Pest Megyi Hírlap, 1970. október (14. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-08 / 236. szám
I**S» MCCVCf &Círlm> 1970. OKTÓBER 8., CSÜTÖRTÖK Őszi vers Hullik a lomb, és hűvösödik, súlyos a gond, s a szívbe szökik a félelem, amit kibont a szárnyas sárga ősz. Vége a nyárnak, s amíg a száz levél pereg, a múltba hulló, szép emlékezet, aranyló sírba eltemet. Azért ne félj, < — ha jő a tél, a tiszta, hófehér, és csendes téli táj, még akkor is, ha fáj, — előnybe fest. Mint távoli égitest csodáit földi ember, högyha nézi, — fájó szívem majd úgy idézi, felejthetetlen arcodat. Borbély Tibor Néhány jó szó ... * VÁLASZ EGY NÉVTELEN LEVÉLRE Népművelők tapasztalatcseréje Péntekien, október 9-én a gödöllői járás népművelői vendégségbe mennek Dabas- ra, ahol a járás művelődésügyének vezetői várják majd őket. Az egésznapos tapasztalatcsere-látogatás célja: o közös fenntartású művelődési házak munkájának vizsgálata. Ennek keretében a vendégek ellátogatnak majd Dabas első kerületébe, ahol a Fehér Akác Termelőszövetkezet vette át a művelődési ház gazdasági finanszírozását. Ezt követően Dabas harmadik kerületében tesznek ' látogatást, ahol az ÁFÉSZ üzemelteti a művelődési házat. Végezetül pedig Hernádra látogatnak, ahol a termelőszövetkezet és . a tanács közösen vállalta a művelődési ház fenntartását és működtetését. Névtelen levelet hozott a posta. Nem először történt, félek, nem is utoljára. Annak, hogy mégsem dobtuk oda, ahova való — a papírkosárba —, megvan az oka. Ezt szeretném most elmondani... „Zsámbok község nevében felhívjuk a figyelmüket özv. Győré Béláné tanítónő, kul- túrotthon-vezető 8 éve tartó romboló munkájára, a kultúrotthon vezetésében’’ — kezdi levelét a névtelen szerző, aki „szerényen” összetéveszti magát a közvéleménynyel. Aztán így folytatja: „Annyira lezüllesztette a'népművelést, hogy már csak a tánc maradt meg. Ezt is lehetőleg a fiai és a sógornője űzik, szép jövedelemmel... Györéné nem tűri a cigányzenét, csak a tánczenekart, angol dalokkal, amit a fiai adnak elő, jó pénzért.. Nos, itt álljunk meg egy szóra. Erre kértem azt a zsám- boki fiatalembert is, akivel a község főutcáján hozott ösz- sze a véletlen. — Szeret táncolni? Ha igen, hová jár? — Néha Pestre vagy Gödöllőre, meg a helybeli kul- túrházba. 3. Kocsis Imre és Kisfalusi Márta — A két év, amíg felvették, hogyan telt? — Segédmunkás voltam a Gránitgyárban. Simítgattam az anyagot, retusáltam. — A keramikusok egyre inkább a szobrászat felé hajlanak. Egyesek — szerintem — lekezelőnek tartják, hogy alkotásaikat használják is... . — Szó sincs róla! Nem az a fő, hogy használják-e vagy díszként szolgál. A keramikus feladata, hogy az emberek mindennapjaihoz tartozó használati tárgyakat ízlésessé, esztétikussá tegye... — Fazekasság a kerámia? — Tulajdonképpen az. Bár máshogy készítik ma a kerámiát, mint régen az agyagtálakat, vázákat. De a keramikus a ma fazekasa. Szeretne otthon dolgozni Kisfalusi Márta: férje készíti már a korongozót, s kemencét is vesznek. — Olyan tárgyakat akarok készíteni, amelyeknek tulajdonosa, ha eltöri, nem mondja azt, hogy „majd veszünk egy másikat”... Tamás Ervin Foto: Urban Tamás — Milyen zenére táncol legszívesebben? — Természetesen, tánczenére. Csak nem képzeli, hogy a csárdás a kedvencem, cimbalomkísérettel?! Nem képzeltem semmit, efe- lől siettem is megnyugtatni. Ez sikerült. A nevét megtudnom — nem. Zsámbokon — úgy látszik — járvány a névtelenség ... Mezei Istvánná, a községi tanács adminisztrátora hüle- dezve hallgatta a levelet. Igyekeztem száraz, szenvtelen hangon olvasni: ...„Az egész falunak az a véleménye, hogy ilyen rossz népművelés nem volt, de ilyen rossz népművelő sem ...” Mezeiné indulatosan közbevágott: — Aljas rágalom minden betűje! Az az asszony, aki négy gyermeket nevelt fel özvegyen, s a pedagógusi munkája mellett minden szabad idejét a közösségnek áldoz- tá, inkább jó szót érdemelne, mint ezt... Cigányzene?! Még a lakodalmakban is tánczenekar játszik ma már Zsámbokon! A fiatalságnak tánczene kell, a táncot pedig a fiataloknak, nem az öregeknek rendezik! ... „Győrévé előtt Zsámbokon is jól ment a népművelés... Havonként jött .a Falu Színház, a megyei színház, a Rendező Hivatal művészei, írók stb. Györéné mindezeket megszüntette ... Ez lejáratása, szabotálása a munkának...” A névtelenség leplébe bújt szerző nem válogatós a kifejezésekben. Attól sem riadt vissza, hogy szabotázzsal vádolja a művelődési otthon vezetőjét. Mit szólnak vajon ehhez az illetékesek, Györéné felettesei? Dr. Kovác$ Gyuláné, a Gödöllői Járási Tanács vb művelődésügyi osztályvezetője felháborodott í — Györéné megszüntette?! Szabotál?! Hiszen soha annyi színházi előadás, műsoros est nem volt Zsámbokon, mint éppen Györéné működésének első éveiben! Nekem elhiheti:az én férjem volt a Pest megyei Petőfi Színpad vezetője. Tudom, milyen gyakran és szívesen jártak Zsámbokra. A társulatot csakugyan megszüntették, de nem Györéné, hanem — mint köztudott — a Pest megyei Tanács. A Falu Színház — pontosabban: a Déryné Színház — háromezer forintot kér minden fellépésért. Akár esik, akár fúj, akár van közönség, akár nincs. Honnan venne ennyit egy művelődési otthon, amely egész évre 7000 forint állami támogatást kap a felső szervektől és 3000 forintot a helyi Petőfi Tsz-től?! Sára Ferenc járási népművelési felügyelő legyint: — Legalább ne javítana bele kézzel, ha már géppel írja névtelen leveleit a szerző: így önmagát leplezi le. Egyétiként notórius feljelentő. Mi az, hogy .. .„a helyi rendezvények is megszűntek, színdarab csupán 2—3 évenként van, ha másvalaki rendezi...”? I A levélíró — úgy látszik — nem tudja, hogy amióta az emberek Tol- nay Klárit és Gábor Miklóst láthatják a képernyőn, azóta nem néznek meg akármit. Márpedig egy olyan kis faluban, mint Zsámbok, színvonalas előadást nem is lehet két évrtél sűrűbben „összehozni”. Elvégre az öntevékeny színjátszásnak missziója is van a szórakoztatáson kívül: az ízlés fejlesztés! És hogy az előadásokat másvalaki rendezi, az természetes: rendezni csak működési engedéllyel lehet, olyan személynek, aki elvégezte a színjátszó vezetők megyei stúdióját. .. .„A kultúrotthon terme piszkos, egészségtelen, huzatos, télen hideg, nyáron meleg. Ezért sincs közönség...” Mezei Istvánná kitárta az egykori Biró-féle kúria nagytermének ajtaját. Egyszerre csap meg bennünket a hideg és az olajos padló avas szaga. A sarokban álló apró kályháról első látásra elhiszem, hogy képtelen ezt a nagy termet befűteni. A székek a fal mellett ) sorakoznak, így aztán jól látszanak a tisztára sepert, de korhadt padló jókora foghíjai. Bizony, a terem rideg, s erősen ráférne a tatarozás.. — Tessék, itt van. Talán Györéné a hibás abban, hogy ilyen állapotban van a kultúra hajléka Zsámbokon? Mindenki tudja, hogy ha a takarítónő el van foglalva a tsz-ben, maga áll neki takarítani. Vagy költse rá a 300 forintos tiszteletdíját a művelődési otthonra?!' A „romboló” Györéné ezt is csinálja? Később megtudtam még, hogy Györéné vezetésével a művelődési otthon irodalmi színpada, tánccsoportja és színjátszói rendszeresen sikerrel szerepeltek a járási kulturális szemléken; hogy a júniusban Túrán megrendezett Galga menti népi fesztiválon a zsámbokiak lakodalmasa aratta a legnagyobb tetszést; hogy sógornője — aki ellentétben a levél állításával, semmilyen jövedelmet nem kap a művelődési otthontól — falumúzeum létrehozásán fáradozik... És tudom már, hogy Györéné fiai jól szolgálják a közösséget, amikor a nívótlan — és megfizethetetlenül drága „haknizenekarok” helyett maguk állnak oda képzetten, kulturáltan zenél ni-énekelni. Azt is tudom, hogy abból a kevéske anyagi támogatásból még októberben kifestik a művelődési otthon helyiségeit, újramázolják az ajtókat, kijavítják a padlót. És tudok még valamit: a kő-: zösség odaadó szolgálata nemcsak a társadalom megbecsülését érdemli, hanem a védelmét is. Győré Béláné mindkettőre rászolgált. Nyíri Éva VÁC A 75 éves múzeum Hetvenöt esztendővel ezelőtt dr. Tragor Ignác alapította meg Vácott a mai Vak Bottyán Múzeumot. Az évforduló egy- j beesik a IX. országos múzeumi hónap rendezvényeivel. Ebből az alkalomból október 16-án, pénteken,, nyílik meg a múzeum új kiállítása, amely a váci kavicsbányái kelta—avar temető gazdag leleteit mutatja be. A kiállítást t dr. Mády Zoltán egyetemi tanár nyitja meg. A hetvenötödik esztendejét ünneplő múzeumban több érdekes előadásra is sor kerül a múzeumi hónap folyamán.’ Október 9-én Szép Róbert tanár emlékezik meg I. István reformjairól és Vác várossá alakulásáról. Október 23-án Papp Rezső tart előadást dr, Tragor Ignácról, a múzeum megalapítójáról. Október 30-án pedig Stefanits István múzeumigazgató emlékezik meg a múzeum hetvenöt esztendejéről. Ugyanezen a napon hangversenyt rendeznek a múzeumban a váci állami zeneiskola tanárainak közreműködésével. A műsorban Bach-, Haydn-, Mozart- és Beebho- ven-művek szerepelnek. ABONY Óriás íaliszőnyeg Az abonyi szőnyegszövő üzemben óriás szőnyeg készítését kezdték meg. A 185x380 centiméteres faliszőnyeg a Viscosa gyár ebédlő termének dísze lesz. Ä nagyméretű szőnyeghez külön szövőszékei készítettek Abonyban. A Nap, a kozmosz és az ember Hétfőn kezdődik az idei csillagászati hét Október 12. és 17. között rendezi meg a TIT budapesti csillagászati és űrkutatási szakosztálya az idei csillagászati hetet a Bocskai úti természet- tudományi stúdióban. A hat előadásiból álló sorozat a'csillagászait mai problémáiról ad képet. A hat egymást követő napon dr. Almár Iván az űrkutatás segítségével a légkörön kívül végezhető csillagászati kutatások ismeretszerzési lehetőségeiről, dr. Marik Miklós » Napon és más csillagokon bekövetkező kitörésekről, Szi- mán Oszkár a világegyetemben észlelhető szélsőséges állapotokról, Róka Gedeon a Nap múltjáról és sorsáról, dr. Balázs Béla pedig a megfigyelhető világegyetem hajnaláról tart előadást. A sorozatot dr. Kulin György előadása zárja le az ember és a kozmosz viszonyáról, a csililagvilág kutatásának céljairól. Az Urartu kultúráról Mikor kezdődött a grúz és az örmény nép története? Az Iparművészeti Múzeumban Borisz Piotrovszkij professzor, az Ermitázs Múzeum főigazgatója nagy érdeklődéssel követett beszámolót tartott áz Urartu kultúráról, a több évtizedes ásatások eredményeiről. A neves régész és történész, aki az Ermitázs vendégkiállításának megnyitására érkezett hazánkba, az ókori Kelet és Transz-Kaukázia történelmének világhírű specialistája, aki 40 éve kezdett hozzá nagy jelentőségű ásatásaihoz. 1939- főtl ásatja a Jereván közelében elterülő Urartu-várerdőt. A számos diapozitívvel és nagy méretű fényképpel szemléltetett előadás az ókor egyik legnagyobb államának civilizációjával ismertette meg a hallgatóságot. Urartu, a szomszé-. dós Asszíria vetélytársaként nagy szerepet játszott a környező népek és államok kialakulásában, valamint a korabeli műveltség fejlődésében. Az Urartu birodalom hanyatlása — időszámításunk előtt 600 év körül — egyben a grúz és az örmény nép történetéinek kezdete is. A neves szovjet tudós magyarázatait nagy érdeklődéssel követte a magyar szakközönség, annál is inkább, meri ókori történelmi vonatkozásban ritkán találkozik ilye® érdekes újszerű témával. Ismeretlen királysír 1972-ben ünnepli Székesfehérvár — az Árpád-házi királyók ősi koronázóvárosa — fennállásának ezeréves évfordulóját. A millenniumra készülődve az István király Múzeum munkatársai a középkori romkertben megkezdték a királyi bazilika „vallatását”. Céljuk az, hogy az ezeréves évfordulóra új, eddig ismeretlen adatokkal egészítsék ki az 1936-ban végzett legutóbbi feltárások eredményeit, információkat szerezzenek a legkorábbi, István király korabeli bazilikáról, s a marad-; ványokat helyreállítva a nagy- közönségnek is bemutassák. A régészek eddig csak a késő-középkori járószintig tárták fél a bazilika maradványait. A jelenlegi ásatások célja az, hogy felszínre hozzák az ez alatt levő román kori rétegeket is. A „vallatás” máris meglepetésekkel szolgált: több, eddig ismeretlen járószint, falmaradvány került elő, s felfedeztek egy eddig ismeretlen királysírt is. A személyazonosságát sajnos, nem sikerült megállapítani, i nyugvóhely ugyanis teljese» kifosztott állapotban volt. szívem, hogy ebből élek, és nem a képeimből. így kereshetem az utat, ha eltévedek, az sem baj... Soha nem tudom, mit fogok holnap festeni. Lehet, hogy visszatérek a régi stílushoz, lehet, hofey másnak kezdek neki... A tanársegédi fizetésből, meg az így adódó munkákból megélünk.. Az egységes pop-festészet foglalkoztat. Újra felfedeztem, tisztábban és nem pusztító, hanem építő módon. öt évig vezette a József AtKocsis Imre régebben, ha villamosra várt, leült a járdaszigetre, ha hideg volt, be a telefonfülkébe. Nem értette, miért fáznak mások olyan elkeseredetten a kabátjuk mö- 'gött. Hiszen a telefonfülke oly meleg és oly barátságos, az üvegen át romantikusan csendesek a téli utcák. Manapság már nem ül be a telefonfülkébe, s bár még mindig töri a fejét, hogy a többieknek ez miért nem jut eszébe, addig ő sem ül be, míg valaki rá nem szánja magát. Talán megöregedett?... Már a gimnáziumban tanult kerámiát, a telepen neki van égy edül fazekas szakmunkásoklevele — büszke rá. A Képzőművészeti Főiskola festőszakára jelentkezett, felvették. Esténként, korongozott egy maszek keramikusnál, úgy tartotta el magát. Makón született, szülővárosában rendezte meg első kiállítását, mégsem köti semmi oda, szülei is felköltöztek. Világáról faggatom. — Volt énekkem kialakult, oldottabb — de nem tudtam már megtölteni tartalommal. Barkácsoló ember voltam világéletemben és rájöttem, mást kell csinálnom, mást kell keresnem, mint a hagyományos táblaképfestést. Kocsis Imre fára fest. A fát fűrésszel körülvágja és egy „alapra” ragasztja, melynek anyaga szintén fa. De ebből nem élne meg. Két éve tanársegéd a főiskolán. Hetente hat órát tanít, plusz két délelőtt foglalkozik a festőosztállyal. Plakátot készít — ő csinálta az idén a szentendrei napok plakátját — és könyvborítókat az Akadémiai Könyvkiadónak. Jelenleg a Tárcái története a szóhagyományban című munkának készíti a borítóját. — Fogalmam sincs, miről szól. Csupa kacifántos mondat. De azért nyugodtabb a tila művelődési ház kerámiaszakkörét Angyalföldön. Feleségét itt ismerte meg — tanította. Kisfalusi Mártát csak harmadszorra vették fel az Iparművészeti Főiskola kerámiatagozatára. Most utolsó éves. Szülei szerették volna, ha a közgazdasági technikum után valamilyen kézzelfoghatóbb foglalkozást választ, de tervéről nem tudták lebeszélni. Most férjét helyettesíti a kultúrházban — ő tanítja a szakkörösöket.
