Pest Megyei Hírlap, 1970. november (14. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-12 / 265. szám
6 rm iiccrci kJCú'lap 1970. NOVEMBER 12., CSÜTÖRTÖK Vigadó Több mint tízéves téma a Pesti Vigadó sorsa: 1959—60 ban kezdték el a romos Duna- parti épület megóvását; homlokzati részének restaurálása 14—15 millióba került. Ma már a Vigadó Vörösmarty téri oldalán impozáns irodaépület emelkedik: a tervek szerint még az idén átadják rendeltetésének a több mint százmilliós költséggel készült üvegpalotát, ahol 17 kulturális intézmény kap otthont. A negyedik ötéves terv során — a Vigadó régi épületének teljes helyreállítása a feladat, csaknem 80 milliós költséggel — és a tervek szerint 1973-ban mint a főváros új zenei központját adják majd át. Kacsafinálé „Ezüst" libamáj A Baromfiipari Országos Vállalat győri gyárában hétfőn befejeződött a kacsaszezon, melynek során összesen egymillió pecsenyekacsát dolgoztak fel. Most a kövér libák érkeznek nagy tételben. Az első szállítmánnyal érkezett a gyárba az a 6,8 kilogrammos liba, amelynek a mája 175 de- kás volt. tehát lényegében az egész testsúlyának a negyedét a máj tette ki. A most levágott liba „dobogóra került”, a második a „máj rekorderek” rangsorában, az abszolút hazai rekord 195 deka. Hatósági intézkedések a túrái házak ügyében HÁROM LEVÉL ÉS A MAKACS HIBÁK A túrái, belvizes kölcsönnel épült, csaknem 50 cigánylakással több cikkben foglalkoztunk. Megírtuk, hogy a házak többségét — amelyeket 1967-ben kezdtek el építeni — többszöri határidő-módosítás után sem fejezték be, hogy minőségük — az Építőipari Minőségvizsgáló Intézet vizsgálata szerint — rendkívül rossz. Intézkedéseket sürgettünk, erélyes fellépést a kivitelező kisiparosokkal szemben, mert a vállalkozók nem emelhetnek olyan épületeket, amelyek nem megfelelőek a tervek és a szabványok szempontjából, csak olyanokat, amelyek kielégítik az előírásokat, valamint az OTP — a kölcsönt folyósította — és az elsőfokú építési hatóság, tehát a községi tanács — amely kiadja a lakhatási engedélyt — műszaki ellenőreit. A befejezetlenség és a rossz minőség tény. A házakat mégis átvették. Határidőket szabtak, hogy a kisiparosok fejezzék be az épületeket és szüntessék meg a hibákat. Mi erélyesebb hatósági fellépést kértünk. A községi tanács levele A túrái vezetők — Takács Gyula vb-elnök és Visy György vb-titkár — megírják, hogy mit tettek három év alatt: megteremtették a feltételeit, hogy a putrik helyén emberi lakások épüljenek; megengedték, hogy ne egyszobás — ahogy a terv szólt Szocialista szerződést kötött a Medicor és a HAGY Két aláírás szentesíti a szocialista szerződést: Keresztes Istváné és Czeicz Jánosé. Hogy kerül a Medicor és a váci Híradástechnikai Anyagok Gyára szakszervezeti titkárainak névjegye a papírra? Nos, ennek története van. — Milyen előzményei voltak a szerződéskötésnek? — Tudni kell — mondja a Medicor Művek szb-titkára —, hogy a HAGY mint alkatrész- gyártó és a Medicor mint felhasználó között több éves a kereskedelmi kapcsolat, s az utóbbi évben a két vállalat szakszervezeti bizottsága között is szorosabb együttműködés alakult ki. A jövőben — elsősorban a IV. ötéves terv keretén belül — a két vállalat tervei megvalósításának támogatása érdekében kapcsolatainkat rendszeresebbé, hatékonyabbá akarjuk tenni. A pártkongresszus tiszteletére ezért jött létre szocialista szerződés a két vállalat szocialista brigádjai, illetve szakszervezeti bizottságai között. — Mik a főbb célok? — A szocialista szerződés kiterjed a munkaversenymozgalom szélesítésére, tartalmának elmélyítésére, másrészt pedig a szakszervezeti munka gyakorlati tapasztalatainak rendszeres kicserélésére. — Hallhatnánk néhány témáról részletesebben? — A két vállalat szakszervezeti bizottsága rendszeresen tájékoztatja egymást például azokról az intézkedésekről, melyeknek célja a dolgozók kulturáltabb munkakörülményeinek megteremtése; kicseréljük véleményünket a munkavédelmi intézkedésekről, beszámolunk egymásnak a munkásellátás fejlesztéséről, a kulturális és sporttevékenység módszereiről, eredményeiről. A szerződés értelmében a szakszervezeti bizottságok lehetővé teszik az egyéb, választott tisztségviselők tapasztalatcseréjét is. A munkaverseny-mozga- lom tapasztalatainak átadását a vszb-k termelési felelősei és a velük együttműködő vállalati munkaverseny-fele- lősök útján valósítjuk meg. A tapasztalatok átadása elsősorban a verseny szervezésére, a mozgósításra, a nyilvánosságra, valamint az erkölcsi és anyagi elismerésre terjed ki. Arra törekszünk a továbbiakban, hogy a két vállalat szocialista brigádjai megismerjék egymás munkáját, hogy ezáltal is nagyobb segítséget tudjanak adni a közös jellegű munkához. Ezért kidolgoztuk a legfőbb szempontokat is, melyek „szabályozzák”, a legfőbb területekre irányítják a figyelmet. — Melyiket tartja a legfontosabbnak? — Nagyon fontos, hogy a fejlesztési osztályokon dolgozó brigádok együttműködése megvalósuljon. Ezért többek között rögzítettük, a HAGY műszaki főosztályán dolgozó brigádok a Medicor által használt termékek fejlesztésére vonatkozó eredményeket rendszeresen közlik a Medicor fejlesztési osztályán dolgozó kollektívákkal. A HAGY fejlesztési brigádjai a Medicor kérésére a prototípusokhoz és „0” szériához szükséges és a HAGY-nál gyártott alkatrészeket sürgősen és a legjobb minőségben a Medicor fejlesztési osztályának rendelkezésére bocsátják És, persze, sorolhatnám szerződés konkrétabb pontjait is. — Más területeken milyen lesz a kapcsolat? — Érdemes szólni arról az együttműködésről is, amely a szociális, társadalmi és kulturális ellátásra vonatkozik. A tervek szerint a Medicor propagandacélokat szolgáló filmet készít, s ezeket a HAGY rendelkezésére bocsátja; lehetőséget biztosítunk egymásnak, kölcsönösen a balatoni üdülők közös használatára, biztosítjuk egymás számára a mozgalmi rendezvényeken való részvételt. — Milyen időszakra szól a szerződés? — A szocialista szerződést a IV. ötéves terv időszakára kötöttük meg, s lejárta előtt a két vállalat szakszervezeti bizottsága azt felülvizsgálja és dönt a szerződés megújítása ügyében — fejezte be Keresztes István. Szentgyörgyvölgyi Rezső —, hanem két-három szobás házak épüljenek 60—70 ezer forintos kölcsönből; éveken át szerveztek, anyagot biztosítottak, építési engedélyeket szereztek, vitákban intézkedtek, ellenőriztek, határidőket módosítottak. Tehát sokat dolgoztak, illetve rengeteg gond zúdult rájuk. „Az építtetők és a kivitelezők közösen megállapodtak, hogy a tervtől eltérő többletmunkaköltséget, a lebontandó épület anyagából, valamint segédmunkaerő biztosításával és anyagi hozzájárulással pótolják.” íme, ez az egyik olyan pont, amikor kicsúszott a hatóságok kezéből az építkezés: amikor az új terveket nem rögzítik pontosan és hivatalosan, pénzügyi alapjait nem tisztázzák hiteltérdemlően, akkor a kivitelező — de az építtető is — azt állít, amit akar, fellángol a vita. A tény viszont az, hogy a házak befejezése — éppen emiatt — húzódott-ha- lasztódott és minőségük bizony rossz. A levél említi, hogy a „meglevő hiányosságok ... rögzítésre is kerültek”. Tehát vannak hiányosságok, amelyek megszüntetéséért „közelharcot vívtak” a tanács vezetői Mi sem tettünk mást, mint a községi tanács — ennek ellenére közös ügyünk alig haladt valamicskét előre, A járási tanács levele A Gödöllői Járási Tanács építési-közlekedési osztályától érkezett levél azt említi, hogy: „A lakásoknál jelentkező egyéb jogvitás ügyben az építési hatóságnak nincs joga eljárni”. Itt az „egyéb” a módosított terv szerint épült házak körüli vitákra vonatkozik. — Ez tulajdonképpen maszek építkezés, ebbe nekünk nagyon kevés beleszólásunk van — mondja Mayer János osztályvezető. — Dehát a lakhatási engedélyt csak ki kell adni! — A lakhatást nem befolyásolják ezek a mennyiségi és minőségi hiányok. — Tehát megfelelő munkát végeztek a kisiparosok? — Nem. De hiába, a viták a bíróságra tartoznak. A levél a határidőkről a következőket írja: „ Rögzítettük ... mely munkákat kötelesek 1970. május 31-ig elvégezni”. Itt jegyezzük meg, hogy az eredeti határidő több mint két éve lejárt. „Tuka András és Medveczki János határidőmódosítást kértek 1970. július 15-ig.” De a munkákat most sem fejezték be; „a hiányosságok végleges megszüntetésére ... 1970. október 15-öt jelöltük meg”. Előző cikkeinkben mi sem írtunk mást, mint határidőmódosításokat, s hogy be kell már végre fejezni az ' építkezést. Most sem tartunk máshol. A megyei tanács levele A megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztálya felsorolja a hiányosságokat és az újabb és újabb határidőket. „A községi tanács ... — említi a levél — 1970. július 30-án közölte a hiányzó munkák elkészültét”. És most tessék figyelni, mert a levél így folytatódik: „A Pest megyei Hírlap 1970. szeptember 16-án megjelent cikke után ismét helyszíni szemlét tartottunk... megállapítást nyert, hogy ... egyes épületeknél még fennállnak el nem végzett munkák.” Berkovits György 480 EZER TONNA Szolnokon, a Tiszamenti Vegyi Művekben 480 ezer tonna szuperfoszfát műtrágyát gyártanak évente. Eddig termelésűk felét tudták csak szemcsésítve, granulátumként szállítani. Mivel a szemcsés műtrágya gazdaságosabban használható, új — 240 ezer tonna kapacitású — szemcsés! tő üzemet létesítettek, hogy az egész termelésüket a kívánt formában forgalmazhassák. Képünkön: adagolják a szuperfoszfátot a szemcsésítőbe- rendezésekbe. Fehér, mint a mész A Bódva és a Mánta patak közötti földhát dombra fel és völgyibe le kanyargó rossz útjain zötyög a sátoros szeikér. Ősi mesterség mai folytatója, mészégető tartja a gyeplőt. Nézi az álomra készülő fákat, az ég madarait, a ballagó lovak patkódíszes patáit. Erős lovak húzzák az erős szekeret. A ponyva alatt a hátsó saroglyábán ring néhány porció takarmány. A szekér teknőjében takaró alatt nehezedik az égetett mész. A szekér első felében a lapát és a kiskalapács rázódik, az oddaldeszkán fénylik á húzós mérleg rézaroa, mellette a mérőtairisznya és a kisseprű. Az első saroglyába kényiszerí- tett szalmakötegen csak egy embernek van helye. Itt ül a mészégető. Az ötvenesztendős Czeglódi Pál már közei négy évtizede bányássza, égeti, szállítja a követ. Ezt csinálta a nagyapja és Tokaji emlékfal A tokaji helytörténeti múzeum rövidesen új látványossággal gazdagodik. A múzeum erkélyén a honismereti szakkör kezdeményezésére emlékfalat állítanak azoknak a híres embereknek, akik a községben születtek, vagy hosz- szabb ideig ott éltek. A Tokajba látogató művészek már elkészítették Paulay Ede, a Nemzeti Színház volt főigazgatójának, a község szülöttének, a gyermekéveit Tokajban töltő Nikolaus Lehnau német költőnek és Szepsi Laczkó Máténak, az aszúbor feltalálójának arcmását megörökítő plaketteket, valamint a faluban jogászgyakornoki éveit töltött dr. Münnich Ferencnek, a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő harcosának mellszobrát. Plakettet készítenek még Tokaji Ferencről, a tiszaháti parasztfelkelés vezéréről. Benedek Pál tokaji születésű mérnökről, aki Széchenyi István és Várhelyi Pál munkatársaként dolgozott a Tisza szabályozósán és Tolnai Dali János prédikátorról, Lórántffy Zsuzsanna udvari papjáról, aki Tokajban megalapította az ország első leányiskoláját. TEMPLOMOK Egregyitől Vörösberényig Minden évben számottevő összegeket fordítanak a műemlék templomok helyreállítására a Balaton vidékén. A már több éve folyamatos munka az egregyi és a felsőőrsi Árpádkori templomok helyreállításával kezdődött. Az egregyi templomot legutóbb negyedszer restaurálták. Felújították a vidék legszebb műemlék kápolnáját, Balatongyörök közelében, a Szentmi- hály-dombon. Megifjodott Ba- latonudvari két temploma és az idén restaurálták a balatonfüredi kerek templomot is. A Balatonalmádihoz tartozó Vörös berényben az idén már a második műemlék templomot állítják helyre. Ez utóbbi a vidéken egyedülálló műemlék, erődfallal körülvett templom. Táncosnő 50 százalék Rómában a sztriptízt csak bizonyos korlátok között lehet reklámozni. Az egyik éjszakai mulatóhely úgy segített magán, hogy meghirdette: programjában 30 gyönyörű táncosnő lép fel 15 kosztümben. az apja is. Gyerekkorától ismeri az utakat, falvakat Büfck- szentkereszttől a cseh és a román határig. Ismerj és érti a követ ás, ami életének kenyere és mérge. Mi a fehérre azt szoktuk mondani, olyan mint a mész. Ö a mészre azt mondja, fehér, mint az anyja zsebkendője. Fakón, holtan fehér az égetett mészkő, mint a templomi gyertya. Mintha a tűz kiszippantotta volna belőle az életet. Majd a víz, a tűz ellensége, ha Oltják a követ, ismét élénk fehérséget ad neki, életet lehel 'belé. Az élső saroglyábán ül a mészégető, hallgatja a szekér nyikorgását. Teste együtt mozdul a szekérrel, s nyitott szeme ellenére is olyan, mintha aludna. Egy hete indult el hazulról. 7—8 mázsa kővel rakta meg a szekeret. A fele még most is megvan. Egy faluban jó, ha 29 kilót ki tud mérni. Hét nap és hét éjszaka van úton. Ha van rá módja, este ■beköt valahová, valamelyik portára, s akkor neki is jut fedél a feje fölé. De van úgy, hogy a szekéren hál, ahol az éjszaka éri. Fölötte a sátor, alatta a mész. Azt szokta mondani, amióta világ a világ, ez az élet jutott mindig a meszeseknek. Otthon, a Bükkben kitermelik a követ, behordják, aztán rakják a sok fát a kemencébe. És minden hónapban, majd minden hónapban útrakelnek egy vagy két hétre. Addig mennek, amíg el nem fogy a szekérről a kő. Ezt csinálta a nagyapja, ezt csinálta az apja, és ezt csinálja ő is. A fia? A fia most messze van. Katona. Amikor a falu első házainak ablaka ráköszönt, a mészégető életre kel. — Meszeet!... — kiáltja. S a lovak alig tízszer emelik lábukat, ismét felhangzik a kiáltás: — Meszeet! Senki nem nyit rá ajtót, kaput. Csak akkor jön elő néhány* öregasszony, amikor a falu közepén megáll a szekér. Kutyák ugatják a lovakat, s csak akkor hallgatnak ed, amikor a mészégető feláll a saroglyábán. Kék kötény takarja egész testét állátói a csizmájáig — Hogy adja? — Két forint. — De drága, ember. — Ez nem terem, mint a barack. Ezt ki kell termelni, jól meg kell égetni, meg ide is el kell hozni. — Nem kő? — Ne féljen, ez nem kő — és kalapáccsal ráüt a kőre. Van, aki a szemének sem hisz, csak a saját kezének. Méregeti a kő súlyát, aztán a fényesre csiszolódott kerékráf- hoz, üti. Mert nem mindegy, miképpen törik. A kő jó kő. Fehér, mint a libák tolla a zöld mezőn. Fehér, mint a füst a koromfekete kémény szájánál. Fehér, mint mostanában a köd vagy a dér, ami felébreszti a mészégetőt. Vesszőkosárba, szatyorba, fatálba, kerek fateknőbe és szakajtóba méri a meszet. Jól megnézik a húzós mérlegen, mit mutat a mutató. Hiába, olyan ez, mint minden vásár. Aki eladja, annak olcsó, aki veszi, annak drága. Fekete ruhás, idős nénik állnak a sze-' kérnél. A fekete kendő alatt hajuk olyan fehér, mint a kő. Kezükben a kerek teknő és a szakajtó. A mészégető nézd az edényeket. És talán eszébe jut, hogy a teknőknek és a szakajtóknak is megvan az életük éppúgy, mint az embereknek. Kenyeret, kalácsot dagasztottak, szakajtottak beléjük, aztán ahogy megrepedtek, megcsorbult a szélük, tojást, gombát, gyümölcsöt raktak beléjük. És most mész lesz bennük. Ez már az öregségük. A szekér körül elfogynak az öregasszonyok, ismét becsukódnak a kapuk. A mészégető egyedül marad. Ül még egy darabig, vár, hátha jön valaki. Cigarettát sodor* barna dohányt ágyaz a cigarettapapírba, amely fehér, mint a mész. Aztán elindul a szekér, kifelé a faluból. S amikor a szélső házak ablakai is elköszönnék tőle, a fehér ponyvás szekér lassan eltűnik abban a porfelhőben, ami mindig körülveszi, mint valami burok a rossz utakon. Ezt csinálta a nagyapja, ezt csinálta az apja, ezt csinálja ő is. A fia? A fia vegyésztechnikus, Kitűnően érti, milyen kémiai reakciók játszódnak le, amikor hevítésre elbomlik a mészkő, s mi történik akkor, amikor vízzel oltják, s amikor erős hő fejlődik, s szinte visz- szaadja azt a sole meleget, amit kapott. Fia kitűnően érti, mi történik ilyenkor. De a fia már nem fog követ bányászni, követ égetni, és forró, vagy hideg éjszakákon a szekérre rakott kövön hálni. Fia most katona. Ha leszerel, visszamegy a vegyikombinátba, ahonnan bevonult. De a mészégető nem is bánja. Talán azon gondolkozik, miközben rázatja magát a szekérrel, és hallgatja a nyikorgását, hogy mire az ő haja olyan fehér lesz, mint a mész, talán ez az ősi mesterség is megtér őseihez. Oravec János
