Pest Megyi Hírlap, 1970. október (14. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-30 / 255. szám

6 1970. OKTÓBER 30., PÉNTEK Tanácskozik a megyei pártértekeziet körű véleménycserék szükségesek az elméleti kérdések elemző tisztázására — fejezte be fel­szólalását Hajdú Elemér. Császár Ferenc, a Szentendrei Járási Pártbizottság első titkára A szentendrei járás köztudottan nemzetiségektől lakott terület. A járási első titkár felszólalását tel­jes egészében a nemzetiségi kér­désnek szentelte. Bevezetőben hangsúlyozta, hogy a párt leni­ni elveken alapu­ló nemzetiségi po­litikája helyes­nek, igazságosnak bizonyult és a nemzetiségek egyetértésével ta­lálkozott. A szlo­vák, német, szerb, bolgár és román nemzetiségűek által lakott járásban a nemze­tiségek szerves egységet alkotnak a magyar ajkú lakossággal, aktív részesei a szocialista építő munkának. A továbbiakban visszate­kintett a nemzetiségek történelmi helyzetére, a felszabadulás előtti állapotokra és rámuta­tott, hogy bár a nemzetiségek soraiban is szép számmal akadtak haladó gondolkodású embe­rek, a rendszer által szándékosan szított nem­zetiségi ellentétek nyomták rá bélyegüket azokra az esztendőkre. — A párt nemzetiségi politikájának gya­korlati érvényesítése — mondotta a járási el­ső titkár — hosszú esztendők óta töretlen. A mindennapi életben tapasztalható, hogy e po­litika fokozódó bizalmat szül a nemzetiségek körében, s e növekvő bizalmat lemérhetjük a tanácsok tevékenységében, amelyeknek tagjai között és apparátusában egyaránt nagy szám­mal találunk nemzetiségieket. Örömmel ta­pasztaljuk azt is — folytatta —, hogy tág le­hetőségek állnak a nemzetiségek előtt hagyo­mányaik ápolására, a nyelv tanulására. A já- rsában öl óvodában tanítják a gyermekeket nemzetiségük nyelvére, az iskolák tanulóinak pedig 18—20 százaléka szerez ilyen ismerete­ket. Felszólalása további részében a nemzetisé­gek kulturális helyzetével, a hagyományok ápolásával, s mindezek megőrzésének és to­vábbfejlesztésének kérdésével foglalkozott. Hangot adott annak a javaslatnak, hogy az anyagi és személyi feltételek megteremtése esetén mielőbb tető alá kellene hozni a nem­zetiségi múzeumot vagy nemzetiségi múzeu­mokat a járásban, mert ez jótékony hatást gyakorolna a nemzetiségek gondolkodásának továbbfejlesztésére. Kitért a járásban immár hagyományossá váló nemzetiségi napok hasz­nára és jelentőségére, s arra a visszhangra, amelyet a lakosság körében keltett. Felszóla­lása befejezéseként ezeket mondotta: — A nemzetiségi politika nagy befolyást gyakorol a járás lakosságának hangulatára, közérdeklődésére és ugyanakkor arra is, hogy miként vélekednek a külpolitikai események­ről, hazánk külpolitikájáról. Mindez úgy hi­szem indokolja, hogy továbbra is következe­tes végrehajtói legyünk a párt évek óta he­lyesnek bizonyult nemzetiségi politikájának. Aradi lajosné, a KPM megyei közúti igazgatósadnak munkatársa A megyei igaz­gatóság pártalap- szervezetének tit­kára felszólalása bevezető részében rámutatott arra. hogy a megye né­pességének gyors fejlődése megkö­veteli a személy­éé áruszállítás korszerűsítését, bővítését. Nap­jainkban e köve­telményt tekintve, sokféle feszültség és ellentmondás tapasztalható. A fővárosba mint­egy 170 ezer em­ber jár be, s ezek 90 százaléka Pest megye lakója. Az ingázás az elmúlt eszten­dőkben is tovább növekedett, s érdekes jel­lemvonás, hogy a növekedésen' belül elsősor­ban a nők aránya emelkedett. Ha most mind­ehhez hozzávesszük azt is, hogy növekszik a városok környékének forgalma, valamint a hétvégeken a megye üdülőhelyeinek látoga­tottsága, akkor megállapíthatjuk, hogy a köz­lekedési feladatok gyors iramban bővülnek, s megnövekedett követelményeknek csak foko­zott erőfeszítésekkel tehetünk eleget. Aradi Lajosné a továbbiakban megállapí­totta: az ingázók mintegy kétharmada vas­úton utazik, ugyanakkor azonban a vonatok menetideje hosszú, s ez az ingázóknak túl sok idejét rabolja el. Szükség van a vasút­hálózat korszerűsítésére, motorvonatok, gyors­járatok beállítására, a pályák korszerűsítésé­re. Emelkedik az autóbuszforgalom jelentő­sége is. Enyhíthet a gondokon, ha sikerül a ma még ritkább járatok sűrítése, új autóbu­szok forgalomba állítása. A közlekedési feladatok megoldásában sú­lyos akadályokat okoz a közutak fejlesztésé­nek elmaradottsága, az utak rossz állapota. A rossz állapotú utakon egyre nagyobb a sze­mély- és tehergépkocsi-forgalom, emelkedik a járművek tengelynyomása, sebessége, és ez tovább gyorsítja az utak állagának romlását. Indokolt tehát, hogy a közlekedési hálózat, az úthálózat fejlesztését kiemelten kezeljék, már csak azért is, mert az ország fő közle­kedési útvonalai szinte kivétel nélkül a me­gyén át vezetnek. Bonyolítja a helyzetet a tanácsi kezelésben levő. utak összetételének gyengesége, hiszen ezek töredékén van csak szilárd burkolat, többségük nagyon elhanya­golt, rosszabb időjárás esetén már-már jár­hatatlan. Felszólalása befejezéseként rámutatott: a közlekedés alapvető tényező az emberek min­dennapi életében, nagy hatással van munká­jukra éppúgy, mint szabad idejük hasznos el töltésére. A teendők tehát nem csupán szak­mai feladatokat alkotnak, hanem közügyet kell hogy képezzenek. Szilágyi János rendőr vezérőrnagy, megyei főkapitány A megyei rend­őrfőkapitány fel­szólalása beveze­tőjeként vissza­tekintett a IX. kongresszus óta eltelt négy esz­tendőre és meg­állapította, hogy sikerült jó né­hány gondot átad­ni a múltnak és a feledésnek, vi­szont újak kelet­keztek helyükbe. A fejlődés, a ha­ladás mindig gon­dok hordozója is, s ezt a mérlegké­szítéskor nem le­het figyelmen kí­vül hagyni. Rá­mutatott: az eredmények közös eredmények, o megye egész lakossága érte el azokat, s éppen ezért nem alaptalan az a kívánság, hogy a gondok is közös gondok legyenek. Pest megyében, ahogy az országban is, nyu­godtak a munkakörülmények, s ezt a rendőr­ség is érzi tevékenységében. Hangsúlyozta: a rendőrség munkájában egyre nagyobb szerep jut a szigorú és rendszeres pártellenőrzésnek, s ugyanakkor növekszik a lakossággal, az üzemekkel, a szövetkezetekkel, a társadalom különböző intézményeivel való hasznos kap­csolatok jelentősége is. Ugyancsak hozzájárul a bűnüldöző szervek eredményesebb tevé­kenységéhez az önkéntes rendőrök önzetlen gárdája, a munkásőrség, s a fejlődés jele, hogy évek óta zavartalan az együttműködés a megyei rendőrfökapitányság, a megyei fő­ügyészség és a megyei bíróság között. Szilágyi János felszólalása további' részé­ben megállapította: — A főkapitányság sze­mélyi állományának tevékenységét a szocia­lista törvényesség szigorú tiszteletben tartá­sa, s egyben a párt politikájának maradék­talan érvényesítése jellemzi. Megyénkben — mondotta a továbbiakban — a törvénytisz­telő polgár védelmet élvez, a bűnös viszont érezheti, hogy nem lehet egy percnyi nyugta sem. A felszólaló ezután az idegenforgalommal, az egyre növekvő turisztikával foglalkozott, abból a nézőpontból, hogy milyen szerepet játszanak az imperialisták bomlasztó tervei­ben. A Nyugatra utazó magyar állampolgá­rokat sűrűn próbálják, látszatra ártatlan mó­don, felhasználni, s megnyerni nézeteiknek. Mindezt — érthetően — számításba kell ven­ni az állambiztonsági munkában. Ennek elle­nére az elmúlt esztendőben az állambiztonság elleni cselekmények száma csökkent, ugyan­akkor viszont fel kell figyelni arra, hogy meg­nőtt az élet elleni és más erőszakos cselek­mények száma. Ezek elkövetőinek többsége, sajnos, a fiatalok közül kerül ki. A megyei főkapitány felszólalása befejező részében a közlekedési balesetekkel és a tár­sadalmi tulajdon elleni bűntettekkel foglal­kozott. Rámutatott, hogy az elmúlt években 383 halálos áldozatot követeltek a közúti bal­esetek, és 32 millió forintos kár keletkezeti. A közúti balesetek 95 százaléka fegyelmezet­lenségre, a szabályok be nem tartására ve­zethető vissza. Ezután a társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények több példáját ismer­tette, majd olyan gazdasági bűncselekménye­ket, amelyek üzérkedőknek, konjunktúra­lovagoknak biztosítanak munka nélkül nagy jövedelmet. Felszólalása végezetéül a megyei rendőr-főkapitányság személyi állományának különböző teendőivel foglalkozott. A pártértekezlet esti ülésén felszólalt még dr. Hárdy István, a Pest megyei Ideggondozó igazgató főorvosa, valamint dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács Végrehajtó Bizottsá­gának elnöke. E két felszólalás ismertetésére lapunk szombati számában visszatérünk. Fotók: Gábor, Gárdos, Urbán ' HOL IS ÁLLUNK? Hazánk a föld 133 országa között területre a 102. helyen áll. Csak harminc kisebb te­rületű önálló állam van. Ezek közül is jó néhány egészen kis területű törpe állam. Lakos­ság tekintetében már nem vagyunk ennyire sereghajtók, ötvenegyedik helyen vagyunk a táblázaton, 82 országnak a népessége kevesebb a mienknél. Ez egyben azt is jelenti, hogy országunk sű­rűn lakott terület. Négyzet- kilométerenként 110 lakossal 26. helyen áll a föld országai közötti sorrendben, 107 or­szágban ritkább a lakosság. A föld legsűrűbben lakott or­szága Hollandia, négyzetkilo­méterenkénti 375 lakossal. Kí­na, melyet gyakran emlege­tünk a népsűrűség példája­ként, nem is szerepel a 30 legsűrűbben lakott ország között, 720 milliós népes­ségéből csak 80-an jutnak egy négyzetkilométerre. Per­sze nagy a területe is és elég sok a lakhatatlan rész. Kana­dában viszont csak két sze­mély jut egy négyzetkilomé­terre. Hazánkhoz egyébként mind területben, mind népességben Portugália áll legközelebb, 92 ezer négyzetkilométer terület­tel, 9,5 millió lakossal. Országunk területe 93 ezer négyzetkilométer, lakosainak száma 10,3 millió. Van egy szomorú elsőségünk is a világtabellán. Az öngyil­kosok arányszáma az 1966. évi összehasonlítás szerint ná­lunk a legnagyobb, azok közt az országok közt, amelyek ilyen kimutatást közreadnak. Százezer lakosra 29,6 öngyil­kosság esett ebben az évben és nem sokkal kevesebb a megelőző és következő évek­ben sem. Utánunk Csehszlo­vákia következik 23, majd Svédország 20,1 fővel. A leg­kevesebben Mexikóban 1,6, és Írországban 2,4 százezer la­kos közül. Lakásépítésben az 1968. évi kimutatás szerint jó köze­soknak 68,6 százaléka folyó vízzel ellátott, 67,3 százaléka fürdőszobás, 26,1 százaléka központi fűtéses Magyarorszá­gon. Spanyolországban csak 10,2 százalék a központi fűté­ses. A 10 000 lakosra jutó kór­házi ágyak száma hazánk­ban 61,4, ez a szám az NDK- ban 114,0 és a legmagasabb Svédországban, 137,3. A leg­alacsonyabb Pakisztánban, 3,5. Az árak az utóbbi évti­zedben az 1960. évieket 100-nak véve hazánkban 111, a Szovjetunióban 103- ra emelkedett, az NDK- ban változatlanok, viszont Volt látnivaló az idei mező- gazdasági kiállításon. Bár az is kétségtelen, hogy kevésre emlékezünk vissza ennyi idő múltán. Ám laikus es szakem­ber egyaránt még ma is köny- nyűszerrel visszaidézi azt az ügyes berendezést, amely a beállított öt-hat méretnek megfelelően osztályozza az uborkát. Ezek az ügyes masi­nák mindenekelőtt a konzerv­gyárak szolgálatába állhatnak, de jól hasznosíthatják azok az élelmiszer-kereskedelmi válla­latok, amelyek igyekeznek egyre szebb s megfelelően vá­logatott árut kínálni a vásár­lónak. Mindez indokolja, ért­hetővé teszi, miért aratott si­kert a Ceglédi Vasipari Ktsz gyártmánya, amely egyébként óránként húszmázsás teljesít­ményre képes. Azóta annyit tudunk róla, hogy már rendelt belőle a csehszlovák partner is. S ha már a ceglédi vasasok háza táján vagyunk, hadd mu­tassunk be még egy-két érde­kességet. Kitűnően sikerült PVC-hegesztőberendezésük. A külkereskedelemmel arról tár­gyaltak, hogy áz esőkabátok, Jugoszláviában 286-ra, Argentínában 524-re emel­kedtek. A lakások átlagos nagysága Kanadában 5,4, hazánkban 2,4, Pakisztánban 1,7 szoba. Az egy szobára jutó lakók száma Angliában 0,6, hazánkban 1,4, a legrosszabb a helyzet Pa­kisztánban, 3,1. A rádióelőfizetők száma ezer lakosonként nálunk 243, Nor­végiában 482, Pakisztánban 10. A tv-előfizetők száma ná­lunk 114, Svédországban 288, az USA-ban 392, Marokkóban viszont csak 4. Ezek azonban 1967-es adatok és azóta ja­vunkra módosultak a számok. csomagolóanyagok összeállítá­sához használatos berendezé­sekből mikor és milyen tételt szerelhetnek össze. Szóba ke­rült 130 berendezés, amelyet például Nigériába szállítaná­nak. Mi a sorsa a szép pályát be­futott Biofer berendezésnek? Ez megfelelő klímát, oxigént, keverést biztosít a különböző, kisebb-nagyobb tartályokba helyezett mikroorganizmusok tenyésztésére. A válasz szerint felkészültek rá, hogy a rende­léseknek megfelelő mennyisé­get szállítsanak. A Szovjetunió, Nigéria és az NDK szakembe­rei érdeklődtek az egészség- ügyi intézményeknél hasznos, illetve nélkülözhetetlen gyárt­mány iránt. A gyógyszeripar az egyik legjobb vásárlójuk, ezért is készítették el az eddigi tablet- tázókonstrukciónál erősebb változatot. Az idén hármat gyártanak, jövőre, az év első negyedében 12-t. Ara darabon­ként megközelíti a százezer fo­rintot. A hazai külkereskede­lem a KGST-országokba ex­portálja a ktsz — jól vizsgá­zott, jól bevált termékét. ÜGYES GÉPEK KÜLFÖLDRE UBORKAOSZTÁLYOZÓ - TABLETTÁZÓ Visualton pes a helyünk. Ezer lakosra 6,5 új lakás jutott, összeha­sonlításul álljon itt a svéd­országi 13,4 és az írországi 4,2. Az újonnan épült laká­Negyedszázados múlt még egy kalendárium életében is jelentős idő. Az 1971. évi Kin­cses Kalendárium pedig 1945 óta már a huszonhatodik. A Kincses e negyedszázad alatt azonban cseppet sem öregedett, ellenkezőleg: tartalmában is, külsejében is egyre fiatalabb! Se szeri, se száma a sok ér­dekes írásnak, amit az olvasó az 1971. évi Kincses Kalendá­riumban talál csak a példa kedvéért: színes fényképekkel illusztrált írást a szeszélyes időjárás okairól, aztán a tudós, a színésznő, a politikus, az Európa-bajnok úszónő és a szövetkezeti elnök válaszát ar­ra a kérdésre, hogy mi lesz 2000-ben, a hírnév felé indult, harminc éven aluli költők és Nyári Lajos, a debreceni | csapókerti általános iskola ze- I írók alkotásait, színes írást az ejtőernyőzés történetéről — és még sok-sok érdekes, lebilin­cselő olvasnivalót. A Kincses képanyaga való­ságos meglepetés lesz az olva­sónak. A mélynyomású fény­képek hosszú sora a múlt esz­tendő krónikáját idézi fel az árvíztől a külföldi csodaboga­rakig A Kincses színes ofszet­nyomással készült részében pe­dig a Szabad Föld 1970. évi gyermekraj zpályázatára bekül­dött legszebb munkákban gyö­nyörködhet az olvasó. Divat és kézimunka, a gye­rekeknek sok-sok játékos ötlet és olvasmány, sport és sok hu­mor gazdagítja az 1971-es Kin­cses Kalendáriumot Jó szívvel ajánljuk az olva­sók figyelmébe! netanára bemutatta a szak­embereknek a zenetanítással kapcsolatos találmányát, az elektromos ének-zene szem­léltető eszközt, amelyet Vi- sualtonnak nevezett el. A Visualton a zongorához hasonlít, nyolcvoltos áram­mal működik, két oktáv ter­jedelmű klaviatúrából és a megszólaltatott hangok vonal­rendszeren történő megjele­nítésére szolgáló hangképtáb- lából álL A találmány lényege: a kla­viatúra bármely billentyű le­nyomásával megszólaltatott hang képe a megszólaltatással egy időben a vonalrendszeren ábrázolva megjelenik a hang- képtáblán és az egész osztály által látható nagyobb méretű, falra akasztható táblán is. így a tanulók a megszólaltatott hangot egyidejűleg vizuáli­san is érzékelni tudják vo-' nalrendszeren. A Visualton megkönnyíti az énektanítást és használata különösen azokban az isko­lákban előnyös, ahol nincs zongora. MEGJELENT A KINCSES KALENDÁRIUM Vácott, a görög templomban november 8-lg tekinthetik meg az érdeklődők Hídvégi Valéria festőművész kiállítását. Sokan keresik fel a kiállítótermet. Képünkön a Lőwy Sán­dor Gépipari Technikum II. osztályos tanulói nézegetik az alkotásokat. Foto: Gárdos

Next

/
Thumbnails
Contents