Pest Megyi Hírlap, 1970. október (14. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-31 / 256. szám

10 "WiHflP 1970. OKTÓBER 31., SZOMBAT Minden második gyermek... Megjegyzések egy KNEB-jelentéshez „A népi ellenőrzés 130 óvo­dára és 160 általános iskolai napközi otthonra kiterjedően megvizsgálta az intézmények működését... Az ellenőrzések harmincháromezer gyermek elhelyezési körülményeit érin­tették." így kezdődik a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság je­lentése, amelyet nemrégiben a kormány is megvitatott. Talá­lunk ebben a tanulmányban néhány dicsekvésre méltó szá­mot: ma már minden második kisgyermek óvodába jár és a napközi otthonokban elhelye­zett tanulók aránya 15 száza­lék fölé emelkedett. Országo­san, 1960-nal összevetve, az el­helyezett gyermekek száma 136 ezerrel növekedett. Az intézetek fenntartására a tanácsok az idén 1,5 milliár- dot, a vállalatok pedig 100 millió forintot fordítanak. Ez a két szám, így egymás mel­lett, elgondolkoztató... Jobban tanulnak az óvodások A statisztikai felmérések be­szédesen bizonyítják, hogy az óvodából iskolába kerülő gyer­mekek mennyivel jobb ered­ményt érnek el, mint akik nem jártak vagy nem járhat­tak óvodába. Tizenegyezer ta­nuló iskolai előmenetelét meg­vizsgálva a népi ellenőrzés megállapította, hogy: a volt óvodásoknak 96 százaléka, az iskolára előkészítő csoportosok 87 százaléka, a családokból közvetlenül iskolába kerülő gyermekeknek mindössze 69 százaléka végezte sikeresen el az általános iskola első osztá­lyát. Az idézett adatok egyértel­műen bizonyítják az óvodák pozitív előkészítő és nevelő hatását. De az őszinteség meg­kívánja, hogy hozzátegyük: sajnos férőhely hiányában évente a jelentkezők 25—30 százalékát kell visszautasítani, s ez a hátrány — a felmérés tanulsága szerint — különösen az alacsony jövedelműeket és a fizikai dolgozók gyermekeit érinti. A községek felében nincs óvoda! Az országban sorra épülő új lakótelepek általános problé­mája, hogy: kevés az óvoda és a napközi; most arról nem is akarunk beszélni, hogy ezek is sajnálatos módon nemegyszer csak a lakások átadása után évekkel készülnek el. Az óvo­dahiány oka, hogy a legtöbb helyen, a tervezésnél az orszá­gos átlaggal számolnak, vagy­is 100 családra 113 gyermeket kalkulálnak. Márpedig a lakó­telepeken — és ez nagyon egészséges, hogy a tanácsok főleg a nagy családosoknak adják a kényelmes, új laká­sokat — 100 családra 136 gyer­mek jut!... A településszerkezeti adott­ságok következtében a közsé­gek felében nem működik óvoda!... Ez a tény, közvet­ve, az asszonyok munkaképes­ségére is kihat, mert a gyer­mekek elhelyezésének gondja miatt esetleg munkát sem vál­lalhatnak. A jelenlegi sokszor feszítő munkaerőgondot is enyhítené, ha a községekben, vidéki településeken több lep­ne az óvoda. S ez nem egysze­rűen csak a helyi tanácsokon múlik. A szűkös munkáskéz megszerzése érdekében a vál­lalatoknak ez irányban is le­hetne mit tenniük. Sokszor egy kellő pillanatban és he­lyen vállalt közreműködés, anyagi áldozatvállalás az épít­kezésben, esetleg hosszú időre megoldaná a munkaerő-után­pótlásukat. Öt év: 37 ezer férőhely Az elmúlt évtizedben évente átlagosan ötezerrel növeke­dett az óvodai férőhelyek szá­ma. De ez még mindig ke­vés!... Államunk jelentős összeget fordított és fordít ez­után is a gyermekek nevelte­tésére. A következő ötéves tervben újabb 37 ezer férő­hellyel számolhatunk. De mellékívánkozik egy má­sik hivatalos adat is: az a de­mográfiai tény, hogy már az idén 25—30 ezer anyának jár le az országban a gyermek- gondozási segélye. Közülük legtöbben csak úgy tudnak újra munkába állni, ha gyer­mekeiket — immár túl a böl- csődés koron — óvodában tudják elhelyezni. Tehát már az idén, de a jövőt tekintve még inkább nem árt számba- venni, hogy a szülések ösz­tönzését csak úgy oldja meg a gyermekgondozási segély, ha a gyermekek elhelyezési gondja is csökken. A 37 ezer új férőhely sok­nak tűnik, de ha a gyarapodó igényeket nézzük, akkor még­sem elegendő. Más forrásból sem ártana keresni a megol­dást. Az óvodai férőhelyhiány részbeni ellensúlyozását szol­gálja az iskolát előkészítő csoportok szervezése. Orszá­gosan tavaly például több mint tízezer gyermek vett részt ezeken a tanfolyamo­kon. Az iskolaelőkészítők ta­pasztalatai általában kedve­zőek, szükséges lenne a mű­ködésük kiszélesítése. Ha nem is pótolja az óvodák alapos előkészítését, mégis sokban segítheti a gyermekek iskolai beilleszkedését, gondolkodási előkészítését. Minden második gyermek óvodában nevelkedik és min­den hatodik jár országosan napközi otthonba, de egyre több azoknak a családoknak a száma, akik élni szeretnének az óvodai napközi otthonos elhelyezéssel. A jövő generá­ciójának felneveléséért, a kul- túráltabb nemzedék formálá­sáért a tanácsoknak, vállala­toknak, szövetkezeteknek egy­formán érdekük, kötelességük minden lehetőt megtenni. BUDAPESTEN láthattuk az első nemzetközi csomago­lási kiállítást, Budapack’ 70 elnevezéssel — s tanácskozott a II. országos csomagolási konferencia. Az itthoni érdeklődők — a nemzetközi kiállítás alkalmá­val — össze tudják hasonlí­tani a külföldi eredményeket a hazai kísérletekkel. A nagy­számú, rangos külföldi kiál­lító elhozta a legmodernebb csomagolóanyagokat és nyil­ván nem cél nélkül — hiszen hazánk komoly vásárlóként kerülhet szóba. Bemutatják természetesen a csomagoló­gépeiket is. Ha egy mondatban meg szabad határozni: a mű­anyagok alkalmazási lehetősé­gei uralkodnak a külföldiek pavilonjában. Az előadások is erről szólnak. Amíg a fejlett ipari orszá­gokban a papír, a fémek és a műanyagok aránya a csoma­golástechnikában ma már el­éri a 80 százalékot, addig ná­lunk még mindig hagyomá­nyos anyagok vezetnek, így a fa, üveg és a textil. Még a nyersanyagban nálunk gaz­dagabb nemzetek is keresik a műanyagok alaposabb és ol­csóbb felhasználási lehetősé­gét, annál is inkább kívána­tossá tenné ezt számunkra nyersanyagszegénységünk. AZ „ELADÓK PIACA”, a bőségesnek éppen nem mond­ható ellátás honunkban éve­ken át leértékelte a csomago­lás szerepét. Ám a kínálat nö­vekedésével egyenes arány­ban növekszik az áru külső megjelenési formájának je­lentősége. Ezért a csomagolás nem egyszerűen esztétikai kérdés!... Összehasonlítás­Autókárpitért több FIAT Megállapodást írt alá a to­rinói FIAT és a GRABO­PLAST Győri Pamutszövő és Műbőrgyár. A győri cég más­fél millió dollár értékben 2 millió 300 ezer négyzetméter autókárpitot szállít Torinó- ba 1971-ben, az idei mennyi­ségnek csaknem a kétszere­sét. A többlet viszonzásaként több FIAT személygépkocsi érkezik majd Magyarország­ra. Az ügyletnek van Pest megyei vonatkozása is: a GRABOPLAST ugyanis a Váci Kötöttárugyártói is vá­sárol alapanyagot az autókár­pitokhoz. Repülőzsüri A múltban jól bevált ellen­őrzési módszer, a megyei mű­velődési osztály tagjaiból ösz- szeállított repülőzsüri október 29-én ismét megkezdte vil­lámellenőrzéseinek sorozatát. Csütörtökön este a zsűri Kiskunlacházára, a járási mű­velődési házba látogatott el, ahol akkor éppen zeneokta­tás, könyvtári kölcsönzés, va­lamint a tánccsoport próbája volt. Megvizsgálták a művelő­dési ház írásbeli dokumen­tumait is, azt rendben levő­nek találták, ezért, s a pezsgő művelődési életért a zsűri 500 forint jutalomban részesítette Fodor Péter igazgatót. in A HŐMÉRŐ! Az Elektroimpex Külkeres­kedelmi Vállalat nagy meny- nyiségű hőmérőt vásárolt a Szovjetunióban. Az idén 160 ezer, jövőre pedig 400 ezer szovjet gyártmányú hőmérőt kap a magyar kereskedelem, illetve a gyógyszertári hálózat. Az első tételt, 200, egyenként 500 darab hőmérőt tartalmazó csomagot a MALÉV IL 18-asa már kedden a Ferihegyre szál­lította. A további 60 ezer láz­mérő ugyanezen az úton ma érkezik Budapestre. ként megint érdemes szá­mokat idézni, mert amíg" ha­zai csomagolószer-felhaszná­lásunk — tavalyi felmérés szerint — egy lakosra szá­mítva mindössze 11 dollár ér­tékű, addig ez az arány Olasz­országban 28 dollár, de akad olyan európai ország is, ahol eléri a 40—45 dollárt. Az egyes iparágak csomago­lási kultúrájukat tekintve, természetesen nem vonhatók egy kalap alá. A különböző kávék, italok és élelmiszer- ipari termékek, a hazai üzle­tekben is tapasztalható, pa­rádés „vetélkedőjéből” pél­dául nem nehéz levonni a ta­nulságot: ahol iparnak-ke- reskedelemnek érdeke meg­nyerni a vevőt, ott sokat tesz­nek a csomagolás, a külső megjelenési forma érdekében. Sajnos a tartós fogyasztási cikkeknél, a háztartási gé­peknél, vagy a bútoroknál m" még szinte „fehér holló­nak” számít a praktikus, esz­tétikus csomagolásra fordí­tott figyelem, energia. Azonban nagyon is „kira­katszemlélet” lenne, ha a cso­magolást, mint külső for­mát esztétikusán kezelnénk csupán. Az, hogy a felvágot­tat, a sajtot és a különböző árukat vastag papírba gyö­möszölik és úgy adják a vá­sárlónak. az nem egyszerűen eladási forma. Ügy gondol­juk: az átlátszó csomagolás, az ízléses megjelenés, a pon­tosan mért áru már egyben tartalmi kérdés is. Ugyanis a csomagolás: a fogyasztási és a vásárlási szokások kialaku­lását, változását jelentősen befolyásolja. Ezért eljutha­tunk a végkövetkeztetésig is: TÖBB MINT 270 OLDALON GAZDAG TARTALOMMAL, SOK-SOK KÉPPEL ÉS RAJZZAL MEGJELENT AZ 1971. ÉVI KINCSES KALEND Kapható minden postahivatalban és a postás kézbesítőknél. Ara: 14 forint. Élet az óvodában. V. J. Csomagolás magyar módra... Négy év képeibőL A ceglédi kórház. Postabontás Gödi tervekről Az idén nagyközséggé lett gödi tanácsházára látogattam, hogy terveik felől érdeklőd­jem. A tanácselnök, Sándor Ist­ván arról szólt, hogy az egye­sítéssel 12 ezerre nőtt a falu lakossága, sok újabb intéz­ményre lesz szükségük. Még az idén a felsőgödi részen át a csomagolás fogyasztói-ke­reskedelmi kultúrát jelent!... Másképp veszi kezébe a hi­giénikusan csomagolt árut a vevő, sőt másként is étkezik, mintha a vastag csomagoló­papírt kell bontogatnia. AZ EGYRE JOBBAN SZA­PORODÓ önkiszolgáló bol­tok, ABC-áruházak tapaszta­latai szerint az áruk ízléses „öltöztetése” gyorsítja a vá­sárlást. Nem vitás, hogy az előrecsomagolt árukat szinte másodpercek alatt össze lehet gyűjteni a polcokról. De a vá­sárlás folyamatában, a szép formában jelentkező, messzi­ről figyelmet ébresztő, a vevő számára pontos információt nyújtó áru még nem minden. Mert ennek értéke is csök­ken, ha a kiszolgálás folya­mata féloldalas. Vagyis ne kelljen ugyanakkor sorbaáll- ni a kenyérnél, vagy éppen a pénztárnál... Az önkiszolgáló üzletek nélkülözhetetlenné tették a szellemes csomagolási módo­kat. A kiállítás gazdag anya­gában is jelentős szerepet kapnak éppen ezek a megol­dások. Bár kissé lehangoló, hogy az exportra menő áruk csomagolása jóval a hazai előtt jár. Itt már jobban ér­vényesül a külföldi vásárló elvárása ... Idézzük az egyik kiállítási látogatót: „Vajon mi mikor érdemeljük meg azt, amit az exportcsomago­lásnál már természetesnek vesznek...” Sokak szerint: er­re nincs igény, mert drágítja a terméket. Mindenesetre ér­demes lenne a választási le­hetőséget ebben is megen­gedni a vevőnek, mert, aki a drága gyermekkerékpárt, vagy a radiátort megvásárol­ta, bizonyára nem sajnálná — a biztonságos szállítás, a tet­szetős csomagolás miatt —, az áru értékéhez hasonlítva sze­rénynek mondható többlet- költs éget. Bán János akarják adni az új egészség­házat, ahol két körzeti orvosi, egy fogorvosi és a csecsemő­szakrendelés talál majd he­lyet. Remélik, hogy a munká­latok ezentúl gyorsabban'“ha­ladnak, mert a tanács kebe­lében megalakult a költségve­tési üzem, ahol több szakma kiváló munkásait foglalkoztat­ják. Most fogják befejezni az Ady-klubot, amelyben a zene­iskola és a könyvtár mellett az ifjúsági klub is méltó he­lyet talál majd. Alsógödön a fenyvesben új élelmiszerbolt nyitására ké­szülnek. A vízművek tovább­vitele mintegy 27 millió forint­ba kerül majd, de akkor már minden utcában egészséges csapvizet lehet inni. Idén kez­dik meg a nyolctantermes is­kola alapozását. Ha elkészül, a két szükségiskolából rész­ben óvoda, részben bölcsőde lesz. Az új iskola megépülte után már csak délelőtt tanít­ják a gyerekeket, ami óriási vívmány. Az új telepről busz­járat fogja behordani a gyere­keket. Megtudtam még, hogy a 2-es számú műút mentén to­vább folytatják az ostornyeles világítás kiépítését s az egész faluban a közvilágítás átre- formálása 11 millióba fog ke­rülni. Solymosi László tudósító „Gáz nincs" Falunkban újabban a gáz­hiány bosszantja az embere­ket. Körülbelül egy hónapja, hogy a gázcseretelep kapujára szinte naponta kiakasztják a „Gáz nincs” feliratú táblács­kát. Különösen akkor bosszan­kodnak a propánbutángázzal rendelkezők, amikor pénteken elfogyott a gáz. Bár a telep­vezető már előre jelezte a hiányt, de hiába reményked­tek, az új szállítmány csak vasárnap reggel érkezett meg, viszont akkor a telep termé­szetesen zárva volt. Többször megtörténik, hogy nem is két- három, de még több napig is gáz nélkül maradunk. Ilyen­kor az emberek tehetetlen dü­hükben a cseretelep-vezetőjét szidják, pedig az nem is ludas. De akkor vajon ki? Gólya József tudósító.

Next

/
Thumbnails
Contents