Pest Megyei Hírlap, 1970. november (14. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-12 / 265. szám

8 MSI MEGYEI kKítUsp 1970. NOVEMBER 12., CSÜTÖRTÖK Jubileum Nagykőrösön A 200 pengős részjegytől a 150 milliós forgalomig 25 ÉVES A FÖLDMŰVESSZÖVETKEZET Tegnap múlt éppen kerek 25 esztendeje, hogy 1945. novem­ber 11-én kucsmás, csizmás parasztemberek: földhöz jutta­tott új gazdák, kisbirtokosok, feles- és haszonbérlők zsúfolá­sig megtöltötték a nagykőrösi kultúrház színháztermét. A helyi földigénylő bizottság meg a földmunkás-szakszervezet hívta őket össze, megalakítani a földművesszövetkezetet. Egy­hangú lelkesedéssel fogadták a javaslatot, s a közgyűléssé át­alakult tanácskozás azon nyomban kétszáz pengőben szabta meg egy-egy üzletrész értékét. Ezt az összeget nemsokára kétezer pengőre kellett módosítani a növekvő inf­láció miatt. A földművesszövetkezet veze­tősége mindjárt hozzá is lá­tott a munkához, megszervezte a gabonavetőmagvak beszer­zését, káposztát savanyíttatott, burgonyát, bort és egyéb ter­mékeket vásárolt és kezdett árusítani. Kocséron néhány hónappal később alakították meg a föld­művesszövetkezetet, és 1964­ben egyesültek a nagykőrösi fogyasztási szövetkezettel. Nyársapát, amely annak idején még a várost övező tanyavi­lághoz tartozott, közben önál­ló községgé alakult, s az itteni földművesszövetkezeti tagok már szintén a Nagykőrösi ÁFÉSZ tagközösségéhez tar­toznak. Jelenleg a megyében is példamutatóan működő Nagykőrösi ÁFÉSZ 7200 tagot számlál, s a múlt évi forgalma elérte a 150 millió forintot. Az idén várhatóan még ezt az ösz- szeget is felülmúlja a kereske­delmi, vendéglátó- és feldolgo­zóhálózat. Gondos helytörténeti kutató­munka derítette ki a nagykő­rösi földművesszövetkezet megalakulásának dátumát, tör­ténetét. Az alapító tagok közül 30 parasztembert tudtak fel­kutatni. A 25 éves jubileumról novem­ber 15-én emlékezik meg ün­nepség keretében az Arany Já­nos Művelődési Otthonban az ÁFÉSZ, amelyen nemcsak a körösiek, hanem a kocsériak és a nyársapátiak is ott lesznek. A paneles ház és a gáz Robbantó la Az országgyűlés októberi ülésszakán Geiszbühl Mi­hály, a Győr-Sopron megyei 7. számú választókörzet ország- gyűlési képviselője Bondor József építésügyi és városfej­lesztési miniszterhez intézett interpelláció j ában kifogásolta azokat a mű­szaki irányelveket, ame­lyekben az megtiltja a nagypaneles házak belső konyháiban a gáz haszná­latát, t helyette a drágább villany­áram alkalmazását ajánlja. A képviselő az intézkedések fe­lülvizsgálását kérte, Bondor József válaszában többek kö­zött Ígéretet tett, hogy a hely­színen megvizsgáltatja a lehe­tőségeket. És az eredmények­ről egy hónapon belül értesí­ti az országgyűlés elnökét és az interpelláló képviselőt. Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium szakem­berei megállapították, hogy az interpellációra okot adott mo­sonmagyaróvári házgyári la­kóépület konyháiban az előírt és betervezett villanytűzhely helyett a helyi beruházó in­tézkedésére propán-bután gáz­tűzhelyet szereltek fel, de a műszaki átadáskor a tűzren- dészeti hatóság nem engedé­lyezte ennek használatát. Az érvényben levő műszaki elő­írások szerint ez jogos volt. Két évvel ezelőtt ugyanis Londonban egy 22 szintes épü­let egyik szárnya a 18. eme­leti lakásban történt gázrob­banás következtében a tetőtől a földszintig leomlott. E sze­rencsétlenség tapasztalatai alapján Magyarország volt Euró­pában a harmadik állam, amely a paneles házakban használható gázzal kap­csolatban szigorú biztonsá­gi előírásokat hozott. Emeletes épületekben külö­nösen nagy veszélyt jelent ä propán-bután gáz, mert nehe­zebb a levegőnél. Bármilyen csekély szivárgás esetén úgy­szólván lefolyik a földszintre, vagy az alagsorba és akár egy elektromos csengő szikrája elegendő ahhoz, hogy robba­nást okozzon. Egyébként sehol a világon nincs olyan ismert biztonsági berendezés, amely emeletes épületekben meg­nyugtatóan rendezné a pro- pángázas konyhai tűzhelyek alkalmazását. A megoldás egyik módja lehet, hogy a földgázt, a propán-bután gázt városi gázzá alakítják. Mosonmagyaróváron azonban erre nincs lehetőség, mert a város belátható időn belül nem kaphat városi gázmüvet, így a mosonmagyaróvári ház­gyári lakóházak konyháiban csak villamos-tűzhelyeket sze­relhetnek fel. Egyébként a középmagas épületek belsőtéri ablak nélküli konyháiban a városi gáz is csak különleges biztonsági felszerelések mel­lett használható. A nemrég megkezdett biztonsági prog­ram alapján 1973. végéig ösz- szesen mintegy 45 ezer régeb­ben épült lakásban kell fel­szerelni az égésbiztosító szer­kezetet és az automatikus szellőztető berendezést. PIACI ARAK Szerda reggelre 112 vagon áru érkezett a budapesti Zöl­dért Vállalat részére. Burgo­nyából 42 vagon, 3.50 forint; fejes káposzta 32 vagon, 2.80 forint; kelkáposzta 3 vagon, 3 forint; karfiol 2 vagon, 4.80 forint; sárgarépa 2 vagon, 2.40 forint; petrezselyemgyökér 3 vagon, 5.40 forint; alma 11 vagon, 5.60 forint; körte 5 va­gon, 9.60 forint; gesztenye 1 vagon 21 forint. Jelentősen csökkent a karfiol fogyasztói ára. A kamat: hűtőszekrény Tárnoki takarékosok Tárnokon új középületet ad­tak át: a takarékszövetkezetet. A fiók megnyitása jelentős időmegtakarítást jelent a hely­belieknek, hiszen eddig hosszú kilométereket kellett gyalogol­niuk a bankig. Tárnokon különben minden családnak van betétkönyve. A betétállomány — amelynek további növekedése várható — jelenleg sem kevés: kétmillió forint. Az érdi „anyaszövetkezet” takarékossági akciót is szervez, s minden 10 000 forintos betét­könyv részt vesz az 1971-es nyereménysorsoláson. Hűtő­szekrényt, mosógépet, porszí­vót és. egyéb háztartási gépe­ket nyerhetnek a szerencsés betétkönyv-tulajdonosok. TÉMA: A SZOLGÁLTATÁS Autószerviz minden mennyiségben? Pénz és akarat — Nyilatkozik a megyei tanács ipari osztályvezetője A szolgáltatásokról gyakran esik szó mostanában. Nemrégi­ben kormányhatározat is szü­letett, amely előírja a szolgál­tatások fejlesztését, magasabb szintre való emelését. De mi a helyzet Pest megyében ezen a téren ? Erről beszélgettünk Ta­kács Lajossal, a megyei tanács ipari osztályának vezetőjével? — Országosan egy lakosra 184 forint értékű szolgáltatás Szentendrei tetők. Foto: Grbán Mire költheti a turista a devizát? A Legfelsőbb Bíróság egy kőnk* rét büntetőügy kapcsán a Nem­zeti Banktól turistautazás céljára kapott külföldi fizetőeszköz fel- használásával foglalkozott, s a kérdésben elvi álláspontot foglalt eL ELÍTÉLTÉK - A SÉRTETTET — Össze volt akaszkodva a Zámbori meg a Virág, amikor észrevettem őket az ágyamról. Leugrottam, hogy szótválasz- szam őket, aztán valami mele­get éreztem a karomon. A bri­gádvezetőnk szólt, hogy telefo­náljak a mentőkért... — így kezdte a tanúvallomását az egyik fiatalember tegnap, a Pest megyei Bíróság dr. Kor- pássy Gyula tanácsa előtt. Virág Lajos 50 éves rádi la­kos emberölés kísérlete, Zám­bori János 25 éves sződi lakos pedig garázdaság miatt került a bíróságra. Mint már beszá­moltunk róla, a vitát Zámbori kezdte, aki összeférhetetlen, kötekedő volt, ha ivott. A ve­rekedés napján először egy idősebb munkatársát molesz­tálta, majd a kiskunlacházi munkásszállásra hazaérkező Virág Lajost kezdte sértegetni. A férfi egy ideig tűrte — még azt is, hogy bántalmazza —, de egy óra múltán elvesztette ön­uralmát. Amikor Zámbori hátulról pofonütötte, s letépte róla az inget, Virág hadonászni kez­dett a kezében levő zsebkésé­vel. (A támadás vacsorakészí­tés közben érte.) Három he­lyen megsértette támadóját. Az egyik szúrás emberélet kioltá­sára is alkalmas lehetett vol­na ... S a tanúkihallgatás folytató­dik: — Máskor is ivott Zámbori? — Rendszeresen. — Milyen volt borozás után? — Az erejével kérkedett. Eigyszer engem is elkapott. De ha nagyon részeg volt, csak sírt... — Virág is kötekedett? — Soha. Csendes, nyugodt ember volt. így vallottak a többiek is. Szinte valamennyien egy-egy kis védőbeszédet tartottak Vi­rág Lajos mellett. Sőt, az ügyész is a garázdát tartotta bűnösebbnek, annak ellenére, hogy Virág megbüntetését is kérte. Az indok: puszta kézzel támadó ellen nem kellett volna kést használni. A bíróság ítélete: Virág La­jost felmentették, mivel nem volt szándékában embert ölni. Zámbori Jánost nyolchónapi felfüggesztett szabadságvesz­tésre ítélték. Az ítélet nem jog­erős. —kovács— — Felsőgödön, a Széchenyi utca 65. szám alatt Vásárhe­lyi Ferenc meós, budapesti lakos, faszerkezetű garázsá­ba zárta IB 96-05-ös rend­számú Fiat 500-as személy- gépkocsiját. A garázsban begyújtott a vaskályhába, és a tüzet távozáskor égve hagy­ta. A sugárzó hőtől tűz ke­letkezett, s leégett a garázs, benne a Fiat. A tüzet a váci tűzoltóság oltotta el, az anya­gi kár 30 ezer forint. Állásfoglalásában abból indult ki, hogy a szocialista népgazda­ságban a devizakészlettel való gaz­dálkodást Is a tervszerűség jel­lemzi. A devizakódex különböző kötelezettségeket és tilalmakat tar­talmaz, amelyek megszegése sérti, vagy veszélyezteti a tervszerű de­vizagazdálkodás rendjét. A devi­zahatóság a külföldi fizetőeszközt meghatározott célra utalja ki. A kiutalás a turistautazás alkalmá­val is meghatározott célra tör­ténik, azért, hogy a rendelkezésre bocsátott külföldi fizetőeszköz fe­dezze a turistaút jellegének meg­felelően általában, szokásosan fel­merülő különböző kiadásokat. Ebből következően téves az az időnként felmerülő álláspont, hogy mivel az utas megvásárolta a kül­földi fizetőeszközt, azzal teljesen szabadon rendelkezik, s kizárólag a saját elhatározásától függ, hogy miként és mire használja fel. Té­ves és túlhaladott viszont az az álláspont is, hogy a kiutalt devi­za felhasználásával kapcsolatosan a turista részletes elszámolásra lenne kötelezhető, egymagában azon az alapon, hogy valamilyen okból az eredetileg megjelöltnél rövidebb ideig tartózkodott kül­földön. Ha azonban a kinttartóz­kodás ideje rendkívül rövid, s ugyanakkor a kiutalt külföldi fi­zetőeszközt teljes egészében, vagy túlnyomó részben áruvásár­lásra fordítja, akkor már a tu­ristautazás céljától eltérő felhasz­nálásról van sző. Egymagában azonban a külföldön tartózkodás időtartama még nem lehet alapja a devizabűntettben való bűnösség megállapításának. Mindenkor az eset körülményeinek gondos egy­bevetésével lehet csak eldönteni, hogy a devizahatóság által meg­jelölt céltól eltérő, tehát rendelte­tésellenes, s ehhez képest bünte­tendő felhasználásról van-e szó vagy sem. A Legfelsőbb Bíróság ugyanak­kor nyomatékosan rámutatott ar­ra is, hogy tilos és büntetőjogi fe- lelősségrevonással jár, ha a devi­zát eleve azzal a céllal igényli va­laki, hogy azon külföldön keres­kedelmi árut vásároljon, másszó­val „formális” turistautazást tesz, csupán egy-két napig tartózkodik külföldön, főként áruvásárlásának lebonyolítására. Természetesen más gazdasági bűntettet Is meg­valósít az, aki a külföldi fizető- eszközön üzérkedés céljából vásá­rol kereskedelmi árucikkeket. jut. Ugyanez az összeg nálunk mindössze 94 forint. Ez azt mutatja, hogy Pest megyében a szolgáltatás színvonala még meg sem közelíti az országos átlagot. A számok azonban eb­ben az esetben nem teljesen fedik a valóságot. Budapesten ugyanis egy lakosra több mint 600 forint értékű szolgáltatás jut, s a megyéből közel két­százezren rendszeresen a fő­városban veszik igénybe a szolgáltató vállalatokat. — Tény, hogy rosszul ál­lunk ezen a téren. Mit tesz a fejlesztés érdekében a tanács? — Egy mondatban összegez­hetném a feladatunkat: koor­dinatív tevékenység, némi anyagi hozzájárulással. A ren­delkezésünkre álló pénzzel tu­dunk „politizálni”, támogatni azokat a szolgáltatói ágazato­kat, amelyek a legelmaradot­tabbak. — Milyen elvek szerint fej­lesztik a IV. ötéves tervben a szolgáltató hálózatot? — Egyes ágazatokat, mint például a cipőjavítás, fehérne­mű-javítás, egyre kevesebben veszik igénybe. Megnő ellen­ben a kereslet a háztartásigép­javítás, a lakáskarbantartás és az autójavítás, ruhatisztítás iránt. Ezeket az ágazatokat mi is erőteljesebben támogatjuk. A fejlesztés másik szempontja természerűen az, hogy a jelen­legi fehér foltokat felszámol­juk, hogy mindenki lakhelyén, vagy lakhelyéhez közel megta­lálhassa a szolgáltató vállala­tok kirendeltségeit. — Mit kell tenni annak ér­dekében, hogy a negyedik öt­éves terv végére az igények nagyrészét kielégíthessék? — A ruhatisztítás korszerű­sítésére és fejlesztésére 28 mil­lió forintot kellene fordítani. A megyében jelenleg mintegy 400 ezer órás az autójavító kapaci­tás. Ennek több mint kétszere­sét kívánjuk megépíteni, s így 1975-re egymillió 350 ezer órás javítókapacitással rendelkez­nek majd a megyed vállalatok. Ez a várható igényt kétszáz­ezer órával meg is haladja. Az egyik legnehezebb probléma az elektromos készülékek karban­tartásának és javításának kér­dése. Ahhoz, hogy a megyében önálló szervizhálózatot alakít­hassunk ki, közel 1)6 millió fo­rintos beruházásra van szük­ség. A színes televízió térhódí­tásával ez tovább növekszik. A GELKA tervei szerint 7,5 mil­lió forintot kell a színes tele­vízió javításához szükséges be­rendezésekre költeni. — És a lakáskarbantartás? — A megyében levő házak hetven százaléka vályogból épült. Ennek ellenére az építő­ipari vállalat javításokkal nem foglalkozhat, mert az új léte­sítmények felépítése a felada­ta. A javításokat a tanácsi épí­tőipari vállalatok, az IKV és az építőipari szövetkezetek végzik ■majd nagyobb kapacitással. A célunk az, hogy a kisiparosok létszáma se csökkenjen, sőt le­hetőség szerint, 40—45 száza­lékkal növekedjen 1975-10. — Sokszor felvetődik a kér­dés, hogy igeit drágák a szolgáltatások. — A javításoknál a magas árak az alkatrészhiánnyal ma­gyarázhatók. A vállalatok nem kapnak gyári alkatrészeket, saját maguknak kell házi mű­helyükben pótalkatrészt .gyár­tani. A szövetkezetek és álla­mi vállalatok anyagi feltételei sem kedvezőek a szolgáltatás fejles ztéséhez. •Á tanács fontos feladata a szolgáltatások fejlesztése, de a vállalatok szemléletét is meg kell változtatni ahhoz, hogy a IV. ötéves terv végére valóban szolgáltatás legyen a szolgálta­tás és ne szívességtétel. A nem kifizetődő munka egyetlen szö­vetkezetnek, vállalatnak sem érdeke. Annak ellenére, hogy a szolgáltatásokon kisebb a nye­reség, szívesebben kellene fog­lalkozniuk ezzel a feladattal, hiszen a tévészerelőnek is be­piszkolódik a ruhája és a ru­hatisztítónak is elromolhat a televíziója. K. A. Tutajjal Dél-Amerikából Ausztráliába Partot ért az ausztráliai Moöloölabánál az a tutaj, amely 159 nappal ezelőtt négy emberrel a fedélzeten elindult Dél-Amerikából, hogy mintegy hétezer kilométeres utat meg- téve Ausztráliába jusson. A vállalkozó szellemű óceánjárók azt akarták bizonyítani, hogy Dél-Amerikában élő indiánok már évszázadokkal ezelőtt is átvitorlázhattak az ausztrál kontinensre. — Akadémiai előadások napja lesz ma Abonyban. Négy helyen tartanak szülők akadémiáját, emellett elő­adásra kerül sor a nők aka­démiáján, a faluakadémián és az ifjúsági akadémián is. Visinform — a Keletiben A Keleti pályaudvar nagy pénztárcsarnokában és a vágá­nyok mellett még az idén át­adják az új vizuális utastájé­koztatót. A Visinform nevű berendezés tájékoztatja majd az utasokat a vonatok úticél­járól, indulási, érkezési idejé­ről, s kevésbé szerencsés ese­tekben — késéséről. A berendezés műszaki meg­oldásait hazánkban és 12 más országban — a többi között a Szovjetunióban, az NSZK-ban, Franciaországban, Svédország­ban — több szabadalom védi. Népszerűségét nem kis mér­tékben gazdaságosságának kö­szönheti. Izzólámpák helyett ugyanis mágneses billenőlapo­kat alkalmaz, amelyeket kézi billentyűzettel, vagy lyuksza­laggal vezérelhetők. A táblá­kon több ezer számot, betűt tudnak feltüntetni. A jelzés rendkívül gyors, az energia- igény igen csekély: a Visin­form csak a másodperc töre­dékéig vesz igénybe egy kevés energiát, a „láthatatlan” ultra- violalámpák a jeleket megvi­lágítják, s azok lumineszkálni kezdenek. A berendezésből most éppen a Szovjetunióba, Romániába és Jugoszláviába kerülő egységeket gyártják. PEST HEGYEI TOLAT A Ragyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottsága te a Pest megyei Tanács lapja. Főszerkesztői SUUA ANDOK Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat. Felelős kiadói CSOLLANY FERENC Szerkesztőség: Budapest, VIIL, somogyi Béla u. C. H. cm. Kiadóhivatal: Budapest, Viu., Blaha Lujza tér L Egész nap hívható központi telefon: 343—100, lét—CMS Gépíró szobák: M3—100/280, illetve 343—100/411. Titkárság: 131—30. Egyéb számok: 141—4(2. 141—33«. Előállítja: Szikra Lapnyomda, Budapest. INDEX: 25 064 Terjeszti a JUagyar Posta. Elő­fizethető bármely postahivatalnál, » kézbesítőknél, a posta hírlap­üzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Bp., V_ József nádor tér 1. sz.). Előfizetési Háj I hónapra 10 forint.

Next

/
Thumbnails
Contents