Pest Megyi Hírlap, 1970. október (14. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-08 / 236. szám
8 nn UECYl» K^Ctriap 1970. OKTÓBER 8., CSÜTÖRTÖK BOSSZANKODIK ? A kereskedelmi igazgató Beszélgetés Örsi Ferenccel, a Pest megyei Iparcikk Kereskedelmi '/aiialot igazgatójával lentkező kereskedelmi tanulónak. így azok kerülnek hozzánk, akiket máshol nem vettek fel. — Ha vásárolni megy, szokott idegeskedni? — Sokszor. Az eladók szinte nem is vesznek tudomást a vevőről, köszönésről szó sincs, percekig meg sem kérdezik, hogy mit is akar az ember... Akadozik a tűzifa-ellátás — Csak addig tartson ki a parkett, amíg elcseréljük a lakást... (Zsoldos rajza) M unkaegészségügy és élelmiszer-higiénia Szennyezett tej. és hústermékek Mérgezések vegyszerektől — Ez önkritika is. Mit lehetne csinálni? — Érdekeltebbé tenni az eladókat Elsősorban anyagilag. Szerintem az úgynevezett mosolycsekk nem érte el a célját. Nem mindenki szereti a mosolygást... — és mosolyogva búcsúzunk el egymástól. Berkovits György Puplin — műgyantával Űj, könnyen mosható pup- linféleség gyártására készült fel a Pápai Textilgyár. A fér- fiinganyagokat műgyantával kezelik, amely a fonalak közötti pórusokba jutva, megakadályozza, hogy a szennyeződés beivódjon, erősen a textíliához kötődjön. A nagyüzemi kísérletek kiváló eredményt hoztak, s már csak a kereskedelem megrendelésein múlik, hogy a jó tulajdonságú, úgynevezett „szennytgszító” férfiing mikor kerül az üzletekbe. Szüret Cegléden Indul a pincéhez a legújabb szállítmány. Mosás, kénezés után kerül a hordó a pincébe. Nagy Feri bácsi, a tsz pincésgazdája, alapos munkát végez. Ez a garancia arra, hogy jó zamatú bort kóstolgathassanak a pince látogatói. Foto: Gábor Viktor Szokott bosszankodni? — De még mennyit — felel örsi Ferenc. _— Mi az, ami mostanában kihozza a sodrából? — Az, hogy a vásárlóközönség egy része panaszaival egyenesen a sajtót vagy a rádiót keresi meg anélkül, hogy az üzletvezetőnek vagy nekünk szólna. Mi történik ilyenkor? A panaszt a rádió elküldi az illetékes minisztériumnak, az a kereskedelmi felügyeletnek és a megyei tanács megfelelő osztályának, amelyek válaszadásra köteleznek bennünket. Ez egyrészt több munka, nagyobb energia, másrészt a szóvá tett hiba elintézése is elhúzódik. Mindez nem szolgálja a vásárló érdekét. Miért nem fordulnak közvetlenül hozzánk? — Talán rossz tapasztalataik vannak. Bizonyára megtörténik, hogy az illető, üzletvezető, akinél panaszt tesznek, elkeni az ügyet. — Akkor közvetlenül megkereshetnének bennünket is, a központot. Ha ezt csinálnák, sokkal gyorsabban és hatásosabban intézkednénk. Tudniillik ha „fent” kezdik a panaszt, és onnan jut el hozzám, automatikusan védekezésbe megyek át... — Igen, ez emberi tulajdoniág: védeni a mundér becsületét. De visszatérve az előzőekre: sok a panasz? — Nem. Amely felülről jut hozzánk: 10—15 évente. — A kereskedelem sűrűn ad Alkalmat a bosszankodásra? — Ad. Például egyes ipar- vállalatok időnként reklámoznak olyan árukat, amelyeket még gyártani sem kezdtek. Ilyenkor a vevők azzal vádolnak bennünket, hogy mi nem rendelünk belőle, pedig az ipar gyártja. Egy friss példa: a Jászberényi Hűtőgépgyár 601-es hűtőgépe... . — Sok mostanában a vita a kereskedelem és az ipar kapcsolatáról, Hogyan látja, hova húznak a vitázók, az iparhoz vagy a kereskedelemhez? — Az iparpártiak túlsúlyban vannak. Ezen is bosszankodom. — A kiskereskedelem is rendelhet az ipartól. Rendel is? . — Igen, de nem kap árut. Egyszerű, hogy miért: a kiskereskedelmi vállalat nehezen lehet partnere az iparnak és versenytársa a nagykereskedelemnek. Az iparnak egyszerűbb például a RÁVILL- nak szállítani, mint az ország ■19 iparcikk-kiskereskedelmi vállalatával kapcsolatot tartani, kis mennyiségeket szállítás ni. ftaktárheíyzetünk is rossz. A kiskereskedelem egyet tehet: ha nem tetszik az egyik nagykereskedelmi vállalat, elmehet a másikhoz vásárolni, megszűnt a rajonrendszer. — Tehát így kevesebbet kell bosszankodni az árubeszerzéseknél? . — Esetleg. De bosszantó, hogy az átmeneti hiányosságokért általában a kereskedelmet marasztalják el. Például a propán-bután gáznál nem egyenletes az ellátás, mert az iparnak kicsi a szállítási kapacitása, és a gáz lefejtése sem zökkenőmentes. De ha nincs gáz, minket szidnak, nálunk csapódik le a méreg ... — Nincsenek a kereskedelem kezében megfelelő szankciók? — Monopolhelyzetben levő szállítókról van szó, próbálja őket magukra haragítani...! — Tehát a monopolhelyzet megszüntetése... — Ugyan, az megvalósíthatatlan — vág közbe az igazgató -—, inkább körültekintőbb munkát kellene kívánni. Mert különben mi csak széttárhatjuk a kezünket, és azt mondhatjuk, hogy ez van. — És milyen dolgok okoznak még nehézséget? — Az, hogy például friss szakembereink, ahogy felszabadulnak, alig maradnak nálunk, mert elhívják őket az ÁFÉSZ-ek, mivel többet tudnak fizetni, vagy fővárosi vállalatokhoz mennek, mert ott jobb viszonyok között dolgozhatnak. Aztán nincs is elég jeA szövetkezetek ipari tevékenységének munkaegészségügyét és az élelmiszer-feldolgozás higiéniáját vitatták meg tegnap a Pest megyei Közegészségügyi és Járványügyi Bizottság ülésén. A munkaegészségügyi szakemberek megállapították, hogy a tsz melléküzemeiben elhelyezkedők száma évről évre nő. A legtöbben a vasipaV- ban, az építőiparban és a vegyiparban dolgoznak. Elsősorban a galvanizáló, az eloxáló és a vegyi anyag kiszerelő üzemek jelentenek komoly veszélyt nemcsak a dolgozók egészségére, hanem a környezetre is. Laboratóriumi vizsgálatokkal kimutatták, hogy a helytelen szennyvíz- elvezetés fertőzi a környezetet, a kútakat. A vecsési Ezüstkalász Tsz galvanizálójának szennyvize literenként 11,8 milligramm ciánt tartalmazott. Munkaegészségügyi szempontból a mezőgazdaságban levő üzemek 65 százaléka megfelel, 28 százaléka részben, 15 százaléka pedig egyáltalán nem felel meg az előírásoknak. Vizsgálták a melléküzemekben előforduló foglalkozási megbetegedéseket is. Csoportos mérgezést okozott például az egyik szövetkezetben, hogy a vegyszerkiszere- lők alkoholt fogyasztottak munka közben. A megbetegedések oka általában, hogy a dolgozók nincsenek tisztában a munkájukkal járó veszélyekkel. A szövetkezetek élelmiszerfeldolgozó tevékenységében a legjelentősebb a tej- és a húsfeldolgozás. A megye négy szövetkezetének van tejüzeme, illetve feldolgozója, s ezek közül csupán egyben tapasztaltak a KÖJÁL-szakembe- rek kielégítő állapotokat. Laboratóriumi vizsgálat bizonyította, hogy a tehéntej és a tejtermékek 40 százaléka bakteriológiai szempontból kifogásolható. A berendezéseket nem tartják tisztán, s nincsenek korszerű szociális létesítmények sem. A megye tíz szövetkezeti gazdasága foglalkozik húsfeldolgozással. A legrosszabb állapotot az érdi Bentavölgye Tsz-ben találták. Az egykori kényszervágóhídat használják ma is, a húsfeldolgozó helyiségek zsúfoltak, a felszerelés hiányos, szociális létesítmény nincs. A hernádi Március 15. Tsz-ben és a kákái Kossuth Termelőszövetkezetben a hús- feldolgozók megfelelőek, hűtő- kapacitással is rendelkeznek, a rendszeres ellenőrzés mégis azt mutatta, hogy az áru minőségileg szennyezett. A Kőkán készített gyulai kolbásztól idén szeptemberben csoportos ételmérgezést szenvedtek. A fogyatékosságok legfőbb okát az előírt egészségügyi minimumtanfolyamok meg nem tartásában és a higiéniai szemlélet hiányában állapították meg. Ma még folyik a munka a földeken, de rövidesen téli pihenőre térnek a mezőgazdasági gépek. Nyolcvan százalékuk idén is a szabadban telel, kitéve a légkör korrodáló hatásának. Az országos műszaki fejlesztési bizottság korróziós állandó bizottsága ezért felhívja a figyelmet arra a módszerre, amellyel az ilyen eredetű károkat meg lehet előzni. Ez a módszer, amelyet a nagynyomású kísérleti intézet dolgozott ki, egyszerű, olcsó, a legszerényebb eszközökkel is elvégezhető. A megtisztított és megszárított felületekre közönséges festékszóró pisztoly- lyal viszik fel a javasolt, s a vidéki ÁFOR-telepeken korlátlanul kapható anyagokat, amelyek azután vékony védő- hártyává szilárdulnak, hat hónapon át tökéletes védelmet nyújtva a korrózió ellen. Ezt a réteget tavasszal á gépek ismételt munkábaállításakor sem kell eltávolítani, sőt ha esetleg a nyári munka is meghagyna belőle valamit, arra nyugodtan rá lehet fújni az új védőhártyát.' Ezzel a módszerrel, s a hozzátartozó anyagokkal a Lábo- di Állami Gazdaság ezer munkagépén három év óta évente 200 000—300 000 forintos költséggel egymillió forintot takarítanak meg a korrózió megakadályozása útján. Az alkalmazandó anyagokat TABI LÁSZLÓ KITÜNTETÉSE A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Tabi László írónak, a Ludas Matyi főszerkesztőjének eredményes munkássága elismeréséül 60. születésnapja alkalmából a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Heltai Kodályról Kecskeméten, Kodály Zoltán szülővárosában tanulmányt írt a nagy zeneköltőről Heltai Nándor kutató- A tanulmány felidézi Kodály kecskeméti kapcsolatait, új adatokat közöl a zeneszerző szüleiről, szülőházáról. Foglalkozik a Kodály-művek első kecskeméti bemutatóival. A régi Kodály-estekkel, közülük az egyik legemlékezetesebb hangversennyel, amelyet 1929 márciusában adott a kecskeméti városi dalárda olyan elsöprő sikerrel, hogy a teljes műsort meg kellett ismételni. Az érdekes tanulmány most jelent meg a „Forrás”-ban, Bács-Kiskun megye irodalmi, művészeti és tudományos folyóiratának legújabb számában. Itt a gesztenye! Kőszeg-Hegyálján megkezdődött a szelídgesztenye szedése. Ezen a tájon találhatók az ország legnagyobb szelídgesztenyései, amelyekben gyakoriak a 400—500 éves faóriások. Az ízes gyümölcsből jó, közepes termést takarítanak be, s nagyobb meny- nyiséget szállítanak a fővárosba és a vid.éai városokba. Kőszegtől Bozsokig m húzéidó területen gazdálkodó tsZ-hez az ország minden részéből érkezik a megrendelés. Az igényeket nem is tudják kielégíteni. A közös gazdaság ezért a szántóföldi termelésre . kevéssé alkalmas területeken — mintegy ötszáz holdon — újabb szelídgesztenyét telepít, s á meglevő ültetvényeket is felújítja. Ennek érdekében két csemetekertet, szaporítótelepet hoztak létre. és az eljárást a Hungarokorr ’70 kiállításon is bemutatják október közepén, Budapesten. Olvasóinknak már nem ismeretlen, mégsem árt felfrissíteni az előzőleg már nagy sikert aratott stafétabotos játékot. Játéknak persze csak az akció második felét mondhatjuk, az elsőben nagyon is komoly dologról van szó: hétfőtől október 31-ig kézzelfogható jelét adni takarékossági szándékunknak. Lefordítva OTP-nyelvre: aki a jelzett idő alatt legalább egy 500 forintos betétkönyvet vált, kap egy kartonpapírból göngyölt, sorszámot viselő stafétabotot. Ez idáig a takarékosság és egy kis áldozat. A játék ezután következik. Hogy hogyan, arra Pogány Miklós, az OTP Pest megyei igazgatója emlékeztet. — A megye öt "településén rendezünk találkozót azok számára, akik stafétabot-tulajdonosok lettek. A legforgalmasabb pontokon gyűjtjük össze a stafétabotokról leszakított Ma már a szüret csak egyes tájakon zajlik úgy, mint annak idején. A puttonyos embert legtöbb helyen már felváltották a zetorosok. A széles szőlősorok között traktor vontatta pótkocsik követik a szüretelőket. Kis késéssel a megyében is mindenütt megkezdődött a szőlő szedése. Az első tapasztalatok azt mutatják, hogy kevesebb lesz az idei termés, mint az elmúlt esztendőben, sőt a bor minősége sem éri el a tavalyit, mivel a mostoha időjárás miatt a szőlő cukorfoka alacsony. Október elseszámokat, s a helyszínen ki is sorsoljuk. A nyereményeket nem aki- rom sorolni, mert még nem áll rendelkezésre a tárgyak teljes listája, amelyeket kür lönböző üzemek, vállalatok, szövetkezetek ajánlanak fel, hogy maguk is részt vegyenek az akcióban. Minderre később visszatérünk. Ugyancsak emlékeztetőül jegyezzük meg, hogy tavaly olajkályhától a báránykáig és háztartási berendezésig, rengeteg értékes holmi került a szerencsés nyertesekhez. S végül a helyszíneket és időpontokat jelezzük: Vácott október 30-án délután 3 órakor, Dabason másnap fél 11-kor, Cegléden ugyancsak október 31-én, délután 2 órakor, Százhalombattán november 1-én fél 11-kor és Gödöllőn aznap délután 3 órakor találkoznak a stafétabotosok. — tgy — jén a ceglédi Kossuth Terme-" lőszövetkezet 550 holdas szőlőskertjében is megkezdték a szüretet. Naponta 60—70 ember hajlong a tőkék között A tsz segítségére siettek a diákok és a ceglédi Városgazdálkodási Vállalat dolgozói is.’ Mint megtudtuk, a termés 80 százalékát az Állami Pince- gazdaságnak adják át, a maradék 20 százalékot pedig saját pincészetükben dolgozzák fel, érlelik borrá. Nárai csokor A figyelmesség szép példájával szolgál Vas megyében Nárai község tanácsa. A köz- igazgatás vezetői rendszeresen kiírják az anyakönyvből, kinek, mikor van a huszonötödik és az ötvenedik házassági évfordulója. Minden ilyen alkalomra szép virágcsokrot készíttetnek és a jubilálókat köszöntik vele. PEST MEGYEI HIBLAP 4 Vagyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottsága % a Pest megyei Tanács lapja. Főszerkesztő t SUHA ANDOR Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: CSOLLANY FERENC Szerkesztőség: Budapest, Via, Somogyi Béla u. 6. II. cm. Kiadóhivatal: Budapest, VIII., Blaha Lujza tér X. Egész nap hívható központi telefon: 3«—100, 143—12». Gépíró szobák: M3—100/280, illetve 313—100/413. Titkárság: 131—243. Egyéb számok: 141—432, 141—25«, Előállítja: Szikra Lapnyomda, Budapest. INDEX: 25 064 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Bp., V., József nádor tér 1. sz.). Előfizetési díj 1 hőnapra 20 forint. Uj módszer a mezőgazdasagi gepek téli megóvására Stafétabot hétfőtől JÁTÉK ÖT TELEPÜLÉSEN # #
