Pest Megyei Hírlap, 1970. november (14. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-12 / 265. szám

MOHOB'VIDftE XII. ÉVFOLYAM, 265. SZÄM 1970. NOVEMBER 12., CSÜTÖRTÖK Gépkocsijavítás, a monori alkatrészellátás járásban A NEB VIZSGÁLATÁNAK MEGÁLLAPÍT AS AI Mennyi a monori járás személygépkocsi állománya? Mennyi járásunkban a teher­gépkocsik száma? Hány autóbusza van a MÁVAUT monori főnökségének? A vá­laszok a kérdések sorrend­jében: az 1970. első félévi adatok alapján: 1200, 100 és 53. Az 1200 személykocsiból 1010 magánszemélyeké. Ki foglalkozik ennek az 1353 (illetve most közel az év vé­géhez bizonyára már nagyobb számú) gépkocsinak javításá­val és hogyan? — ezt vizs­gálta nemrég a járási NEB. Szabás-varrás tanfolyam A monori járási művelődési ház szabás-varrás tanfolyamot indít a közeljövőben. Vezetője Evarics Katalin lesz. Bővebb felvilágosítást a művelődési házban adnak, s ott lehet a tanfolyamra is jelentkezni. Mai műsor Tudományos ismeretterjesztő előadások Gomba, nők akadémiája, nagy iskola 5 órakor: Az indo­kolatlan gyógyszerfogyasztás, a kábítószerek ártalmai, előadó: Smida János. A Monori Gépjavító Válla­latot, a Monori Állami Gaz­daság ipari üzemét, a mag- lódi Micsurin Tsz segédüze­mét és a MÁVAUT monori főnökségének javítóműhelyét keresték fel a népi ellenőrök. Tapasztalataikból néhány megállapítás: a MÁVAUT ki­vételével a három gazdasági egységnél saját üzemük gép­kocsijain kívül másoknak is végeznek javítást. 1968-hoz viszonyítva többet — a gép­javító vállalatot kivéve, mi­vel ott a profilváltozás miatt kevesebb autót javítanak. Az állami gazdaság és a maglódi tsz az idén a második-harma­dik negyedévben több javí­tást vállal. Igaz, a maglódiak elsősorban az AUTÖKER mikrobuszaival foglalkoznak: forgalombiztonsági átalakítá­sokat végeznek, revíziós mun­kákat, s vizsgára készítik elő őket. A monori MÁVAUT javító műhelyében csak magúiknak végeznek futójavítást. A mű­hely felszerelése ugyanis hiá­nyos, rosszak a munka- és szociális feltételek. Az új ja­vítóműhelyhez megvan már a pénz, csak még nem akadt kivitelező, amely felépítené. Milyen az alkatrészellátás? Sokféle gépkocsit kell javí­tani és a raktárakban kor­látozott a férőhely. Legtöbb­ször közvetlenül az AUTO- KER-től vásárolnak, ha ott lenne az, amire éppen szük­ségük van. Ha nincs, bizony várniok kell a javításra szo­ruló kocsik tulajdonosainak. Alkatrészgyártással és fel­újítással ugyanis a járásban alig foglalkoznak, illetve az alkatrészek minimális részét tudják csak gyártani. Köny- nyitene a helyzeten az is, ha az új gépjárművek garan­ciális átvizsgálását és javí­tását a járás valamelyik sze­relőműhelye végezné. A mag­lódi tsz berendezkedne erre, épületet és területet tudna biztosítani, az IKARUS és más gyárak adnának hozzá berendezéseket. A tervek sze­rint jövőre már működhetne is a szerviz egy része. (f. o.) VB-ÜLÉS lesz ma délután 2 órakor Nyáregyházán, ahol a község lakosságának takarékossági helyzetéről tárgyalnak. INTERPELLÁCIÓK Az elmúlt hetekben lezajlott községi tanácsüléseken majd mindenütt találkozhattunk a tanácstagok interpellációival. Olyan kérdésekkel, melyek napjainkban foglalkoztatják egy-egy község lakosságát — vagy csak egy körzetét, de mindenképp közérdekről van szó. Gomba Régóta sérelmezik a gom­baiak, hogy az autóbusz nem megy végig a községen, azaz hogy: végigmegy, csak éppen nem áll meg a faluvégen. Pe­dig már buszvárót is építettek oda 30 ezer forintért, rengeteg társadalmi munkával. Nem a saját szakállukra építették, a MÁVAUT ugyanis hajlandó a falu végéig szállítani az uta­sokat, meg is egyeztek már ebben, a MÁVAUT és a köz­ségi tanács, csupán azon van vita, hogy a MÁVAUT meg akarja emelni a tarifát, amit a lakosság szeretne elkerülni. A vita tehát folyik, a váró- helyiség üresen áll, a buszok üresen teszik meg a fordulót a falu végén, az utasok pedig gyalogolnak a község közepén levő megállóig. Remélhetőleg a lakosság megelégedésére a rossz idő beálltáig lezárják a vitát. Monor A monoriakat a földgázzal való fűtés lehetősége foglal­koztatja. Annyit már hivatalo­san is tudnak, hogy a negye­dik ötéves tervben esetleg húsz kilométernyi gázvezeték megépítésére kerülhet sor. De hol lesz ez? És mennyi­be kerül? Természetesen a Minden igényt kielégít s Újjáépítették a sülysáp! gyógyszertárat Füles vagy füles? Mostanában tör­tént az egyik mo­nori vonaton. Hangos kiabálás­ra lettem figyel­mes: „Adok egy fülest!” Ejnye, ki akar már hajnal­ban verekedni?! A kíváncsiság a hang irányába vitt. Kicsit fur- csállottam, hogy a sértett fél hallgat, de hát úgy lát­szik, vannak még nyugodt emberek. Végre odaértem a tett színhelyére és elmosolyodtam. Az újságárus fiú harsány kiabálta: hangon „Itt a Füles! Adok egy Fülest!” Csodál­kozásom láttán hozzám fordult és megkérdezte: „Akar ön is egyet?” Akartam. —szy— A közelmúltban átadták rendeltetésének Sülysápon, az Engels tér 3. szám alatt az újjáépített gyógyszertárat. Már első pillantásra megállapítha­tó, hogy kívül, belül minden korszerű és praktikus. A gyógyszertár fiatal vezetőnője elmondotta, hogy az épület a megyei főgyógyszerész elkép­zelései szerint épült át, aki­nek pedig az a vezérelve, hogy egy vidéki patikának semmi­ben sem szabad különböznie egy korszerű fővárositól. Az elv sikeresen megvalósult. Ér­zékeltetésül csak néhány pél­dát vegyünk. A laboratórium­ban van egy sterilfülke, amely­ben germicidlámpa fertőtlení­ti a légteret. Itt készülnek a többi között a szemcseppek és A morzejeleket még nem felejtettem el... Valamikor a postamesterség magánvállalkozás volt. A na­gyobb településeken, főleg a városokban, állami, úgyneve­zett kincstári postahivatalok működtek, a kisebb, közepes nagyságú községekben azon­ban, mint például Tápiógyör- gyén vagy Monoron. — posta­mesterek. — Valamikor? — Egészen 1948-ig, az álla­mosításukig. Nem volt megve­tendő dolog postamesternek lenni. Ahol például uradalom volt, karácsony táján bizony beállt a szekér az udvarra a hízott disznóval, jópár öl fá­val, burgonyával, búzával. Sokszor a jövedelem szem­pontjából a postamester fel­vette a versenyt a főjegyző­vel. S e mellett a tanító, az orvos, a pap, a gyógyszerész, a postamester — ők számítot­tak a faluban az értelmiség­nek. 1942-ben Tápiógyörgyén a postamesternő felvett hiva­tali kisegítőnek... . — Érthető, ha valamikor postamester szeretett volna lenni... — A vasúthoz vágytam mindig. Nem töltöttem még be a tizennyolc évet, nem vet­tek fel. A tápiógyörgyei pos­tamesternő igen. Havi 25 pen­gővel. Neki 500 pengő volt a havi jövedelme ... Hogy vi­lágosabb legyen ez a „ma­szek” postamesterség. egy iparosmesterhez hasonlítanám. Segédeket — úgynevezett ki­— Valóban, de hogy milyen messze vagyunk azoktól az időktől, bizonyítják a számok, a fejlődés számadatai. A Mo- norról kiinduló távolsági te­lefonbeszélgetések ma például tizenháromszorosát, a felvett táviratok tízszeresét teszik ki az 1946. évinek. Akkor 14 postás volt Monoron, ma 51-en vagyunk. A rádióelőfi­zetők száma 430-ról 3 ezerre emelkedett. 1951-ben vette át a posta a hírlapterjesztést, akkor 560 előfizető volt, ma 6 ezer 178-an járatják a külön­böző lapokat. — Ne vegye rossz néven a kérdést: van egy postahiva­talvezető vagy ahogy az öre­gek még most is nevezik, a postamester munkájában szép­ség? — A postával minden em­ber szinte nap mint nap kap­csolatba kerül. Ügy dolgozni, arra törekedni, hogy lehetőleg mindenki elégedett legyen, nem könnyű. De ha ez sikerül vagy csak megközelíteni is sikerül, őszinte örömöt okoz. Érteni kell ezt a szakmát, de legalább olyan fokban sze­retni is, ezek nélkül nem le­het végezni, csak rosszul. Márpedig Monoron jól csi­nálják. Legalább is minden erejükkel a legjobbra töre­kednek. Bizonyítja ezt az is, hogy az első kiváló hivatal kitüntetést 1952-ben kapták meg, s azóta megkapták még háromszor, legutóbb tavaly. Dcregán Gábor adókat — és inasokat — hiva­tali kisegítőket — vett fel. — Kisöpörte este a postát? — Azt azért nem kellett csinálni. Én „telefonos kisasz- szony” voltam, a huszonöt kapcsolásos távbeszélőközpon­tot kezeltem, és a táviratokat továbbítottam. A szöveget ak­kor még szalagos morzegép- pel adtuk le. — Emlékszik még a mor- zéra? — Emlékszem, de 1944 óta nem morzéztam. Ma a táv­iratot telefonon vagy telexen továbbítják... Varró Imre, a monori pos­tahivatal vezetője, főfelügyelő, 1946-ban került Monorra, 1950 óta vezeti a postahiva­talt, tehát pontosan húsz éve. — A véletlen folytán Mo­noron is „telefonos kisasszony­ként” kezdtem. 1946-ban mintegy 50 telefonelőfizető volt Monoron, ma 310 van. És 80 igénylő. Kicsi az épü­let, több gép nem fér be. Mint mikor remek, szép a cipő, csak éppen szorít. Va­lami közeli megoldáson tör­jük a fejünket... Az új postaszékház építése 1974— 75-ben kezdődik meg. Auto­mata telefonközpont lesz ben­ne. Nagykáta, Dabas és még jónéhány község központja leszünk. — 1946., 1950 . .. nem volt olyan rég. Egy kis túlzással: mintha csak tegnap lett volna... szemkenőcsök is. Van egy úgynevezett szárítószekrény, amely alkalmas mezőgazdasá­gi termények elemzésére is. A gyógyszerésznő elmondotta: a termelőszövetkezet kérésére szívesen megvizsgálják a kü­lönböző terményeket, s meg­mondják, mennyi az emberi fogyasztásra alkatmatlan anyag bennük. Állandóan melegvíz van a gyógyszertárban, külön fül­kékben tartják az alapanyago­kat, a gyári készítményeket és a robbanékony, veszélyes anyagokat. ; A gyógyszertár másik felé­ben kapott helyet az egészség­ház. Itt dolgozik a védőnő, itt látják el időszakonként hasz­nos tanácsokkal a kismamá­kat. Az intézmény átadásakor a megjelent körzeti orvos, a ta­nácsi vezetők és más vendé­gek egyöntetűen kijelentették: a gyógyszertár a követelmé­nyeknek megfelel, minden igényt kielégít. (krátky) község központjában, de ké­sőbb sor kerülhet a többi ut­cára is. A költségekhez 9 mil­liós állami támogatást kért a községi tanács, de biztosan szükség lesz a lakosság társu­lására, a költségekhez való hozzájárulásra is. De miért csak „esetleg”? — kérdezték a tanácstagok. Miért nem lehet elhatározni, hogy ekkor és ekkor megkezdjük a földgázzal való fűtéshez az előkészületeket? Hiszen a gáz­vezeték itt van a község hatá­rában. a Strázsahegyen ke­resztül húzódik. Mert ehez a felsőbb szervek j hozzájárulása szükséges, mert a gazdasági bizottság dönti el, mikor köthetik rá Monort a földgázvezetékre. Ezek a veze­tékek ugyanis nem elsősorban a lakosság földgázzal való fű­tését szolgálják, hanem egyéb gazdasági célokat. Mihelyt a hazai földgázellátás az erede­ti tervnek megfelelő mennyi­ségű lesz, megkaphatja Monor az engedélyt a fűtésre való be- kapcsoltatáshoz. Egyelőre tehát a községi ta­nács illetékes helyen bejelen­tette az igényt a bekapcsolás­ra, kérte hozzá az anyagi tá­mogatást — a 9 milliót. A jö­vő biztató: a gázvezeték lera­kásakor a Strázsahegyen hoz­záépítették a majdani bekap­csoláshoz szükséges berende­zést Vasad, Csévharaszt A vasadi tanácsülés inter­pellációinak túlnyomó többsé­ge a villanyra vonatkozott. Vasad, Monor, Csévharaszt határában van a legtöbb la­kott tanya. Fontos, hogy a rá- vágyi iskolába bekössék a vil­lanyt, de több olyan tanya van Vasad és Csévharaszt határá­ban, ahová szintén villanyt kérnek évek óta. A két község megyei tanács­tagja megjárt minden fóru­mot, hogy a tanyák népe vil­lanyt kapjon, a községi tanács is félretette a pénzt, a megyei tanácstól is kaptak volna je­lentős összeget. Miért van hát, hogy a legutóbbi tanácsülésen még mindig ez volt a központi gondjuk a tanácstagoknak? Mert a DÁV — gazdasági okokra hivatkozva — nem foglalkozik külterületi villany­bekötéssel. Kezdődik minden elölről: tárgyalások a DÁV­val, ígéretek, aztán pénzszer­zés. Aztán a DÁV megint le­mondja?!... Pilis Pilisen is hasonló gondok merültek fel. ök is megkap­ták a DÁV elutasító válaszát, de mint az egyik tanácstag mondta: „továbbra is bombáz­zák az ügyet”. Ami azonban legjobban fáj Pilisnek: a községnek „túl nagy a villanyszámája”. Adó­dik ez abból, hogy a 4-es mfi- út községünket keresztülszelő szakaszának mindkét oldalán sűrűn elhelyezett, világvárosi fényt árasztó villanyégők fo­gyasztása méregdrága. Eddig a horribilis összegű villanyszám­lát a járás segítségével „egyenlítették ki”. Most azon­ban nagyközségi rangjuknak megfelelően, önállóan kell pénzükből gazdálkodniuk. Ezért úgy gondolják, elég .len­ne, ha minden második lámpa világítana a 4-es műúton, Pi­lisen, éjszakánként. Már az is jelentős megtakarítás lenne. És mint hírlik, másutt is így csinálják... (fogarasi) Laci bácsi Nem volt könnyű 1945-ben, a háború után mindent újra kez­deni. A romok közül előjöttek az emberek, s megindult az élet. Volt Gyömrőn egy em­ber, Gergely László, aki a he­lyi tűzoltótestületet szervezte újjá. Akkor még kevesen vol­tak, az évek során azonban fo­kozatosan megerősödött a tes­tület. Később felépült egy kor­szerű tűzoltószertár, s aztán teljesült még egy régi kíván­ság, tűzoltóautót kaptak az ön­kéntes tűzoltók. A fő érdem Laci bácsié volt. Fáradhatatla­nul dolgozott a közösség érde­kében, igazi közéleti ember volt. Több éven át képviselte választóit a járási tanácsülése­ken, ismerte a környék ügyes­bajos dolgait. Ha társadalmi munkára kellett mozgósítani az embereket, ö ott volt a legtöb­bet fáradok között, becsülték őt a községben és a községen kívül. Most elhunyt, Gergely László önkéntes tűzoltó száza­dos végleg eltávozott. Kedden kísérték utolsó útjára Gyöm­rőn a telepi temetőben nagy részvét mellett. (g) A péteri iskola jó eredményei A Péteri Községi Tanács leg­utóbbi ülésén az általános is­kola munkájával foglalkoztak. A közel 200 tanulót tavaly 10 pedagógus tanította, s a tanul­mányi átlageredmény 3,4 volt. Ezt a nevelők reális ered­ménynek ítélték. A pedagógu­sok rendszeresen tartották a a kapcsolatot a szülőkkel, a szülői értekezleteken általá­ban 70—80 százalékuk megje­lent. Kánikulai hír a közelgő tél előtt A monori járás területén két községben, Monoron és Vé*- csésen van jégverem, ezekben raktározzák nyárra a vendég­lőknek és italboltoknak a je­get. Az elmúlt években évi 100 ezer forintjába került a Róna Vendéglátó Vállalatnak a hi­deg sörről, üdítőkről való gon­doskodás, a nyári hónapokban havonta csak a szállításra 10— 12 ezer forintot költöttek. Ha kifogytak a „hazai” jégvermek, a fővárosból hozattak táblás jeget. Igyekeztek tehát, még­sem múlt el nyár a panasz nél­kül : langyos a sör. Az idei nyá­ron — talán észre se vettük? — néhány vendéglőben ha volt sör, állandóan remek hideg volt. Elektromos hűtőgéppel szerelte fel a vállalat például a monori Vigadót, a KIOSZ-t, a gyorsbüfét, a gyömrői Riz- iing és a nyáregyházi Szarvas bisztrót. Darabjuk 10 ezer fo­rintba kerül, nem olcsó mulat­ság tehát ez sem, mégis hosz- szabb távon a vállalatnak is kifizetődik, s végleg megszűn­nek a panaszok. A korszerűsítést a tervek sze­rint jövőre is folytatják. A A péteri általános iskola ne­velői a tanulók szocialista ' a- zafiságra nevelésében eredmé­nyeket értek el: a járási hon­védelmi lövészversenyen a lánycsapat második, az úttörők honvédelmi összetett járási versenyén a lánycsapat első, a fiúcsapat harmadik, a me­gyei versenyen a lánycsapat ötödik lett. Az elmúlt tanév iskolai kró­nikájából érdemes még meg­említeni, hogy a 7—8. osztály munkát vállalt a tsz-ben, s keresetüket felajánlották az árvízkárosultaknak. Ezen kí­vül a tanulók háromezer ór,a társadalmi munkát végeztek. A nyár folyamán 150 ezer fo­rintot költöttek az iskolaépü­let rendbehozatalára, parket- tázták a tantermeket, kisebb- nagyobb javításokat végeztek és új kerítést kapott a kisis­kola. (mj) Dr. Rados Mária orvos magán- rendelést tart minden kedden és csütörtökön este 6—7-ig. Monor, Petőfi utca 30. — Ügy ugrálnak, gondoltam, egyúttal kipréselhetnék.. • Hegyi Füstös László karikatúrája monori járás vendéglátóhelyei közel tíz új gépet kapnak, Mo­noron például minden egység­ben hideg lesz a sör a kániku­lában is. Elektromos hűtőgép tehát lesz. Csak sör is le­gyen!

Next

/
Thumbnails
Contents