocsátani, ez kezdetnek jó lenne, s keresni kell, s bizonyára meg lehet ta­lálni a további lehetőségeket is a megvalósításhoz. (krátky) VASÁRNAP galambvásár Monorcn Vasárnap, 15-én, nagyszabá­sú galambvásár lesz Monoron, a sportszékház udvarán 8 órai kezdettel. Hogy készülnek a galambászok erre a nem min­dennapi eseményre? — kér­deztük Kajli István sportköri elnöktől. Elmondotta, hogy múlt vasárnap társadalmi munkában elegyengették a székház udvarát, hogy minél szebb külsőt mutasson az ud­var. Elkészültek a ketrecek is. Hatalmas plakátokat helyez­tek, illetve helyeznek ki Ceg­lédtől Kőbánya-alsóig vala­mennyi vasútállomáson, mert azt szeretnék, hogy nagyszabá­sú legyen a vásár, híre men­jen messzi vidékekre is. Ha ez a vasárnapi piac sikerülne, megrendeznék máskor is. Fotótanfolyam A monori járási művelődési házban fototanfolyam indul a közeljövőben kezdőknek. Je­lentkezni 23-ig lehet írásban vagy személyesen. Beiratkozá­si díj 40 forint. KOSÁRLABDA Végleg Monoré a Tápiómenti Kupa Immár hagymányossá válik a Monori SE női kosárlabda­csapatának vendégjátéka a Tápiómenti Kupában. Hagyo­mányos a siker is, megnyerték 1967-ben — veretlenül, meg­nyerték 1968-ban, 1969-ben másodikak lettek, megnyerték az idén is, s e harmadik győze­lemmel a kupa végleg a birto­kukba került. Eredmények: Monori SE— Váci Sztáron Gimnázium B 70:5 (40:3). Monori SE—Nagy­kőrösi Arany János Gimná­zium 2:0. A körösi csapat kés­ve érkezett, s fáradtan nem állt ki a mérkőzésre. Monori SE—Váci Sztáron Gimnázium A 26:19 (10:7). A döntő mér­kőzést a monori lányok végig irányították. Győzelmük na­gyobb arányú is lehetett volna, ha a palánk alatt jobban ki­használják helyzeteiket. Férfimérkőzések: Monori József Attila Gimnázium— Nagykátai Damjanich Gimná­zium 52:50 (28:14). Váci Sztá­ron Gimnázium—Monori Jó­zsef Attila Gimnázium 28:26 (15:11). Monor Vác mögött a második lett. (v-e) A győztes monori csapat a Katalin I., Kovács Katalin II, mási Erzsébet, Horváth Ilona, Mária és Veress László edző. kupával. Balról jobbra: Kovács Kozák Mária, Vitéz Ilona, Ti- Szabó Anna (a kupával), Tóth

Next

/
Thumbnails
Contents