Pest Megyi Hírlap, 1970. október (14. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-31 / 256. szám
10 "WiHflP 1970. OKTÓBER 31., SZOMBAT Minden második gyermek... Megjegyzések egy KNEB-jelentéshez „A népi ellenőrzés 130 óvodára és 160 általános iskolai napközi otthonra kiterjedően megvizsgálta az intézmények működését... Az ellenőrzések harmincháromezer gyermek elhelyezési körülményeit érintették." így kezdődik a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság jelentése, amelyet nemrégiben a kormány is megvitatott. Találunk ebben a tanulmányban néhány dicsekvésre méltó számot: ma már minden második kisgyermek óvodába jár és a napközi otthonokban elhelyezett tanulók aránya 15 százalék fölé emelkedett. Országosan, 1960-nal összevetve, az elhelyezett gyermekek száma 136 ezerrel növekedett. Az intézetek fenntartására a tanácsok az idén 1,5 milliár- dot, a vállalatok pedig 100 millió forintot fordítanak. Ez a két szám, így egymás mellett, elgondolkoztató... Jobban tanulnak az óvodások A statisztikai felmérések beszédesen bizonyítják, hogy az óvodából iskolába kerülő gyermekek mennyivel jobb eredményt érnek el, mint akik nem jártak vagy nem járhattak óvodába. Tizenegyezer tanuló iskolai előmenetelét megvizsgálva a népi ellenőrzés megállapította, hogy: a volt óvodásoknak 96 százaléka, az iskolára előkészítő csoportosok 87 százaléka, a családokból közvetlenül iskolába kerülő gyermekeknek mindössze 69 százaléka végezte sikeresen el az általános iskola első osztályát. Az idézett adatok egyértelműen bizonyítják az óvodák pozitív előkészítő és nevelő hatását. De az őszinteség megkívánja, hogy hozzátegyük: sajnos férőhely hiányában évente a jelentkezők 25—30 százalékát kell visszautasítani, s ez a hátrány — a felmérés tanulsága szerint — különösen az alacsony jövedelműeket és a fizikai dolgozók gyermekeit érinti. A községek felében nincs óvoda! Az országban sorra épülő új lakótelepek általános problémája, hogy: kevés az óvoda és a napközi; most arról nem is akarunk beszélni, hogy ezek is sajnálatos módon nemegyszer csak a lakások átadása után évekkel készülnek el. Az óvodahiány oka, hogy a legtöbb helyen, a tervezésnél az országos átlaggal számolnak, vagyis 100 családra 113 gyermeket kalkulálnak. Márpedig a lakótelepeken — és ez nagyon egészséges, hogy a tanácsok főleg a nagy családosoknak adják a kényelmes, új lakásokat — 100 családra 136 gyermek jut!... A településszerkezeti adottságok következtében a községek felében nem működik óvoda!... Ez a tény, közvetve, az asszonyok munkaképességére is kihat, mert a gyermekek elhelyezésének gondja miatt esetleg munkát sem vállalhatnak. A jelenlegi sokszor feszítő munkaerőgondot is enyhítené, ha a községekben, vidéki településeken több lepne az óvoda. S ez nem egyszerűen csak a helyi tanácsokon múlik. A szűkös munkáskéz megszerzése érdekében a vállalatoknak ez irányban is lehetne mit tenniük. Sokszor egy kellő pillanatban és helyen vállalt közreműködés, anyagi áldozatvállalás az építkezésben, esetleg hosszú időre megoldaná a munkaerő-utánpótlásukat. Öt év: 37 ezer férőhely Az elmúlt évtizedben évente átlagosan ötezerrel növekedett az óvodai férőhelyek száma. De ez még mindig kevés!... Államunk jelentős összeget fordított és fordít ezután is a gyermekek neveltetésére. A következő ötéves tervben újabb 37 ezer férőhellyel számolhatunk. De mellékívánkozik egy másik hivatalos adat is: az a demográfiai tény, hogy már az idén 25—30 ezer anyának jár le az országban a gyermek- gondozási segélye. Közülük legtöbben csak úgy tudnak újra munkába állni, ha gyermekeiket — immár túl a böl- csődés koron — óvodában tudják elhelyezni. Tehát már az idén, de a jövőt tekintve még inkább nem árt számba- venni, hogy a szülések ösztönzését csak úgy oldja meg a gyermekgondozási segély, ha a gyermekek elhelyezési gondja is csökken. A 37 ezer új férőhely soknak tűnik, de ha a gyarapodó igényeket nézzük, akkor mégsem elegendő. Más forrásból sem ártana keresni a megoldást. Az óvodai férőhelyhiány részbeni ellensúlyozását szolgálja az iskolát előkészítő csoportok szervezése. Országosan tavaly például több mint tízezer gyermek vett részt ezeken a tanfolyamokon. Az iskolaelőkészítők tapasztalatai általában kedvezőek, szükséges lenne a működésük kiszélesítése. Ha nem is pótolja az óvodák alapos előkészítését, mégis sokban segítheti a gyermekek iskolai beilleszkedését, gondolkodási előkészítését. Minden második gyermek óvodában nevelkedik és minden hatodik jár országosan napközi otthonba, de egyre több azoknak a családoknak a száma, akik élni szeretnének az óvodai napközi otthonos elhelyezéssel. A jövő generációjának felneveléséért, a kul- túráltabb nemzedék formálásáért a tanácsoknak, vállalatoknak, szövetkezeteknek egyformán érdekük, kötelességük minden lehetőt megtenni. BUDAPESTEN láthattuk az első nemzetközi csomagolási kiállítást, Budapack’ 70 elnevezéssel — s tanácskozott a II. országos csomagolási konferencia. Az itthoni érdeklődők — a nemzetközi kiállítás alkalmával — össze tudják hasonlítani a külföldi eredményeket a hazai kísérletekkel. A nagyszámú, rangos külföldi kiállító elhozta a legmodernebb csomagolóanyagokat és nyilván nem cél nélkül — hiszen hazánk komoly vásárlóként kerülhet szóba. Bemutatják természetesen a csomagológépeiket is. Ha egy mondatban meg szabad határozni: a műanyagok alkalmazási lehetőségei uralkodnak a külföldiek pavilonjában. Az előadások is erről szólnak. Amíg a fejlett ipari országokban a papír, a fémek és a műanyagok aránya a csomagolástechnikában ma már eléri a 80 százalékot, addig nálunk még mindig hagyományos anyagok vezetnek, így a fa, üveg és a textil. Még a nyersanyagban nálunk gazdagabb nemzetek is keresik a műanyagok alaposabb és olcsóbb felhasználási lehetőségét, annál is inkább kívánatossá tenné ezt számunkra nyersanyagszegénységünk. AZ „ELADÓK PIACA”, a bőségesnek éppen nem mondható ellátás honunkban éveken át leértékelte a csomagolás szerepét. Ám a kínálat növekedésével egyenes arányban növekszik az áru külső megjelenési formájának jelentősége. Ezért a csomagolás nem egyszerűen esztétikai kérdés!... ÖsszehasonlításAutókárpitért több FIAT Megállapodást írt alá a torinói FIAT és a GRABOPLAST Győri Pamutszövő és Műbőrgyár. A győri cég másfél millió dollár értékben 2 millió 300 ezer négyzetméter autókárpitot szállít Torinó- ba 1971-ben, az idei mennyiségnek csaknem a kétszeresét. A többlet viszonzásaként több FIAT személygépkocsi érkezik majd Magyarországra. Az ügyletnek van Pest megyei vonatkozása is: a GRABOPLAST ugyanis a Váci Kötöttárugyártói is vásárol alapanyagot az autókárpitokhoz. Repülőzsüri A múltban jól bevált ellenőrzési módszer, a megyei művelődési osztály tagjaiból ösz- szeállított repülőzsüri október 29-én ismét megkezdte villámellenőrzéseinek sorozatát. Csütörtökön este a zsűri Kiskunlacházára, a járási művelődési házba látogatott el, ahol akkor éppen zeneoktatás, könyvtári kölcsönzés, valamint a tánccsoport próbája volt. Megvizsgálták a művelődési ház írásbeli dokumentumait is, azt rendben levőnek találták, ezért, s a pezsgő művelődési életért a zsűri 500 forint jutalomban részesítette Fodor Péter igazgatót. in A HŐMÉRŐ! Az Elektroimpex Külkereskedelmi Vállalat nagy meny- nyiségű hőmérőt vásárolt a Szovjetunióban. Az idén 160 ezer, jövőre pedig 400 ezer szovjet gyártmányú hőmérőt kap a magyar kereskedelem, illetve a gyógyszertári hálózat. Az első tételt, 200, egyenként 500 darab hőmérőt tartalmazó csomagot a MALÉV IL 18-asa már kedden a Ferihegyre szállította. A további 60 ezer lázmérő ugyanezen az úton ma érkezik Budapestre. ként megint érdemes számokat idézni, mert amíg" hazai csomagolószer-felhasználásunk — tavalyi felmérés szerint — egy lakosra számítva mindössze 11 dollár értékű, addig ez az arány Olaszországban 28 dollár, de akad olyan európai ország is, ahol eléri a 40—45 dollárt. Az egyes iparágak csomagolási kultúrájukat tekintve, természetesen nem vonhatók egy kalap alá. A különböző kávék, italok és élelmiszer- ipari termékek, a hazai üzletekben is tapasztalható, parádés „vetélkedőjéből” például nem nehéz levonni a tanulságot: ahol iparnak-ke- reskedelemnek érdeke megnyerni a vevőt, ott sokat tesznek a csomagolás, a külső megjelenési forma érdekében. Sajnos a tartós fogyasztási cikkeknél, a háztartási gépeknél, vagy a bútoroknál m" még szinte „fehér hollónak” számít a praktikus, esztétikus csomagolásra fordított figyelem, energia. Azonban nagyon is „kirakatszemlélet” lenne, ha a csomagolást, mint külső formát esztétikusán kezelnénk csupán. Az, hogy a felvágottat, a sajtot és a különböző árukat vastag papírba gyömöszölik és úgy adják a vásárlónak. az nem egyszerűen eladási forma. Ügy gondoljuk: az átlátszó csomagolás, az ízléses megjelenés, a pontosan mért áru már egyben tartalmi kérdés is. Ugyanis a csomagolás: a fogyasztási és a vásárlási szokások kialakulását, változását jelentősen befolyásolja. Ezért eljuthatunk a végkövetkeztetésig is: TÖBB MINT 270 OLDALON GAZDAG TARTALOMMAL, SOK-SOK KÉPPEL ÉS RAJZZAL MEGJELENT AZ 1971. ÉVI KINCSES KALEND Kapható minden postahivatalban és a postás kézbesítőknél. Ara: 14 forint. Élet az óvodában. V. J. Csomagolás magyar módra... Négy év képeibőL A ceglédi kórház. Postabontás Gödi tervekről Az idén nagyközséggé lett gödi tanácsházára látogattam, hogy terveik felől érdeklődjem. A tanácselnök, Sándor István arról szólt, hogy az egyesítéssel 12 ezerre nőtt a falu lakossága, sok újabb intézményre lesz szükségük. Még az idén a felsőgödi részen át a csomagolás fogyasztói-kereskedelmi kultúrát jelent!... Másképp veszi kezébe a higiénikusan csomagolt árut a vevő, sőt másként is étkezik, mintha a vastag csomagolópapírt kell bontogatnia. AZ EGYRE JOBBAN SZAPORODÓ önkiszolgáló boltok, ABC-áruházak tapasztalatai szerint az áruk ízléses „öltöztetése” gyorsítja a vásárlást. Nem vitás, hogy az előrecsomagolt árukat szinte másodpercek alatt össze lehet gyűjteni a polcokról. De a vásárlás folyamatában, a szép formában jelentkező, messziről figyelmet ébresztő, a vevő számára pontos információt nyújtó áru még nem minden. Mert ennek értéke is csökken, ha a kiszolgálás folyamata féloldalas. Vagyis ne kelljen ugyanakkor sorbaáll- ni a kenyérnél, vagy éppen a pénztárnál... Az önkiszolgáló üzletek nélkülözhetetlenné tették a szellemes csomagolási módokat. A kiállítás gazdag anyagában is jelentős szerepet kapnak éppen ezek a megoldások. Bár kissé lehangoló, hogy az exportra menő áruk csomagolása jóval a hazai előtt jár. Itt már jobban érvényesül a külföldi vásárló elvárása ... Idézzük az egyik kiállítási látogatót: „Vajon mi mikor érdemeljük meg azt, amit az exportcsomagolásnál már természetesnek vesznek...” Sokak szerint: erre nincs igény, mert drágítja a terméket. Mindenesetre érdemes lenne a választási lehetőséget ebben is megengedni a vevőnek, mert, aki a drága gyermekkerékpárt, vagy a radiátort megvásárolta, bizonyára nem sajnálná — a biztonságos szállítás, a tetszetős csomagolás miatt —, az áru értékéhez hasonlítva szerénynek mondható többlet- költs éget. Bán János akarják adni az új egészségházat, ahol két körzeti orvosi, egy fogorvosi és a csecsemőszakrendelés talál majd helyet. Remélik, hogy a munkálatok ezentúl gyorsabban'“haladnak, mert a tanács kebelében megalakult a költségvetési üzem, ahol több szakma kiváló munkásait foglalkoztatják. Most fogják befejezni az Ady-klubot, amelyben a zeneiskola és a könyvtár mellett az ifjúsági klub is méltó helyet talál majd. Alsógödön a fenyvesben új élelmiszerbolt nyitására készülnek. A vízművek továbbvitele mintegy 27 millió forintba kerül majd, de akkor már minden utcában egészséges csapvizet lehet inni. Idén kezdik meg a nyolctantermes iskola alapozását. Ha elkészül, a két szükségiskolából részben óvoda, részben bölcsőde lesz. Az új iskola megépülte után már csak délelőtt tanítják a gyerekeket, ami óriási vívmány. Az új telepről buszjárat fogja behordani a gyerekeket. Megtudtam még, hogy a 2-es számú műút mentén tovább folytatják az ostornyeles világítás kiépítését s az egész faluban a közvilágítás átre- formálása 11 millióba fog kerülni. Solymosi László tudósító „Gáz nincs" Falunkban újabban a gázhiány bosszantja az embereket. Körülbelül egy hónapja, hogy a gázcseretelep kapujára szinte naponta kiakasztják a „Gáz nincs” feliratú táblácskát. Különösen akkor bosszankodnak a propánbutángázzal rendelkezők, amikor pénteken elfogyott a gáz. Bár a telepvezető már előre jelezte a hiányt, de hiába reménykedtek, az új szállítmány csak vasárnap reggel érkezett meg, viszont akkor a telep természetesen zárva volt. Többször megtörténik, hogy nem is két- három, de még több napig is gáz nélkül maradunk. Ilyenkor az emberek tehetetlen dühükben a cseretelep-vezetőjét szidják, pedig az nem is ludas. De akkor vajon ki? Gólya József tudósító.
